Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-31 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1.974. augusztus 31. A komárnoi Járás mezőgazdasági termelése jő úton halad a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésében. A mindennapi feladatok mellett a közelmúltban másra is gon­doltak a mezőgazdasági dolgozók, elsősorban a járás és a mezőgazdasági üzemek vezetői. Kidolgozták a távlati fejlesz­tési tervet, méghozzá 1990-ig. A távlati terv a tudományos­­műszaki haladás vívmányaira és a szükségletre épül, és termé­szetesen ügyeimbe veszi az eddig elért eredményeket. Dél-Szlovákiának ez az egyik legdélibb járása. A tervezett hús, tej és tojás eladásával sem adósa államunknak. Éppen a kiváló termelési eredmények alapján merték vállalni, hogy a kerületi tervben szereplő, a járásra vonatkozó mutatóknál merészebb tervet készítsenek. Távlati tervről volt szó, tehát alapos elemzésre volt szükség. A járás és az egyes mezőgaz­dasági üzemek vezetői maradéktalanul eleget tettek ennek az igényes feladatnak. Felmérték a lehetőségeket és azók alapján készítették el a távlati tervet. ___ Visszaemlékezés a kezdetre Szükségletre w 1 w epulo nagyságának megállapításánál a szö­vetkezet vagy állami gazdaság vagyo­ni helyzetéből és földterületének nagyságából indulnak ki, így senkit sem rövidítenek meg. Említésre méltó az is. hogy Zlatná na Ostrove-ban (Csallóközaranyoson ( a járás legnagyobb sertéshizlaldája mellett vágóhidat létesítenek. Az ara­nyosi gazdaságban közel ötvenezer sertés nevelése a cél. Természetesen a legkorszerűbb körülmények között. Hasonló, sót még merészebb összpon­tosítást terveznek a baromfitenyész­tésben. Három közpunti farmot létesí­tenek. A Koinárnui Állami Gazdaság farmján hatvanezer tyúk tartására rendezkednek be. Ez a gazdaság fog­ja szolgáltatni a vágócsirkék utánpót Iását. A másik két farm, a gútai és a bácsi, a tojástermelésre lesz beállít­va. A gutái farmon kétszázezer, a bú­­csi farmon százezer tojótyúkot fognak tartani, persze korszerű körülmények között. A tervek megvalósításához a felso­roltakon kívül még sok minden hoz­zájárul. Nem kis rész jut a szervező munkára. Ezen belül a leglényegesebb rész a dolgozók tudományos, elméleti­­műszaki felkészítése a feladatokra. Csakis a politikailag és szakmailag jól felkészült dolgozók, s főképp a vezetők szakmai tudása az egyik fő biztosítéka annak, hogy a tervet ma­radéktalanul valóra is váltják. A ko­­márnoi járásban a többi fontos ténye­ző mellett erre is gondosan felkészül nek. A kitűzött célokat tehát ezek teszik reálissá. H. Gy. X v ■ 11Ц11*ЯЯМ**й1МММ— ШКИНШС CC A Trnovec nad Vyhom-i (Vágtornöci] Állami Gazdaságban az év elején vette kezdetét a mezőgazdasági repülőtér építése. A munkálatok jó ütemben haladtak, s így a napokban sor kerülhetett a létesítmény átadására. A beton kijutó területe 400 x 14 méter. Az építési munká­latokat az Agrostao galantai üzemének dolgozói végezték. A röptér átadásánál jelen volt Divičan Pavel mérnök, a gazdaság igazgatója, a pártszervezet vezetői, Szedlák Sándor, az Agrostav igazgatója és fán Reich,a SLOVÁIR piltája. Reich elv­társ a többi között megjegyezte: — Sokjelé dolgoztam már gépemmel, de ilyen jól kiépített röptér bizony kevés helyen állt rendelkezésemre. — Ide tartozik még, hogy a környékről el kell távolítani a jókat, mert ezek megnehezítik a pilóta dolgát, a felszállást. Szeptember elsejétől egy Cmelák típusú mezőgazdasági repülőgépet oszt be ide a Slovair. A gép természetesen nemcsak a helybeli gazdaságban, hanem a környező mezőgazdasági üzemekben is elvégzi majd a vegyi anyagok kijuttatásával kapcsolatos teendők java részéi. Felvételünk az első leszállást követő pillanatokban készült. Krajcsovics Ferdinand A nagyszabású tervben nagyon sok számmal, adattal találkozunk. Ez egyébként természetes, magától érte­tődő, hiszen azt vetették papírra, hogy 1990-ig folyamatosan hogyan fogják növelni a termelést. Szem előtt tartot­ták azokat a feladatokat, amelyeket a tudományos-műszaki haladás köve­tel a mezőgazdaságtól. Búzából pél­dául járási átlagban 55 mázsás hek­tárhozamot terveztek. A járás és a legjobban gazdálkodó mezőgazdasá­gi üzemek vezetői szerint, még ezt a merész vállalást is túl lehet teljesí­teni. Szemeskukoricából 80 mázsát irányoz elő a tervük, cukorrépából 850 mázsás átlagos hektárhozamot tnr veztek. Ez utóbbi aránylag kevésnek tűnik, de meg kell jegyeznünk, hogy a járás területén aránylag kevés a cuporrépa termesztésére alkalmas ta­laj. Évelő takarmányokból már meré­szebb a tervük: ebből átlagosan 104 mázsát akarnak betakarítani hektá­ronként. Már említettem, hogy a járá­si tervben aránylag nagyobb hoza­mok szerepelnek, mint amilyet a ke­rületi terv a járás számára előirá­nyoz. Hogy a kitűzött tervben ne csa­lódjanak, műtrágyából tiszta tápérték­ben 419 kilogrammot terveztek egy­­egy hektár mezőgazdasági földterület­re. Mai körülményeink mellett ez még soknak tűnik, de ne feledjük el, hogy 1990-ról van szó. Lényegesen növelni fogják a hüvelyesek és az olajosnövé­nyek termesztését. Tervük tehát teljes mértékben a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatából indul ki. Az állam­­háztartási szükséglet határozza meg a komárími járás mezőgazdasági ter­melése fejlődésének irányvonalát. Nagy változásokat, jelentős fejlő­dést terveznek az állattenyésztésben is. Itt még nagyobbak a lehetőségek, mint a növénytermesztésben. A várha­tó fejlődést felmérve, alaposan ele­mezték a lehetőségeket. A tudumá­­nyos-inüszaki haladás irányelveit hív­ták segítségül, s a fejlődés törvény­szerűségére támaszkodva adták meg a termelés növelésének mutatóit. Az elemzés alapján arra a megállapodás­ra jutottak, hogy 1990-ig a tehenen­­kénti átlagos évi tejhozamot 3800 li­terre növelik. Ez azt jelenti, hogy egy hektárra átlagosan 843 liter tejet fog­nak termelni. Ez persze nem lesz vi­lágszínvonalú, de a járás lehetőségei­nek és az országos követelményeknek megfelelő szinten fog mozogni. A tehéntartás fejlesztéséhez tarto­zik még. hogy 100 tehéntől évente 94 horjút akarnak elválasztani. Termé­szetes, hogy itt inég tökéletesíteni kell az inszeminációs szolgálatot, s újabb szakembereket kell nevelni, iskoláz­tatni. Ez nemcsak a tehéntartásban, hanem a termelés valamennyi szaka­szán korkövetelmény. Említésre mél­tó, hogy egy évre egy tojótól 270 to­jást terveznek. Persze ez sem menne a termelés lényeges fejlesztése, a tyúktenyésztés összpontosítása nélkül. A hízómarhák nevelésében is lénye­ges változást terveznek. A naponkénti 1,20 kilogrammos átlagos súlygyara­podás a cél. Itt természetesen számol­nak a takarmánykeverék minőségének további javulásával. A vágósertések napi súlygyarapodásának határát 0,05 kilogrammban állapították meg. Itt is figyelembe vették mind a két lénye­ges tényezőt. Az egyik a tökéletesebb állatfajták megválasztása, a másik a takarmánykeverék minőségének javu­lása. Mind a két tényező hozzátarto­zik a tudományos-műszaki haladás alapelveihez. Ebből adódik az a tétel is, hogy húsból 1990 ben egy hektárra számítva 440 kilogrammot akarnak eladni. Talán még ennél is többet mond az, hogy ez a 440 kilogramm hús összetételében a jelenleginél job­ban megfelel majd a korszerű táplál­kozás igényeinek. Hogy csak egy pél­dát említsek, a tervezett mennyiség­ből 57 kilogramm lesz a baromfihús. Lényegesen növelik a tojástermelést is. Egy hektárra számítva 1130 darab tojást terveznek. A számok, adatok mellől nem hiányoznak azok a ténye­zők sem. amelyek segítségével a ter­vezett mutatókat teljesíteni akarják. Vegyük talán sorjában legalább a legjellemzőbbeket. Д Lrnmái'nni tárásban 1Я72 hnn JT1G2 55 mezőgazdasági üzemet tartottak nyilván. Azóta sem lényeges a vál­tozás. Az említett időszakban a mező­­gazdasági üzemeknek több mint a fele 1000 hektárnál kisebb földterületen gazdálkodott, s még ezeknek is meg­közelítőleg a fele 600 hektárnál ki­sebb földterületen termelt ,,nagyüze­mi módon". Mai körülményeink kö­zött. de méginkább a távlatokat figye­ki a vetésnél, a növényápolásnál és a betakarításnál. & körzetesítés a legnagyobb hasz­nosságot az állattenyésztés szakaszán ígéri. Itt olyan nagyszabású összpon­tosítást hajtanak végre, amilyenre pár évvel ezelőtt talán még gondolni sem mertek. Tervük teljes mértékben meg­felel a tudományos-műszaki haladás követelményeinek, a nagy hatékony­ságú építkezések kihasználásának. Tehenet például csak 23 gazdaságban fognak tartani, s egy-egy gazdaságra átlagosan 878 tehén jut. A növendék­állatokat még kevesebb helyen, mind­össze 12 gazdaságban összpontosítják. Marhákat csupán 11 gazdaságban fog­nak hizlalni, egy-egy farmon átlago­san 1188 darabot. Sertésneveléssel pe­dig csak öt mezőgazdasági üzem fog foglalkozni. Egy-egy farmra átlagosan 15 480 sertés jut. Ez persze nem je­lenti azt, hogy az állattenyésztésből csupán azok a gazdaságok jutnak jö­vedelemhez, amelyek a tenyésztést végzik, mert a csoportosuláson belül minden mezőgazdasági üzem olyan mértékben részesül a javakból, ami­lyen mértékben hozzájárult annak létrehozásához. Itt a beruházások lembe véve ezt az állapotot semmi­­képppen nem tarthatjuk kielégítőnek. Hiszen azokban a párszáz hektáros mezőgazdasági üzemekben csaknem valamennyi mezőgazdasági növényt termesztik és a gazdasági állatoknak majd valamennyi vállfáját tenyésztik, fgy magától értetődően elaprózódik a termelés és néni alakulhat ki való­ban nagyüzemi gazdálkodás. Nem tud­ják teljes mértékben kihasználni azo­kat a lehetőségeket, amelyek a leg­korszerűbb termelési technológia, a tudományos-műszaki haladás kínál a mezőgazdaságnak. Mindezeket figye­­lembevéve, a komárími járás vezetői úgy döntöttek, a mezőgazdasági ter­melésben végre kell hajtaniuk az össz­pontosítást. a szakosítást, hogy teljes mértékben kihasználhassák a kínálko­zó lehetőségeket. A valóban nagyüzemi mezogazdasa­­gi termelés megteremtésének egyik lehetősége tehát a kisebb mezőgazda sági üzemek egyesítése. Ez természe­tesen nem kampány-feladat, ezt ebben a járásban sem lehet adminisztrációs úton megoldani. Ehhez az egyes me­zőgazdasági üzemek dolgozóinak nem­csak belenyugvása, hanem az ügy megértése, a helyzethez való hozzá­állása is szükséges, a saját maguk és a társadalmi-gazdasági fejlődés érdé kében. A XIV. kongresszus és a kor­mány fejlesztési határozataiból kiin­dulva a járás és a kiválasztott mező­­gazdasági üzemek vezetői javasolják, létesítsenek a járásban három koope rációs körzetet. Ezekbe a kooperációs körzetekbe tartozó mezőgazdasági üzemek a termelés és főként a haté­kony beruházás terén szorosan együtt fognak működni, fgy kialakulnak majd a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés ideális feltételei, s nemcsak fokozódik a termelés, hanem egyúttal olcsóbbá, hatékonyabbá is válik. A korszerű nagyüzemi termelés követ kezményeként lényegesen csökkenni fog a mezőgazdasági termelésben dol­gozók száma. Ez azzal is együtt jár, hogy fokozott követelmény hárul a mezőgazdasági szakmunkások képzé­sére. Úgyszólván alig lesz olyan terü­lete a mezőgazdasági termelésnek, ahol szakképesítés nélkül helyt tud­janak állni a dolgozók. Erre az igé­nyes feladatra már most fel kell ké­szülniük a mezőgazdasági üzemeknek. A javaslat szerint a komárnoi járás­ban három kooperációs körzetet léte sítenek. Az első körzet központjául Marcelovát (Marcelházát) tervezik, a második körzet központja Zemianská Olca (Nemesócsa) lesz. a harmadiké pedig Hurbanovo (Úgyalla). Ezeken a nagy kooperációs körzeteken belül még kisebb csoportosulások is létesül­nek. Ezek már szinte minden terüle­ten közös terv alapján oldják meg a termelést és természetesen a termelés fejlesztéséhez szükséges beruházáso­kat is. Közös terv alapján szervezik meg a termelést, figyelembe véve a helyi adottságokat. Vagyis egy-egy mezőgazdasági üzem nem fogja vala-. mennyi mezőgazdasági növényt ter­meszteni. így módot ejtenek na­gyobb parcellák kialakítására, a gé­pek jobb kihasználására és természe­tesen hatékonyabban lehet kihasznál ni a műtrágyázást, a vegyszeres gyom irtást és jobb lehetőségek alakulnak Az újságokban napjainkban sokat olvasunk a szövetkezetek 25. évfordu­lójáról, megalakulásukkal kapcsola­tos kezdeti nehézségekről, az öröm­teljes, nem éppen könnyű agitációs­­propagációs tevékenységről stb. jó érzés tölt el ezen írások olvasása köz­ben, hiszen nem egyes személyek ün­nepléséről van szó! Az írások törté­nelmi jelentőségű tényeket rögzíte­nek, Tanulságul, okulásul szolgálnak a jelen és a jövő nemzedékének. Egyes cikkek olvasásakor úgy érez­tem, hogy az akkori széleskörű tevé­kenységünk közben valamiről elfeled­keztünk. Valamiről, ami éppen ma a tudomány-technika korában figyelmet érdemelne. Tudjuk, hogy-a CSKP IX. kongresz­­szusa szellemében hazánkban széles­körű agitációs-propagációs tevékeny­ség kezdődött. Kiadták a jelszót: „A föld azé, aki azt megműveli“. Ez na­gyon jó termőtalajra talált földmű­veseink körében. Felszántották a mezsgyéket és rátértek a földek kö­zös megművelésére. Az 1948 évi 47. számú törvény értel­mében földmérők és agronómusok se­gítettek a földterületek technikai ren­dezésében. Ezekről sajnos az írások­ban nem emlékezünk meg annak elle­nére, hogy a földrendezés alkalmával elkészített talajtérképek a szövetke­zetesítés leghitelesebb okmányai. Ilyen földbirtok-rendezéssel kapcso­latos úttörő munkát végeztünk Kolá­­rovon (Gútán). Ott ugyanis 9000 Hek­tár rendezéséről volt szó, s az ország­az ún. Mintatér-jegyzék mutatja. Föl­jegyeztük a talaj nemét, a termőréteg vastagságát, az altalaj rétegeit, össze­tételét és tulajdonságait, a földek fek­vését, munkálhatóságát, nedvességtar­tó képességét, termöerejét, főtermé­­nyelt, azok terméshozamát stb. A mintaterek kitűzése után megha­tároztuk a minőségi osztályokat és elvégeztük a becslést. Erről hivatalos okmányok állnak ma is rendelkezésre. Fölmerülhet a kérdés, mi ennek a fontos munkának az eredménye? Leg­jobb választ adja erre a Mezőgazda­­sági Megbízotti Hivatal 1950. évi au­gusztus 25-ki 1/2-400 1950 számú „Di­csérő elismerése“. Megérdemeltük ezt? Nos, a munkálatok elvégzésére elegendő volt 114 nap, hogy a mező­­gazdasági termelés egyik fontos kel­léke a vetésforgó térképe elkészül­jön. A térképek 114 dűlőt fogtak egybe. Egy-egy tábla 258—316 hektárt és 15 rotációt tartalmazott. A térképek és a velük összefüggő dokumentációs anyagok Kolárovon ma is rendelke­zésre állnak és jó segítő eszközei a termelésnek. Befejezésül még csak annyit: nagy hiba volna, ha ma nem emlékeznénk meg azokról, akik a fent említett ta­lajosztályozást irányításommal végez­ték. Ezek közé tartoznak Tánczos Sán­dor, Nagy József, Nagy Gyula, Fekete, Kürti, Czinkóczy, Sajben, Litovecz,* Öllé, Rajtár és sokan mások, akik szintén érdemesek arra, hogy a szö­vetkezetek 25. évfordulója alkalmával ban az első tudumányos bonitációt végeztük. A technikai rendezéssel kapcsola­tos agitációt a földművesek megértet­ték, hogy a talajok tökéletes ismerete nélkül többet, azaz jobban termelni lehetetlen. A sokezer kisparcelláből szocialista nagyüzem alakult. A "tör­vény lehetővé tette a tagosításba be­vont területek osztályozását is. Az említett munkálatokat pár sorban le­hetetlen részletesen ismertetni. A bo­­nitáció elvégzéséhez földszakértőket kellett kiképeznünk. Az osztályozás a tulajdonosok meghallgatásával, ha­tárjárással kezdődött. Ahol a talaj lé­nyeges változást mutatott, próbaásást végeztünk. Vizsgálataink eredményét, kiemeljük őket, emlékezzünk rájuk, hiszen azok közé tartoznak, akik a tudományt (a kezdeti nehézségek ide­jén) összekötötték a gyakorlattal, kö­vetésre méltó jó példát mutatva az utókornak. Kinosku László mérnök ★ A szerkesztőség megjegyzése: Tény, hogy a cikkben [elsoroltak és későb­ben sokan mások is nagy szolgálatot tettek társadalmunknak a mezőgazda­­sági termőtalajok technikai rendezé­sében és részesei lettek azon nagy mű építésének, melynek a létrehozását a 25. évforduló kapcsán ünnepeljük. Megérdemlik a dicséretet, az elisme­rést!

Next

/
Thumbnails
Contents