Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

1974. szeptember 14. .SZABAD FÖLDMŰVES, 15 v; Miért kell időben etetni? Nemcsak a herék eltűnése mutatja a telelésre készü­lődést, hanem a lépek „be­rendezése“ is. A Hasítás kö­rűi virágporral meghordott sejteket a méhek mézzel borítják 1—2 mm vastagon, és viaszlappal lezárják. Nö­velik a mézkoszorú széles­ségét a keretek felső és hátsó részén. Csökken a Ha­sítás terjedelme. Még hor­dástól vagy etetéstől sem lendűl neki az anya. Az egy­más melletti lépeket megfi­gyelve jól észrevehető a te­lelő csomó helye. A méhek a két szélső lépet a felső léctől az alsóig virágporral tömik meg, mézzel lezárják, ezek lesznek a takaró lé­pek. Ha eddig nem történt meg, most már haladéktala­nul össze kell válogatni a telelésre alkalmas lépeket. Nehezíti későbbi munkáin­kat. ha alkalmatlan lépekbe gyűjtik a méhek a virág­port, mert az ilyenek fész­ken kívüli eltartása külön gond. lói lehet teleltetni cukor­­etetéses élelmen. A cukor­nak azonban kellő időben be kell kerülnie a kaptárba. Azon felül, hogy a cukor­szörpöt a méheknek méz­­sűrűségűvé kell tenniök, a répacukrot át kell alakíts­atok. Ezt a kettős feladatot 'l a méhek a beadott cukor­­szörp aprólékos átdolgozá­sával végzik. Mialatt a pici cseppeket nyitott szájukban forgatva a fölösleges vizet elpárologtatják, nyálukat keverik hozzá, azaz olyan anyagot, ami a répacukor nagy részét szőlő- és gyü­mölcscukorrá alakítja. Csák '1У alkalmas táplálék a cu­kor a méhek részére. Mind­ehhez meleg kell. Nem volt beteleléshez elegendő hordás. Ezért na­gyobb mennyiségű élelem­­pótlásra van szükség. A cu­kor beadását nem szabad későre halasztani. A nappa­lok meleg időtartama gyor­san rövidül, az éjszakák hű­vöse munkára képtelenné teszi a méheket. Arany sza­bály, hogy szeptember vé­gére a fészekben benn le­gyen a telelő élelem! Ősszel nincs helye az ele­­ség elaprózásának. Egy kilo­gramm cukrot 8—7 dl vízzel oldva, 7—10 dl-es adagok­ban kell rövid Idő alatt fel­etetni. A szükségéé mennyiség keretenként legalább 2 kg beérlelt élelem. Minthogy a lép minden négyzetdeclmé­­terén mindkét oldali tele sejtekben kb. 30 dkg élelem fér, bő kisarasznyi, kb. 12— 14 cm széles mézkoszorú le­gyen a keretek felső és hát­só részén. Ez a mennyiség a rajta zsúfoltan ülő méhek csökkent téli fogyasztására elegendő és nagyjából fe­dezi a tavaszi megmozdulás első szükségletét. Ne feled­jük, hogy tavasszal sokkal előbb indul meg a fiasítás, amivel együtt jár a fogyasz­tás rohamos növekedése. Télre legalább annyi élel­met kell beadni, amennyi a tavaszi állandósuló meleg időig kitart, különben az át­telelt család tavasszal pusz­tul éhen. (Keretenként 3— 3,5 kg méz nagyjából akácig elég.) Tudjuk, hogy az őszi méz sötétszinü, sok benne a vi­rágpor és egyéb emészthe­tetlen salakanyag. Ha a mé­hek ezt fogyasztják, ürülék­­hólyagjuk idejekorán meg­telik és ha a téli időjárás nem ad alkalmat részleges tisztulásra, a méhek belső ürítkezéere kényszerülnek! Ez legyengülést, hasmenést, betegséget okoz, minden­képpen a család részleges pusztulását. Ha a méhcsalád legalább 2 kilogramm kere­tenként! mézzel felélődött be, elegendő kaptáranként 3—В kg cukorból készült szörpöt ráetetni, hogy a mé­hek a leghidegebb téli hó­napokban ezt a salakmentes élelmet fogyasszák. A méhek csak úgy vészel­hetik át baj nélkül a hideg hónapokat, ha belső tartalé­kot gyűjtenek a téli időre. A szeptemberben kikelt mé­hek már nem etetnek fiúsí­tást, nem sűrítenek nagy mennyiségű nektárt, nem építenek lépeket. Az elfo­gyasztott táplálék értékes anyagai elraktározódnak testük sejtjeiben. Fehérjék, sók, zsíradékanyagok hal­mozódnak fel. Ezek közül a zsiradék az a melegtarta­lék, amit a szervezet hideg időszakban vegyi úton el­éget. Ez teszi lehetővé, hogy kevés táplálékfelvétel mel­lett a csomóba húzódott méhcsalád magának fűtsön, s a legnagyobb hideget is átvészelje. Az őszi kelésű méhek élettanilag fiatalok maradnak, kibírják a tél hosszú hónapjait, tavasszal felnevelik az új nemzedéket ás csak azután pusztulnak el. (J. D.) Készüljünk a méhek betemetésére! A napos nyárvégen, ész elején sietve rendezkednek családjaink kaptárjukban. A lépeken nagyjából már ki­alakult a téli fészek. A szórványosan bekerülő virágpor, nektár már csemegének számit. A méhész számára is elkezdődik az őszi rendezés, a telepítés előkészítése. Legelső feladatunk, hogy méhesünk korszerűtlen la­kásban dolgozó családjait szeptember végén áttelepítsük korszerű kaptárba. Ilyenkor már alig van Hasítás, az átdobolás és átszabás könnyen megy. A kasok, köpük, egyéb alkalmatosságok lakóit dobo­lással átzsongatjuk egy üres kasba. A java lépesmézet és virágporos sejtet átszabjuk a fél­oldalukon már előre behálózott keretekbe. Ha egy-két tenyérnyi Hasítás is kerülköztk, azzal kezdjük az át­szabást, majd meleg helyiségbe visszük. A kereteket fészekszerűen rendezzük az új kaptárban, ráütjük a kasbői a népet, majd melegen takarunk. Az esetleges eltájolás megakadályozása céljából, az új be­járónyílást tenyérnyi, tűvel átszurkált újságpapírral le­zárjuk. Ha van felesleges, jól meghordott lépünk, akkor az átszabást akár el is hagyhatjuk. Törzscsaládokat is erősíthetünk kidobolt méhekkel; a hontalanná vált jószágok zavar nélkül bezsonganak a kijárói). Még anyásítani is lehet velük. Ha valamelyik család anyja nem megfelelő, eltávolít­juk. Estefelé bezsongatunk hozzá egy kidobolt csalá­­docskát. Csak figyelnünk kell a mászódeszkán haladó anyára, hogy biztosan bejusson. Harmadnap az egységet ellenőrizzük. (Zs. B.) A szarvas és az őz féregfertőzöttsége A Bajor Alpokban vizsgált terület állományának kb. 18 %-át kitevő állatoktól összesen 1422 bélsármintét vizsgáltak meg. Féregfertózöttséget a minták 91 %-ában észleltek. Trlchostrongylida-fertözöítséget a minták 70 százalékából mutattak ki; a tudőféreg-fertőzöttség 78,1 százalékot ért el. Fasciola hepatica petéit a minták 8 százalékában, Dicrocoelim dendritlcum, Illetve Param­­phistomum cervi petéket 0,2, 111. 0,1 %-ban észleltek. A borjak féregfertőzöttségének mértéke meghaladta az idősebb állatokét (összesen 98,8%], ezen belül nőtt a Nematodirus, Moniezla és Dictyocaulus fajokkal fertő­zött állatok aránya. —D. Z.— A szarvas hántásának okai Egy 106 hektár kiterjedésű vadaskertben 24 szarvas, 20 dámvad, ezenkívül őz és vaddisznó él. A területen 10 hektár vadlegelő van, az állomány 52 %-a lucfenyő, mégpedig felerészben 50 év alatti. Hántási kár a terü­leten gyakorlatilag nincs, ez annak köszönhető, hogy több etetőn egész éven át szabályszerűen és bőségesen etetik a vadat. A takarmány mennyisége tél idején, ápri­lis hó végéig szarvasonként napi 582 g emészthető fe­hérje és 1B2B keményftoegység, nyáron és ősszel 31B g fehérje és B7B keményítő. A lédús és a száraz takarmány aránya éves átlagban 1:1,03. - —Z. J.— A vadász­­társaságok életéből A Nováky-i vadásztársa­ság sikeresen végzi vadász­területének a rendezését. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlást eredménye­sen teljesíti. Ennek kapcsán az Állami Erdészet terüle­tein mintegy 2000 facseme­tét ültettek ki, s a talajt to­vábbi 5000 facsemete kiűlte­­tésére készítették elő. Ezen­kívül a hajdani partizán óvóhelyek felújítási munká­lataiban 202 órát dolgoztak le társadalmi munkában, s a felkelésben elesett harcosok emlékét őrző emlékmű épí­tésében további 320 órát dolgoztak le, s ezzel fel­ajánlásukat szépen túltelje­sítették. Az elmondottakon kívül a vadásztársaság tagjai a tervnek megfelelően végez­ték a vadgazdálkodással kapcsolatos teendőket is. I- I­-o-A Parná-1 vadásztársaság mintegy 3888 hektár terüle­ten gazdálkodik. A Trnava III., Biely Kostol és e Hrn­čiarovce-! alapszervezetek­kel valö társulás után a központi irányelveknek meg­felelően dolgozták ki a vad­­gazdálkodás távlati tervét. Ebben az évben mintegy öt hőnap alatt — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfor­dulójának a tiszteletére — 1500 órát dolgoztak le tár­sadalmi munkában. A fel­ajánlás keretében mintegy 80 ezer korona értéket pro­dukáltak. Vadászterületük rendezé­sében Is aktívan résztvettek. Többekközt etetőket készí­tettek a nyulak részére. Nagy feladatot vállaltak például a fácánbetelepítés terén. Idén ennek kapcsán mintegy 1200 fácánt enged­nek szabadon a vadászterü­leten. A vadállományról va­ló példás gondoskodás na­gyon kifizetődő, mert hiszen a mölt esztendőben nem ke­vesebb mint 2100 nyulat, 1300 fácánt, 593 foglyot, va­lamint 208 vadkacsét lőttek. Azt akarják, hogy évről* évre jobb eredményt érjenek el az egy hektárra jutó vad­hús-termelésben. I. A.-O­A Trenčianske Teplice-i vadásztársaság tagjai a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaikat nagyon sikeresen teljesítik. A közel­múltban mintegy 1800 úrit dolgoztak , le társadalmi munkában, s ezzel az alap­­szervezet egy-egy tagja 50— 50 órát dolgozott le. A va­dászházak felújításában vég­zett tevékenységük kapcsán mintegy 30 ezer korona ér­tékű munkát végeztek el. Ezzel a vadásztársaság tag­jai jócskán túlteljesítették kötelezettségvállalásukat. P. R. A Vadászszövetség tevékenységéről A Vadászszövetség Köz­ponti Bizottsága legutóbbi ülésén ismételten foglalko­zott a Topoféany-i járás fá­­cintenyésztésl feladataival. Az ellenőrzések során meg­állapították, hogy egyes va­dászterületeken sikeresen folynak az ezzel kapcsolatos munkálatok — többekközt a ragadozók gyérítése is. Javaslat szerint a négy fá­cánosban megkezdték a te­nyésztéshez szükséges be­rendezések kialakítását. A Topofőany-I jnb illetékes osztálya ígéretet tett, hogy mintegy 233 ezer, a vadász­szövetség járási bizottsága 18 200, s az érdekelt vadász­­társaságok pedig 172 400 ko­ronát bocsájtanak erre a célra rendelkezésre. A Vadászszövetség Köz­ponti Bizottsága a fácáno­sok kivitelezési munkálatai­ra az 1974—1980-as évek fejlesztési tervei alapján 345 ezer koronát szavazott meg, s ebből az összegből ebben az évben mintegy 35 ezer koronát fordítanak be­ruházási cálokra. P. R. II. RÉSZ A FELSZERELÉS Ha ráakadunk mélyebb, kemény fenekű vízrészekre, legcélszerűbb fenekező fel­szereléssel horgászni. Köny­­nyű, finom botból, perem­futó orsóból, 30-as zsinórból és csúszó ólomból állítsuk össze a fenekező szerszá­mot. Ha a fenék akadős, tor­zsás, jobb az úszős felsze­relés. De nyílt vizen ez Is könnyű, érzékeny legyen. Nádasban, vízinövényzet között azonban egészen más a helyzet. Itt nehéz terep­akadályokkal kell megküz­deni. Ezért mindenekelőtt azt kell tisztázni, milyen erős legyen a felszerelés. Az akadályos terep erős, go­romba felszerelést követel. Ugyanakkor a szakkönyvek a süllő horgászatéhoz finom felszerelést, vékony zsineget ajánlanak. Márpedig Ilyen felszerelés a vízi növényzet között hasznavehetetlen len­ien, hiszen a legelső elaka­dáskor beszakadna a szer­szám, időt veszítenénk az amúgy Is rövid esti órákból, megzavarnánk a helyet, el­riasztanánk a süllőket. Szerencsére a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a süllő, ez a nappali órákban any­­nylra óvatos és kényes hal, amelyet Ilyenkor tényleg csak finom felszereléssel le­het horogra csalni az álló­vizeken, napnyugta után, mintha teljesen megváltoz­na. A sötétedés óráiban semmiféle hátrányt nem je­lent, ha a 30-as zsineg he­lyett akár 80-asat haszná­lunk, vagy ha a kecses sül­­lőzö úszót akár otromba csukázó úszóval cseréljük fel. Annak nincs semmi aka­dálya, hogy Ilyenkor erő­sebb, merevebb botot hasz­náljunk. hogyan állítsuk üssze? A csónakot nem horgo­nyozhatjuk le közvetlenül a horgászhelyen. Emellett pa­rányi tisztásra kell az úszó felszerelést Juttatni. Rövid bottal ez aligha lehetséges. Ilyen helyen a 3,5—4,5 mé­teres erős bambusznád bot a megfelelő. A tároló orsón is legalább 50-es zsinór le­gyen. De az sem baj, hí 80-asat választunk. Fontos a megfelelő horog és üsző kiválasztása le. A kishal Ide-oda cipeli a hor­got, amely könnyen elakad­hat a vlzlnövényzetben. Ezt meg kell akadályozni, mert az elakadt szerszám kisza­badításakor elzavarhatjuk a süllőket. Ezért Ilyen helyen védett horoggal lehet oaak' boldogulni. A VÉDETT HOROG KÉSZÍTÉSÉ: A védő rúgó (1. ábrán l.y elkészítéséhez 0,2—0,25 mm-es acéldrőt (cltera drót] a legalkalmasabb. Elülső ré­sze (l.a) V alakú, a hátsó szabad végeit (l.b) pedig vékony cérnával kötözzük fel a hosszú szárú süllőzó horogra, közel a fülhöz (2.b). Kössünk fel néhány védett horgot 25 cm-es élő­kére. így még ekkor sem Jutunk zavarba, ha egyszer­egyszer elakadunk. Ez azon­ban védett horognál ritkán fordul elő, Inkább csak üres bevágásnál. A védett horog sok bosszúságtól klmál meg bennünket. Hasonlóan kényes a hely­zet az úszóval Is. Természe­tesen bármilyen könnyű, an­­tennás úszót használunk Bt esti süllózéshez, azonban az napnyugta után % órával már _alig látható, még akkor Is, ha az antennát fehérre festettük. Pedig Ilyenkor kezdődik a legjobb kapás Időszaka. Most kellene csak Igazán Jől látni az úszót. Se­gíthetünk a helyzeten úgy, hogy ez úszó antennáiéi foszforeszkáló festékkel fed­jük be és bizonyos Időköz­ben megvilágítjuk. Még en­nél is jobb megoldás, ha a horgászhelyet tudjuk meg­világítani, akár elemes, akár akkumulátoros lámpával. Legjobb azonban, ha parányi ceruzaelemmel működtetett világító úszóval horgászunk. Befejezésül csupán azt szeretnénk megjegyezni, hogy a süllő horgászatához alapos helyismeretre és nagy ' kitartásra van szük­ség. A süllőt esetről-esetre keresni kell, de ahol akár­csak egy darabot (s sikerül megfogni, ott érdemes hosz­­szabb ideig kitartani. Köz­tudomású ugyanis, hogy a süllő — a rabló halakhoz hasonlóan — csapatokban jár és rendszerint követi a vonuló kishalakat. —mh— 1 Tanácsok süllőzőknek

Next

/
Thumbnails
Contents