Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-20 / 29. szám
1974. Július 20. .SZABAD FÖLDMŰVES 7 A Levicei (Lévai) Üzemköii Baromfinevelő vállalat, amely 1967-ben alakult, idei tervében 33 millió korona teljes jövedelem elérését tűzte ki. A 18 tagüzemböl alakított vállalatban tavaly 20,5 millió tojást és 56 vagon baromfihúst termeltek. Tojástermelés a múlt évben A tojástermelést 80 százalékban Shaver Starkross 288 számú vonal hibridjével végezték. A szekszált naposcsibéket a nyitrai baromfikeltető vállalattól vásárolták. Az SZSZK Mezőgazdasági és fllelmezésügvi Minisztériumával történt megegyezés alapján kipróbálták ezenkívül két turnusban, mégpedig egy 12,5 ezer baromfit befogadó épületben a Magyarországról behozott, s a Bábolnái Állami Gazdaságban keltetett Tetra SL tojóhibridet. Ez a hibrid barna héjú tojást termel. Tojáshéja vastagabb és kevésbé törékeny, jól bírja a szállítást, sárgája pedig jól színezett. A Shaver Starkross 288 vonalszámú hibrid esetében a fojáshozam ciklusát meghosszabbították 405—410 napra, s így tyúkonként 275 tojást értek el A ciklus idején a tojástermelés intenzitása 67,9 százalékos volt. A táp fogyasztás tojásonként! átlaga 159,3 gramm volt a nagyhozamú tojótyúkok részére gyártott NV keverékből. Ezzel szemben a Tetra SL tojóhibridet mindössze 365 napig tartották, mert a tojóidény végén csökkent a tojáshozama. Tyúkonként átlagosan 243 tojást értek el. Ez 66 százalékos termelési erélynek felelt meg. Az egy tojásra jutó tojótáp fogvasztás ezeknél 189 gramm volt. A tojások darabonkénti átlagsúlya 1 grammal kisebb volt. Egyébként a vállalatban termőit összes tojás darabonkénti átlagsúlya elérte a 60,3 grammot. A Tetra SL hibridtyúknak azonban előnye, hogy az állatok testsúlya nagyobb, s a kiselejtezettekért darabonként 23—24 koronát kap a vállalat, míg a Shaver Starkross 288 vonalú kiselejtezett tojó darabjáért mind össze 18—19 koronát. A Tetra SL előnyeként lehet még felhozni azt is, hogy egészségügyi szempontból ellenállóbb, ezért soraiból kevesebb az elhullás. Gépesítés A tojástermelés nyolc épületben zajlik le. Nagyjából egyidejűleg 4—4 épületbe cca 60—60 ezer tyúkot telepítenek. így az évi tojótyúk mennyisége 120 ezer. A tojástermelésben nagyarányú az automatizálás. A takarmányt tartálykocsik hozzák, s ezt az épületek mellett levő fém tárolótornyokba fújtatják. Innen csigaszerkezet viszi a takarmányt az etető vályúba, ahol láncszerkezet továbbítja azt az állatok elé. Csöpögtetős Hatókat haszhálnak, amelyek akkor működnek, ha a tyúk a csőrével megérinti a szelepfejet. A takarmány fogyasztása nem korlátozott. Az állatok előtt mindig van takarmány. Az abrakot széthordó láncszerkezetet a napfényórák szerint kapcsolják ki. Az abraktakarmány-kihordó láncszerkezetet gyakorlatilag két óránként beindítják. Hatvanezer tojótyúk egyszintes Flad-deck rendszerű ketrecben, további 60 ezer tojó pedig csehszlovák gyártmányú háromszintes KC-3000 típusú ketrecben kapott elhelyezést. A háromszintes ketrecekből a tojást kézzel gyűjtik össze, míg az egyszintes megoldásnál a tojás futószalagra gördül, mely a tojást a gyűjtőasztalra viszi. Az utóbbi megoldásnál csupán a tojás csomagolását kell kézierővel megoldani, ami 50 százalékos munkaerőmegtakarítást jelent. A tojóketrecekből az ürülék trágyaaknába kerül ahonnan lapátszerkezet az épületen kívüli gyűjtőgödörbe juttatja azt. Onnan a vízzel hígított ürüléket fekálkocsival elszállítják. Itt is a trágya elhelyezése okozza a legnagyobb gondot. A folyóba kiengedni ezt a szennyező anyagot nem szabad, a földekre a higiéniai előírások miatt nem lehet, ezért azzal foglalkoznak, hogy a jövőben trágyaszárítót létesítenek. Tojástermelés idén Idén terv szerint az elmúlt évihez viszonyítva 1 millióval több tojást termelnek. Az egész mennyiséget 2L,5 millióban állapították meg. Ez nem kevés, hiszen az egész járás tojástermelési tervében 29 millió tojás szerepel. Az idei tervben tyúkonként 250 tojással számolnak. Az első negyedévben 7 millió 50 ezer tojást termeltek, ami reményt ad az 1974-es évre előirányzott tojásmennyiség elérésére. Hústermelés Idén 80 vagon baromfihús termelésével számolnak. Ez azért válik lehetségessé, mivel megkezdték a csirkék ketreces tartását, és a mélyalmos csibeneveidében ma már hizlalást vé geznek. Egy turnusban 92 ezer csibét telepítenek, amit évente 5,2-szer megismételnek. A turnusok közötti időszak tfz napot vesz igénybe, s a hizlalás 56 napig tart. Ez idő alatt a pecsenyecsirkék 148 dkg-os súlyt érnek el, 2,5 kg abraktakarmány elfogyasztásával. A hizlalásra szánt Hubbard naposcsibéket a Komárnol (Komáromi) Állami Gazdaságtól vásárolták. Ezek a brojler csirkék már 55 napos korban elérik az 1,59 kg-os átlagos élősúlyt és 1 kg súlygyarapodáshoz' 2,47 kg takarmányt fogyasztanak. Az elmúlt évben a brojlercsirkehizlalást ketrecben is kipróbálták és jó eredményeket értek el. A szekszálás előnyösnek mutatkozott, mivel a gyorsabban növő kakasok már 49—50 napos korban elérik az 1,5 kg-os átlagsúlyt és néhány nappal hamarább elszállíthatták őket, mint a többit. A múlt évben mélyalmos tartással 353 ezer brojlercsirkét neveltek fel. Átlagban 56 napon át hizlalták ezeket és 1,34 kg átlagsúlyt értek el. Az abrakfogyasztás 1 kg súlygyarapodásra 2,54 kg volt. Az eladott összmennyiségből az I. minőségi osztályba 86,1 százalék került. A prőbaneveiésbe vett 30 ezer brojlercsirke átlagos nevelési ideje 54 nap, s az átlagsúly pedig 1,64 kg volt. Abrakból 1 kg súlygyarapodásra 2,49 kg-ot fogyasztottak. A számok azt igazolják, hogy a brojler nevelésben a jobb gazdasági eredmények elérése érdekében a ketreces nevelési módszert kell a jövőben alkalmazni. Ezt az is indokolja, hogy egy négyzetméteren két és félszer több brojlecsirke nevelhető ketrecben, a mélyalmos tartással szemben. Míg a mélyalmon 15—16 csirkét helyeznek el négyzetméterenként, addig a háromszintes ketrecben nem okoz gondot négyzetméterenként 40 csirke elhelyezése. Az automatizált nevelőketrecek használatával a munkaerők mennyisége is csökkenthető. A jövőben olyan ketrec-típusokat kell kifejleszteni, amelyeknek a padozata puha, például műanyagból készül és az egész ketrec nemcsak nevelésre, hanem a baromfi szállítására is alkalmazható. Az átrakáskor nagyon sok a szárnytörés. Idén az első negyedévre előirányzott 18 vagon brojler helyett 19 vagon pecsenyecsirkét adtak el. A hústermelést 8 épületben 6000 négyzetméteren végzik. Fontos megfigyelés, hogy a jvecse nyecsirkék takarmányozására BR—2 takarmányt granuláltan kapják. Ezzel csökkenthető a fogyasztás és növelhető az állat átlógsúlya. Végezetül még egyet, hpgy idáig olajjal fűtötték az épületeket, de Idén áttérnek az olcsóbb gázfűtésre. Négy éven belül ez az üzemközi vállalat átveszi az egész járásra előirányzott tojás- és baromfihús termelést. Tehát 120 ezerről 160 ezerre szaporítják a tyűkállományt. Öt-hat év múlva további brojlernevelő farmot építenek. Ezt követően az üzemközi vállalat több mint 200 vagon húst és két millió tojást termel évente. KUCSERA SZILÁRD A termelés fontos tartozéka Aratás előtti megbeszélésen amolyan szervezési főpróbán vettem részt a minap Lúcson. A pártszervezet taggyűlése az aratási tervben foglaltakat már június végén megtárgyalta, azonban a konkretizálás, a feladatuk egyes gépekre s emberekre való felosztása már az illetékes szakemberekre hárult. A megbeszélésen Kulcsár Károly pártelnök. Aranyossy Arpád agronómus. Balogh István gépesítő és Nagy György csoportvezető a legközelebbi teendőkről tárgyalt. A pártelnök tájékoztatója szerint a szövetkezetben idén 565 hektár termését kell begyűjteni. Ebből a búza 425 hektár. Terv szerint 8 arató-cséplőgép takarítja be a gabonát. A szövetkezet tulajdonában két SZK—4 es és két E—512 es kombájn van, a többi pedig kisegítő. Terv szerint egy-egy gépnek hét hektárt kell learatnia. Búzából a legutóbbi biológiai felmérés szerint átlagosan 56.10 mázsás hektárhozainmal számolnak, s így egy E—512-es araió cséplőgép naponta majdnem 400 mázsa gabonát takaríthat he s ha nem jön közbe kedvezőtlen, esős időjárás, akkor az aratást 12 napon belül befejezhetik. Dgy döntöttek, hogy a maghordásnál 10 erőgépet és 20 pótkocsit használnak. A gabonának mintegy 50 százalékát a felvásárló és ellátó vállalat raktáraiba hordják, a többit pedig odahaza tárolják. A learatott területeken a szalmát 4 nagynyomású préssel bálázzák Erre a munkaszakaszra négy erőgépet és 16 pótkocsit állítanak munkába a szükséges személyzettel. azonban használják a szalmafelszedő kocsit is, hogy a lehető leggyorsabban szabaddá tegyék a tarlót a szántócsopnrt számára. Előreláthatólag az aratás teljes befejezése után a szalmával még hét napig lesz munka. A szántásba két DT—54-es és egy DT—75-ös lánctalpast. valamin! két ZT—300-as kerekes traktort osztottak be természetesen a személyzettel együtt. Ügy határoztak. hogy 310 hektáron középszántást, a hátramaradó területen — ahol istállótrágyáznak — előzőleg tarlóhántást végeznek. Egy-egy erőgép átlagos napi — szántás- és hengerelés — teljesítményét 7,5 hektárban szabták meg. Így minden lehetőség adva van, hogy a fontos munkát időben elvégezzék, * megőrizzék a talaj vízkészletét a jövő évi termés számára. Szóba került továbbá, hogy minden munka gyors, minőségi végzését megfelelő prémiummal serkentik. Ha például az aratás a tervezett 12 nap alatt befejeződik, akkor az ezen a szakaszon dolgozók mindegyike — rendes javadalmán kívül — hektáronként 15,50 Kés prémiumot kap. Ha a határidőt egy nappal lerövidítik, úgy hektáronként 20, ha pedig két nappal rövidítik le, akkor 24 korona prémiumot fizetnek a dolgozóknak. A szalmát 19 napon belül kell a tarlóról elhordaniuk. Ha ez a csoport az eltakarítást a tervezett időn belül befejezi, akkor hektáronként minden egyes dolgozó 16 koronát kap, ha a határidőt egy nappal lerövidíti, akkor 21, ha pedig két nappal lerövidíti úgy 26 korona prémiumot kap. A szántást szintén 19 napon belül kell a csoportnak befejeznie. Ha tartja ezt a határidőt, akkor a traktorosok hektáronként 3,20 korona prémiumot kapnak, ha egy nappal rövidítik 4, ha pedig két nappal rövidítik le, akkor 5 korona prémiumot kapnak hektáronként. A szövetkezet araté-cséplögépeire olyan kipróbált „kormányosok“ kerülnek, mint például Lukács Ferenc, Mészáros Arpád. Bódis Róbert és mások, s ugyanilyen a helyzet a szalmapréseknél, s a szántásnál is. Olyan emberek ezek, akik mindenkor helyt állnak, я közösség, a társadalom érdekeit tartják szem előtt. Ha nem így lenne, a szövetkezet aligha érne el olyan kiváló eredményeket, mint szokott. Ilyen emberek a lúcsiak. Mielőtt belekezdenének valamibe, először felmérik az erőt, alaposan megfontolnak mindent, s csak azután cselekednek, így tettek az aratás kezdete előtt is, mert a szervezés nagyon fontos tartozéka a termelésnek. (hoksza) Korszerű lucernagranulátum tároló a felvásárlás ellátó vállalat hroboňovol (alistált) központjában. —hai > Д juhtenyésztés helyzete egy járásban • A fejlesztési bizottság megállapítása • A juhtenyésztés távlatai # A gočoltovoi példa A Rožňava-i (Rozsnyói) Mezőgazdasági Igazgatóság termelésfejlesztési bizottsága a napokban behatóan fog lalkozott a járás juhtenyésztésének a jelenlegi helyzetével és távlati fejlesztésének lehetőségével. E kérdés fontossága abban van, hogy a szarvasmarhatenyésztés után a juhtenyésztésnek van a legnagyobb jelentősége. Míg a hatvanas évek elején a mezőgazdasági üzemek 14 ezer juhot tartottak, addig ma az állomány már 20 ezer, ami azt jelenti, hogy száz hektár mezőgazdasági területre 114 juh jut. A racionalizációs intézkedések következtében a következő években a fejlesztési terv 50 ezer juh tartását irányozza elő. Fontossági sorrendben a juhtenyésztésnek komoly jelentősége van, mer* a járás mezőgazdasági területének 60 százalékát rétek és legelők képezik. Itt a juhtenyésztés már hagyományossá vált. A vágójuh és a juhsajt iránt nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is nagy az érdeklődés s emellett a gyapjú sem mellőzhető textilipari szempontokból. Létszám tekintetében .az anyajuhok szaporítása nagyoji bíztató. . Probléma azonban, hogy a szaporodás nem minden gazdaságban Jár minőségi javulássall Tapasztalatok Tavaly a járásban már bíztató eredményeket értek el a juhtenyésztésben. Átlagosan 2,94 kg gyapjút és 14 kg sajtot értek el juhonként. Tapasztalatok szerint a jelenlegi alacsony színvonalnak több oka is van. A hatvanas évek elején a módosítással nem javították kielégítően a jövedelmezőséget. A gazdaságok a tenyésztéssel nem tudtak átállni a kiviteli igényekre, illetve a hústermelés fejlesztésére. így a tenyészetek egy részében a juhállomány teljes kiirtása következett be. A tenyész- és a növendékállományt vágójuhként értékesítették. Mulasztás volt az is, hogy a gyapjútermelés és a tenyészanyeg vesztesége után sem gondoskodtak a javított tenyészállomány beszerzéséről, így a gyapjútermelés minőségi fokozásáról sem. A járás valamennyi szövetkezetében általános gyakorlattá vált a tejesbárány nevelése és eladása. Ebben az igyekezetben a legjobb utódokat sem kímélték. A gátló okok megszüntetésére, a mezőgazdasági igazgatóság javaslatára a kerületi mezőgazdasági igazgatóság termelésfejlesztési bizottsága hatékony intézkedést hozott. Ennek egynéhány kitételét lényegesnek tartotta a járás termelésfejlesztési bizottsága is. Ilyen például a beruházás bővítése, a meglevő épületek technológiai módosítása, a nagyüzemek anyajuhállományának felújítása stb. Hozzáértően, racionálisan A mezőgazdasági igazgatóság úgy döntött, hogy az ismeretek és javaslatok alapján meg kell gyorsítani a juhállomány húsgyapjú vagy éppen húsirányű fejlesztését. A szövetkezetekben meg kell oldani a törzskönyvezést, ami tükrözheti a tenyésztés pontos adatait. Rendszeres selejtezéssel, válogatással és ifjítással kell az állományok hasznosságát javítani. A nyírást megelőzően — alapos vizsgálattal — ki kell selejtezni a foghíjas öreg állatokat, a rövid, durva gyapjasokat, a kopaszakat stb. Hozzáértő szakember vizsgálja meg a tenyészállonmny gyapjútermelésének a helyzetét. Az igényeknek megfelelően kell történnie a kostelepeken a javítóhatású apaállatok kiválasztásának. Nagyobb juhtenyészetekben az anyaáílománynak mintegy 50 százalékát tisztavérben kell tartani. Másik felében pedig — hústípusű kossal párosítva — haszonkeresztezést kell végezni. Az intenzív pecsenyebárány hizlalás feltétlenül több bevételt, illetve nyereséget hoz a gazdaságnak. Igényes a juh isi A mezőgazdasági Igazgatóság juhtenyésztésre vonatkozó intézkedése után alig telt el pár év s az egyes mezőgazdasági üzemek máris szép eredményeket érnek' el. Ezek közé tartozik a Gočoltovo-i CSSZB Efsz is, mely több mint 800 hektár hegyilegelővel rendelkezik. Ezért ebben a szövetkezetben indokolttá vált a juhtenyésztési beruházás, melyet négy öt évvel ezelőtt kezdtek megvalósítani. A korszerűsítésre 9 millió koronát fordítottak. Tavaly például a 3000 db juhtól egyedenként átlagosan 6 kg gyapjút és 21 kg sajtot termeltek! Takarmányozás és a tartás terén sok tenyészetben még ma is érvényesül az a téves szemlélet, hogy a juh igénytelen. Figyelmen kívül hagyják a várakozásnak megfelelő igényeket. Már pedig a takarmányozásnak is ehhez kell igazodnial A goéoltovi szövetkezetben az első lépést a gyepgazdálkodás korszerűsítésében tették. Azokon a parcellákon, ahol csak lehetett az ösgyepet középmélyen felszántották. Ezek a területek hektáronként 280 kg tiszta hatóanyagú nitrogén, 80 kg foszfor- és Í60 kg kálium műtrágyát kaptak, összesen 60 kg fűmagkeveréket vetettek egy hektárra. A múlt évben hektáronként már 320 mázsa zöldtömeget értek el, ami 80 mázsa szénatermésnek felel meg. A fü nyersfehérje tartalma 25 százalék, emészthető fehérje szintje pedig átlagosan 14 százalék volt. Tavaly az első kaszálást a tehenek részére szárazon takarították be, míg a másodikat a juhoknak szilázsolták. A juhtenyésztési program megvalósítása érdekében a múlt évben a gočoltovoi szövetkezetben három alumínium (500 férőhelyes) aklot építettek. Ezeknek nagy előnye, hogy traktorral könnyen elszállíthatók. A telelésre nagyon megfelelnek és 1500 állat gondozását egyetlen ember is könnyen elvégezheti, ijyáron azonban az aklokat pulykahizlalásra használják. Idén 10 ezer pulykát hizlalnak bennük. Illés Bertalan
