Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1974. július 13. 14 Szervezési tapasztalatok egy korszerű borjúneveidében ......... ★ ★ ★ ' ' A Győzelmes Február Efsz néven társult, bu­­zitkai székhellyel működő szövetkezet Veiké Dravce-i (nagydaróci) részlege egyike a luče­­neci (losonci) járás azon kevés mezőgazdasági egységeinek, ahová továbbnevelésre összpon­tosítják az anyjuktól elválasztott kisborjakat. Ennek az üzemközi együttműködésnek szerve­zési és állategészségügyi megoldásáról érdek­lődtünk Pintér Róbert zootechnikustól, va­lamint Dr. M i h a 1 i к Bélától a Lučeneci Já­rási Állategészségügyi Központ szak-állatorvo­sától, aki a járás területén működő borjúnevel­­dék egészségügyi felelőse és szaktanácsadója. ——--——— ★ ★ ★ ————— Nem mindennapi tevékenysé­gük sok gonddal és felelősség­gel jár. A Lučeneci Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság hatá­rozza meg, hogy mely mező­­gazdasági üzemekből kerülnek hozzájuk a kisborjak továbbne­velésre, vagy hogy melyik me­zőgazdasági üzem végzi ezt sa­ját farmján. A járás területén üzemközi kooperációban borjú­­nevelést három mezőgazdasági üzem végez, mégpedig a kalon­­dai, a Rovüany-i és a megláto­gatott Veiké Dravce-i (nagy­­daróci). Nevelésre tíz napos korban veszik át a kisborjakat és felnevelésük után a beküldő szövetkezet ismét visszakapja őket. Nagyságrendben a járás területén a meglátogatott bor­­jünevelde a legnagyobb, s ez egyben a járás egyetlen olyan borjúneveldéje, amely az olyan magánszemélyektől, akik egy tehenet nevelhetnek, megvásá­rolja a borjakat, hogy ezeket a felnevelés után az igényt tá­masztó szövekezeteknek adja át. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek kooperációs szerződést kötnek év elején a nevelést végző szövetkezettel, amelyet mindkét fél az eladást és a visszavásárlást illetően köteles betartani. ETETES A beérkező tíznapos borja­kat Kolostrannal etetik, sajnos azonban ez jelenleg nem kap­ható. A Kolostrant egyébként egy hétig etetik, azután áttér­nek a Laktovit alkalmazására. Mindkét készítmény tejpor for­májában kerül az üzembe, ame­lyet azután vízzel hígítanak. A Kolostran esetében 1 kg tejpor­hoz 9 liter 50—55 C fokra me­legített vizet számítanak, ame­lyet a mixerben alakítanak át regenerált tejjé, s ezt 38 C fok­ra hűtve háromszor naponta adagolják ez állatoknak. A Ko­lostran szeparált tejet, savót, zsírt, dextrózát, fermentált fe­hérjét, továbbá a vitaminok kö­zül В-komplexet, valamint A, D, E, К vitamint, biológiailag teljes értékű aminosavakat, csontképző ásványi anyagokat, tartalmaz, amelyet acidofil tej­komplexummal egészítettek ki. A Kolostran nem tartalmaz an­tibiotikumokat. A Kolostrant előbb emelkedő majd csökkenő mennyiségben adagolják, a kö­vetkező napi mennyiségben: 3, 4, 5, 6, 6, 4, 2, liter. A Kolo­stran egyébként antistressz-, dietetikus- és gyógyhatású bor­júnevelő tejporkeverék. A harmadik-negyedik héten naponta háromszor Laktovitot kapnak az állatok, amelyből 9 kg-ot 100 liter vízben hígíta­nak. A 15-iktől a 25-ik napig 5 litert, a 25-iktől 35-ödik na­pig 6 litert, ezt követően az ál­tatok erőnléte szerint körülbe­lül az 50-ik napig 7 litert majd 60 napos korig 8 litert kapnak az állatok naponta a Laktovit­­ból. Hatvan napos korban az- 4r®n az állatok vizet is kapnak. A Laktovitot Nukamel helyette­sítheti, amely már hígított álla­potban kerül a mezőgazdasági üzembe. A 60 napos kort köve­tően a növendékborjak naponta 14 dkg zsiradékot ún. Mixtukot kapnak naponta a fölözött tej­jel. Ekkor már a napi kétszeri etetésre térnek át egészen 90 napos korukig. Ezután folya­dékként már csak vizet kapnak az állatok, mert közben rászok­tatták őket a réti széna fo­gyasztására. A későbbiek során azután lucerna- vagy vöröshere szénát kapnak. PRÉMIUM A felvásárló vállalattal olyan szerződést kötöttek, hogy ha a felnevelt borjú eléri a 230 kg-os súlyt, úgy 500 korona prémiu­mot kapnak az államtól. A múlt évben 1115 darab borjú­ból 542-re kaptak prémiumot. Ez évben talán több lesz a pré­mium, mert május végéig már 486 darab nagy testsúlyt elérő borjút sikerült felnevelniük. Tervük 1974 első félévére 475 borjú felnevelését irányoz­za elő 1 millió 415 ezer korona értékben, amit már május fo­lyamán túlteljesítettek. A kooperációban történő össz­pontosított borjúnevelés előnye az, hogy a tejtermelésre szako­sított mezőgazdasági üzemek­ben a borjak nevelésére nem fogy a tehéntej s így több jut belőle a közellátás céljaira, összpontosítással továbbá a szakszerű nevelés is megoldó­dik amit egy szövetkezettől, amelynek mindössze néhány borjú neveléséről kellene gon­doskodnia ezt megkívánni nem lehet. A szerződés szerint a mezőgazdasági üzembe vissza­kerülő borjú legkisebb súlya 130 kg lehet. A tíznapos borja­kat a szövetkezet nevelésre át­veszi és értéküket kifizeti, ami­kor pedig az állat visszakerül eredeti mezőgazdasági üzemébe ismét számlázással, 16 koronás kilónkénti áron rendezik az át­adást. Az eredeti üzem azután a már felcseperedett borjakat vagy üszősorba állítja, vagy a bikákat húsra hizlalja. Megkí­vánják, hogy a tíznapos tovább­nevelésre szánt borjak elérjék a 40 kg-os súlyt. Ebben az év­ben a 90—100 napos korban visszaszármaztatott, már felne­velt borjak 160 kg-os átlagsúlyt értek el, s napi átlagos súly­­gyarapodásuk 89 dkg volt. Míg az előző években úgy alakult a helyzet, hogy a járás területén aránylag kevés volt a borjú, pillanatnyilag már olyan mennyiség áll rendelkezésre, hogy lassan nem tudják, a nö­vendékállatokat elhelyezni. A borjúnevelde kapacitása 800 darab, viszont látogatásunk napján már 910 darab borjú neveléséről kellett gondoskod­niuk. BETEGSÉGMEGELŐZÉS Mivel a tíznapos borjak ne­velésére Kolostran nem kapha­tó, kénytelenek már Ilyen fia­tal korban Laktovit, a Laktosan, a Nukamel vagy a Relavit né­ven forgalomba hozott tejkeve­rékeket etetni, ami helytelen. Ezek adagja a negyedik-ötödik héten éri el a csúcsfokát, majd a mennyiség csökkenő jellegű, viszont a borjú lassanként rá­szokik a TKS jelzésű takar­mánykeverékre, amelyből tíz dekát etetnek naponta, mihelyt az állatok a nyalogatásról át­térnek annak fogyasztására. A borjak etetésére minden szö­vetkezetnek a legjobb minőségű szénát kellene felhasználnia, ami a járás borjúneveidéiben nem mindenhol sikerül. Nyolc hetes korban kellene áttérni az abrakra, a szénára és víz fogyasztására az állatok­nak. Sajnos előfordul, hogy a borjúneveldékben a víz hiány­zik. De sok kellemetlenséget el lehetne kerülni, ha az említett tejporkészítményeket állandóan meglehetne venni, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egy­szer az egyikből máskor a má­sikból nincs, sőt az is előfor­dult már, hogy egyik sem volt kapható. Az állandó változtatás aztán fékezi az állatok fejlődé­sét. Szükség esetén a társult szövekezet három további köz­ségéből idehozzák a lefölözött tejet. Az ilyen fölözött tejhez Mixtukot kevernek, ehhez ren­delkezésükre áll a hőfejlesztő, a regenerátor, a mixer stb. A betegség-megelőzés szem­pontjából a legnagyobb súlyt három tényezőre kell helyezni, mégpedig az etetésre, az istál­lózásra és az állatgondozásra. Az istállózással kapcsolatban például rájöttek arra, hogy nem mindegy, hogy szalmával vagy fűrészporral almoznak-e. Szal­mával történő almozás esetén, különösen ha zsúfolt az istálló, sokkal nagyobb a levegő ammó­­niák-tartalma, mint a fűrészpo­ros almozásnál. A használt fű­­részpor lapáttal könnyebben eltávolítható, mint villával a trágyás szalmaalom. Igen fon­tos az istálló hőmérsékletének és páratartalmának előírás sze­rinti fenntartása. Az utóbbi három évben az állatgondozók munkájában nagy haladás tapasztalható, s részint ennek köszönhetők az idei s^ép eredmények is. Újab­ban ellenőrzik a tej összetéte­lét és tisztaságát is. Sürgős megoldásra vár a vízellátás kérdése, mivel a betegség-meg­előzésnek fontos része az egészséges ivóvíz és a kellő mennyiségű öblítővíz. KAROS KÓROK Különösen nagy gondot okoz az állategészségügyi szolgálat­nak a légzőszervek fertőző megbetegedése. Ez nem helyi probléma, hanem ma már vi­lágprobléma. Terjedését nagy­ban elősegíti az állatok nagy­mérvű összpontosítása. Sikerült elérniük, hogy ez évben ezen betegség következményeként még nem volt elhullás. Azokat az állatokat, amelyeket nem si­kerül kigyógyítaniuk, kényszer­­vágásra adják. Az ilyen esetek száma az elmúlt évihez mérten ugyancsak jelentősen csökkent. Ez a betegség nem egy, hanem több kórokozótól származik, amelyek közül legalább hatot­­hetet már ismernek. A betegség fellépése legyengíti az állatot és a testben levő egyéb beteg­ségek kórokozói lábrakapnak, és másodlagosan különféle megbetegedéseket okoznak. Így tehát elsődlegesen a légzőszer­vi fertőzés megbetegedését okozó vírus ellen kell harcolni, másodlagosan pedig az egyéb betegségek fellépése követel megoldást. Ez megkívánja, hogy mihelyt észreveszik a be­tegséget, azonnal kezeljék az állatot. Hogy ez lehetővé vál­jon, az állatorvos mindennap meglátogatja a borjúneveidét, és a gyanús állatokat azonnal kezelésbe veszi. A beérkezett tíznapos állatokat karanténnek is nevezhető külön épületben helyezik el, de ezen állatok mindegyike magával hozza a fertőző bronchopneumónia vagyis a fertőző tüdőgyulladás, szélesebb értelmezésben pedig a fertőző légzőszerv! megbete­gedés veszélyét. Bizonyos víru­sok a felső légzőszerveket, má­sok pedig a tüdőt támadják meg. Ez a megbetegedés meg­oldáskeresés céljával a KGST állategészségügyi szakcsoport­jának tárgyalási témái között is szerepel. A Nitrai Bioveta a tárgyalt betegség leküzdésére létrehozott egy vakcinát, amely bizonyos víruscsoportok káros hatásának a leküzdésére jól be­vált. Érdekes, hogy bizonyos kuta­tási eredmények szerint a fiatal állatoknál előforduló hasmenés összefügg a fertőző légzőszervi megbetegedéssel, miközben a fertőző hasmenés vírusa fejti ki hatását elsődlegesen. FERTŐTLENÍTÉS A betegség elterjedésének megakadályozására a fertőtle­nítés elkerülhetetlen. Ennek el­végzésére számos vegyszer áll rendelkezésre. Nem mindegy, hogy például a már régen is­mert szerek közül a klórmész mennyi aktív klórt tartalmaz. Hosszabb raktározás folytán a klórtartalom csökken. Mesze­léskor így a falat fehérre fes­tik bár, de az új rétegnek a falon fertőtlenítő hatása nincs. Az újabb szerek közül kipró­bálták a gyógyszertárainkban kapható Per-steril hatásos fer­tőtlenítőszert. Ezenkívül próbát tettek a Lastanox fertőtlenítő­szerrel, amelyet a Lachema n. v. Brno gyárt. Érdekes, hogy eh­hez a szerhez nehéz hozzájutni, mivel csak nagyobb csomago­lásban kerül forgalomba. Nem­régiben Rim. Sobotán megnyílt Szlovákia második állategész­ségügyi gyógyszertára, amely­nek vezetője nagy hajlandóság­gal segített az 50 literes cso­magolásban érkező Lastanoxot literes palackokba szétosztani. Bár a gyár prospektusában 1 kg-os és 4 kg-os csomagolás is szerepel, annak ellenére a na­gyobb megrendelt mennyiséget csakis nagy göngyölegben kül­dik. A Lastanox ára kilónként 62,80 korona, s a brnoi gyár megrendelés alapján hajlandó ezt a fertőtlenítőszert a meg­rendelő mezőgazdasági üzemek­nek megküldeni. A megrende­lésben fel kell tüntetni az F be­tűjelzést, mivel a szernek több variácója létezik. Állategészség­ügyi célokra az F, valamint a Q betűvel jelölt változatot alkal­mazzák. Ezek közül a Q variá­cióid kilónként 145 koronába kerül. A Lastanox-F fertőtlení­tőbői 1 liter nem kevesebb mint 1000 liter higítóvízre elégséges. Az F variáció egyébként a tar­­lósömör ellen is hatásosan al­kalmazható. Á Lastanox-F me­szelő vízhez Ss keverhető. Mi­helyt a borjakat más ketrecbe helyezik át, a régi állást azon­nal vízzel hígított Lastanox-F-el fertőtlenítik. Az említett másik fertőtlení­tőszer a Per-steril a gyógyszer­­tárban 4 kilós csomagolásban 180 koronáért vásárolható, a­­mely mennyiség a fertőzés fel­tételezett foka szerint 40—400 liter vízzel hígítható. Náluk 1:200-hoz keverési arányt al­kalmaznak. A meszelés tehát, mivel csak kis mértékben fertőtlenít arra jó, hogy azzal tisztán tartsuk az istállót. A meszelést azon­ban fertőtlenítéssel is kombi­nálhatjuk. Ökonómiai szempontból ki­sebb kárt jelent ha egy-két be­teg állatot kényszervágásra adunk, vagy ha azok elhulla­nak, mint a betegség nagyará­nyú elterjedése és a vele já­ró nagymérvű súlygyarapodás csökkenés. Ezért nem szabad lebecsülni a súlygyarapodás szabályos időközökben mázsá­­lással végzett megfigyelését. A rendestől való eltérés ugyanis figyelmeztetés lehet az állat­egészségügyi dolgozók számá­ra, hogy valami nincsen rend­jén. Ezért dr. Mihalik Béla ki­mutatást követel erre vonatko­zóan is a zootechnikusoktól. KUCSERA SZILARD szovjet mpns/jfíimoK Három napig tartó tanácskozáson vettek részt Szaratovban a tudományos-kutató intézetek, ter­vezőirodák és építővállalatok vezetői, valamint szakemberei. A szóban forgó tanácskozást a V. I. Lenin Össz-szövetségi Mezőgazdasági Tudományos Akadémia (VASZHNIL) hidrotechnikai és meliorá­ciós osztálya, valamint a Szovjetunió Vízgazdasá­gi Minisztériuma hívta össze. Megkértük Borisz Boriszovics Sumakovot, a VASZHNIL levelező tag­ját, a hidrotechnikai és meliorációs osztály titká­rát, foglalja össze a tanácskozás eredményeit, mondja el tapasztalatait a szaratovi tudományos kutatók és a vízgazdaságí szakemberek munkájá­val kapcsolatban. Borisz Sumakov a következőket mondta: — A tanácskozás előestéjén a Vízgazdasági Mi­nisztériumból érkező elvtársakkal együtt elláto­gattunk a Szaratovi-csatornához, valamint a Volga menti és az engelszki öntözőrendszerekhez. E lá­togatás során újra meggyőződhettünk arról, hogy a szaratoviak tudatosan és hozzáértőért gazdál­kodnak azokkal az eszközökkel, amelyeket a párt és a kormány bocsátott rendelkezésükre a Volga menti száraz területek talajának megjavítására. Ebben is látható a Szovjetunió Kommunista Pártja Területi Bizottságának, valamint az illetékes vál­lalatok vezetőinek jó szervező munkája. Már az is sokat mond, hogy jelenleg a szaratovi területen 178 ezer hektáron folyik az öntözéses mezőgazda­­sági termelés. A közeljövőben az öntözött terület további hatalmas területtel bővül. A talajjavítás távlatai Jelentős mértékben kiterjesztik az öntözött me­zőgazdasági területeket a többi Volga menti kör­zetben is. A kitűzött cél: a közeljövőben 8,2 mil­lió hektár mezőgazdasági termőföld öntözésének biztosítása. Ennek egyharmada a szaratovi terü­lethez tartozik. Ezzel kapcsolatban nagy feladatok várnak nemcsak az egyes gazdaságok dolgozóira, vízgazdasági szakembereire, hanem a tervezőkre és a tudományos dolgozókra Is. Hisz tőlük függ az ország e részében a talajjavítás továbbfejlesztése, új területek mezőgazdasági kiaknázása, a régebbi öntözőrendszerek tökéletesítése és az újabbak építési problémáinak megoldása. Nagy figyelmet kell szentelniük a talaj összetétele vizsgálatának és javításának Is: A szóban forgó tanácskozás célja: a tudomá­nyos-kutató munkák és az öntözőrendszerek tech­nikai megoldásának elemzése, kísérleti öntöző­­rendszerek létesítéséről és nagy tudományos-ku­tató intézetek szakembereinek a Volga mentére való kiküldéséről, valamint a tudományos kuta­tók, tervezők és építők együttműködésének koor­dinálásáról szóló javaslat megvitatása volt. Ebben a vitában részt vettek az összes Volga menti ku­tatóintézetek, tervezőirodák szakemberei, továbbá a moszkvai, kijevi, leningrádi, rosztovi, taskenti tudományos kutatók is. A Volga menti hidro-melíorációs munkálatokról I. A. Bozsko, a Volgái Hidrotechnikai és Meliorá­ciós Tudományos-kutató Intézetének igazgatója, a közgazdasági tudományok kandidátusa tartott részletes beszámolót. Megelégedéssel állapította meg, hogy az intézet minden szempontból jelentős munkát fejtett ki. Az igazgató emlékszik még azokra az időkre, amikor az Engelszki Kísérleti Állomás régi helyiségeiben dolgoztak. Ma már gyönyörű új épület és korszerű felszerelés áll a tudományos dolgozók rendelkezésére, sőt, még lakónegyedet is építettek számukra. A kollektívá­ban 3 tudományos doktor és 36 kandidátus dolgo­­zik. Az intézetben több mint száz témakörben vé­geznek tudományos kutatásokat, amelyeknek ered­ményeit sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban. Persze, egyes osztályokat még tapasztalt szakem­berekkel, főként hidrogeológusokkal, hidrotechni­­kusokkal és más szakemberekkel kell megerősí­teni. A résztvevők nézeteinek és tapasztalatainak megvitatása során arra a következtetésre jutottak, hogy az öntözőrendszerek kibővítésével összhang­ban komolyan kell foglalkozni a vízelosztással és az öntözés rezsimjével is. Már ma szükséges lét­rehozni a Szaratovi-csatorna, valamint öntöző­­rendszere hálózatának automatikus irányítását. A tudományos kutatókra még sok bonyolult probléma megoldása vár. Egy közülük a magasla­tokkal kapcsolatban merült fel. Ezt a problémát az öntözőrendszer építésének adott szakaszán még nem lehet megoldani. A tanácskozáson különös figyelmet szenteltek a tudományos kutatók, tervezők és építők munkája további koordinálásának. E célt tartva szem előtt javasolták, hogy a Szovjetunió Vízgazdasági Mi­nisztériuma, a VASZHNIL, a VNIIGiM, a Volzs- NIIGim, a tudományos intézetek és a vízgazdasági vállalatok képviselőiből álló koordináló bizottsá­got hozzanak létre. Végül a tanácskozáson javaslatokat dolgoztak ki az öntözött mezőgazdasági területek kiaknázá­sára. Ezek megvalósítása minden bizonnyal előse­gíti a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusán, valamint L. I. Brezsnyev Alma-Atában elmondott ünnepi beszédében kitűzött feladatok teljesítését. n. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents