Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-07 / 49. szám

Begónia hydro­cotylifolia Nem eléggé elterjedt, üzemi termesztésben szin­te ismeretlen e sok jé tulajdonságú változat. Hosszú levélnyélen hozza nagy vese-alakú, sütétzüld, fényes leveleit, Világos levélerei kiemel­­kedőek a bordószínű le­vélfonákon. A világosabb helyiségek igénytelen, szárazságtűrő, levelével díszítő eserepesnövénye. jelentős virága halvány rózsaszín. Szaporítása levéldug­ványozással és rendsze­rint elfekvő törzsének feldarabolásával törté­nik. Az érett leveleket a dugványozás során a Be­gonia rexéhez hasonlóan úgy vágjuk meg, hogy a levélerek csatlakozása, vagy a levélszél kerüljön a szaporítóközegbe. Gyor­san szaporítható törzsda­­rabolással is. A feldara­bolást úgy végezzük, hogy minden izkiiz haj­tással, illetve erősebb hajtáskezdeménnyel ren­delkezzék. A nieggyö­­keresedett növényeket előbb lazább szerkezetű, később középkötött, táp­anyagokban gazdagabb, jó vízlevezető talajba ül­tetjük. A talaj iránt álta­lában nem érzékeny. A tavaszi törzsfeldarabolás­­bői őszre, a levéldugvá­nyozásból év végére ér­tékesíthető növényt ka­punk. Fokozatos edzés eredményeképpen hideg­házban is jól áttelelnek. Kártevője főként a tripsz. — kesző— foto: —bor— Zöldségtermesztés. Amíg az időjárás engedi, folytassuk a trágyázást és a talajforgatást, hordjuk ki a melegágyakból az elhasznált földet és trágyát. Rostáljuk át a melegágyi föl­det, jelöljük ki az új meleg­ágyak helyét, s itt szalmával vagy trágyával takarjuk le a földet, hogy ne fagyjon át túl­ságosan. Lapátoljuk át a kom­­posztot, az érett komposztot pedig rostáljuk meg. A meleg­­ágykészítésre szánt trágyát rakjuk szarvasba a leendő me­legágy közelében, hogy szükség esetén azonnal kéznél legyen. Időnként nézzük át az elrak­tározott zöldséget — ha rom­lást észlelünk, a fertőzött egye­­deket távolítsuk el. Itt az ideje, hogy hozzálássunk a meghibá­sodott gépek, szerszámok, kü­lönböző eszközök, megrongáló dott melegágyi ablakok javítá­sához. Az elhasználódott, sza kadozott melegágyi takarók he­lyett kössünk újat. Ne feledkez­zünk el a vízmedencék, aknák víztelenítéséről, betakarásáról sem. A szaporítóházakban decem­berben el kell vetni a téli haj­tatásra szánt növények (papri­ka, paradicsom, saláta, kara­lábé, uborka, retek stb.) mag­ját. A korábbi vetésből kelt pa­lántákat már tűzdelni kell. A szaporítóládákat helyezzük vi lúgosra. Hajtatásra a gyakor­latban legjobban bevált, hajta tásra alkalmas zölds^gfajtákat válasszuk. Ne feledkezzünk meg a csírázási próbákról, mert kel­lemetlen meglepetésben lehet részünk, ha valahol vagy vala­kitől a megengedettnél régebbi magot vettünk és. azt próba nélkül vetjük el. Á szükséges­nél mindig valamivel több pa­lántát neveljünk, hogy pótol­hassuk az esetleges kieséseket. A hajtatóház termőrétegét háromévenként ajánlatos cse­rélni vagy fertőtleníteni. Utána jól megszórjuk érett istállótrá­gyával és felássuk. A talajt ez­után célszerű átfagyasztaní, hogy porhanyóssá váljon és el­pusztuljanak benne a kártevők. December vége felé előkészít­hetjük a földet a kiültetésre vagy vetésre kerülő elővetemé­­nyek számára Gyümölcstermesztés. Most már haladéktalanul szedjük le és égessük el a hernyőfogó öveket, lehetőleg a szántás előtt fejezzük be a fák mecha­nikus tisztogatását (kéregkapa­­rő és drótkefe segítségével), a csonkok eltávolítását, a sebek és odvak kezelését, sőt a her­nyófészkeket, a lepkék tojás­csomóit és a gyümölcsmúmiá­kat is szedjük le, távolítsuk el. Amennyiben a fák tisztogatá­sát csak szántás után tudjuk elvégezni, úgy a fákról lehul­lott kaparékot gyűjtsük össze és tüzeljük el, vagy jó mélyen ássuk be a földbe. A trágyázást és a szántást se halogassuk túlságosan, végezzük el minél előbb. Fagymentes időben vagy ki­sebb éjszakai talajmenti fagyok után még folytathatjuk a facse­meték, a köszméte- és ribiszke­bokrok, esetleg a málnasarjak ültetését. Nyílt területen a fia­tal fák törzsét kötözzük be, ne­hogy megrágják a nyulak. A bokrokat ős sarjakat fel kell kupacolni. A tavaszi munkatorlódás el­kerülése céljából ajánlatos el­végezni a fák metszését, a bok­rok ritkítását, valamint a dug­ványok előkészítését Is. Különö­sen fontos a télialma metszésé­nek mielőbbi elvégzése. Az őszibarack metszését tavaszra hagyjuk. Ha nincs gyakorla­tunk a metszésben, inkább kér­jünk tanácsot az idősebb, szak­avatottabb ktskertészkedőktől, mert előfordulhat, hogy ügy­buzgalmunkkal — vagy mert nem merünk kérdezni — több kárt okozunk, mint hasznot! Aki szaporítóanyag-termelés­sel is kíván foglalkozni, minél előbb fejezze be a vetésre szánt gyümölcsmagvak rétegezését. Ha a rétegezést nem a szabad földbe ásott gödörben, hanem pincében végezzük, akkor gon­doskodni kell a rétegezett mag­vak rendszeres öntözéséről. Már megszedhetjük a tavaszi oltáshoz szükséges oltóvessző­ket is. Ezeket fagymentes he­lyiségben homokba vermeljük el. Ügyeljünk, nehogy a rétege­zett magvakat vagy elvermelt vesszőket megkárosítsák az egerek. Szőlőtermesztés. Mielőbb fe­jezzük be a talajforgatást. Fa­gyos földet ne forgassunk, mert az alulra kerülő hantok tavasz­­szal nehezen engednek fel, a talaj későn ülepedik meg. Sáros földet sem tanácsos bolygatni. Sem az istállőtrágyát, sem a műtrágyát nem szabad taka­­ratlanul hagyni a talaj felszí­nén. Az istállótrágyát 20—25 cm mélyen helyezzük el a sor­közben, rászórjuk a műtrágyát — így jobban hatnak — majd a gödröt betakarjuk. A homoki szőlőültetvényeknél érdemes tőzegkorpát is alkalmazni, ter­mészetesen szintén műtrágyák­kal együtt. A tőzeget cca 30 cm mélyen, a gyökerek közelében kell elhelyezni, hogy aszályos időjárás esetén se száradjon ki és jól érvényesüljenek kedvező tulajdonságai. Fontos feladat a tőkehiány pótlása — ha tavasz­­szal tervezünk pótolni, akkor is készítsük elő a gödröket még a fagyok beállta előtt. Szedjük meg és azonnal dolgozzuk fel, kötegeljük és vermeljük el a továbbszaporításra szánt vesz­­szőket. A vermelőhelyiségben ne legyen 7 C foknál melegebb, de ÜC fok alá se nagyon enged­jük süllyedni a hőmérő higany­szálát. Inkább fűtsünk be egy kicsit. A vermelésre használt homokot időnként locsoljuk meg, nehogy teljesen kiszárad­jon. A hegyvidéki szőlőkben a téli csapadék jobb megőrzése, a ta­­lajlemosódás megakadályozása érdekében ajánlatos a lejtőre keresztirányban bakhátakat ké­szíteni, s ezek közeit 10 méte­renként keresztbe húzott bak­hátakkal lezárni (skatulyázás). A hordók körül is van mit tenni, hiszen az idei termés nem kevés problémát okozott a borkészítőknek, s gondolom ugyanez elmondható jelen és jövő időben is. Az újbort a za­jos erjedés után fel kell tölte­ni, majd fejtésig hetenként utá­­na-töltjük a hordót. Az első fej­téskor feltétlenül végezzünk töréspróbát! Gondosan kezeljük az újbort, mert a magára hagyott borban előbb-utóbb kellemetlen válto­zásokra kerül sor; Dísznövénytermesztés. A virá­goskertet, a díszfák és cserjék alját tápanyagpótlás után ássuk fel. Istállótrágyából sehol sincs sok, ezért inkább komposztot adjunk a virágok alá. Ásás után hagyjuk hantosán a földet, csak a homoktalajokat gereblyézzük el. Aki rózsát, szekfűt, Pelargó­­niumot, krizantémot termeszt, készítsen be egy kevés agyagot. A földkeverék készítésekor szükség lesz rá. Néhány dísznövény (Anemo­ne silvestris, Anehusa-fajok, Centaurea, Echinops, Papaver, Bocconia, Lupinus, Dicentra, Statice-fajok, Anemone japoni­­ca) gyökérdugványozással most is eredményesen szaporítható. Az éles késsel megvágott dug­ványokat szaporítóládába ültet­jük. Még kiültethetők a fásszá­rú növények, díszfák és cser­jék. Megszedhetjük, kötegelve elvermelhetjük a dugványozás­ra szánt, jól beérett egyéves vesszőket. A hidegágyban telelő növényekről is gondoskodjunk — napsütéses délelőttökön szel­lőztessünk és időnként öntöz­zünk. S végül — ne feledjük, a téli hónapok a legalkalmasab­bak az önképzésre, a szakmai ismeretek elsajátítására, a szer­vezett kiskertészkedők és gyü­mölcstermesztők téli Iskolázta­tására. Szervezzünk minél több előadást, esetleg vitaestet, melynek keretén belül a kis­kertészkedők nemcsak értékes előadásokat hallgathatnak meg, hanem megnézhetnek néhány szakfilmet és szervezett vita vagy kötetlen beszélgetés for­májában kicserélhetik gyakor­lati tapasztalataikat is. Ez min­den bizonnyal hozzájárul majd az elkövetkező időszak munká­jának eredményesebbé tételé­hez. —dek— A házinyúl takarmányának legfontosabb Fehérjék. A takarmányok leg­fontosabb alkotórészei; protei­noknak is nevezzük őket. Nitro­génvegyületek, amelyek az emésztés során bizonyos fer­­mentumok (enzimek) hatására aminosavakra bomlanak, és a vérárammal valamennyi fonto­sabb testrészbe eljutnak. Köz­ben minden szerv vagy szövet felvesz bizonyos mennyiséget azokból az aminosavakból, ame­lyek a növekedéséhez és műkö­déséhez szükségesek. A házinyúl tényleges szük­ségletén felüli proteinek az ál­lat testében zsírrá alakulnak és az energia tárolására szolgál­nak. A termelő állatok takar­mányában körülbelül 1:5—1:6 a fehérje és az ún. nitrogén­mentes tápanyag szükséges aránya. A tisztán életfenntartó takarmányban ezek az értékek 1:10 körüliek lehetnek. Szénhidrátok. A takarmány­nak éppen olyan fontos alkotó­elemei, mint a fehérjék. Az ál­lati test alapjainak felépítésé­­séhez, és bizonyos tartalék­­anyagok kialakításához szük­ségesek. A szénhidrátokhoz tar­toznak a különböző cukorfélék, a keményítő és a cellulózé, s bizonyos egyéb vegyületek, amelyek az ún. nyersrostot ké­pezik. A könnyen emészthető anyagok házinyulaink számára magas tápértékűek. A celluló­zé úgynevezett „vakbél-eledel“, mert a vakbélben, bizonyos bak­tériumok közreműködésével tárható fel, és válik emészthe­tővé. A szénhidrátok a legtöbb nö­vény szárazanyagának körülbe­lül a négyötödét alkotják. Ezek a test zsírképzésének és az izommunkához szükséges ener­giaellátásnak a fő forrásai. Ballaszt-anyagok. Házinyu­laink számára ezek is nagy je­lentőségűek. Nyersrostból áll­alkotórészei nak, s legnagyobb részt cellu- portjaik vannak, az Ä, B, C, D lózéból tevődnek össze. és az E a legfontosabb. Közismert, hogy házinyulaink­­nak különösen nagy a béltrak­tusuk, és a vakbelük tetemes terjedelmű. Minden ilyen fel­építésű állatnak, emésztése sza­bályozása érdekében, nagy mennyiségű nyersrostot kell fo­gyasztania. Erre a célra a leg­jobb nyersrost a széna: a jő lu­cerna-, illetve a rétiszéna. Mint minden más takarmány eseté­ben, ügyelni kell arra, hogy mindig tiszta, másrészt ne le­gyen penészes vagy nedves. Ásványi anyagok. Minden ta­karmány tartalmaz belőlük bi­zonyos mennyiséget. Folyama­tosan — tehát nemcsak a növe­kedés idején — szükségesek a test fenntartásához. A fialás előtt álló nőstény az ásványi anyagok nagy részét leadja fiókáinak. Ezeket az ásványi anyagokat tehát rendszeresen pótolni kell. Mint mondottuk: az ásványi anyagok — így a mész, a fosz­for, a klór stb. — a növények­ben megtalálhatók. Ha például a lágy takarmányhoz kevés sót keverünk, ez nemcsak ízesíti a takarmányt, hanem ásványi anyagot is juttat a szervezetbe. Vitaminok. Az életre gyako­rolt fontos hatásaik általában ismeretesek. A vitaminkutatás értékes felismeréseket hozott és megmutatta, hogy bizonyos vitaminok hiánya nemcsak be­tegségekhez vezethet, hanem a teljesítőképesség csökkenését is okozhatja. A vitaminoknak, mint köztudott, különböző cso-Az А-csoportba tartozik a karotin; ez a friss leveles nö­vényekben található provita­min. Hatására a testben a nyál­kahártyák egészségesek marad­nak, a szervezet a fertőzések­kel és baktériumokkal szemben ellenállóvá válik. Az A-vitamin hiánya többek között az ideg­­rendszer degenerálódását okoz­za, amely görcsökben és béna­ságban nyilvánul meg. Ezen kí­vül csontnövekedési rendelle­nességeket, átmeneti vagy tar­tós megvakulást, valamint egyéb szembetegségeket és más különböző bántalmakat is elő­idéz. Az А-vitamint mindenek­előtt a máj raktározza. A B-vitamin-komplexum kü­lönböző fokozatokra tagozódik, így a Bi-vitamin (aneurin) a szénhidrátok értékesítése szem­pontjából fontos. Az őröletlen gabonaszemekben, élesztőben és a búzacsírában található. Hiánya Ideggyulladást okoz, amely görcsöket és a végtagok­ban bénulást és egyensúlyzava­rokat idézhet elő. A Вг-vitamin a cukor és a keményítő energiá­vá történő átalakításához szük­séges. Hiánya esetén emésztési zavarok, gyengeség, a betegsé­gekkel szembeni ellenállóké­­pesség csökkenése, bőr- és szemdefektusok stb. léphetnek fel. Megtalálhatjuk a tejben, az élesztőben, a búzacsírában stb. A lucernában a B-vitamin­­csoport egyik nagyon értékes komponense, a pantoténsav ta­lálható, amelynek hiánya gyen­ge növekedést és bőrbetegséget okoz. A vér hemoglobinja, vala­mint a fennen(umok képződé­séhez — amelyek az aminosav értékesítéséhez szükségesek — a Be-vitamin (pyridoxin) nél­külözhetetlen. Hiánya étvágy­talanságot, növekedési zavaro­kat és görcsöket idéz elő. Főleg gabonaszemekben található. Igen fontos a D-vitamin is: főleg a csontok felépítéséhez szükséges. A kalcium és a fosz­for felvételét szabályozza (ezeknek körülbelül 3:2 a he­lyes aránya). A vemhes anya­­nyulak kielégítő D-vitamin el­látása különösen fontos. Ehhez a fő természetes forrás minden növényevő számára a jó széna. Az E-vitamin vagy antisteri­­litási vitamin főleg a tenyész- Időben szükséges. Hiánya elve­téléshez, valamint a női szapo­rodási szervek károsodásához, részben a fiókák bénulásához , is vezethet. A zabban és a kü­lönböző gabonamagvak- csírái­ban található. Rendkívül fontos, hogy a szoptató és vemhes állatok olyan takarmányt kapjanak, a­­melyek nemcsak a saját szük­ségletüket fedezik, hanem a növekvő fiókák igényeit is ki­elégítik. Az anyaállat ugyanis, hogy a hiányzó tápanyagokat pótolja, felhasználja a saját testének kalcium-, foszfor- és proteinállományát. Ez azonban csak a szervezet kárára történ­het. A vemhes, szoptatós álla­tokat megfelelően el kell látni ezért fehérjével, Vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Ezek közül is elsődleges jelentőségű a foszfor, a kalcium, az A-vita­min és a karotin. Ezek hiánya az állatok legyengüléséhez és kannibalizmushoz is vezethet. —hj— és hogyan lehet elejét venni. Tájékoztatásként annyit: nyu­­laim egészségesek, az év nyolc hónapjában szénát, főtt burgo­nyát és szemet (árpa és búza keveréke) etetek. Továbbá azt is szeretném Kelemen László vinicai tudnji hol lehet beszerezni vad­­(Veľký Krtíš-i járás) olvasónk barackra (magonc) oltott őszi­leveléből idézzük: barack oltványokat?“ „Hatvannégy éves szövetke- A ketrecrágás lényegében zeti nyugdíjas vagyok. Kertész- rossz szokás a nyulaknál, amely kedéssel, kisállattenyésztéssel azért alakul ki, mert az állatok töltöm öreg napjaimat. Nyulak nem ' tudják fenntartani az a kedvenceim. Vagy három éve egyensúlyt metszőfogaik növe­­rendelteni Brnóból 2 db kétre- kedése és elhasználódása kö­­keszes nyúlólat, abban tartom zött. Erre viszont a házinyúlnak az állatokat. Igaz, elég drágák szüksége van, mert hisz a rég­voltak az ólak, de őrültein ne- csálók családjába tartozó emlős kik, mert ügyes kivitelezésben állat. A nyulak általában nyá­­készültek. Most azonban már ron kezdik első ízben rágni a rossz nézni az ólakra. A nyulak ketrecet, amikor puha zöldta­­úgy megrágták a ketrecek olda- karmánnyal etetjük őket s így Iáit és a padozat léceit, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy attól tartok, rövidesen „meglép- a takarmány rágcsálása köz­nek“ az ólból. Kérem adjanak ben koptassák metszőfogaikat, tanácsot, mi a ketrecrágás oka Ilyenkor fanyalodnak rá a ket­rec falának rágására, mintha Mucha és Zelník szerint 10 csak éreznék, hogy ha nem százalékos oleotinktűrával ta­tesznek eleget rágcsáló ösztö- nácsos bekenni. Ha ez nem Jár neiknek és nem koptatják a eredménnyel, az 61 épségének metszőfogaikat, akkor fogsor- megvédése érdekében a ketrec hibákra, a metszőfogak túlnő- falait ajánlatos minél előbb be­vésőre kerülhet sor, ami végső borítani bádoggal. A továbbtar­­soron pusztulásukat okozná, tásra szánt fiatal állatoknál mert a fogsorhibákban szenve- fordítson nagy gondot a szokás dő állatok nem tudják elfő- elhatalmasodásának megelőzé­­gyasztani a takarmányt, csak sére! szomorkodnak a ketrec sarké- Második kérdésére válaszol­­ban s végül éhenhalnak. va tanácsoljuk, hogy a Gyü-A ketrecrágást ajánlatos meg- mölcstermesztők és Kiskertész­­előzni, mert leszoktatni igen kedök Szlovákiai Szövetségének nehéz a nyulakat erről a rossz helyi vagy járási szervezetén, szokásról. A megelőzés érdeké- bizottságán keresztül próbálja ben a nyári hónapokban adjunk meg beszerezni az óhajtott olt­­a nyulaknak kerti és erdei vényt. Na ez nem megy, érdek­lomb-, vagy tűlevelű fákról sze- lődjön a želiezovcei, kvetosla­­dett gallyakat. Sok tenyésztő vovol vagy seneci faiskolákban — jómagam Is — télre is készít (minden esetben a helyi ÄG fa­be akácágat. Bizonyos mérték- iskolájáról van szó), vagy a ben a kőkeményre szárított ke- következő címen: Záhradkárske nyérdarabkák adagolása is le- služby, Bratlslava-Petržalka, köti a nyulak rágás! hajlamait. Rusovská cesta 21, telefonszám A ketrec megrágott falait 588 86. —dek

Next

/
Thumbnails
Contents