Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-05 / 40. szám

1974. október S. SZABAD FÖLDMŰVES-7 HOGYAN KÉSZÜLT FEL A LEVICEI JÄRÄS A KUKORICA FELVÁSÁRLÁSÁRA • A JO TERMÉSEREDMÉNY GONDOKAT IS OKOZ • KEVÉS A RAKTAR­­KAPACITÄS, DE EZEN IS LEHET SEGÍTENI • NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK CÍMÉRE • legutóbbi ülésén — folytatta Lupták mérnök, Igazgató — az őszi munkák problémáinak megbeszélése során megvitattuk a kukorica betakarításá­nak és tárolásának kárdéseit is. Fel­merült annak lehetősége, hogy egyes területeken a kukorica nem érik be természetes módon. így szárítása el­kerülhetetlen lesz. Viszont az eddig még kedvező idő arra enged követ­keztetni, hogy a kukorica nagyobb hányada tökéletesen beérik, s Így ta­lán még kevesebb problémánk lesz a szárítással, mint gondoltuk. Beszélgetésünk befejezése előtt Lupták mérnök még az alábbi kéré­sének tolmácsolására kért fel. Ta­pasztalatuk szerint ugyanis egyes me­zőgazdasági üzemekben túlságosan vastag rétegben tárolják a gabonát, ami bizonyos veszélyeket rejt magá­ban. Ezért szeretné felkérni a mező­­gazdasági üzemeket, hogy a gabonát lehetőleg vékonyabb rétegben tárol­ják, gyakrabban ellenőrizzék. Ugyanis ellenőrzéseik során egyes helyeken megállapították, hogy a gabona táro­lása kívánnivalót hagy hátra, ami lényegesen leronthatja a minőséget. Kötelességüknek tartják, hogy a me­zőgazdasági üzemeknek e téren is se-I—A helyzet—, —magaslatán— Az idei gazdag gabonatermés sike­res betakarítása után az őszi munkák között mihamarabb a kukorica beta­karítására kell összpontosítani a fi­gyelmet, nehogy ez a munka készü­letlenül találjon. A kukorica termé­sének megőrzésében a felvásárló vál­lalat üzemegységei is kiveszik részü­ket, mivel a termés átvételének és tá­rolásának folyamatos lebonyolítását kell megszervezniük. Mi a helyzet e téren a levlcei Já­rásban? Előre kell bocsátani, hogy az állami felvásárlási terv által megsza­bott 8500 tonna kukoricát kell a fel­vásárló üzemnek átvennie. Ezen felül a mezőgazdasági üzemektől egész ku­korica termésükből az állami terv­teljesítésen felül megmaradó mennyi­ségnek több mint felét is fel kell vá­sárolniuk. A Járás kukorica-termés­eredménye előreláthatólag 3000 vagon lesz, tehát a felvásárló vállalatnak számolnia kell azzal, hogy a kukorica betakarításának Időszakában, körül­belül egy hónap leforgása alatt 1800 vagon kukoricát kell majd átvennie a termelőktől. E kérdésben a legille­tékesebbek egyike, Ián Lupták mér­nök, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat levlcei (lévai) üzemé­nek Igazgatója nyújtott felvilágosítást. — A kukorica felvásárlásának meg­oldásában két kérdés merült fel, — mondotta bevezetőben Lupták mér­nök. — Az egyik a szárítás, a másik a tárolás. Jelenleg a szárítóberende­zéssel rendelkező mezőgazdasági üze­mekkel megtárgyaljuk a kukorica utánszárításának lehetőségeit, mivel számolni kell azzal, hogy a betakarí­tott kukorica mesterséges szárítást követel majd. A felvásárló vállalat ebben az évben két szárítóberende­zést helyezett üzembe és a meglevők­kel a szárításra kellőképpen felké­szült. A mezőgazdasági üzemekben 9 szárítóberendezést tartunk nyilván, tehát ez a kilenc szövetkezet a kuko­ricát maga is átszáríthatja és a fenn­maradó mennyiséget üzemünkben szárítjuk majd. Az igazgató elvtárs a továbbiakban megemlítette azt is, hogy kidolgozták a szárítás ütemtervét, figyelembe vé­ve az egyes üzemekben előrelátható­lag várható kukorica-termésmennyi­séget. Így a szárítás kérdésének meg­oldása nem okoz gondot. Komolyabb problémát jelent a ku­korica tárolása. A járásban a gaboná­ból elért terméshozam 24 300 vagon, ami a mült év eredményeinél 5000 va­gonnal több. Az ilyen mennyiség táro­lására a raktártérségek nem elegen­dők. A termés tárolása terén a hely­zet kritikusnak mondható. A rendkí­vül Jó gabonatermés így Jelentős gon­dot Is hozott. — Járásunkban összesen 9000 vagon gabonát vásároltunk fel a termelők­től, — folytatta Lupták mérnök — ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek magtáraiban még vagy 15 ezer vagon gabona van. A tárolás megoldása érdekében a felvásárolt gabonát a legkülönbözőbb helyeken, csűrökben, de még szabad ég alatt is vagy 420 vagonnyit és silóvermekben átmenetileg csaknem 2000 vagon ga­bonát tárolunk. A kukorica betakarí­tásáig számolnunk kell azzal, hogy ezt a gabonamennyiséget is el kell helyeznünk megfelelő magtárakban, esetleg ideiglenes tárolóhelyeken. A raktárkérdés megoldásában jelentős segítséget adna, ha az eladásra szánt gabonamennyiséget mihamarabb to­vábbíthatnánk a megrendelőknek, a további feldolgozóknak. Velőben a nagy gabonatermés ko­moly kérdés elé állította a felvásárló vállalatot. Hogy ural legyenek a hely­zetnek, elhatározták, hogy a magtá­rakba már be nem férő gabonát elver­melik. A gyakorlati megoldás lehető­ségeit már kidolgozták és az előzetes számítások szerint 100 vagon gabona ilyen rendszerű tárolása hozzávetőleg 60—65 ezer koronába kerül majd. Az egész Járásban így összesen 1300 va­gon gabonát- vermelnének el és Itt két-három esetleg több hónapon át is tárolhatnák. Ezáltal a magtárakat leg­alább részben szabaddá tehetnék a kukorica elhelyezésére. A vermek megépítésére már felké­szültek éspedig azáltal, hogy besze­rezték a szükséges kellékeket, desz­kákat, gerendákat, csupán gömbfát nem sikerült még kellő mennyiségben biztosítani. Gondoltak arra is, hogy e vermek elég szellősek legyenek, ne­hogy az itt tárolt gabonában veszte­ség álljon be, illetve a minőség le­­romoljék. Természetesen csakis telje­sen száraz gabonát tárolnak majd ezekben az Ideiglenes vermekben. — A Járási mezőgazdasági bizottság gítséget nyújtsanak és készek a mező­­gazdasági üzemek kérésére gabonáju­kat, ha erre maguk képtelenek, kitisz­títani és szárítani. Habár a felvásár­lás már régebben befejeződött, gabo­nát még most Is szárítanak. A kész­letek rendszeres ellenőrzése pedig elengedhetetlen a mezőgazdasági üze­mekben is, hiszen csak így lehet ele­jét venni az esetleges nagyobb vesz­teségeknek. Gondolni kell arra, hogy az állattenyésztés dinamikus fejlesz­téséhez kellő takarmányalep szüksé­ges. Jó takarmánytápok készítéséhez viszont Jó minőségű alapanyag kell. A felvásárló vállalat a kukorica felvásárlására és beszállítására is kellőképpen felkészült. A vállalat 90 tehergépkocsija áll készen a kukorica beszállításának gyors lebonyolítására. A levicei Járásban szerzett tájékoz­tatások alapján mindent összevetve elmondhatjuk, hogy a felvásárló a legkörültekintőbben készült fel az őszi idényre, s ennek keretében a kukorica átvételére is. Még az elő­adódott nehézségek sem gátolták meg abban, hogy a helyzet magaslatára ne emelkedjenek. • Obenan Károly llillllllllllllllllili TELJES llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli illllllllllllllllllllll ÉRTÉKŰ TAKARMANYTAP BORJAKNAK Jó szolgálat a mezőgazdaságnak! Talán közhelyként hangzik, hogy manapság a tudo­mány-technika időszakát éljük, azonban az már valóság, hogy a tudomány vívmányai nap mint nap jobban tárt hódítanak a ma emberének az életében, lakásában csak­úgy mint a munkahelyen. így van ei az állatok takar­mányozásában is. Megfelelő termelékenység elérése a régi módon már lehetetlen. A mezőgazdasági üzemeket tehát sarkallja a velük szemben támasztott társadalmi Igény. A mezőgaz­daság ezzel szemben a szolgáltató szervezetektől elvár­ja, hogy jobb gépeket, műtrágyákat, keveréktakarmá­nyokat szállítson. így van ez rendjén, hiszen a célok közösek, a társadalom Igényének a kielégítésében a ter­melőnek és a szolgáltatónak egyformán részt kell vál­lalnia! Az illetékes szolgáltató szervek a közelmúltban a me­zőgazdasági termelés sürgetésére úgy reagáltak, hogy kidolgoztak egy tudományos módszert a borjak takarmá­nyozására. Ezt a módszert programszerű gyakorlati kí­sérlet követte, s így hozták létre a hathónapos' korig terjedő borjak TG jelzésű szemcsés keveréktakarmányát. Ez a keveréktakarmány a nagy borjúnevelő farmok részére készül és jellemzője, hogy használatéval a far­mokon leegyszerűsíthető a táplálék készítése és még valami, jelentős megtakarítás elérését teszi lehetővé. Ahol ezt a tápot használják, csak kevés teljes tejet és tejpótlót pl. Laktosant használnak a borjak ellátásában. A Laktosant csupán 40—50 napig etetik az állatokkal, s aztán egészen féléves korig kizárólagosan (8—4 mm nagyságú) szemcsézett tápot etetnek, alaptakarmány­nak pedig szénát vagy szenázst kapnak a borjak. Azt is el kell mondani, hogy a szóban forgó szemcsé­­zett táp semmiféle állati eredetű kiegészítőt nem tar­talmaz. Ezzel jelentékeny mennyiségű állati fehérjét takarítanak meg, ami össztársadalmi szempontból na­gyon figyelemre méltó, A tej ugyanis főleg a fiatal em­beri szervezet táplálásában nélkülözhetetlen. A TG jelzésű szemcsézett borjútáp 37 százalékban ár­padarából, 10 százalékban búzadarából, 10 százalékban zabdarából, 10 százalékban búzalisztből, 8 százalékban földimogyoró extrahátból, 0,5 százalékban szójadarából, 5 százalékban lendarából, 5 százalékban malétavirágbél, 4,5 százalékban cukorból, 1,5 százalékban csontlisztból, 1 százalékban ásványi anyagból, 0,5 százalékban vitamin és antibiotikum készítményből s 0,5 százalékban takar­mánysóból áll. Egy-egy kg tápban 7500 nemzetközi egy­ségnek megfelelő mennyiségű А-vitamin és 1000 egység­nek megfelelő D-vitamin van. Vegyelemzéssel 89,81 szá­zalék szárazanyagot, 15,83 százalék emészthető fehérjét és 93,90 keményítő egységet állapítottak meg a szemcsé­zett tápban. A mezőgazdasági termelési gyakorlatban végzett kí­sérleti alkalmazása után a TG tápot besorolták a nagy­üzemi gyártásba. Az ezzel a takarmánytáppal etetett borjak hathónapos korig kitűnően értékesítik az elfogyasztott eleséget. Ez a takarmány nagyon előnyösen befolyásolja pöldául a borjak elögyomrának a kifejlődését és működését. így kialakulhatnak a kedvező feltételek a növényi eredetű anyagok lehető legtökéletesebb értékesüléséhez. Nagyban hozzájárul a granulált táp fogyasztása a bor­jak tejjel való etetésének lerövidítéséhez. Az egyre job­ban kifejlődő gyomorban — ahová a táp eljut — bizo­nyos időn belől kedvező feltételek alakulnak a mikro­organizmusok élettevékenységéhez, s azok rohamosan elszaporodnak, azaz beépülnek az állat szervezetébe. Az apró mikroszervezeteknek nagy értékük van az állati test felépítésében, a bennük felhalmozódó fehérje anya­gok nagy biológiai értéket képviselnek és teljes mérték­ben helyettesítik az állati fehérjéket. A TG táppal etetett állatcsoportnál a termelésben 1,70 kg szemcsézett takarmánnyal egyedenként éz naponta 1,02 kg súlygyarapodást értek el a borjaknál. Ezzel a táppal tehát lényegesen gazdaságosabb a borjúnevelós mint például tejjel. A takarmánykeverő ipar ezzel na­gyon jó szolgálatot tett a mezőgazdaságnak. —hal— ill.....пиши......Ilim.......Illllllllllllllllllll Jlllllllllllilllllllllllllillililllll!llllllll!llllililllllllll!l!lll!lllllll II................... A műtrágyaellátás helyzete egy járásban Az előző évhez viszonyítva Idén a Vefký Krtíš-1 (nagykür­töst) Járásban alapvetően rosszabb a helyzet a műtrágya ellá­tást Illetően. Ezt hangsúlyozza a Velký Krtíš-1 Járási Mező­­gazdasági Igazgatóság főmérnöke Gluch Augustin mérnök, valamint P a h о 11 k Peter, a felvásárló vállalat növényélel­­mezésl és növényvédelmi osztályának vezetője. Idén szeptember első felében csupán a nitrogén trágyák kí­vánt mennyisége, azaz 2689 tonna állt rendelkezésre. Ezzel szemben a 2585 tonna foszfortrágya helyett mindössze 1769 tonnányi állt tiszta tápanyagban rendelkezésre. Még ennél is rosszabb a helyzet a kálium műtrágyák tekintetében, mivel a 3220 tonna helyett mindössze 1705 tonna káliumtrágya érke­zett meg tiszta tápanyagban számítva. A mezőgazdaságilag művelt összterület több mint 70 százaléka ezen a Járásban a savanyú talajok közé tartozik. Éppen ezért különösen rossznak mondható a helyzet a mésztrágyák tekintetében, mivel ezekből a szükséges 11780 tonna helyett mindössze 7988 tonnányi ér­kezett meg. A mezőgazdasági Igazgatóság reméli, hogy a felvásárló vál­lalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a járás mező­­gazdasági üzemel az adás-vételi szerződésben szereplő műtrá­gya mennyiségeket, főleg a kálium-, a foszfor- és a mésztrá­­gyákat haladéktalanul megkapják. Amennyiben ez nem törté­nik meg, úgy a következő évi termés forog veszélyben. Elen­gedhetetlen hiba lenne, hogy az a járás, amelyet éz évben „Munkaérdemrenddel“ tüntettek ki, fejlődésében visszaesést mutatna. A felvásárló vállalat a megrendelt műtrágya mennyiségekre megkapta az Illetékes vállalatoktól a szállítási Ígéretet, azon­ban a műtrágyaelosztás a gyakorlatban az elmúlt évihez viszo­nyítva, főleg Időrendben nagy lemaradást mutat. Értesülések szerint a foszfortrágyák ellátásában már nem lesz mőd arra, hogy ezek kellő időben megérkezzenek. Ezért a felvásárló vál­lalat Irányító csúcsszerveink segítségét kéri a kellemetlen helyzet rendezése érdekében. Az év folyamán bizonyos mennyiségű műtrágya előzetesen készletben érkezett, ez azonban a szükségletet az őszi munká­latok folyamán képtelen fedezni. A hiányosságok ellenére a mezőgazdasági üzemek lehetőségükhöz mérten mütrágyaköl­­csönzés formájában egymást kisegítik. Csak kevés olyan mező­­gazdasági üzem van a Járásban, amely a véletlen folytán mű­trágyából az őszi Időszakra ellátottnak mondhatö. Pedig ha a foszfor- és a kállumtrágyék nem kerülnek ősszel talajba, jö­vőre nem várható kimagasló gabonatermés. KUOSERA SZILARD Kenyérügyben... A Nyugat-Szlovéklal Sütödék, n. v., levlcei (lévai) üzemének štúrovol (párkányi) üzemegysé­gén ez év április elején kezdték a próbaüzemelést. A korszerű kenyérgyár 22 kivitelezője kö­zül kettő magyarországi válla­lat volt. Az özem építését és a gépsorok beszerelését az Élel­miszeripari Javító és Szolgál­tató Vállalat végezte. Azóta eltelt egynéhány hőnap és Kiss László igazgatóval ar­ról beszélgettünk, felmerültek-e valamilyen műszaki problé­mák? — Minden automata és fél­automata gépsornál előfordul­nak próbaüzemelés közben za­varok. Ilyenkor Jelentkeznek a rejtett hibák. A közelmúltban például felmondták a szolgála­tot a kazánok. Aztán hoztak égőfejeket és kicserélték a ré­gieket. Amíg ez meg nem tör­tént, szünetelt a termelés, mert ugyanis a kazánok termelik a technológiai vizet és fűtik a ke­mencéket. A vezérlőberende­zésben is volt Javítanivaló. Mintegy három napra le kellett állítani a termelést, mert csak egy berendezés biztosította a liszt folyamatos adagolását. Még érdemben az üzemegység vízzel való ellátását sem oldot­ták meg. Ha ugyanis a városi vezetékben alacsony a nyomás, a tészta érését 28 C fokon se­hogyan sem tudjuk megoldani. Ezzel romlik a kenyér minő­ségei — A berendezésvlzsgálat mellett milyen termelékenysé­get érnek el? — Kenyérből naponta 100— 220 mázsáig készítünk. Egy-egy darab súlya 1 kg. Tejes süte­ményből 30 ezer, nehéz vajas süteményből pedig 7—8 ezer készül. Ezenkívül másfél kllős, különleges lrös, fehér és barna kenyeret is gyártunk. Naponta csak 800 kg-ot, mert erre nincs gépsorunk. Ellátási körzetünk eléggé nagy. Rövidesen hozzánk csatolják még Jasovdt, Cechlt, Semerovot, Kravanyt (Karvét), Búőot, Vojnlcét (Bátorkeszlt), és Modranyt (Medert). Süte­ménygyártásunkat mintegy 80 ezerre bővíthetjük. Nehéz va­jasból 10, tejesből pedig 4 faj­tát hozunk forgalomba. — A fogyasztók elégedettek a minőséggel? — A kenyér minősége még nem kielégítő. Az említett mű­szaki hibák kihatnak a techno­lógiai folyamatra. A receptúra betartása tehát e tényezők ösz­­szehangoltségétól függ. Próba­üzemelés közben persze az elő­forduló hibákat szeretnénk ki­küszöbölni, hogy a lakosságot az Igényeknek megfelelő pék­­termékkel láthassuk el. A süte­mények minőségével elégedet­tek a fogyasztók. Sőt felette­seink szlovákiai méretben az első helyre sorolták ezek mi­nőségét. Természetesen a nagy­üzemekben termelt péksütemé­nyek minőségének rangsorolá­sát vették figyelembe. — Dolgozóik megbarátkoztak már az új körülménnyel? — Igen. Munkájuk könnyebb lett, kisebb erőfeszítéssel jobb termelékenységet érnek el. Az ú] helyzethez elsősorban Is a szakemberek alkalmazkodtak, akik tőlük telhető módon hoz­zá is Járulnak a zavarmentes üzemeltetéshez. Itt említeném még meg Fejes Jenő péket. Kégli Ferenc karbantartót, Né­meth Imre kemencekezelőt, Lencsés István dagasztót, Var­ga János kovászolőt és másokat, akik áldozatkész munkájukkal hozzájárulnak a dolgozók ke­nyérellátásához. Tóth János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents