Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-26 / 43. szám
1974. október 26. SZABAD FÖLDMŰVES Csak kevesen tudják, hogy a cukorgyárak kötelessége, minden száz cukorrépával megrakott kocsira vagy pótkocsira számítva átvételkor öt szállítóeszköz tartalmával próbát tenni a répaszállítmányok szabad földmennyiségének megállapítására. A Holicei (Gellei) Efsz helytelenítette, hogy ilyen gyakori próba nélkül minden átvett rakomány cukorrépa súlyából a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) JUHOCUKOR, n. v. nevet viselő gyár átvevői 300 kg-ot vontak le szabad földtartalom címén. A kikövetelt próba szerint azonban csak 80 kg szabad földet tartalmaztak a szállítmányok. A répafejre tapadt földmennyiség megjelölésével legfeljebbb 5 százaléknyival csökkenthető az átvett répa mennyisége. Ezt a gyár átvevői teljes mértékben ki Is használták. Az Okočl (Ekecsi) Efsz-nek répafej-levonás címén 8—9—12 százalékot számított le a gyár az átvételként elismert tiszta mennyiségből. A helyszínre kihívott állami ellenőrző közegek megállapították, hogy a cukorgyár répafejtöbblet címén mindössze 4,5 százalék levonására jogosult. Sajnos, nem minden mezőgazdasági üzem követeli meg elég erélyesen a cukorrépa átvételekor érvényesíthető jogait, mert ezekről az illetékes vezetők vagy nem eléggé tájékozottak, vagy pedig függőséget éreznek a cukorgyártól és az elmondottakhoz hasonló „csekélységekre“ ügyet sem vetnek. Mielőtt ezeket a kényes részletkérdéseket a cukorgyár szemszögéből tekintve lezárnánk, nézzünk utána, milyen lendülettel halad az idei cukorrépa-kampány folyamán a gyár répaellátása és miként alakulnak a répakészletek. Sajnos, az idei cukorrépakampány rendkívül vontatottan indult. Amikor a harmonogram szerint már 8300 vagon mennyiségű répát kellett volna a gyárnak átvennie a mezőgazdasági üzemektől, még mindig csak 5413 vagon átvett répát mutatott a számvetés. S o m o r a Viliamnak, a gyár répaátvételi osztálya vezetőjének véleménye szerint az átvételre tervezett 38 ezer vagon mennyiségű cukorrépának jó részét, mégpedig 17 ezer vagonnal Dunajská Stredán vennének Vízsugárral végzi az Elfa jelzésű berendezés a kirakodást a billenő szerkezettel el nem látott kocsik két sorában. Az úsztató csatornába jutó cukorrépa a vlzár segítségével a gyárba sodródik, azonnali feldolgozásra. át. Ezt részben közvetlenül a gyártelep átvevő helyén azonnali feldolgozásra, illetőleg készletbe kerülne, részben pedig a közeli prizma-telep tartalék mennyiségét bővítenék vele. Október első felében naponta 800 vagon cukorrépa átvételre lett volna a megfelelő mennyiség, a valóságban azonban mindössze 400—500 vagon .répát vehetett át a gyár. Visszatérve az említett levonások kérdésére, a gyár vezetői azt kívánják, hogy a mezőgazdasági üzemekben legyenek tekintettel az idei rend-, kívül csapadékos őszre. A cukorrépa különösen buja levélzete a gépeknek nem teszi lehetővé a répafejelés tökéletes elvégzését. Ez például a Dunajská Streda-i járás egész területére vonatkozik, mert ma már minden üzemben gépi erővel takarítják be a cukorrépát. A gyár vezetőségének meggyőződése szerint a szállítmánysorozatok szállítóeszközeinek 5—8 százalékát vizsgálják meg, mivel szemre csak nehezen és pontatlanul állapítható meg a levonás százalékaránya. Az Okoči Efsz esetében a helyszínre kihívott állami ellenőrző szervek megállapították a helyes százalékot. s ezentúl az átvételt eszerint végezték. A Holicei Efsz sérelmét úgy oldották meg, hogy a végrehajtott vizsgálat eredményei szerint vették át tőlük a cukorrépát, azzal a feltétellel, hogy ha a gyár nézete szerint romlana a megállapított százalékarány, úgy ezt új vizsgálattal korrigálnák. A répa cukortartalma idén általánosan alatta maradt a várt százalékaránynak. A cukortartalom általában 13 százalék körül ingadozott. Az olyan szövetkezetekben, ahol szeptember második felében a cukorrépát 50 mm-es vízadaggal megöntözték, ezt követően pedig a répa további 50 mmnyi vizet vett fel a természetes csapadékból, ott a répa cukortartalma mindössze 11 százalék körüli, a tervezett 15 százalékos cukortartalommal szemben. Az időjárásra való tekintettel a gyárban attól tartanak, hogy bár mennyiségileg sok lett a cukorrépa, a cukorgyártás tervét valószínűleg mégsem teljesítik. Számításaik szerint hozzávetőleg 800 vagonnal gyártanak majd kevesebb cukrot, mint amennyi a terv. A Dunajská Streda-i járás területén megközelítően 3600 hektáron termesztenek cukorrépát. Ez a terület kevés kivétellel öntözhető. Előzetes felmérések szerint a járás idén rekord cukorrépaterméssel számolhat, ami valószínűleg 420—430 métermázsás hektáronkénti átlagtermés lesz. A cukorgyár a tervnek megfelelően Az oldalblllenős szállítóeszközök két sorban haladva közelítik meg a gyártelep répaömlesztő állomásait, s így egyídöben négy kocsiról Jut a cukorrépa a futószalag bal- és jobboldali garatjába. (A szerző felvételei) szeptember 20-án kezdte meg a cukorrépa feldolgozását, kezdetben a mezőgazdasági üzemek nem szállították el a répaszeletet, ami a sürgető őszi munkák elvégzésével magyarázható, s így nagymennyiségű répaszelet gyűlt össze a gyárban. Az esőzés beáUtával azonban a gyár részére enyhült a helyzet, mert megkezdődött a silózás. A répaszelet átvétele folyamatossá vált és így szerencsére nem állt be a rothadás, amitől igen tartottak. A répaszeletből a Bratislavavidék járás kapott kiutalást 1500 vagon mennyiségben. Bizonyos mennyiségű répaszeletet ezenkívül a középszlovákiai kerület vesz át a gyártól. A melasz főként a trenélni szeszfőzdébe kerül, bizonyos mennyiséget azonban átvesznek a helyi szövetkezetek is, a takarmány ízesítésére. A mezőgazdasági üzemek, részére nagy veszteséget jelent, ha szállító eszközeik valahol kihasználatlanul a kirakodásra várakoznak. Az ún. szállítási holt idő lehető legkisebb mértékre való csökkentése érdekében a gyár teljes ütemben működteti a répaömlesztő állomást, ahová az oldalbillenős szállító eszközöket irányítják kirakodás végett. Ezenkívül működik az ún. Elfa berendezés, amely vízsugárral csatornába üríti a szállítóeszközről a cukorrépát, amely azonnal feldolgozásra kerül. Mindkét berendezés két-két kocsisorból veszi át egyidőben a répát. Ezenkívül a tartalék répát a gyár területén kívüli helyen három nagyteljesítményű gép prizmába rakja. Működik továbbá egy szovjet gyártmányú BUM-jelzésű répaklrakodó gép, amelynek napi teljesítménye 100 vagon mennyiségű répa áthelyezése. Ez a gép a lefixált szállítóeszközt felemeli, s a répa szállítószalagra kerül, ahol áthelyezés kőiben a szabad föld a répa közül kihullik. A felsorolt gépi felszerelések lehetővé teszik, hogy idén a répa átvétele folyamatos legyen. K m e f Július műszaki igazgatóhelyettes adatai szerint a kampány 18 napja alatt 439 ezer métermácse cukorrépából közel 36 ezer métermázsa igen jó minőségű ún. rafínádét készítettek. A gyárban készülő finom szemcséjű cukorból elsősorban kockacukrot állítanak elő, amelyből a jövő évi tervben 1000 vagon mennyiség szerepel. Gyártanak továbbá porcukrot félkilós és egy kilogrammos, valamint kristálycukrot egy kilós csomagolásban. A hazai Ipari üzemek részére 50 kilogrammos csomagolásban, a BIOTIKA cég számára pedig ömlesztve szállítják a cukrot. lövőre 300 vagon mennyiségű nem fehérített cukrot készítenek majd a kapitalista országok számára. Idén a gyártás folyamán figyelmüket a veszteségek csökkentésére, a minőség javítására és a jtyártő berendezés lehető legnagyobb kihasználására Irányítják. Az áj munkaerők igen gyorsan elsajátították a szükséges ismereteket és így a gyártás jől és balesetmentesen halad. A gyár igyekszik a mezőgazdasági üzemekkel jé viszonyt fenntartani és az esetleges előadódott kisebb súrlódásokat azonnal kiküszöbölni. Ez a jé együttműködés záloga annak, hogy napról-napra erőteljesebben lüktet a cukorgyár szíve. KUCSERA SZILARD így készül a jó bor A zúzott bogyókat jó minőségű fehér borok előállításánál és vörös bor készítésénél bogyózógéppel leválasztják a fürtkocsányokról. A kocsányrész ugyanis kedvezőtlen ízelváltozásokat okozhat — elsősorban nagy csersavtartalma miatt — ha tartósan érintkezik a szőlővel. A zúzással, a bogyőzással kapott cefrébe folyékony kéndioxidot adagolnak, s újabban enzimkészítményeket is kevernek bele. A cefrében kénessavvá alakuló kéndioxid meggátolja a bőrbetegségeket okozó mikroorganizmusok (baktériumok, penészgombák, vadélesztők) mCködését, ezenkívül szín- és ízjavítő hatása is van. Az enzimkészítmények elősegítik a bogyósejtek falát szilárdító pektín bomlását, és így egy mázsa szólóból a szokásos 75— 76 liter helyett 77—78 liter lé is kisajtolható! A borélesztők más élesztőfajtákkal és egyéb mikroszervezetekkel (baktériumokkal, penészgombákkal) együtt már a szőlő leszedése előtt a fürtökre kerülnek a talajról, a felcsapódó esőcseppekkel, a szél útján, a rovarok közvetítésével. A must ezért indul erjedésnek minden beavatkozás nélkül Is. Az erjedési folyamat ugyanúgy játszódik le, mint évezredekkel ezelőtt. Azonban a tudományos kutatások eredményei alapján kidolgozott különleges eljárásokkal hatásosabbá tehető az eljárás. A kutatók szerint a régi, híres borvidékeken a több évszázados szőlőtermesztés során a szőlőn megtelepedő élesztőgombák bizonyos mértékig kiválasztódtak és alkalmazkodtak a vidék boraihoz, és nekik is szerepük van a borok jellegzetes íz- és zamatanyagainak kialakulásában. De sok egyéb kedvezőtlen hatású élesztő és más mikroszervezet is megtelepszik a bogyókon, amelyek különösen kedvezőtlen időjárás esetén rothadó szőlőből, a préselt mustban és levegővel való érintkezés esetén elnyomhatják a jellegzetes borélesztők működését. Ellenük hatásos védekezés a fajélesztős erjesztés. A bor jellegzetes íz- és zamatanyagainak — együttesen „bukójának“ — kialakításában az élesztőkön kívül nagy szerepet játszanak a talaj-, az éghajlat-, a fekvés-, és más környezeti tényezők is. A vörösborok jellegének a kialakításéban döntő a szín. A legelterjedtebb vörös borszőlőfajtáink — az otelló kivételével — bogyóhúséban nem található színanyag, csak a héjában. A színanyagot tartalmazó sejtek nyomás hatására csak az alakjukat változtatják meg, de nem hasadnak fel. öt-hat százalékos alkoholtartalom viszont már felrepeszti a színanyagtasekok falát. Ezért legegyszerűbben úgy nyerhető ki a színanyag, hogy a vörösborszőlő zúzása után kapott cefréből nem sajtolják ki a mustot, hanem a héjjá! együtt, azaz a héjon erjesztik. Az erjedés során felszabaduló széndioxid gáz szinte felhajtja a must felszínére a héjrészeket, amelyekből összeáll a „törkölykalap“. Ez okozza a vörösbor készítésénél a legtöbb gondot, mivel a kiemelkedő törkölykalapból a must most már nem képes kioldani a színanyagot, és a levegővel való közvetlen érintkezés miatt elszaporodnak rajta a káros mikroorganizmusok, amelyek ecetesedést, penészedést okozhatnak! Ezért a törkölykalapot rendszeresen el kell keverni a musttal! Ma a Nagyteljesítményű szölözúzó-bogyózógép. (A szerző felvétele) korszerű szőlőtermesztő üzemek többségében már olyan kádakban erjesztik a vörösborcefrét, amelyekben ötletes módon, az erjedéskor keletkező széndioxidgáz hasznosításával, önműködően oldják meg a törkölykalapnak mustba velő keverését. A kierjedt must az „újbor“, ami még nem teljes értékű, csak érlelés után lesz kész bor. A bor érlelését, tárolását még a közelmúltban sem tudták elképzelni fahordők nélkül. Az újonnan épülő bortárolők befogadóképességének viszont már 70—80 százalékát vasbeton hordók adják. Bármiben is tárolják a bort, érlelése, fejlődése alatt különböző kezeléseket kíván. Ezek közül a legalapvetőbbek: az elpárolgott bor pótlása (töítögetés), a borból kiváló és a tárolóedény alján leülepedő részek fborseprő) rendszeres eltávolítása (fejtéssel), valamint a bor meghibásodásának elkerülésére, a kedvező íz- és zamatképződés elősegítésére „kénezés“ fkénessav-adagolás) elvégzése. A bor fejlődését gyorsítja a szeparálás, a derítés és a többszöri szűrés. Ezeken kívül még szükséges lehet egyéb kezelés ís, hogy a szőlő nedűje minél jobb ízű legyen. Dr. László László, mezőgazdasági kutató mérnök
