Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-02 / 44. szám
1974. november 2. SZABAD FÖLDMŰVES CSEHORSZÁGI TAPASZTALAT A CSKP XIV. pártkongresszusa után a csehszlovák mezőgazdaságban előtérbe került a gazdaságok közötti kooperáció különböző formáinak létrehozása, s a mezőgazdasági termelés iparosítása. A kooperáció ú] formái, a közös sertéstelepek kialakításában, valamint baromfikombinátok építésében érvényesülnek. Növénytermesztésben a mezőgazdasági üzemek igyekeznek megfelelő feltételeket terem- »g teni a hozamok további növelésére és arra, hogy a termelést még gazdaságosabbá tegyék. E módszerek egyike az agrokémiai központok építése. A központok fokozatosan gondoskodnak majd a növényi kultúrák táplálásáról és védelméről. Eddig a sokoldalúan gépesített mezőgazdaságban — a gazdaságok nagyrészében — éppen a műtrágya talaj'badolgozása és a növényvédő szerek használata okozta a legtöbb nehézséget. A Mladá Boleslav-i (gabona- és répatermelő vidék) járás mezőgazdasági dolgozói az elsők között határozták el, már 1971-ben, hogy felépítenek egy közös agrokémiai központot. Egy ilyen, aránylag nagy járás megkívánja, hogy területén legalább négy hasonló vállalatot létesítsenek. A KNÉZMOSTI AGROKÉMIAI KÖZPONT A Mladá Boleslav-i járás knézmosti kooperációs kerületében, 1973. év második félévében kezdte meg működését az agrokémiai központ, amely több mint kilencmillió korona közös befektetéssel épült. Miképpen jött létre ez az önsegélyező mezőgazdasági szolgáltató vállalat? J. Prskavec agronómustól kaptuk a választ: „A műtrágyával kapcsolatos munka, egyike a legnehezebbeknek. Vegyiparunk a műtrágyák jelentős részét még mindig por formában állítja elő, ez nagyon megnehezíti szállítását, tárolását, felhasználását.“ Ez volt tehát a fő ok, amiért létrehozták az agrokémiai központokat, nemcsak a Mladá Boleslav-i járásban, hanem az egész köztársaságban. A Mladá Boleslav-i járásban huszonegy szövetkezet és állami gazdaság működött az agrokémiai központ létrehozásában, hogy megtalálják a legjobb módját annak, hogy 20 ezer hektár termőtalajt tápláljanak és óvjanak a kártevőktől (ekkora az összterületük). Az építkezés gyorsan haladt. Az első próbára 1973-ban, az aratás után került sor. A kooperációs tanács a képviselők testületének ajánlására, pontos irányelveket dolgozott ki, amelyekre a közös vállalat tevékenysége épül. A raktárak felépítésére, valamint a gépi berendezésre fordított 9 millió korona természetesen nem csekély összeg. A költségek nagyobbik részét a mezőgazdasági vállalatok saját forrásaikból fedezték. Mindegyik résztvevő befizette tagsági díját, egy hektár föld után, 260 koronát. Természetesen segítő kezet nyújtott az állam is, kedvezmények, hitelek formájában. „Kooperációs területünkben 20 ezer Ш í fa. (A. i. j Vegyszeres kezelés a Knézmosti Agrokémiai Központ hatáskörébe tartozó területen. hektár termőtalaj táplálásáról és a rajta levő kultúrák vegyszeres gyomirtásáról mindössze húsz ember gondoskodik,“ — mondottá többek között I. Prskavec. Az agronómus nem tudta pontosan, hogy hány ember foglalkozott azelőtt az egyes mezőgazdasági vállalatoknál a műtrágya kezelésével és szállításával, de mindenképpen a többszöröse volt annak, amennyire szükségük lesz e munkálatok iparosítása következtében. A knézmosti agrokémiai központ" eredményesen dolgozik. A teljesen gépesített főraktár lehetővé teszi például egy dolgozó számára, hogy egy őrá alatt 10 tonna műtrágyát kirakjon. A tökéletes belső gépesítésen kívül nagy teljesítőképességű szállítóeszközök állnak a közös vállalat rendelkezésére, teherautók, traktorok a műtrágya széthordására és gépek, a talajbadolgozásra. A pénzügyi gazdálkodásról szóló irányelvek szerint a szállításért és a talajba való bedolgozásért átlagárat fizetnek a taggazdaságok. Az agrokémiai központ 24 kilométeres körzetben gondozza a földeket. I Említettük, hogy e közös szolgáltató vállalatnak csupán húsz alkalmazottja van. Az igazgatón, az agronómuson a közgazdászon és a könyvelőn kívül, ök az üzemvitelt irányítják. Több mint 7000 tonna műtrágya és vegyszer kezeléséről öt dolgozó gondoskodik. Ez csak azért lehetséges, mert a vasúti rakodón és a raktárban dolgozó embereknek többnyire csak gépi berendezést Irányító szerepük van. TUDOMÁNYOS MÓDSZEREKKEL Az agrokémiai központok jelentősége abban van, hogy a műtrágyák talajbadolgozásával együtt elvégzik a vegyszerekkel való növényápolást is. Húszezer hektár termőföldön a mezőgazdasági vállalatok új, tudományos felfedezéseket érvényesíthetnek majd. Eddig a mezőgazdasági vállalatok többségében csak becslés szerint végeztek minden munkát, most viszont ezt a 230 kg tiszta NPK hatóanyagot, melynek felhasználásával a mezőgazAz agrokémiai központ egyik impregnált faanyagból készült épülete. <................ dasági vállalatok 1974-ben a Knézmosti Agrokémiai Központ kerületében számoltak, gazdaságosabban osztják el, tudományos vizsgálat után. A zdibii tudományos gazdálkodási módszerekkel foglalkozó kutatóintézet dolgozói bejárták az összes táblát és a laboratóriumban végzett talajvizsgálatok alapján megállapították, milyen a föld valódi tápanyagtartalma. A kataszter táblákra van osztva, megszámozva, egytől-kllencszázlg. Minden táblának megvan a saját nyilvántartási lapja, amelyen feltüntetik a termőföld tápanyagtartalmát és a termesztett növényt. Ez a munkaigényes, pontos nyilvántartás teszi lehetővé azt, hogy minden következő növény pontosan adagolt tápanyagot kapjon. Ez a módja annak, hogy nagyobb hatásfokkal használják fel a műtrágyákat. A múlt év őszén a Knézmosti Agrokémiai Központ, a tagvállalatok számára 7 ezer hektárnyi termőföldet készített elő termelésre. A kooperációs tanács által jóváhagyott munkaterv következetesen előírja, hogy az őszi vetés idejére minden tagvállalat számára előkészítse a földeket, műtrágyázás és vegyszerezés szempontjából. Mindamellett jutott idő a legelők gondozására és más munkákra is. Ilyenformán az első közös vállalatban a 6000 tonna műtrágyát racionálisan osztották el. HAMAR MEGTÉRÜL Hogy mennyire értékelik ezt a szolgáltatást a mezőgazdasági dolgozók, ezt A. Augustinnak, a budai Budoucnost Efsz elnökének szaval bizonyítják: „Természetesen helyes lépésre vállalkoztunk. Az építkezés és a gépek is sok pénzbe kerültek, de ez hamar megtérül a tagszövetkezeteknek. Csak a mi szövetkezetünkben 8—10 ember munkáját takarítjuk meg. A díj a műtrágya földbedolgozásáért, e szállítással együtt 50—60 korona hektáronként — a trágya mennyiségétől függően —, számunkra igen előnyös. Fontosnak tartom azt is, hogy segít a mezőgazdasági tudomány és a kutatás. A mi szövetkezetünkben ma már minden tábláról van nyilvántartás.“ Nyereséget az agrokémiai központok tevékenységéből elsősorban a tagvállalatoknak kell elérniükl Ezért tehát a szolgáltatásért fizetett díj csak az önköltségeket fedezi. A knézmosti agrokémiai központ nem az egyedüli Csehszlovákiában. Már tíz ilyen központ üzemel és további negyven épül. Ez azonban még csak a kezdet. Agrokémiai központok építésére ma már minden járásban számítanak. A tervezők a vas- és beton építőanyagok helyett az impregnált fát választották az építkezéshez. Az impregnált fa jobban ellenáll a műtrágyák és a különböző vegyszerek agresszív hatásainak. Ä jól szervezett ellátó- és felvásárló hálózat mellett, amely a mezőgazdaság szükségleteit minden tekintetben kielégíti, szükséges az agrokémiai központok működése is, hogy mentesítsék a tagvállalatokat a műtrágyázás, a vegyszerezés nehéz munkáitól. A modern technikával e munkákat jobban, könnyebben képesek elvégezni. (Watt) = Október 8-án az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisz== tóriuma Nitrán a cukorrépabetakarítás gépesítéséről és legújabb = technológiájáról rendezett bemutatót. ^ A betakarítási technika jóvoltá- S= ból a cukorrépa — e fontos ipari = növény — betakarítása ma már = nem tartozik a Iegmunkaigénye= sebb mezőgazdasági csúcsmunkák = közé. 1962 óta. amikor Csehszlová== klában a cukorrépa-termés 2,3 szá= zalékát takarították be gépekkel, 5= 1973-ig ez a mennyiség már 80 szá- Sg zalékra nőttl (Ebből Csehország= ban 92, Szlovákiában 80 százalék.) = Az idén a Cseh Szocialista Köztár= saságban a cukorrépatermés 96, = Szlovákiában 77 százalékát taka= rítják be gépekkel. 1075-ben előre==j láthatólag Csehszlovákiában a cu= korrépa betakarításának 95 száza- 5= léka lesz gépesítve. =S Körülményeink között eddig légül jobban bevált a kétmenetes beta= karítási technológia, amikoris az Ш első menetben a fejelőgéppel leül vágják a növény leveleit, a máso= dikban pedig szedőgéppel kiszánt§= ják a répagyökereket. A két gép = folyamatosan halad egymás után. == Jelenleg legelterjedtebbek a trak= torral vontatott háromsoros sze= dőgépek. A múlt évtől kezdve több SjE helyen alkalmazzák a vontatóval = egybeépített hatsoros fejelő, illet= ve szedőgépeket is. = A háromsoros módszernél az élig ső fázisban 30—40 lóerős traktoros ral vontatott fejelőgép dolgozik. A = fejelőgép utolsó típusa a 3 OCXP. = Ezt sík területen maga a traktoros, S= a négy foknál nagyobb emelkedő== kön a traktoros és segédje kezeli. = A második menetben a répaszedő = dolgozik. Ennek utolsó típusa a == 3 VCXA, amelyet nyolcvan lóerős = traktor vontat. Könnyebb talajon = gyöngébb traktor is megfelel. A háromsoros betakarítógépsor teljesítménye megfelelő talaj- és éghajlati feltételek között 0,3—0,5 hektár óránként. A hatsoros betakarítási módszernél a leveleket egy 6 ÖCS típusú 65 lóerős traktorral egybeépített fejelögép vágja le. A gépet a vezető kezeli egyedül. A legújabb típusú fejelőgép vágókése önműködő, gyorsabb és 80 lóerős motorral rendelkezik. A répagyökeret egy szovjet KS—6 típusú hatsoros erőgéppel egybeépített felszedőgép végzi. A motor 150 lóerős. A cukorrépa betakarításának ideje szeptember 25-től október 31-ig tart, kivételes esetben november 10-ig meghosszabbodhat. A betakarítási idényben azonban előfordulhatnak esős napok Is, amikor 3 milliméternél nagyobb csapadék esik vagy kisebb esőszitálás, amikor a talaj felszíne megnyálkásodik és a gépek csak nehezen dolgozhatnak rajta. Az utóbbi hatvan év időjárásának kiértékelése a répatermesztó területeken azt mutatja, hogy a cukorrépa betakarítására alkalmas napok száma körülbelül 20. Ezért olyan feltételeket kell teremteni, hogy a mezőgazdasági üzemek húsz nap alatt betakaríthassák a cukorrépatermést. Ezzel elkerülhetik annak veszélyét, hogy rossz időjárási feltételek mellett nagyobb veszteséggel végezzék el a betakarítási munklt. A háromsoros gépekkel való betakarítás számára leginkább a 36 soros gépforduló felel meg. A hatsoros gépek számára inkább szélesebb fordulókat válasszunk, különösen ott, ahol a cukorrépa tábla szélén fák is vannak. Ha a táblára a gépek nem állhatnak rá a szomszéd parcelláról, akkor a fordulók sarkairól a répát kézzel szedjük fel, a többit gépekkel. A felszedett cukorrépa elszállítására csak olyan szállítóeszközöket használhatunk, amelyeknek keréktávolsága megfelel a sorközi távolságoknak. A veszteségek csökkentésének egyik feltétele, hogy a répaleveleket és gyökereket csak azon a területen át szállítjuk el, ahonnan a répát már felszedték. Épp ezért a fejelő- és szedőgép egymásután halad. A fejelőgép egy fordulóval a felszedőgép előtt halad. Ennél több előny nem engedhető meg, mivel a leveleket szállító gépek a lefejelt sorokban kiforgatják vagy összetörik a répagyökereket. Ilyen esetben a veszteség eléri a 8—12 százalékot. A betakarítási idényben eddig a gépek karbantartását a kezelőszemélyzet végzi. Ez gyakran a gyenge karbantartáshoz és a munkakezdés eltolódásához vezet. Sokkal jobb a helyzet ott, ahol a karbantartási munkálatokat az erre a célra kijelölt szakképzett javítók végzik munkaidő után este, szükség esetén éjjel. így lehetővé válik a gépek mindennapos alapos ellenőrzése, az üzemzavarok megelőzése; azaz a másnapi üzemzavarmentes munka. A kezelő személyzet reggel jól előkészített gépet vesz át, és így zavartalanul dolgozhat vele az egész munkaidő alatt. Persze az is szükséges, hogy a betakarítókon kívül a jó teljesítményért a karbantartók is anyagilag legyenek érdekelve. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol nagy területeken termesztenek cukorrépát, általában a betakarítási idényben van a legnagyobb szállítási csúcsforgalom. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzem a felszedett cukorrépa elszállítására szállítóeszközeinek körülbelül a 70 százalékát szabadítja fel, ami általában nem elegendő, ezt a problémát más mezőgazdasági üzemek, esetleg szállítóvállalatok segítségével igyekezzenek megoldani. Az Idegen szállítóeszközök igénybevétele azonban mindig költségesebb, és sokszor, különösen szombaton és vasárnap nehézkes, nem megfelelő. Ezért minden mezőgazdasági üzem arra törekszik, hogy szállítóeszközökből önellátó legyen. A csoportos bevetésnél a betakarító egységek felosztják egymás között a cukorrépa területet s közös szállítóeszközökkel dolgoznak. Az üres szállítóeszközöket a betakarítás szervezője mindig ahhoz a géphez küldi, amelynek éppen szüksége van rá. A munka Ilyen megszervezése csökkenti a szállítóeszközök várakozási idejét kint a mezőn. Három háromsoros betakarító egységnél így eggyel csökkenthető a répalevelet, eggyel pedig a gyökeret szállító gépek szá- =5 ma, összehasonlítva azzal a mód- = szerrel, amikor minden szedőgép = saját szállítóeszközzel rendelke- =5 zik. A gépek csoportos bevetésé- =i nek hatékonysága még növekszik =§ ha műhelykocsi is van a helyszl- |g nen, amely szükség esetén azon- =j= nal közbelép és az esetleges üzem- = zavart haladéktalanul eltávolítja. g= A betakarítás során állandóan = tudnunk kell mekkora veszteség- =5 gél dolgozik egy-egy szedögép. A g| veszteségeket három csoportra == osztjuk. A fejelőgép által okozott = répaanyag veszteségek levelekben; = a gyökérfelszedőgép által okozott == károk; a répagyökerek elhullása |[| a szállítóeszközökről, amelyet az = okoz, hogy a szállítóeszköz rósz- = szül áll a szállítóberendezés alá, Щ vagypedig a túl megrakott kocsik- = ról hullnak le szállítás közben. == A jó és veszteségmentes betaka- = rítás egyik feltétele az egyenletes = növényzet és hogy a répanyak == mintegy 3 cm-re legyen a sorok i§j| fölött. A cukorrépaegyedek optl- =5 mális száma hektáronként 80 ezer, == egyenletesen elosztva az egész te- 25 rületen. Hogy a gépesített betaka- |g rításnál csökkenthessük a veszte- == ségeket, újabban a 45 cm-es sortá- == volságról 5Q cm-es sortávolságra =§ kezdenek áttérni. Ellenben szűk- == ség van a hektáronkénti 80 ezer §= egyed megtartására, épp ezért a = tőtávólságokijak 10 százalékkal ki- SS sebbeknek kell lenniük. Valameny- §= nyi hazánkban gyártott cukorrépa üi megdolgozó és betakarítógép 45— == 50 cm-es sortávolságra állítható ЩЩ be. A cukorrépa-veszteségeket Щ| gyakran a betakarítógépek hibá- =3 jául róják fel, holott ezeket a ká- |=| rókát nagyon sokszor a szállító- =Ц eszközök helytelen 1 használata =3 okozza. N. T. = Gépek a cukorrépaföldeken
