Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-28 / 39. szám
Pulyka - hizlalás A hizlalásra fogott pulykáknak szükségük van egy kis mozgásra, ezért ne zárjuk őket olyan szűk ketrecekbe, mint a hízólibát. Hizlalásra a héthónapos, jól fejlett állatok valók. Az előzőleg jól táplált pulykákat elég négy hétig hizlalni. Hizlaláskor a napi takarmányadagot • burgonyából és gabonadarából állítjuk össze. Este szemet adunk az állatoknak. A változatosság kedvéért és az állatok, étvágyának növelése céljából ésszerű sárgarépát, cukorrépaszeletet és répa szeleteket, makkot vagy gesztenyét adni a pulykáknak, de nem mint egyetlen takarmányt. Ügyelni kell arra, hogy a hízóállatok előtt külön i etető edényben mindig legyen elegendő faszén és gritt. A barom „fogai" fi A baromfi gyomrában az apró, kemény kövecskék (gritt) a fogakat helyettesítik, ezért a baromfinak nagy szüksége van rájuk. Az apró kövecskök „feldolgozzák“ a gyomorban a táplálékot, amely azután emészthetőbbé és hasznosíthatóbbá válik. A kövecskék elősegítik á gyomorsavak képződését. Mindez annyit jelent a tenyésztő számára, hogy sohasem szabad megfeledkezni a gritt biztosításáról. Főleg a zárt teremben, vagy a kis kifutókban tartott baromfi esetében fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon a kisebb etetőedényekben tartott gritt. A baromfi bizonyos menynyiségű tartalékot csinál magának, ezért nem nagy baj, ha időnként néhány napig szüneteltetjük a gritt adagolását. Négyhetenként egyszer a mélyalomba is szórhatunk az apró kövecskékből. Legmegfelelőbbek a búza vagy borsószem nagyságú, hal» vány színezetű, élesszélü gránit, kvarc-kődarabkák, amelyek nem roncsolódnak szét a savak hatására és néhány hónapig is a gyomorban maradnak. A mészkő és a kagylómész nem helyettesíti a grittet, de a mész szükséglet fedezhető velük. Számtalan kísérlettel bizonyították már, hogy a grittel jól ellátott állatok kevesebb takarmányt igényelnek egy tojás kitermeléséhez, több tojást termelnek, kevesebb takarmányt fogyasztanak, de azt jobban kihasználják és nő az ilyen baromfi átlagsúlya is. Ha a baromfi hosszabb ideig nem kap elegendő grittet, meg is betegedhet. A hasfalak elernyednek és megnagyobbodnak, ami egyébként gyakori jelenség az intenzív tenyészetekben. Azoknak az állatoknak a gyomrában, amelyeknek nem áll módjukban összeszedegetni a szükséges kövecskéket, sok folyadékot találunk, sőt előfordul olyan eset is, hogy a kövecskék hiányában felvett sok homok eltömíti a gyomrot. A jó gritt ellátás elejét veszi a golyva megbetegedésének, valamint a fűrőszpor és szalmafalás okozta kemény golyva képződésének. Azok az állatok, amelyek nem jutnak megfelelő mennyiségű apró-kövecskéhez, a takarmányból és az alomból próbálnak rostot felvenni. A kacsák, libák, pulykák szintén szívesen gyűjtik az apró kavicsokat annak ellenére, hogy ők túlsúlyban kásaszerfi vagy zöldtakarmányt kapnak. —ch^ g átmictttircCGYi lawácsadd Nap mint nap újra felfedezett betegségként jelenik meg állattartásainkban a baromfikolera. Ez a betegség rendszerint váratlanul jelenik és ugyanolyan „csendesen“ szűnik meg. Mindig nagy károkat okoz, mert nem válogat a baromfifajokban. Egyformán fertőződik a tyúk, kacsa, liba stb. A betegség okozója a Pasterella múltoddá baktérium. Rendszerint ott jelenik meg, ahova valamilyen beteg vagy fertőzött állatot hurcoltak be. Lehet az állat bacilushordozó is, tehát klinikailag egészséges. A baktériumok az ilyen hordozók felső Iégutaiban, májában, lépében vagy egyéb más szervében parazitáinak és szaporodnak is. Az ilyen állatok állandó depóként szolgálnak. így magyarázható az is, hogy a betegség mindig váratlanul jelenik meg. A betegség megjelenéséhez mindig szükségesek bizonyos hajlamosító tényezők. Ilyenek a megfázás, a rossz higiéniai körülmények, rossz minőségű, А-vitamint nem elég mennyiségben tartalmazó takarmány, túlzott hasznosítás, oltások, belső és külső élősködők stb. A baktériumok, miután bekerülnek a szövetekbe, ott elszaporodnak és utána betörnek a véráramba. A vérben a baktériumok tovább szaporodnak és a vérfertőzés folytán gyors halált idéznek elő. Van amikor a betegség lassúbb lefolyású: ilyenkor a májban apró elhalásos gyulladások keletkeznek. Olyan esetben, ha nem jön létre a vérfertőzés a baktériumok В a rom néha 5—10 nap. Nagyon rohamosan lefolyó esetekben a betegség 1—2 óra alatt kivégzi az állatot. így történhet meg, hogy az este még egészséges állat reggelre elhullik. Heveny esetekben az állatok bágyadtak, nem esznek, borzolt a tollazatuk, lógatják szárnyaikat, s mivel a lázuk 42—43 °C-ra emelkedik, sok vizet fogyasztanak. Az orrból habos nyálka sziváfikol era ún. predilekciós helyeken szaporodnak el, és heveny vagy idült gyulladásos elhalásokat idéznek elő. Ilyen például az ún. lebenybetegség is. Heveny vérfertőzés esetében kórbonctanilag apró vérzéseket észlelhetünk a szív külső hártyája alatt. Apró fibrines lerakodások keletkeznek az epésbélben és a végbélben. A bélsár zöldesszürke, kemény, darabos, vagy ellenkezőleg híg, sőt vért is tartalmazhat. A tüdőben néha apró gyulladások keletkeznek. Idültebb esetekben az állatok lesoványodnak, a tüdőben, májban elhalásos gócok keletkeznek. A lappangás! Idő 1—2 nap, rog. A bélsárban vér található. Idült esetekben még ízületgyulladások is keletkeznek. A baromfikolera gyógyítása, ha nincs elkésve, eredményes lehet baromfikolera elleni szérum alkalmazásakor. Bőr alá vagy izomba -uplikálják a következőképpen: galambok, csibék 2—3 ml; tyúkok, gyöngytyúkok, kacsák 5 ml; libák, pulykák 6,8 ml. Az immunitás passzív és mindössze 7—10 napig tart. Sulfonamidok hatása sem mindig kielégítő. Sulfaguanidin szájon keresztül adva 1 g menynyiségben naponta kb. 5 napig darabonként, kb. 10 napos védettséget biztosít. Sulfaquinoxalin használata (0,033 %.) takarmányba keverve megakadályozza a betegség keletkezését. Az antibiotikumok hatása Is bizonytalan. Aránylag kielégítő eredményeket lehet elérni a preventív oltással, melynél az oltóanyagot a következőképpen adagolják: galambok, csibék 1—2 ml; kiskacsa, kisliba 2—3 ml; tyúk, gyöngytyúk, kacsák 3—4 ml; libák, pulykák 5—В ml. Az immunitás két hét után fejlődik ki és kb. 4 hónapig tart. Mivel a baromfikolera gyógyítása nagyon bizonytalan, tekintsük komoly betegségnek. Ügyeljünk a tisztaságra, rendszeresen fertőtlenítsük az ólakat (Formalin vagy Persteril gázolás, a padlózatot 2 % nátronlúgoldattal fertőtlenítjük). Évente 2—3 ízben féregtelenítsük a baromfit Helmirazinnal vagy Davainexel. A takarmány jó minőségű legyen és néha adjunk vitaminokat is (Combinál A + Dj, Infadin E, B- komplex, pulvis, polivitamin, Premix P 01). A törvényszéki állatorvostan előírja, hogy a fertőzött udvarokból az utolsó elhullástól számítva 14 napig tilos baromfit vagy terméket eladni. A tojás főzve élvezhető. A hullákat el kell tüzelni. Az ólakat az említett fertőtlenítő szerekkel ki kell fertőtleníteni. * Dr. VARGA JÁNOS Elérkezett a télialma szedésének ideje. Ne feledkezzünk meg a színein szedésről. A már beszíneződütt gyümölcsök leszedésével kedvezőbb feltételeket terem-» tünk a fán maradt termésnek. Foto: Kádek és Andriskin ■ :W' •Л mm < * x * 4 ШШ Ш-sssk Kr. Liesková-i (mokcsamogyorósi) szövetkezetnek húsz hektáros kertészete van. A kertészeti csoport viszont csak tíz tagot számlál. El sem hinné az ember, de Sipos Sándor, az efsz közgazdásza név szerint sorolja, kik dolgoznak a brigádban. S csakugyan tízen vannak, mégsincs szükség kisegítő munkásokra brigádosokra. Pedig itt mindent kézzel kell végezni, mert a gépesítés még ismeretlen. * Ügy mondták, az idén hatvanezer korona bevételt szeretnének elérni a kertészetben minden hektárról. Ez már igen, gondoltam, húsz hektárról 1,2 millió koronát kiprodukálni. Utánanéztem a dolgoknak, nincs benne semmi ördöngösség. Kiaknázzák a helyi adottságokat, felhasználják a tudomány vívmányait. A kertészet vezetője Lejko Gyula. Minden évben teleír egy vaskos füzetet. Mit jegyez fel? Például azt, hogyan növekedett évente a terv, milyen fajtákat termeltek, miből mennyit értek el, s főleg azt, hogyan, milyen módszerrel termeltek, mennyi tápanyagot, vegyi készítményt használtak fel. Egyszóval mindent, am< a későbbiek során útmutatóul szolgálhat a további munkában, ami segíti a tapasztalatszerzést, az összeha-I sonlítást stb. Jónéhány ilyen füzete van már, s gyakran lapozgatja őket. A feljegyzésekből tudjuk meg pl. azt az érdekes adatot is, hogy 1968-ban még 30 hektár kertészete volt a közösnek, de az összbevétel csak 400 ezer koronára rúgott. Pedig akkor még átlagosan két dolgozó jutott egy hektár termőterületre. Tavaly viszont már háromszorosára növekedett az összbevétel, nem is beszélve arról, hogy most fordított & helyzet: egy dolgozóra jut két hektár! A szövetkezet vezetőitől megtudtam, Lejko Gyula volt az, aki elsőként próbálkozott meg azzal, hogy a Csallóközben tanultakat kamatoztatva, áttérjen a nagyüzemi fóliás zöldségtermesztésre. — Érdemes volt fáradozni? — tettem fel a kérdést a kertésznek. — Járásunkban (Trebišov — Tőketerebes) még ma is sok szövetkezeti vezető érvel azzal, hogy itt hidegebb van, mint a Csallóközben, ezért ráfizetéses a fóliás termelés. Azt mondják, két-három héttel később kapunk piacérett- árut, s ez már elég a ráfizetéshez. Igaz, a természeti viszonyok e tekintetben elég mostohák, de ha hozzá igazítjuk a munkánkat, akkor nem érhet csalódás. Szerintem az a baj, hogy sok gazdaságban még mindig ötödik keréknek tekintik a zöldségtermesztést, s úgy is kezelik, így persze nehéz lépést tartani a fejlődéssel. Nem értem ezeket az embereket, hiszen már számtalan helyen és esetben beigazolódott, hogy vidékünkön is lehet eredményesen zöldséget termelni, s hogy ésszerű és tervszerű termelés-fejlesztéssel üzemi szinten is rangos helyre emelhető a zöldségkertészet. Ez a termelési ág szerinte^ azok közé tartozik, amelyekre nem lehet ráfizetni. — Néhol mégis ráfizetnek. Hogy van az? — Ahol már eleve mellőzik a kertészetet, ott persze hogy ráfizetnek! Előfordul, hogy a saláta, retek, zöldhagyma, spenót stb., amitől a kertész sokat vár, valamiért nem sikerül vagy megkésik. Mondom előfordul, de ilyenkor is van megoldás — nem sóhajtozni kell, hanem azonnal kiültetni a másik növényt. Egy percre sem szabad megállni,' elcsüggedni, mert az kész sikertelenséget eredményez. — Előfordul, hogy nincs kinek eladni a zöldséget? — Néha. Tavaly kedvezett az időjárás, sok volt a konzervuborka. A trebišovi konzervgyár nem bírta átvenni a termést. Ez rendhagyó eset volt. Az idén nem kötöttünk szerződést, s 5 hektárról minden uborkánk elkeát. — Mit termelnek még? — Paprikát, karalábét, káposztát és sárgarépát. — Távlati elképzeléseik? — A jövőben szeretnénk tovább bővíteni a fóliás zöldségtermesztést. Kidolgoztunk egy távlati fejlesztési tervet, mely szerint még 35 fóliasátrat szeretnénk vásárolni. A tervek szerint salátát, retket, uborkát és paprikát termelnénk a fólia alatt. Összesen 13 hektáron szeretnénk fóliás zöldségtermesztést folytatni, ami számításaink szerint évente három millió korona körüli jövedelmet biztosítana szövetkezetünknek. A tervek valóra váltása a szövetkezet beruházási kereteitől függ, no és persze attól, milyen támogatást kapunk a felsőbb szervektől. Beszélgetett: Illés Bertalan BiStsjto. EREDMÉNYEK, elEépzgjéSlek
