Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

1974. szeptember 14.

.SZABAD FÖLDMŰVES,

15

v;

Miért kell időben etetni?

Nemcsak a herék eltűnése mutatja a telelésre készülődést, hanem a lépek „berendezése“ is. A Hasítás körűi virágporral meghordott sejteket a méhek mézzel borítják 1—2 mm vastagon, és viaszlappal lezárják. Növelik a mézkoszorú szélességét a keretek felső és hátsó részén. Csökken a Hasítás terjedelme. Még hordástól vagy etetéstől sem lendűl neki az anya. Az egymás melletti lépeket megfigyelve jól észrevehető a telelő csomó helye. A méhek a két szélső lépet a felső léctől az alsóig virágporral tömik meg, mézzel lezárják, ezek lesznek a takaró lépek. Ha eddig nem történt meg, most már haladéktalanul össze kell válogatni a telelésre alkalmas lépeket. Nehezíti későbbi munkáinkat. ha alkalmatlan lépekbe gyűjtik a méhek a virágport, mert az ilyenek fészken kívüli eltartása külön gond.

lói lehet teleltetni cukoretetéses élelmen. A cukornak azonban kellő időben be kell kerülnie a kaptárba. Azon felül, hogy a cukorszörpöt a méheknek mézsűrűségűvé kell tenniök, a répacukrot át kell alakítsatok. Ezt a kettős feladatot 'l a méhek a beadott cukorszörp aprólékos átdolgozásával végzik. Mialatt a pici cseppeket nyitott szájukban forgatva a fölösleges vizet elpárologtatják, nyálukat keverik hozzá, azaz olyan anyagot, ami a répacukor nagy részét szőlő- és gyümölcscukorrá alakítja. Csák '1У alkalmas táplálék a cukor a méhek részére. Mindehhez meleg kell.

Nem volt beteleléshez elegendő hordás. Ezért nagyobb mennyiségű élelempótlásra van szükség. A cukor beadását nem szabad későre halasztani. A nappalok meleg időtartama gyorsan rövidül, az éjszakák hűvöse munkára képtelenné

teszi a méheket. Arany szabály, hogy szeptember végére a fészekben benn legyen a telelő élelem!

Ősszel nincs helye az eleség elaprózásának. Egy kilogramm cukrot 8—7 dl vízzel oldva, 7—10 dl-es adagokban kell rövid Idő alatt feletetni.

A szükségéé mennyiség keretenként legalább 2 kg beérlelt élelem. Minthogy a lép minden négyzetdeclméterén mindkét oldali tele sejtekben kb. 30 dkg élelem fér, bő kisarasznyi, kb. 12— 14 cm széles mézkoszorú legyen a keretek felső és hátsó részén. Ez a mennyiség a rajta zsúfoltan ülő méhek csökkent téli fogyasztására elegendő és nagyjából fedezi a tavaszi megmozdulás első szükségletét. Ne feledjük, hogy tavasszal sokkal előbb indul meg a fiasítás, amivel együtt jár a fogyasztás rohamos növekedése.

Télre legalább annyi élelmet kell beadni, amennyi a tavaszi állandósuló meleg időig kitart, különben az áttelelt család tavasszal pusztul éhen. (Keretenként 3— 3,5 kg méz nagyjából akácig elég.)

Tudjuk, hogy az őszi méz sötétszinü, sok benne a virágpor és egyéb emészthetetlen salakanyag. Ha a méhek ezt fogyasztják, ürülékhólyagjuk idejekorán megtelik és ha a téli időjárás nem ad alkalmat részleges tisztulásra, a méhek belső ürítkezéere kényszerülnek! Ez legyengülést, hasmenést, betegséget okoz, mindenképpen a család részleges pusztulását. Ha a méhcsalád legalább 2 kilogramm keretenként! mézzel felélődött be, elegendő kaptáranként 3—В kg cukorból készült szörpöt ráetetni, hogy a méhek a leghidegebb téli hónapokban ezt a salakmentes élelmet fogyasszák.

A méhek csak úgy vészelhetik át baj nélkül a hideg hónapokat, ha belső tartalékot gyűjtenek a téli időre. A szeptemberben kikelt méhek már nem etetnek fiúsítást, nem sűrítenek nagy mennyiségű nektárt, nem építenek lépeket. Az elfogyasztott táplálék értékes anyagai elraktározódnak testük sejtjeiben. Fehérjék, sók, zsíradékanyagok halmozódnak fel. Ezek közül a zsiradék az a melegtartalék, amit a szervezet hideg időszakban vegyi úton eléget. Ez teszi lehetővé, hogy kevés táplálékfelvétel mellett a csomóba húzódott méhcsalád magának fűtsön, s a legnagyobb hideget is átvészelje. Az őszi kelésű méhek élettanilag fiatalok maradnak, kibírják a tél hosszú hónapjait, tavasszal felnevelik az új nemzedéket ás csak azután pusztulnak el. (J. D.)

Készüljünk

a méhek betemetésére!

A napos nyárvégen, ész elején sietve rendezkednek családjaink kaptárjukban. A lépeken nagyjából már kialakult a téli fészek. A szórványosan bekerülő virágpor, nektár már csemegének számit. A méhész számára is elkezdődik az őszi rendezés, a telepítés előkészítése.

Legelső feladatunk, hogy méhesünk korszerűtlen lakásban dolgozó családjait szeptember végén áttelepítsük korszerű kaptárba. Ilyenkor már alig van Hasítás, az átdobolás és átszabás könnyen megy.

A kasok, köpük, egyéb alkalmatosságok lakóit dobolással átzsongatjuk egy üres kasba.

A java lépesmézet és virágporos sejtet átszabjuk a féloldalukon már előre behálózott keretekbe. Ha egy-két tenyérnyi Hasítás is kerülköztk, azzal kezdjük az átszabást, majd meleg helyiségbe visszük.

A kereteket fészekszerűen rendezzük az új kaptárban, ráütjük a kasbői a népet, majd melegen takarunk. Az esetleges eltájolás megakadályozása céljából, az új bejárónyílást tenyérnyi, tűvel átszurkált újságpapírral lezárjuk. Ha van felesleges, jól meghordott lépünk, akkor az átszabást akár el is hagyhatjuk.

Törzscsaládokat is erősíthetünk kidobolt méhekkel; a hontalanná vált jószágok zavar nélkül bezsonganak a kijárói). Még anyásítani is lehet velük.

Ha valamelyik család anyja nem megfelelő, eltávolítjuk. Estefelé bezsongatunk hozzá egy kidobolt családocskát. Csak figyelnünk kell a mászódeszkán haladó anyára, hogy biztosan bejusson. Harmadnap az egységet ellenőrizzük. (Zs. B.)

A szarvas és az őz féregfertőzöttsége

A Bajor Alpokban vizsgált terület állományának kb. 18 %-át kitevő állatoktól összesen 1422 bélsármintét vizsgáltak meg. Féregfertózöttséget a minták 91 %-ában észleltek. Trlchostrongylida-fertözöítséget a minták 70 százalékából mutattak ki; a tudőféreg-fertőzöttség 78,1 százalékot ért el. Fasciola hepatica petéit a minták 8 százalékában, Dicrocoelim dendritlcum, Illetve Paramphistomum cervi petéket 0,2, 111. 0,1 %-ban észleltek. A borjak féregfertőzöttségének mértéke meghaladta az idősebb állatokét (összesen 98,8%], ezen belül nőtt a Nematodirus, Moniezla és Dictyocaulus fajokkal fertőzött állatok aránya. —D. Z.—

A szarvas hántásának okai

Egy 106 hektár kiterjedésű vadaskertben 24 szarvas, 20 dámvad, ezenkívül őz és vaddisznó él. A területen 10 hektár vadlegelő van, az állomány 52 %-a lucfenyő, mégpedig felerészben 50 év alatti. Hántási kár a területen gyakorlatilag nincs, ez annak köszönhető, hogy több etetőn egész éven át szabályszerűen és bőségesen etetik a vadat. A takarmány mennyisége tél idején, április hó végéig szarvasonként napi 582 g emészthető fehérje és 1B2B keményftoegység, nyáron és ősszel 31B g fehérje és B7B keményítő. A lédús és a száraz takarmány aránya éves átlagban 1:1,03. - —Z. J.—

A vadásztársaságok életéből

A Nováky-i vadásztársaság sikeresen végzi vadászterületének a rendezését. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlást eredményesen teljesíti. Ennek kapcsán az Állami Erdészet területein mintegy 2000 facsemetét ültettek ki, s a talajt további 5000 facsemete kiűltetésére készítették elő. Ezenkívül a hajdani partizán óvóhelyek felújítási munkálataiban 202 órát dolgoztak le társadalmi munkában, s a felkelésben elesett harcosok emlékét őrző emlékmű építésében további 320 órát dolgoztak le, s ezzel felajánlásukat szépen túlteljesítették.

Az elmondottakon kívül a

vadásztársaság tagjai a tervnek megfelelően végezték a vadgazdálkodással kapcsolatos teendőket is.

I- I-o-A Parná-1 vadásztársaság mintegy 3888 hektár területen gazdálkodik. A Trnava III., Biely Kostol és e Hrnčiarovce-! alapszervezetekkel valö társulás után a központi irányelveknek megfelelően dolgozták ki a vadgazdálkodás távlati tervét.

Ebben az évben mintegy öt hőnap alatt — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a tiszteletére — 1500 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A felajánlás keretében mintegy 80 ezer korona értéket produkáltak.

Vadászterületük rendezésében Is aktívan résztvettek. Többekközt etetőket készítettek a nyulak részére. Nagy feladatot vállaltak például a fácánbetelepítés terén. Idén ennek kapcsán mintegy 1200 fácánt engednek szabadon a vadászterületen. A vadállományról való példás gondoskodás nagyon kifizetődő, mert hiszen a mölt esztendőben nem kevesebb mint 2100 nyulat, 1300 fácánt, 593 foglyot, valamint 208 vadkacsét lőttek. Azt akarják, hogy évről* évre jobb eredményt érjenek el az egy hektárra jutó vadhús-termelésben.

I. A.-OA Trenčianske Teplice-i vadásztársaság tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaikat nagyon sikeresen teljesítik. A közelmúltban mintegy 1800 úrit dolgoztak , le társadalmi munkában, s ezzel az alapszervezet egy-egy tagja 50— 50 órát dolgozott le. A vadászházak felújításában végzett tevékenységük kapcsán mintegy 30 ezer korona értékű munkát végeztek el. Ezzel a vadásztársaság tagjai jócskán túlteljesítették kötelezettségvállalásukat.

P. R.

A Vadászszövetség tevékenységéről

A Vadászszövetség Központi Bizottsága legutóbbi ülésén ismételten foglalkozott a Topoféany-i járás fácintenyésztésl feladataival. Az ellenőrzések során megállapították, hogy egyes vadászterületeken sikeresen folynak az ezzel kapcsolatos munkálatok — többekközt a ragadozók gyérítése is.

Javaslat szerint a négy fácánosban megkezdték a tenyésztéshez szükséges berendezések kialakítását. A Topofőany-I jnb illetékes osztálya ígéretet tett, hogy

mintegy 233 ezer, a vadászszövetség járási bizottsága 18 200, s az érdekelt vadásztársaságok pedig 172 400 koronát bocsájtanak erre a célra rendelkezésre.

A Vadászszövetség Központi Bizottsága a fácánosok kivitelezési munkálataira az 1974—1980-as évek fejlesztési tervei alapján 345 ezer koronát szavazott meg, s ebből az összegből ebben az évben mintegy 35 ezer koronát fordítanak beruházási cálokra. P. R.

II. RÉSZ

A FELSZERELÉS

Ha ráakadunk mélyebb, kemény fenekű vízrészekre, legcélszerűbb fenekező felszereléssel horgászni. Könynyű, finom botból, peremfutó orsóból, 30-as zsinórból és csúszó ólomból állítsuk össze a fenekező szerszámot. Ha a fenék akadős, torzsás, jobb az úszős felszerelés. De nyílt vizen ez Is könnyű, érzékeny legyen.

Nádasban, vízinövényzet között azonban egészen más a helyzet. Itt nehéz terepakadályokkal kell megküzdeni. Ezért mindenekelőtt azt kell tisztázni, milyen erős legyen a felszerelés. Az akadályos terep erős, goromba felszerelést követel. Ugyanakkor a szakkönyvek a süllő horgászatéhoz finom felszerelést, vékony zsineget ajánlanak. Márpedig Ilyen felszerelés a vízi növényzet között hasznavehetetlen lenien, hiszen a legelső elakadáskor beszakadna a szerszám, időt veszítenénk az amúgy Is rövid esti órákból, megzavarnánk a helyet, elriasztanánk a süllőket.

Szerencsére a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a süllő, ez a nappali órákban anynylra óvatos és kényes hal,

amelyet Ilyenkor tényleg csak finom felszereléssel lehet horogra csalni az állóvizeken, napnyugta után, mintha teljesen megváltozna. A sötétedés óráiban semmiféle hátrányt nem jelent, ha a 30-as zsineg helyett akár 80-asat használunk, vagy ha a kecses süllőzö úszót akár otromba csukázó úszóval cseréljük fel. Annak nincs semmi akadálya, hogy Ilyenkor erősebb, merevebb botot használjunk.

hogyan állítsuk üssze?

A csónakot nem horgonyozhatjuk le közvetlenül a horgászhelyen. Emellett parányi tisztásra kell az úszó

felszerelést Juttatni. Rövid bottal ez aligha lehetséges. Ilyen helyen a 3,5—4,5 méteres erős bambusznád bot a megfelelő. A tároló orsón is legalább 50-es zsinór legyen. De az sem baj, hí 80-asat választunk.

Fontos a megfelelő horog és üsző kiválasztása le. A kishal Ide-oda cipeli a horgot, amely könnyen elakadhat a vlzlnövényzetben. Ezt meg kell akadályozni, mert az elakadt szerszám kiszabadításakor elzavarhatjuk a süllőket. Ezért Ilyen helyen védett horoggal lehet oaak' boldogulni.

A VÉDETT HOROG KÉSZÍTÉSÉ:

A védő rúgó (1. ábrán l.y elkészítéséhez 0,2—0,25 mm-es acéldrőt (cltera drót] a legalkalmasabb. Elülső része (l.a) V alakú, a hátsó szabad végeit (l.b) pedig vékony cérnával kötözzük fel a hosszú szárú süllőzó horogra, közel a fülhöz (2.b). Kössünk fel néhány védett horgot 25 cm-es élőkére. így még ekkor sem Jutunk zavarba, ha egyszeregyszer elakadunk. Ez azonban védett horognál ritkán fordul elő, Inkább csak üres bevágásnál. A védett horog sok bosszúságtól klmál meg bennünket.

Hasonlóan kényes a helyzet az úszóval Is. Természetesen bármilyen könnyű, antennás úszót használunk Bt esti süllózéshez, azonban az napnyugta után % órával már _alig látható, még akkor Is, ha az antennát fehérre festettük. Pedig Ilyenkor kezdődik a legjobb kapás Időszaka. Most kellene csak Igazán Jől látni az úszót. Segíthetünk a helyzeten úgy, hogy ez úszó antennáiéi foszforeszkáló festékkel fedjük be és bizonyos Időközben megvilágítjuk. Még ennél is jobb megoldás, ha a horgászhelyet tudjuk megvilágítani, akár elemes, akár akkumulátoros lámpával. Legjobb azonban, ha parányi ceruzaelemmel működtetett világító úszóval horgászunk. Befejezésül csupán azt szeretnénk megjegyezni, hogy a süllő horgászatához alapos helyismeretre és nagy ' kitartásra van szükség. A süllőt esetről-esetre keresni kell, de ahol akárcsak egy darabot (s sikerül megfogni, ott érdemes hoszszabb ideig kitartani. Köztudomású ugyanis, hogy a süllő — a rabló halakhoz hasonlóan — csapatokban jár és rendszerint követi a vonuló kishalakat.

—mh—

1

Tanácsok

süllőzőknek