Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-12 / 41. szám
1§74, október 12, SZABAD FÖLDMŰVES SZOVJET VENDEGEK NYUGAT-SZLQVAKIABAN Mezőgazdasági termelésünk az érdeklődés középpontjában Á közelmúltban több szovjet küldöttség járt hazánkban. A kedves vendégek közül egy hattagú tanulmányi csoport Leonyid Alekszandrovics Borogyin, az SZKP KB póttagjának, az SZKP Asztrahámi területi bizottság első titkárának a vezetésével nazánk mezőgazdaságát és az ott kifejtet pártmunkát tanulmányozta. A szovjet küldöttség ebből a célból kiindulva, többek között meglátogatta a Bratislavai Állami Gazdaság baromfi üzemhez tartozó korszerű tejtermelő gazdaságot és az Ivánka pri Dunajl-i Országos Baromfi Kutatóintézetet. További állo: mások a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás volt, ahol Ferencei István elvtárs, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára tájékoztatta a küldöttséget a mezőgazdasági üzemekben kifejtett pártmunka módszeréről, a párt vezető szerepéről, elmélyítéséről, a szakosítás, á kooperáció jelenlegi helyzetéről és a tudományos-műszaki fejlesztés terén elért sikerekről és problémákról. Emellett a járás több helyiségébe ellátogattak. A Bratislava közelében levő Fruska tejtermelő farmra verőfényes szombat délután látogatott el a szovjet küldöttség. A baráti fogadtatás után Emil Huta, a baromfitenyésztő Állami Gazdaság igazgatója, ismertette a vendégeket a gazdasági farm rövid múltjával. A három évvel ezelőtt üzembe helyezett korszerű telepen 450 dánalföldi fekete-tarka tehenet helyeztek el azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, az új technológiai berendezés, a tudomány és technika vívmányai miként segítik elő a tejtermelést s hogyan lehet ezáltal a munkatermelékenység magasszintű. Az utóbbi már bebizonyosodott, hiszen egy dolgozó 90 darab tehenet kezel. A tejtermelő farm két részre van osztva. Külön helyezték el a fejős és a vemhes teheneket. A „bölcsődében“ a borjakat mindössze tíz napig tartják, majd egy másik gazdaság udvarán nevelik és csak a vemhesség idején kerülnek vissza a tejtermelő gazdaságba. A szovjet vendégeket elsősorban a tejtermelés rentábilisága, a takarmányozás, a keménytalajú tehénállás problémái érdekelték. A napi fejési átlag eléri a 12 litert, és az 1 liter tej kitermelése 2,75 koronába kerül, vagyis alacsonyabb, mint az eladási ár. Az állatok lényegében takarmányozás szempontjából „önkiszolgálók“. Hatalmas Morávia silótornyokból takarmányoznak s naponta három és fél-négykiló speciális tápkeveréket kapnak. Ez szükséges, mert a beton alapú istállóban hűvös van és az abraktakarmány szükséges a tehén hőmérsékletének a megtartásához is. A tehenek különben koratavasztól késő őszig kijárnak a 60 hektáros legelőre, hogy ne legyenek egész nap a betonálláson. A küldöttség éppen fejési időszakban járt a telepen és kíváncsian vizsgálták az Amerikából importált fejőberendezést, ahol szép sorjában álltak a tehenek. Ahogy a fejés megtör-A korszerű szabadistálló kívülről. A küldöttség nagy figyelemmel tekintette meg a jefőberendezést. Foto: —tt— íént, tovább ballagnak vissza a szabad istállóba. Mindez olyan természetesen, tülekedés nélkül megy végbe, hogy a vendégek egyike megjegyezte: — A villamosokon és az autóbuszokon egymást lökdöső emberek ezektől a tehenektől tanulhatnának intelligenciát. A gazdasági udvar közepén a szökőkút lövellj magasba a vizet és az őszidő ellenére az egész farm és környéke csupa virág. Ebben a kellemes környezetben sokáig elbeszélgettek a küldöttség tagjai a gazdasági farm vezetőivel, s baráti hangulatban cserélték Jel nézeteiket. A szovjet tanulmányi küldöttség ellátogatott az Ivánka pri Dunajon levő Országos Baromfi Kutatóintézetbe is. Az intézet igazgatója Grom profeszszor, ismertette az intézet eddigi tevékenységét és a további célkitűzéseit, amely lényegében a KGST Komplex Programjában valósult meg. Az egyes szocialista országokkal az együttműködés már nem újdonság. Ez jelentősen elősegítette, hogy hazánkban a tojástermelés egy évtized alatt közel megkétszereződött (240— 260 darab egy tojótól) és a hibrid húscsirkéknél 65 nap alatt — 2,5— 2,8 kg takarmánnyal — elérik a 160 dkg-os súlyt. A tyúkfarm megtekintését követően a pulykabirodalomba látogattak el a vendégek. A kutatóintézet a pulykatenyésztés terén is eredményes munkát végzett és három vonalat alakított ki az elmúlt esztendőkben. Mind a tojó, mind a vágó és ipari feldolgozásra előállított hibridekkel kiváló eredményeket értek el és elsősorban a kutatóintézet dolgozóinak köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemekben a legrentábilisabb a pulykatenyésztés. Az évi 120—130 tojás egy tojótól és a hatalmas testalkatú húshibridek vonalának a kialakítása elismerést érdemlő munkának számít. A ropogós pulykahús ízletességéről meggyőződhettek a vendégek a baráti búcsúbeszélgetésen, ahol a kosztolás mellett mégegyszer megvitatták a látottakat, amelyről a szovjet küldöttség vezetője a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. —tt— Grom professzor a baromfi kutatóintézet tevékenységével ismerteti a vendégeket. (Jobb oldalon Borogyin elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője.) Számíthatunk szovjet barátaink támogatására Nem véletlen, hogy a szovjet elvtársak érdeklődése Dél-Szlovákia mondhatnánk legproduktívabb járására, a Dunajská Streda-i járásra irányult. A mezőgazdasági termelésben itt elért eredmények híre országunk határain túl is futótűz gyanánt terjedt. Látni kell azonban azt, hogy az elért termelési eredmények a körültekintő, megfontolt és az internacionalizmus szellemében végzett politikai munka, a politikailag kellőképpen megalapozott helyes vezetés és jó irányítás következményeképpen születhettek meg. Már pedig éppen ez érdekelte leginkább az SZKP Központi Bizottságának hazánkban tartózkodó tanulmányi csoportját. Erre utaltak a vita során feltett kérdéseik. Dél-Szlovákia e területén, a Csallóközben valóban hatalmas változás következett be, ha a jelen állapotot a 40 évvel ezelőtti helyzettel hasonlítjuk össze. De még két évtizeddel ezelőtt az alig húsz mázsás búza-hektárhozamok már csúcseredménynek számítottak a Csallóközben. A csaknem kisüzemi szinten álló állattenyésztés viszont csak kevés helyen volt rentábilis. Ma a Csallóköz jelentős területét elfoglaló Dunajská Streda-i járás 87 ezer hektár mezőgazdasági földterületével, amelyből 75 ezer hektár a szántó, nemcsak jó megélhetést nyújt 76 ezer lakosának, hanem Szlovákia egyik mezőgazdasági szempontból legproduktívabb járása is. A Csallóköz félévszázados múltja, a múlt minden nyomora elevenedett meg abban a tartalmas beszámolóban, amelyben Ferenczei István elvtárs, az SZLKP Járási Bizottságának vezető titkára ismertette meg a szovjet küldöttség tagjait járásuk eddigi fejlődésével, jelenlegi eredményeivel és a jövőre kidolgozott terveivel. Beszámolójában kiemelte, hogy a járás területén a mezőgazdasági termelésben elért eredmények nagyrészt a szovjet szakemberek, kutatóintézetek, a szovjet technika és a szovjet gépek segítségének, a Szovjetunió hathatós támogatásának köszönhető. Felemlítette Remeszlo és Cicin akadémikus, Gitalov elvtárs és mindazon szovjet szakemberek nevét, akik e járásban tett látogatásuk során tudásuk és tapasztalatuk legjavát önzetlenül osztották meg a járás gyakorlati szakembereivel. Ferenczei elvtárs továbbá rámutatott arra, hogy az idén elért 58 mázásás átlagos búzatermést a nagyhozamú szovjet búzafajták jelentős elterjedése és felhasználása nélkül aligha tudták volna elérni. Az SZKP Központi Bizottságának tanulmányi küldöttsége a nap folyamán megtekintette a hroboňovi (alístálij takarmánykeverő üzemet, valamint a Gabőíkovo-i Állami Gazdaságot, hogy közelebbi bepillantást nyerjen a járás mezőgazdasági termelésébe. A járás dolgozóival folytatott baráti beszélgetés során tartalmas vita keretében a szovjet küldöttség tagjai főképp a káderképzést, a vezetők képzését, a párt irányitó szerepét érintő problémák felöl érdeklődtek. A szovjet tanulmányi küldöttség vezetője, Leonyid Alekszandrovics Borogyin elvtárs a küldöttség nevében köszönetét fejezte ki azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben itt részük volt. Kellemesen lepte meg őket az a tény, hogy a szovjet búzafajtákat és a Szovjetunió segítségét e járásban oly nagyra értékelik. Annak a legbensőbb kívánságának, adott kifejezést, hogy földműveseink — nemcsak e járásban, hanem egész köztársaságunkban is — további kimagasló sikereket érjenek el egyrészt a gabonatermesztésben, másrészt pedig a mezőgazdaság minden ágazatában. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia dolgozói a szovjet emberekre mindenkor mint jó barátaikra számíthatnak, akik közös célunk, a szocializmus és a kommunizmus építésében mindig készek' önzetlen segítséget nyújtani. (ob.) Folytatás az 1. oldalról.) MIÉRT CSAK FÉLGŐZZEL? A levicei járásban 4850 ha cukorrépa termett. A betakartást a múlt hónap derekán elsőként a Želiezovcei ÁG, a domašai és a šárovcei szövetkezet kezdte meg. A Sahy-i Vörös Lobogó-ban eddig csak egy gépsort üzemeltettek, mert a cukorgyárral megkötött szállítási ütemterv értelmében több répát nem szállíthattak. Kérdés, mennyire bizonyul majd hasznosnak az ilyen „fékezés“, ha netán még két hétig is eltart a csapadékos időjárás. Most, amíg mehetnének a gépek, nem dolgoztatják őket, azután majd kénytelenek lesznek sokhelyütt kézzel felszedni a répát, ha átázik a talaj. — Az eső nálunk is megzavarta a munkák menetét — nyilatkozott Kajtor Pál mérnök-agronómus. — Mégsem álltunk le teljesen. Átcsoportosítottuk a munkaerőt a szőlőbe és . a kertészetbe. Ott is van mit tenni, menteni a fagyok elől. No és közben legalább elkészíthetjük a magunk „fabrikálta“ felhordó láncot a répafejező gépre. Az öreg már igen elhasználódott, újat meg mutatni sem tudtak sehol, nem még adni! A gépekre viszont szükségünk lesz, mert 120 ha répánk van és mintegy 400 mázsa átlaghozamra számítunk. A múlt hétig csak egy gépsorral dolgoztunk, de ha a cukorgyár megengedi vagy kérni fogja, hogy több répát szállítsunk a közvetlen feldolgozásra, esetleg a tárolóhelyekre, azonnal munkába állítjuk a másik gépsort is, mert az időjárás és a temérdek tennivaló ugyancsak gyors munkára ösztönöz bennünket. (Kádek—Kalita) A mezőgazdász még jóformán ki sem pihente a nehéz, eredményes aratás fáradalmait, máris újabb feladat hárul rá; az őszi munkák sikeres elvégzése, a vetés, a betakarítás. — Próbálna az ember elfáradni. Egyszerűen nem lehet... Első hallásra talán „mosolyingerlő“ ■hatást válthat ki Sloboda Milánnak, az egyesített Bešai (Bese) szövetkezet mérnök- agronömusának szavai, azonban egy rövid gondolat-sorakoztatás „súlyt ad“ igazának; az, hogy a jövő és nz idei termés kedvező legyen, „Szép termést értünk el a silókukoricából is;“ — említette Sloboda Milan, mérnök-agronómus. Rutinnal és lelkesedéssel... nagy figyelmet, hozzáállást kíván a földművesektől, a jelenleg rájuk háruló munkai eladatok egész sora is. Minden szövetkezet vezetőségének, dolgozóinak nagy vonalakban meg van a maga sajátos hozzáállása a munkához, így a bešai egyesített szövetkezetnek is. A harminc év körüli mérnök például mindenhol jelen van, ahol a-szükség kívánja. A növénytermesztési szakember így foglalta össze a szövetkezetben történő őszi munkafolyamatokat: tétele annak, hogy megelégedettek lehessünk a jövő évi terméssel. A kukorica betakarítása szövetkezetünkben is adaptérral történik. Itt beigazolódott az a múltbeli elhatározásunk, hogy; meg kell változtatni az eredetileg használt vetőmag fajtát. Így határoztunk a jugoszláv ZP PDDC- 448-as hibrid mellett, ami az idén előreláthatóan 50 mázsa termést hoz, egy-egy hektárról. A talajelőkészítési munkálatok csoportjából fontos még megemlítenem az istállótrágyával történő tápanyagpótlást, melyet 250 hektáron végzünk. Erre a célra négy szórógépet állítottunk be. Sloboda mérnök szavaiból is kitűnik, hogy sok függ attól, hogyan tervezi egy szövetkezet a ráháruló őszt munkálatokat. Éppen ezért kell — mind az irányítók, mind a tagság részéről — lendülettel, egészséges hozzáállással vállalni a feladatokat, hogy majd az eredmények láttán senkit se érhessen kellemetlen csalódás. KALITA GÁBOR — Szövetkezetünk 70 hektáron termel cukorrépát, A betakarítás kézi erővel történik, ami előreláthatóan több időt igényel majd. Jó terméseredményre számítunk. Az idén 150 mázsával több répa terem hektáronként, mint a múlt évben (tavaly 350 mázsa volt az átlaghozam). Jelenleg takarítjuk be 40 hektárról a silókukoricát. Ebből az idén kitűnő eredményt értünk el s mondhatom, „van mit csinálnia“ annak az egy silókombájnnak, és az ide tartozó hat traktornak, hogy jól és időben elvégezzék feladataikat. — A munkálatok szervezésénél nagy hangsúlyt fektettem az ősziek vetésére. Nem újdonság, ha azt mondom; nagyon sok függ a talajelőkészítéstől. Az alapos földmunkák után bő műtrágyázást végeztünk — mintegy 400 hektáron. Az idén műtrágya hiány szintén nem volt, ami egyik fel« Л bešai (Bese) szövetkezetben a földművesek fáradhatatlanul végzik az őszi betakarítási munkálatokat. Foto: — Ita—
