Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-14 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES , 1974. szeptember 14. SZÖVETSÉGI SZEMLE Jubileumi vigalom a békében A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK KÓKOMA A dicső évforduló tiszteletére A Ctehuzlovák—Szovjet Baráti Sző' vétség bratislavai első Körzeti bizott­sága méltón készítette elő a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségeit. Külö­nösen a politikai-neveiőmunkéban születtek szép sikerek. Előadássoro­zatokban népszerűsítették a Szovjet­unió békepolitikájénak eredményeit. A bratislavai előadók mellett olyan szovjet lektorok is beszéltek a Szov­jetunió béketörekvéseiről, mint J. K. SUBRIN, V. A. GOLIKOV és N. A. NO­VIKOV. Kétszéztizenöt gyűlésen be­szélgettek a funkcionáriusok a dolgo­zókkal a Szlovák Nemzeti Felkelés di­cső harcairól és hagyatékairól. Szá­mon kirándulást rendeztek a dicső harcok színhelyére. Az alapazerveze­­tak példásan feldíszítették az épüle­teket és az utcákat. A körzeti bizott­ság brigádosokat toborozott a város szépftésére. Az alapszevezetek tagjai mintegy 490 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek. A körzeti bizottságnak több albi­­bizottsága működik. Ezek népszerű­sítik a szovjet kultúrát és művésze­tet, a haladó tudományt és technikát. A bizottságokban 67 aktivista dolgo­zik. Ezen kívül a szovjet tudományt és technikát népszerűsítő bizottság­nak 8(1 tagú lektor-csoportja van. A KGST megalakulásának 25. évforduló­ján előadássorozatokat tartottak a Szovjetunió és Csehszlovákia kölcsö­nös együttműködéséről, a tudomá­nyos Ismeretek gyakorlati alkalmazá­sáról. A különböző témájú előadáso­kon sok száz bratislavai polgár vett részt. A szovjet film barátai elnevezésű 18 klubnak 600 tagja van. A körzeti bízottéig 35 filmet vetített, amelyeket 2450 tag tekintett meg. A kulturális rendezvények keretében, nagy siker­rel mutatkozott be a Jurlov Akadé­miai Együttes, a Nyírfácska és a Doni Kozákok Tánccsoportja. Az ipari középiakolán működő alapszervezettel együttműködve a körzeti bizottság barátsági vonatot indított a Szovjetunióba, amelyen 300 fiatal utazott a világ első szocialista államéba. Emellett további hat rövi­­debb tanulmányút keretében további 175 szovjetbarát fűzte szorosabbra kapcsolatait a szovjet emberekkel. A körzeti bizottság viszont nyolc cso­portot fogadott a Szovjetunióból, amelyek tagjainak számára 30 beszél­getést rendezett. A 260 szovjet állam­polgár igazán jól érezte magét fővá­rosunkban és környékén. Vendégeink között sokan voltak olyanok, akik résztvettek a Szlovák Nemzeti Felke­lésben. Ezek elmesélték a kis gyűlé­sek résztvevőinek, hogy melyik vidé­ken küzdöttek a szlovák nép és az egész világ népeinek szabadságéért. joggal mondhatjuk, hogy a körzeti bizottságunk nagyon sokat tett azért, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés, és hazánknak a Szovjetunió általi felsza­badítása 30. évfordulóját polgáraink méltón ünnepeljék. Annak ellenére, hogy sikereink jelentősek, egyálta­lán nem vagyunk elégedettek az ered­ményekkel és továbbra is szervezünk olyan akciókat, amelyek elősegítik a két nép barátságának még szoro­sabbra fűzését. KAROL VITTHALM Felsö-Csallóköznek Zlaté Klasy-i {aranykalászt) BÉKE szövetkezetében ünnepélyes keretek között tettek pon­tot egy küzdelmes és győzelmes ne­gyedszázad végére. Mégpedig a vado­natúj művelődésházában. Ennek az épületnek az egyik szárnyában székel a közös gazdaság vezérkara a lehető legkedvezőbb körülmények között. Az épp nálunk vendégeskedő Zrí­nyi Péter újságíró-kolléga — a Csong­­rád Megyei Hírlap munkatársa — oly­képpen vélekedett erről az épületről, hogy még Szeged városnak is móltő díszére válna. Nos, elég az hozzá, a leghívatottab­­bak — a szövetkezet tagjai — vették legelőször birtokukba, még az átadás előtt. Arcukon az öröm rózsája virí­tott. Álmukban som gondoltak arra, hogy valaha ilyen épületben oltogat­­hatják kulturálódási szórajukat, s lesz művelődésük fellegvára. Elnökük, Vass Ferenc ünnepi be­számolójában tömören, s félreérthetet­lenül beszélt. Nemcsak a 25 év ered­ményeit summázta, hanem a problé­mákról és a közeljövő reményteljes távlatairól is szót ejtett. Körvonalaz­ta a jelenlegi legégetőbb, s mielőbb megoldásra váró nemzetközi problé­mákat, amelyek élénken foglalkoztat­ják a világ valamennyi békeszerető népének közvéleményét (a ciprusi, a chilei helyzet, stb.j. Méltóképpen jellemezte Vass elv­társ a Szlovák Nemzeti Felkelés nem­zetközi jelentőségét (27 nemzet leg­bátrabb, legelszántabb fiai, lányai szálltak szembe a német fasiszta túl­erővel). Haláltmegvető bátorsággal, a Szovjetunió felbecsülhetetlen katonai segítségével végülls harcuk győzel­mesen végződött... A náci megszálló csapatok nemcsakhogy meghátrálásra kényszerültek, hanem egy részük fel­morzsolódott, a többi meg kiüzetett az országból. Huszonöt év fekete pontjaként utalt az elnök az 1968—69-es évekre, ami­kor a belső opportunista, jobboldalt erők — a külföldi reakcióval szövet­kezve — megkísérelték szocialista rendszerünk vívmányait tönkre tenni. A szocialista testvérországok Idejében ELSŐ HELYEN AZ EMBER Pártunk szociálpolitikájának meg­valósítása lényegesen hozzájárul a nyugat-szlovákial kerület polgárai élet- és munkakörülményeinek javí­tásához is. A kimutatások szerint 308 ezer nyugdíjas évente több mint 2 milliárd 700 ezer koronát kap. Az alacsony nyugdíjakat 59 258 — ebből 4152 öregségi nyugdíjat élvező — polgárnál sikerült emelni. Bár még elég sokan élveznek alacsonyabb nyugdíjat, de a tervek szerint ez a helyzet fokozatosan javul, mert éven­te 84 millió koronát fordítanak a nyugdíjak emelésére. A népgazdaság konszolidálása kö­vetkeztében egyre nagyobb a nemzeti jövedelem, amelyből mind többet jut­tathatunk szociális célokra. Lehetőség nyílik például arra, hogy a szövetke­zeti tagok a jövőben megközelítőleg ugyanannyi nyugdíjat élvezzenek, mint az Ipari vállalatok és egyéb In­tézmények dolgozói. Azok a szövet­kezeti tagok, akik az utóbbi években mentek nyugállományba, már több mint ezer koronát kapnak havonta. Továbbra is nagy figyelmet kell szen­telni azon nyugdíjasok havi Járadéká­nak emelésére, akik a szövetkezeti gazdálkodás első éveiben dolgoztak a közös gazdaságban. Ezek akkor Is ke­veset kerestek és emiatt nyugdijuk ma is alacsony. A szociális politika egyik része a rokkantak felkarolása. Évente több­száz életerős, kiváló munkaerő kerül baleset következtében rokkantállo­­ményba. A kerületben az 1971—73-as évben 10 683 polgárt minősítettek ronkkanttá és 8537 dolgozót pedig részleges rokkanttá, örvendetes je­lenség, hogy a százezer lakbsra jutó rokkantak száma az 1973-as évben az 1971-es évhez viszonyítva lényegesen csökkent. A felmérések szerint a rok­kantság előidézői elsősorban a szív, a légzőszervi, a csont, valamint a végtagi megbetegedések. Pontos kimutatások alapján tudjuk tehát, milyen okok miatt válnak a termelő munkát végző dolgozók rok­kanttá. Ezért a megelőző Intézkedé­sek arra irányulnak, hogy ezek a be­tegségek a lehető legkisebb mérték­ben forduljanak elő. Az egészségügyi gondoskodás egyik része в üdüléses gyógykezelés. Az üzemek 1971 óta 20 529 beutalót adtak a dolgozóknak a különböző gyógyfürdőkbe. Ebből 10 659 beutalót az egységes földmű­vesszövetkezetek tagjainak, 9870-et pedig a már nem dolgozó nyugdíja­soknak juttatták. Az 1973-as évben a nemdolgozó nyugdíjasok gyermekei 1161-en kaptak szünidei üdülésre be­­talőt, 767 ezer korona értékben. A tervek szerint a jövőben ezen a téren még nagyobbfokú lesz a gondoskodás. A gyógykezelések után a rokkan­tak nagy részét elkerül teljesen reha­bilitálni, de a sérülések miatt sokan csak részlegesen nyerik vissza egész­ségüket. Ezek számára a nemzeti bi­zottságok különleges munkahelyeket biztosítanak. A kerületben 16 648 sze­mélyt kell elhelyezni ezekben az üze­mekben, melléktermelésl ágakban, kisipari szövetkezetekben. A nemzett bizottságok elismerést érdemelnek azért, hogy a csökkent munkaképes­ségek foglalkoztatottságának tervét 97,3 százalékra teljesítették. Az 1972 —1973-as évben az alapiskolát befe­jező gyerekek 5,8 százaléka volt csök­kent képességű, akiket sikerült meg­felelő munkahelyekre elhelyezni. Különböző okok miatt elég sok a magára maradt, tehetetlen öreg vagy beteg ember, szülő nélkül maradt gyerek, de a cígánynemzetiségű pol­gárokkal is sokat kell foglalkozni. A nemzeti bizottságok 58 136 gyereknek nyújtanak támogatást. A szociális gondnokok 539 munka nélkül lézengő személy közül 434-et rendes munkába állítottak. A nemzeti bizottságok olyan 59 ezer 588 személyt tartanak nyilván, akiknek különböző formá­ban adnak szociális segítséget. Gon­dozást 751 személynek nyújtanak, évi 4 millió 300 ezer korona értékben. A nyugdíjasok és csökkent munkaké­pességűek számára mintegy 1 millió ebédet készíttetnek jutányos áron. A nemzeti bizottságok évente 4 millió 400 ezer koronát fizetnek-a nyugdíja­sok ebédjeinek fedezésére. Az utóbbi időben egyre több pénzügyi segítsé­get és tárgyi ajándékot adnak a rá­szorulóknak. Az 1973-as *évben 54 644 személynek több mint 43 millió koro­nát fizettek ki ilymódon. Ezen kívül a nemzeti bizottságok intézeti keze­lést és gondoskodást biztosítanak a rászorulóknak. Kerületi méretben egyre több idős ember veszi igénybe a jól berendezett aggotthonokat, ahol hátralevő idejét gondtalanul töltheti. A nyugat-szlovákiai kerületben — amint az adatok Is bizonyítják, — a párt szociális határozatának szellemé­ben tehát a nemzeti bizottságok és más szervek, intézmények nagyon so­kat tesznek azért, hogy a rászoruló polgárok életét könnyítsék. (ris) A hrhovi (tornagörgői) szövetkezet elnöke számos kiváló állatgondozó nevét említette, akik nagy mértékben hozzájárulnak a kitűzött feladatok teljesítéséhez, illetve túlszárnyalásá­hoz. A tejtermelésben Balázs Géza tehéngondozó, szövetkezetalapltú ér el szép eredményeket. Földműves családból származik. Az állatok jó bánásmódját mér gyermek­korában elsajátította, Tavaly a gond­jaira bízott tehenektől átlagosan 3300 liter tejet fejt. Amint mondja, az idén sem adja alább. Balázs bácsi érdeme is, hogy a múlt évben a szövetkezetük a második helyet vívta ki a tejterme­lés járási versenyében. — Igyekszem hogy minden rend­ben legyen. Csakis úgy lehet eredmé­nyes a munka, ha az ember szereti. Miéta vagyak tehenész? 1957 óta. S a szövetkezetben a megalakítása (1952) óta dolgozom. Balázs bácsi tagja a szocialista bri­gádnak. Az idei első félévben a tej­termelés önköltségét literenként 20 fillérrel csökkentetté, s terven felül ötezer liter tejet adott az államnak. A tisztaságra, rendre féltő gonddal ügyel. Sietett. Távozása után az elnök megjegyezte: „Sok ilyen becsületes dolgozóra lenne szüksége szocialista mezőgazdaságunknak.“ S ez a jellem­zés mindennél többet mond, —ib— nyújtott nemzetközi segítségével — a Szovjetunióval az élen — sikerült a pusztulástól megmenteni az országot. S az aranykalészíak többségének szí­vós helytállásán ts múlott, hogy a jobboldali opportunisták eszmeáram­latai — helyben — nem tudtak gyö­keret verni az emberek tudatában, kárt okozni a gazdasági szférában. Szövetkezetükben a termelés egy pil­lanatra sem lanyhult, mert tudták az emberek — a kapitalizmus idején harcban edzettek —, hogy mire megy a veszélyes játék . .. Nem véletlen, hogy a szövetkezet legerőteljesebb fejlődése épp az 1968—69-es politikai válság utáni években következett be. Kiépítették az öntözőrendszert, amivel elűzték a Felső-Csallőköz rémét — az örökös A jó hírnév kötelez aszályveszélyt. Sőt, az öntözéssel, je­lentősen emelkedtek a hektárhoza­mok a búza, a kukorica, a cukorrépa és a lucerna esetében. A gyümölcs­­termés 1971-ben a kétszeresére, a rá következő évben a négyszeresére emelkedett. Vagyis a növénytermesz­tés és az állattenyésztés — az 1960-as évhez viszonyítva — több mint há­romszorosára fejlődött. Ugyanezen idő alatt a pénzbevétel még kedve­zőbb fejlődést mutat — évente 20 szá­zalékos gyarapodást. Ez aztán a ta­gok közösből eredő évi jövedelmének lényeges emelkedésében Is megmutat­kozott. Az 1971-es évben még csak 32 koronát osztottak 100 korona alapke­resetre, míg 1972-ben már hatvan ko­ronát. A termelés ütemének felgyorsulása várhaté a legközelebbi időszakban, mégpedig az Intenzív növényfajták termesztése következtében, s korsze­rű gépsorok használatával. Ez termé­szetesen még az eddiginél Is alapo­sabb szaktudást követel a közös va­lamennyi tagjától. S még nagyobb el­kötelezettséget a kommunistáktól, a termelés minden szakaszán! Štefan Ferencei elvtárs, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára felszólalásában többek között utalt Csallóköz szlovák nevére, amelyet Gabonasziget-re lehet a leghűbben fordítani. Hajdanában egyáltalán nem illett rá ez a név, hiszen a felső­csallóközi föld közismert volt cse­kély termőrétegéről; kavicsos altala­járól. Így hát nagyon szűkösen fize­tőt az emberek fáradságáért, különö­sen csapadékszegény években. Pél­dául az 1930-as években 13,5 mázsa volt a hektárhozam. Ami a nagy különbséget Illeti, a vezetőtítkár utalt a legutóbbi évre, amelyben szintén kevés csapadék hul­lott, mégis az eddigi legbőségesebb búzatermést, 50 mázsás hektárhozam­átlagot értek el ennek a szövetkezet­nek a tagjai, szemben az 1950-es év 16 mázsás hozamával. S a járási át­lag? Hét mázsával felülmúlja az itte­nit. Kézenfekvő, hogy a nagy termő­­képességű búza- és árpafajtáknak, a gépesítés, illetve az agrotechnika ma­gas színvonalénak, a tudományos is­meretek gyakorlati alkalmazásának, valamint a céltudatos szervező-irá­nyító munkának, s a tagok becsületes, szorgalmas munkájának köszönhető, hogy köztársasági méretben a szerda­helyi járás az első helyet vívta kt a gabonatermesztésben. — Egy pillanatra sem téveszthető szem elől, hogy az elért kiemelkedő eredményekhez nagy mértékben hoz­zájárult a munkásosztály, amely meg­bízható szövetségese szövetkezeti pa­rasztságunknak. S még egy jelentős tényezőt kell itt tisztázni — mondotta Ferencei elvtárs —, mégpedig azt, hogy a reakciósok nagy előszeretettel handabandázták „A kommunisták el­vették a parasztoktól a földet!“ Hát ez szemenszedett hazugság. Hiszen Csallóköz földterületének több mint háromnegyed részét a nagybirtoko­sok bitorolták. Ugyanakkor 10 466 kis­­parasztnak a földterületnek csupán 11 százaléka jutott. — S azt sem hallgathatjuk el, hogy a második világháború vérzivatarában — a fasiszta haláltáborokban, börtö­nökben — a nép jogaiért küzdő kom­munisták közül tízezret lemészárol­tak... Természetes, hogy a kommu­nisták ma is a pártonkívüliekkel kö­zösen váltják valóra a párt célkitűzé­seit. Hiszen a párt érdeke a nép leg­­sajátabb érdekeivel azonos. Az ünnepi beszámolót és a felszóla­lásokat kitüntetések, díszoklevelek, s pénzjutalmak átadása követte. A kora esti érákban gazdag kulturális műsort láthatott a közönség, amit vi­galom követett, összecsendült sok pohár, s táncra perdültek Ifjak, Idő­sebbek egyaránt. Talpalávaléról a he-, lyi népi zenekar, Itékáról és frissítők­ről meg' a szövetkezet gondoskodott Szólt a zene, szakadt a húr. S vigadt ez a becsületes, dologszerető, Igyek­vő, egyre összeforrottabb, nagy szö­vetkezeti család. (kovács) PIHENÉS Ä VOLGA MELLETT Szaratov város strandja évről-évre jobban megfelel küldetésének. Tiszta homok, művészien elrendezett zöld növényzet, a folyó kék vize — mindez Ida vonzza Szaratov és Engels lakosait, akik vagy családjukkal, vagy munkakollektlvákban keresik fel a pihenés e kel­lemes helyét. A szaratovi strand népszerűségét bizonyítja a követ­kező adat is; egy szombati napon több mint 20 ezer ember érkezett ide. A strand dolgozói mindennap gondosan felkészülnek , a pihenésre vágyók fogadására. S bizony, nem kevés munka van Itt. Az utolsó fürdőzők csupán napnyugtával hagyják el a strandot, s mér kora reggelre ki kell tisztítani a strand területét a szeméttől, elrendezni a padokat, gondoskodni a strand felszereléséről. Akad itt munka bőven: az üzletekben, a mentőállomáson, a csónakkölcsönzőben és az orvosi segélynyújtó központban is. így megy ez nap nap után. A városi strandnak egészében véve na­gyon jó a hírneve. Még az idei nyári idény kezdetéig elvégezték a felszerelés Javítását. Persze, akad még probléma. Elsősorban feltét­lenül szükség van két új épületre: az orvosi segéiynyújtö központ, valamint a milícia számára. Eddig fabarakkokban dolgoznak. A strand üzleti hálózata is kitűnően működik, persze, csak szom­baton és vasárnap, amikor a legtöbb látogatója van a strandnak: jó a kiszolgálás, nyitva vannak a kioszkok, közlekednek a mozgó bü­fék. Más a helyzet azonban a hét többi napján, amikor keveseb a nyi­tott objektum, s csupán konzerveket és cukrászsüteményeket árul­nak. Persze, van még tennivaló más téren is: biztosítani kellene az üvegek visszavásárlását, ami jelentős mértékben hozzájárulna a strand tisztaságához, és kevesebb dolguk lenne az orvosoknak is. Az eltörött üvegek ugyanis gyakran megsebzik a strandolók lábát. A következő nyári pihenőhely a Szazanka. Az idei magas vízállás egy kicsit késletette a fürdési idény kezdetét. Több idő maradt tehát a felkészülésre. К. I. Korobkova a városi strand vezetőnője mág nyitás előtt kijelentette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Szazankán minél kellemesebbé tegyék a pihenés perceit. Szaratov és Engels lakosai szívesen keresik fel a Zöld-szigetet. Itt Is sok a látogató, alig győzik őket átszállítani a folyón. Jól esik a pihenés a forró nyári napokon a strandon, a Szazankán és a Zöld-szigeten. Mind a három a Volga mellett, a város közelében van. Persze, a város lakossága érdekében maximálisan ki, kell ak­názni e helyek természeti szépségét. Kívánhatnak ennél többet a szaratoviak és az engelsiek? Biztosítani kell azonban még a szolgá­latok folyamatosságát és zavartalanságát, hogy ez a három hely mintaszerű üdülőközponttá váljon. n. S.

Next

/
Thumbnails
Contents