Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-20 / 29. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. július 20. A BETAKARÍTÓGÉPEK ÉS A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK KIHASZNÁLÁSA Nem beszéltek össze, mégis... Az aratás idején a munkaszervezés és a gépek, valamint a szállítóeszkö­zök kellő kihasználása jelenti a ga­bona gyors betakarítását. Van-e elég gépünk, pótkocsink, raktártérségünk, gépkezelőnk, hova hány ember kell, hogy a munka fennakadás nélkül menjen? Az Imelyi Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság nevet viselő szövetkezetben Gogola László mérnök főgépesítő nyújtott felvilágosítást, a Zlatná na Ostrove-i (Csallóközaranyosi) Efsz­­ben viszont Nagy László mérnök, a szövetkezet elnöke válaszolt a fen­tiekkel kapcsolatban. Gogola mérnök: Három darab SK— 4-es és egy E—512-es kombájnunk van. Ezen kívül Morvaországból, a kojetíni szövetkezetből egy E—512-es, továbbá a prešovi járás bokoši szö­vetkezetéből — amellyel már több esztendős kapcsolatot tartunk fenn — további két kombájn érkezett. Segít­ségüket szövetkezetünk hasonló for­mában viszonozza, amikor is kombáj­­nosaink mennek el hozzájuk az ara­tás elvégzésére. Nagy mérnök: Gépeink közül há­rom SK—4-es és egy német E—512-es kombájnunk indulhatott, továbbá a Pferovi Traktorállomásról — amely­­lyel hosszú éves baráti kapcsolatban állunlc — egy E—512-es kombájn ér­kezett. így öt kombájnnal aratunk. A SZÁLLÍTÁS AKADÁLYAI \ Gogola mérnök: A kicsépelt gabona szállítása rendszerint jelentős gondo­kat okoz, mert megtörténik, amint erre a múltból több példánk akad, hogy a gabonát a felvásárló helyre szállító traktoros pótkocsik az átvevő helyen néha órákat rostokolnak, ha lassabban megy az átvétel. Igv a szál­lítóeszközök csak késve érkeznek vissza a gépekhez s ezáltal gyakran a kombájnokat is tétlenségre, feles­leges időveszteségre kárhoztatják. Nagy mérnök: A kombájnokat cso­portosan igyekszünk üzemeltetni s így reméljük, nem okoz majd különösebb gondot, ha a traktoros esetleg hosz­­szabb ideig kénytelen várakozni ürí­tés közben. Tudniillik, hogy általában közvetlenül a felvásárló üzembe szállítjuk a gabonát, ahol gyakori a torlódás. Egyszerre több helyről fut­hatnák be a gabonaszállító kocsik, s megtörténik, hogy néhány órát vagy esetleg félnapot is kénytelenek vára­kozni, míg a beszállított gabonát át­veszik. Lám, lám, mennyire egyeznek ezek az egymástól teljesen független kije­lentések. Amint már előre bocsájtot­tam. két különböző helyen és egyazon napon hangzottak el. Ez pedig nem a véletlen játéka. Teljes hűséggel a va­lóságot tükrözi. A gabonaátvétel üte­mének meggyorsítását talán az idén több helyen üzembe helyezett kor­szerű magtárak reméljük elősegítik. De figyeljük csak tovább a „párbeszé­det“. A GABONA TÁROLÁSA Gogola mérnök: Tető alatt körül­belül 300 négyzetméter területtel ren­delkezünk. Viszont itt állítjuk fel az új gabonatisztítót, hogy a régebbi tí­pusú kombájnoktól, az SK—4-esektől beszállított gabonát kezelhessük. Az E—512-es kombájn által kicsépelt ga­bonát szükségtelen lesz kezelnünk, mivel ez a gép a szabványnak meg­felelő tiszta gabonát biztosít. Nagy mérnök: Vetőmag termesztők vagyunk, ezért a vetőmagot szorgal­mazzuk, így gyakran a gépeket ib át kell csoportosítanunk, hogy a vető­magot mielőbb tető alá hozzuk. Van egy 50 vagonos raktárunk, s ezen kí­vül két istállónk padlásán szintén 50—50 vagont tárolhatunk. Szükség esetén színekbe, vagy az utak ideig­lenes tároló helyeire hordjuk a ga­bonát, hogy az aratás befejezése után hozzákezdhessünk a további manipu­lációhoz, utókezeléshez. PROBLÉMÁK Gogola mérnök: Ez év elejétől töl­töm be szövetkezetünkben a főgépe­­sítői tisztséget. Az- idei lesz az első aratásom, amit в gépesítés szempont­jából irányítanom kell. Ez kissé „lám­palázassá“ tesz, mivel az aratás ko­moly erőpróbát, mondhatnám a tűz­keresztséget jelenti számomra. Nagy mérnök: Nézetem szerint dön­tő az. hogy az éjjeli műszakot is kel­lően kihasználjuk, Gondolok itt első­sorban a gabona tisztítására, mivel gabonáink jelentős hányadát vetőmag gyanánt értékesítjük. Ezért szükséges lesz, hogy a tisztítást gyors ütemben végezzük, tehát éjjel is, hogy minden tárolőhelyünk mihamarább felszaba­duljon és a vetőmagnak szánt gabo­­náhkat — különösen a búzát — mi­előbb tovább tudjuk adni a felvásárló üzemnek. Mert až aratás befejezésétől a vetésig nincs sok idő, 'alig két­­három hónap áll rendelkezésre. ★ ★ Két szövetkezetből, két felelős be­osztású szövetkezeti vezető vélemé­nyét tolmácsoltam. Igyekeztem hűen visszaadni az általuk elmondottakat. Véleményükből többször is hasonló hangvétel csendült ki és az egyes problémák, akadályok mindkét eset­ben igen hasonlóak. Viszont kétségte­len, hogy nem szomszédos szövetkeze­tekről volt szó s így az adottságok, a helyi körülmények és a feltételek sem azonosak. Egy tanulság azonban mindkét nyilatkozatból leszűrhető. Szövetkezeteinkben — a felhozott két példa alapján Ítélve — felelősségtu­dattal, a lehetőségek pontos felméré­se után, igen gondosan látnak igé­nyes feladataik megoldásához. Ehhez párosul a célszerűségre, a racionális munkaszervezésre és megoldásokra való törekvés, ami eredményeiket még öregbíti. Ez közös, szocialista, szövetkezeti gazdálkodásunk egyik vitathatatlan előnye. OBENAU KAROLY Rekordtermésre számítunk A tárnái (farnadi — levicei járás) szövetkezetben elsők között kezdték el a gabona betakarítását. Ottjártunk­­kor a tavaszi árpát vágták rendre. A 150 hektáros táblához vezető dűlő­­úton találkoztam V r á b e 1 Ernő gépjavítóval. A műhelybe igyekezett, mivel az egyik rendsorológép meghi­básodott. — Kisebb törésről van szó — mondotta, — új tengelyt kell esz­­tergályozni, — azzal folytatta tovább útját. A meghibásodott gépnél a mechani­­zátor és a csoportvezető tartózkodott. A többiek végezték a munkájukat. Szépen dolgoztak. Nyomban megér­tettem, a vasnyeregben hozzáértő emberek ülnek. Kiss Gyula trakto­ros már hetedik éve arat. G u b r i c a László az idén ült fel először a rend­sorolóra. Mint brigades vesz részt a betakarításban. Tlmačen (Tolmá­csun) a géplakatos szakmát tanulja. Közben megérkezett Stefano v­­s z к у Gyula, a szövetkezet agronó­­musa is. Már messziről csóválta a fejét. — De hamar baj történik — mon­dotta. Beszélgetésünk során az időjá­rásra terelődött a szó, nem volt vele megelégedve. No, de hát mit lehet tenni. Fontos, hogy szép a gabona. Igen — folytatta az agronómus, való­ban szép, s mi tagadás, rekordter­mésre számítunk. Búzából a 42, s ár­pából a 40 mázsás tervezett hektár­­hozam néhány mázsával több lesz. Gépekkel jól fel vagyunk szerelve. Tíz SZK—4-es, két Nyiva és egy E— 512-es kombájn áll rendelkezésünkre. A 261 hektár árpát kétmenetes, a 900 hektár búzát pedig egyenes aratással takarítjuk be. A kombájnokon főleg a műhelyben dolgozók ülnek majd. Többéves tapasztalatból merítve na­gyon jó szolgálatot tesz az ún. mozgó műhely is. A tűzvédelmi intézkedése­ket maradéktalanul betartjuk. Tavaly ennek ellenére tűz keletkezett. A kombájnok egy új tábla aratását kezd­ték el, amikor az egyik gépből kicsa­pódó szikra meggyújtotta a túlérett gabonát. Akkor még a traktor és a vízzel megtöltőt tartály a régi táblá­nál volt. Szerencsére a falu közelé­ben történt az eset, így a község ap­­raja-nagyja bekapcsolódott az oltási munkálatokba. Sikerült is rövid időn belül eloltani a tüzet. Ennek ellenére mégis mintegy öt hektárnyi területen ment tőnkre a búza. Bizony nagy sze­rencsénk volt akkor, mivel csak egy dűlőút választotta el az égő parcellá­tól a másikat, a 300 hektárost. Az árpatábla szélén ott állt az eké­vel felszerelt traktor, és a vízzel meg­töltött tartály. Szemtanúja voltam hát, hogy a tűzrendészet! intézkedéseket a szövetkezet vezetősége valóban szi­gorúan veszi. —óváry— Egyesülésben az erő Az idei Nemzetközi Szövetkezeti Napok ünnepségeinek az volt és az a f6 küldetése, hogy serkentse népünket az ötödik ötéves terv negyedik eszten­dejére kitűzött feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, a nemzetgazda­ság minden szakaszán. Így megteremthetjük a feltételeket az ötéves terv utolsó évének sikeres kezdéséhez, valamint a 6. ötéves terv indulásához. Nagyon fontos, erre a célra felhasználni a Szlovák Nemzeti Felkelés, vala­mint hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadulásának 30. évfordulójára meghirdetett szocialista munkaversenynek sikeres teljesítését. A gyűlések résztvevői tájékoztatták a nagy nyilvánosságot a szövetkeze­tek tevékenységéről s a közöttük megteremtett jó kapcsolatok megszilár­dításáról, valamint további széleskörű kibontakoztatásának a fontosságáról és a szövetkezetesítés további terveiről. Ismertették, hagy a szövetkezetek nagyon sokat tettek a társadalom és a köz érdekében az életszínvonal eme­lése terén. Elősegítették a falu, a város, a járások és a kerületek politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődését. Ezzel támogatták a szocialista tábor egységének a fejlesztését és arra törekedtek, hogy a lehető legjob­ban megszilárdítsák Csehszlovákia és a Szovjetunió szövetkezeti mozgalma között a baráti kapcsolatokat, hogy a kapitalista és a fejlődő államok szö­vetkezeti mozgalmának példaképül szolgáljanak. (j. P l Az egyiptomi-izraeli csapatszétvá­­lasztások után sor került a szírtai-izraeli csapatoknak a fegyver­szüneti bizottság által kijelölt vona­­lakre való visszavonására. Az Izraeli agresszornak tehát az „amerikai nagybácsi“ támogatása ellenére is fel kellett adni az arab területeken léte­sített támaszpontjait. Nagyot válto­zott a helyzet tehát az 1967-es hatna­pos háború óta, amikor az agresszor a meglepetésszerfl támadással szer­zett arab területeket a Bizottsági Ta­nács határozata ellenére sem ürítet­te ki. Ma a világ haladó közvélemé­nyének nyomására és természetesen az erőviszonyok megváltozásénak kö­vetkeztében a kalandornak vissza kellett húzódnia eredeti állásaiba. Nincs többé könnyű győzelem, mert a korszerű fegyverekkel ellátott egyiptomi és szíriai hadsereg már óriási veszteségeket okozott az izrae1 11 hadseregnek, jelenleg a kalandorok ugyan elkövetnek provokatív fegyve­res akciókat, de ezek már szőrvány­­jeienségek és az Izraeli katonai ve­zetők százszor átgondolják egy eset­leges újabb támadás lehetőségét. A fegyverek tehát lényegében hall­gatnak Közel-Keleten és inkább diplo­máciai csatározások folynak. Ezek között említhetjük Nixon közel-keleti útját, amelynek végeredménye az egyiptomi-amerikai politikai és gaz­dasági kapcsolatok javulása. Az el­hangzott nyilatkozatok azt bizonyít­ják, hogy bár Amerika bizonyos mér­tékben közeledik az arab népekhez, ennek ellenére, — amint Nixon is mon­dotta — a lépésről-lépésre történő haladás híve. Az amerikai vezető államférfiak tehát továbbra is takti­káznak és amíg egyik oldalon látszó­lag baráti kezet nyújtanak az arab népeknek, a másik oldalon tovább­ra is .azt hangoztatják, hogy íokozni kell az Izraelnek nyújtott katonai és gazdasági segítséget. Általánosságban elismerik, hogy ki kellene üríteni a megszállt arab területeket, de csak a részleges megoldás hívet. A közel keleti probléma megoldá­súval kapcsolatban a Szovjetunió ál­láspontja egyértelmű, világos. Messze menően támogatja a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozatát, amely sze­rint az izraeli agresszornak ki kell ürítenie minden megszállt arab terü­letet. A részleges megoldások .csak elodázzák a probléma egyszer s min­denkori rendezését. A Szovjetunió ezt az álláspontját sem az Egyesült Nemzetek Szervezetében sem más fó­rumokon meg nem változtatta. Termé­szetesen ez Izraelnek nem tetszik, ságos rendezés bizottságának elnöke — kijelentette, hogy az arab haza­fiak üldözése, bebörtönzése, kínzása nemcsak az emberi jogokkal áll el­lentétben, hanem veszélyeztetik az itt élő népek békéjét is. Ez az első nagyobb olyan megmozdulás, amikor Izraelben haladó szellemű erők legá­lisan és megalkuvás nélkül törnek lándzsát a megszállt arab területeken élő arhb népek jogainak rendezéséért és életkörülményeik jobbá tételéért. Damaszkttszban Jászif Arafat veze­tésével ülésezett a palesztin nép fel­szabadítására alakult 14 tagú végre­hajtó bizottság. Az ülésen 10 pontból álló határozatot fogadtak el, amely­ben elítélték az izraeli légierő bandi-Elsők az országban Az elmúlt hét végén a mezőgaz­dasági üzemek kihasználták a kedvező időjárást és főleg a nyu­gat-szlovákiai járásokban szomba­ton és vasárnap is teljes ütemben arattak. A szorgos munka eredmé­nyeként a Radvaft nad Dunajom-i (Dunaradványi — komárnoi járás) Efsz már az elmúlt hét szombat ján 101,1 százalékra teljesítette a gabona eladási tervét. Második­ként a Kamenica nad Hronom-i (garamkövesdi — Nové Zámky-i járás) szövetkezet szombaton dél­utánig szintén 101,1 százalékra teljesítette a gabonaeladást tervét. Tárgyalóasztalok mellett igyekszik rágalmazni a Szovjetuniót és máa szocialista országokat a kö­zel-keleti helyzettel kapcsolatban. A többoldalú közel-keleti tárgyalá­sok tanulsága: némi előrehaladás tör­tént és egyre jobbak a kilátások arra, hogy a hosszú idő óta húzódó ellen­­.ségeskedést a különböző egyezmé­nyek, szerződések szüntetik meg. Ojabban Izraelben is erősödik az az opozíció, amely nem ért egyet az amerikai imperialisták által támoga­tott fegyvercsörtető kormány ugresz­­szív politikájával. Ezt bizonyítja, hogy Tel Avivban, Izrael fővárosában húsz neves közéleti személyiség vezetésé­vel tiltakozó naggyűlést tartottak a megszánt arab területeken letartóz­tatott bebörtönözött 150 arab hazafi középkori jellegű brutális kínzása el­len. A gyűlés fő szónoka — az Izrae­li és az arab országok közötti igaz­tatámadásait a libanoni nép ellen. A határozat felhívja az arab. népeket, hogy kapcsolataidat fűzzék szorosabb­ra a szocialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval, mert csak ezek segítségével vihető győzelemre az arab nép ügye. Az üléssel kapcsolatos kommentá­torokból kitűnik, hogy az elkövetke­ző napokban Egyiptom és Szíria rendkívül nagy erőfeszítést fejt ki a közel-keleti problémák megoldását elősegíteni akaró genfi konferencia előtt, az arab népek egyesítése érde­kében. A kisebb-nagyobb kormányfői tárgyalások máris megkezdődtek és egyelőre ígéretesen folynak. A közel-keleti helyzettel kapcsolat­ban tehát azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy a világ haladó közvéleményének nyomására az ag­resszor étvágya már nem olyan nagy, mint pár évvel ezelőtt. Izrael a legutóbbi háborúból már nem ke­rült ki győztesen és nagy veszteségei következtében komoly gazdasági ne­hézségekkel küzd. Reményteljes jelenség, Izraelben egyre erősebb azoknak a hangja, akik az ellenségeskedés helyett az arab népek teljes egyenjogúságát követelve, a békés rendezés hívei. Habár a világ legnagyobb Imperia­lista hatalma, az Amerikai Egyesült Államok némileg módosította a közel­­keleti helyzettel kapcsolatos 1967-es álláspontját, amint már említettük Is, a felemás megoldások híve, ennek ellenére remélhető, hogy Nixon ígére­tei nemcsak papíron maradnak. 7лппак ellenére, hogy a reakciónak átmenetileg sikerült a szocialista or­szágok ellen hangolni néhány arab vezetőt, a nagy tömegek tudják, ki a barátjuk. Nem véletlen, a palesztin felszabadítást mozgalom vezetői rend­kívül nagy erőfeszítéseket tesznek a szocialista országokkal való kapcso­latok továbbfejlesztése érdekében. Nagygyűléseken, a tömegtájékoztató eszközökön keresztül fáradhatatlanul magyarázzák a tömegeknek; amikor az agresszorok által vezetett ameri­kai repülőgépek halálthozó terhüket szórták a védtelen arab lakosságra, a szocialista országok emelték fel szavukat először a gaztettek meg­szüntetésének érdekében. A korszerű szovjet fegyverekkel verték vissza az arab népek a leg­utóbbi háborúban az izraeli agresszor támadását. Ezek mind olyan tények, amelyeket nem lehet megváltoztatni. A Szovjetunió és a többi szocialista ország továbbra is segíti az arab né­pek függetlenségi harcát. Az arab né­peket erről biztosították a legutóbbi szovjet-egyiptomi és szovjet-szíriai tárgyalsok során is. Kormányválság Portugáliában A portugáliai ötven éves fasiszta uralom ez év április 25-én huszon­négy óra alatt összeomlott. Egy jól kiépített és a nagytőkések támogatá­sát élvező rendszer ily gyors bukása fantasztikusnak tűnik. Persze április­ban csupán befejeződött egy folyamat. A portugál fasiszta rendszer már jó­­ideje korhadt volt. Elképzelhető, mennyire elege lehetett a portugál népnek Caetanóből, mennyire utálta már a fasizmust, mennyire gyűlölte a kilátástalan gyarmati háborút, hogy semmiféle komoly ellenállásra nem került sor a fordulattal szemben. El­képzelhető az is, milyen nagy támo­gatást nyújtott a portugál nép az ille­gális kommunista pártnak, hogy a fordulat másnapján már minden szer­vezete működésbe léphetett. Az is tel­jesen világos, hogy a hadsereg le­génységének és alacsonyabb rangú tisztjeinek többsége is készen állt a fasizmus megdöntésére. Spinola tábornok és a junta többi magasrangú tisztje csupán felismerte a tényleges helyzetet: nem kellett mást tenniük, mint élére állni egy már meglevő erős mozgalomnak és nyilvánosan hangot adni a portugál népben és hadseregben hosszú évek óta érlelődő kívánságnak. A Portugáliában végbement fordu­lat nagyszerű, lelkesítő dolog. A fa­sizmus nem térhet többé vissza Por­tugáliába, ez teljesen bizonyos. Sem az ország határain belül, sem azokon kiviil nem kívánja ezt semmilyen ko­moly erő. Egyáltalán nem dőlt még el, milyen lesz a polgári demokrácia — mert az is bizonyos, hogy egyelőre polgári demokrácia alakul ki Portu­gáliában — amely a fasizmust követi. Portugáliában megalakult egy kor­mány, amelyben a polgári jobboldal­tól kezdve a kommunistákig minden­féle irányzat képviselve volt. A tény­leges hatalmat azonban a Spinola köztársasági elnök vezette junta — államtanács — gyakorolja. A nagytő­ke és a nagybirtok gazdasági mono­polhelyzete lényegében változatlan. A kormány ugyan tett némi intézke­dést a minimális munkabérek megál­lapítására, befagyasztotta az árakat sth., de ezek csak átmenetinek bizo­nyultak. A legutóbbi napokban a kilenc hé­tig uralkodó kormányban egyre na­gyobbak lettek a nézeteltérések és PALMA CARLOS miniszterelnök bead­ta lemondását. A miniszterelnök és négy miniszter lemondásának igazi oka eléggé homályos. A hírmagyará­zók szerint a liszabpni kormányvál­ság a kormány-koalíción belüli ellen­tétek kiéleződésének a következmé­nye. A Portugál kommunista Párt Politi­kai Bizottsága a kormányválság ügyé­ben továbbra is azt vallja, hogy az ország poliitikai életének demokrati­záláséihoz a koalíciós kormányzás fe­lel meg a legjobban, ezért hajlandó az új kormány munkájában is részt­­venni. Spinola portugál elnök Vasco Gon­­calvest, a portugál kormány új elnö­két bízta meg a kormányalakítással. Goncalves a fegyveres erők mozgalma koalíciós bizottságának az elnöke; ez a szervezet állt az április 25-i fasisz­taellenes fordulat élén. Az új minisz­terelnök kinevezése politikai körök­ben meglepetést keltett, mivel általá­ban Mario Miguelt tartották a legesé­lyesebb jelöltnek. Tény: a megalakult új kormánynak sem lesz könnyű feladata a belpoliti­kai nehézségek kiküszöbölésénél és a gyarmati rendszerben fellépő ezernyi probléma megoldásánál. A különböző nézeteket valló tömegek mégis bíznak abban, hogy a bonyolult helyzet meg­oldása előbb-utóbb jó irányba terelő­dik.

Next

/
Thumbnails
Contents