Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-24 / 34. szám

i 1974. augusztus 24. SZABAD FÖLDMŰVES тмя^А Mott6: MAGASBA SZÖKKENT A SZÍVEK TOZVIRÄGA LE LE A VÖLGYBE TÓDULTAK A LAVINÁK 8ZÖKELLT A NÉMA TÁJ, HOGY BILINCSET LERÁZZA GYŐZNI A BŰN FÖLÖTT MINDEN. HALÁLON AT Elmesélem a gyerekeknek Lehetett ez partizán? Nehéz elhinni. Egy törékeny,, ked­ves arcú asszonyka ül velem szemben a roitiavai összkomfortos lakásban és mesél a múltról. Én közben azon töp­rengek, milyen lehetett tizenkilenc éves korában, amikor a süvítő, lélekig ható őszi szélben géppisztollyal állt a vártán. Nézem, nézegetem, aztán Maiami kemény akaraterőt vélek felfedni az arcán és elhiszem, hogy meg merte húzni a ravaszt a gyűlölt ellenség el­len. SUSILOVÁ ALŽBETA ezt tudato­san tette, hiszen katona fériével 1944. augusztus 28-án együtt indult el Ban­ská Bystricára, hogy részt vállaljon a népe felszabadításáért. Pedig nehéz volt elválni két csöppnyi gyermekük­től, akit a nagymamára hagytak. Banská Bystricán a győzelemittas­ság nem tartott sokáig, mert a sok­szoros fasiszta túlerő elöl menekülni kellett a sok színben sziporkázó he­gyekbe. A fiatal asszonyka a fegorov-brigád tagja lett. A férjétől el kellett válnia, mert a parancs nem engedte meg. hogy a házaspárok együtt legyenek. .4 partizánvezetők jól tudták, hogy az egymást szerető hitvesek olyasmit is megtehetnek egymásért, ami árt a mozgalomnak, vagyis nem bírják el esetleg párjuk kínzását és vallanak. Novemberben került fogságba és Puzomberokon döbbent rá, hogy a szlovák, fasiszták legalább olyan ke­gyetlenek, mint az SS-ek. Sikerült megszabadulnia a Gestapo markából, de a keserves hónapok az egészségét megviselték — amihez még hozzájárult férje halála — s azóta már hatszor operálták. De élni kel­lett, nevelni a gyerekeket. Amíg bírta, mint autóbusz kalauznő dolgozott, majd a szövetkezetben tevékenyke­dett. Később a rokkantak szövetségé­be került, ahol szocialista brigádot szervezett, s rövidesen el is nyerték a megtisztelő címet. Most már mun­kaképtelen. de annak ellenére tagja az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának és a rožiíavai /árási elnökségnek is. Nyugalomra és kényelmeskedésre nincs ideje. Az utóbbi hónapokban 24 alkalommal beszélgetett el a diákok kai az élményeiről, a partizánharcok­ról. De meséli gyermekkoráról is, ami­kor a tíztagú családnak alig jutott be tevő falat, mert az új életet kereső kommunista apját nem szívesen lát­ták a bányában és sokszor volt mun­kanélküli. Az egykori partizánasszonyt már több alkalommal kitüntették. A közeli napokban újból kitűzik a mellére az Antifasiszta Szövetség l. osztályú ér­mét Minderre büszke. De még jobban arra. hogy gyermekei lómódhan élnek, s ha unokái szorgalmasak lesznek, a legfelsőbb szint en tanulhatnak, és senki sem mondia yiaid gekik. mint hajdanában az ó apjának a tanítómes­ter: „jó feje van ennek az Alžbetká пак, kár. hogy nem taníttatja tovább.“ Tóth Dezső Megedzették a hegyek Ezerkilencszáznegyvennégy őszén a fasiszták oldalán harcoló magyar hadseregből kivált egy 55 taglétszámú osztag. A szökevények „Útilaput“ Michalovce mellett kötöttek a talpukra. Záprel Ferenc szakaszvezetőre bíz­ták magukat, aki jól beszélt szlovákul. A hegyek közé vonulás ilyen nagy csoportban azonban veszélyes volt, mert a németek már befészkelték ma­gukat a környékbeli falvakba. Pokorecky János, Sirokmány János, Zöld Já­nos és Záprel Ferenc külön ösvényt választottak. A lakosoktól tudták meg, hogy még így is óvatosnak kell lenniök, mert az egykori szövetségesek gyakran partizánoknak öltöztek, hogy leszámolhassanak az átállókkal. Ettől kezdve útjukat már csak ketten folytatták. Többször találkoztak gárdistákkal és СО-osztagokkal, összetűzésére azonban nem került sor, mert hamisított nyílt paranccsal rendelkeztek. Az éjszakákat hegyi telepü­léseken töltötték. Végül partizán járőrökkel egy rombadolt malomnál talál­koztak. Segítségükkel kerültek Zsdanov és Bicsaszvilli századosok Vasas alakulatához. Valašská Belá, Gápel, Zliehov és később Štetín környékén hátráltatták az ellenség előrenyomulását és akadályozták az arcvotml élelmi­szerellátását. Közelharcba sem a gárdistákkal, sem a fasisztákkal nem ke­rültek. Az ellenségnek hidak és vasúti szerelvények felrobbantásával na­gyobb veszteségeket okoztak. Eltorlaszolták a Nováky és Ilava közötti köze­litő utat, amely mellett tüzelőállásokat is kiépítettek, Egy ilyen akcióban megsemmisítették egy járművet és vezetőjét foglyul ejtették. A sofőrt Zá­prel Ferenc mellé osztották. Többcsaládos osztrák katona volt, aki nemigen lelkesedett a Nagy Német Birodalomért, a fasizmusért. Minden tudása szerint segítette az ellenállási mozgalmat. A németek dühükben nem egy falut felgyújtottak és lakosait halomra gyilkolták. Ezért a partizánok óvakodtak minden olyan összetűzéstől, amely az ellenségnek bizonyítékul szolgált volna, hogy az akcióra ebben vagy abban a községben került sor. Más esetben a németek frontközeiben tüzelő­­állásokat építettek. Záprelékat a sűrű köd megtévesztene és előőrsbe bot­lottak. Lélekjelenlétüket azonban nem vesztették el és a három Járőrt, mi­előtt magukhoz tértek volna, lefegyverezték és foglyul ejtették. Néhány embert vasútrobbantással bíztak meg. Feladatukat nem hajthat­ták végre, mert a csoportot a németek szétverték. Záprel elvtársnál volt a robbantószer. Bakancsa alatt egVre jobban csikorgott a hó. Mivel nem szeretett volna az ellenség kezébe kerülni, mezítláb folytatta útját. Hajnal­ban hirtelen felszállt a köd és ellenséges alakulattal találta magát szem­ben. Nem tehetett mást, mint egy fatönknél magára húzta a hárasztot. Ott rostokolt délig. \ Februárban Ciémanyban a felvégen állt őrséget, és ahogy eresz.kej/ett le a faluba, öt némettel nézett farkasszemet. Tüzet nyitott rájuk, s /azok a patakba ugrottak. Ám csakhamar észrevették, hogy egyedül van és síléce­ken üldözőbe vették. Alig tudott egérutat nyerni, elmenekülni. Osztaguk többször megakadályozta az ellenség mozgását. Dubnicán foglyokat, Haván pedig zsidókat szabadítottak ki... Záprel Ferenc partizánéletéből csak néhány epizódot ragadtunk ki, hogy közelebbről is megismerkedhessünk a 30 évvel ezelőtti fegyveres ellen­állási mozgalommal. Az agilis és erős akaratú embert a „hegyek“ még job­ban megedzették. A felszabadulás után sem tétlenkedett, és egy negyed évszázaddal ezelőtt Strekovoh (Kürtön 1 elsők között szorgalmazta a föld - művesszövetkezet megalakítását. A földhöz továbbra is hű maradt és most a Vörös Csillag Efaz-ben mint ellenőrző bizottsági elnök kamatoztatja ta­pasztalatait. Tóth János n Él A Gottwald-A volt partizán az építdmunkában is megállja a helyét. Mint élmunkás és példás vezető számos magas ki­tüntetést kapott. A napokban tűzték mellére az „Üzem kiváló dolgozója" érdemrendet is. A kizsákmányolóktól jogos tulajdonukba vett gyárban igazi gazda módra dolgoznak és kiváló eredményeket érnek el. (balia) A Gottwald­­brigád egykori harcosa Emeletes házának az udvarán éppen fát hasogat Hatala János, a Gemer­ská Horka-i (Gömörhorkai) Celulóze- és Papírgyár dolgozója. Amint mon­dogatja, jót tesz az ilyenfajta moz­gás az eléggé egyhangú napi munka -után. Invitálására a tágas, korszerűen berendezett konyhában üldögélünk, idézzük a falu történetével össze­függő múltat. A munkában és küzdelmekben meg­öregedett kommunista élete egyben a gyár és a falu krónikája is. Ifjú korától kezdve aktív szervezője és résztvevője volt a politikai és gazda­sági jellegű sztrájkoknak, tüntetések­nek. A kizsákmányolókat szolgáló csendőrbérencek az egyik tüntetés­ben mellette szúrták le Russzó Varga jános elvtársat. A kifolyt proletárvér láttára erősödött meg benne az elha­tározás, hogy minden erejével a ki­zsákmányoló kapitalista rendszer meg­döntéséért harcol. A gömöri „kis Moszkvában“ a Ma­gyarországhoz csatolás után a fa­siszta terror ellenére is állandóan szervezték az ellenállást. A gyárban szabotázs akciókat hajtottak végre és más módon is igyekeztek csökkenteni a hadiüzem termelését. Emiatt a gya­nús kommunistákat olyan munkahe­lyekre osztották be, ahol kevesebbet kereshettek. A legaktívabbakat SAS- behivoval akarták a frontra vezényel­ni. A kommunisták azonban keresz­tülhúzták a hnrthysták számítását. Illegális sejtgyűléseken úgy döntöt­tek, hogy csatlakoznak a partizánok­hoz. Az első csopurt Rozložnán (Halmos­falván) keresztül igyekezett célja fe­lé, azonban szerencsétlenségükre bele­ütköztek egy magyar katonai járőrbe. A rájuk zúdított golyózápor kioltotta F I a n d e r János életét. A csoport azonban szétszóródva mégis csatlako­zott Kozlov szovjet partizánpa­rancsnok egységéhez és a Gottwald-, valamint a Petófi-brigádban küzdöttek a fasiszták ellen. A Klenóci hegység­ben 120-an ütköztek meg a németek­kel. Kokavan négyórás harcot vívtak; velük. A faluból tizen harcoltak a; Gottwald-, heten pedig a Petofi-bri gádban. A közelmúltban Kyjavben és Har­kovban járva csoportunk vezetőjével FRANTIŠEK NOVEK elvtárssal arra törekedtünk, hogy találkozzunk olyan szovjet emberekkel, akik aktívan har­coltak a német megszállók ellen a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Sajnos Kyjevben a hajdani nagy partizánközpuntban a kevés idő vé­gett erre nem kerülhetett sor. Har­kovban azonban Novek elvtárs jóvol­tából — aki az ottani partizánok közül többet személyesen is ismert — hárman jöttek el a találkozóra. Köz­tük volt VEI.ICSKO, NACENKO és GALAN elvtárs. Mindhárman vérüket hullatták szabadságunkért. ■Ф VELICSKO elvtárs ma már nem fiatalember. Ahogyan elnéztem őt, a mellén a harcokban kiérdemelt be­csületrendekkel, és a testén levő számtalan sebesülési heggel, az jutott IJL, ................. ... yJJ-; , ..« Szabadságunkért harcoltak Az illegális nemzeti bizottság tagja volt Jozef Bernáth mér­nök, egy alattomos betegség miatt a rokkantak nyugdi­ját élvezi Skýcov községben. A vala­mikori fürgelábú diák a legnagyobb kincsét, egészségét áldozta a felszaba­dulásért. A kom­munista nevelés hatására korán be­kapcsolódott a mun­kásmozgalomba. Gyakran találko­zott Albin Grznár­­ral is, a későbbi Felső-Nyitrai parti­záncsoport híres parancsnokával. A harcra tervszerűen, szervezetten ké­szültek. Az illegá­lis forradalmi nem­zeti bizottság prog­ramját jegyző­könyvbe foglalták, amit 1944-ben ha- Jnzef Bernáth tan írták alá. Szük­­mérnök. a felkelésségszerűen ülésez­­volt résztvevője tek. Előkészítettek A szerző felv. egy-egy akciót, az­tán egy ideig el­hallgattak. Kezdetben a „Putyilov“ diverziós csoportban működött, majd később elvtársaival együtt megalakí­totta a „Fegyveres védelmi csopor­tot“. Mint művelt, haladó szellemű értel­miségi, egyben a falu élő krónikása is. Azért találta meg az utat a párt­hoz, a munkásmozgalomhoz, mert lát­ta a kegyetlen sorsban tengődő lako­sok nyomorát. -A skýcovi 60 kisebb mészégető dolgozói messze vidéken árulták portékájukat. A nélkülözés elszánt harcosokká edzette őket. A burzsoá köztársaságban aktív pártszervezet működött itt és amikor eljött az idő, a betolakodó német fa­siszták elleni nyílt harcra, a két te­herautónyi fegyvert a kommunisták példamutatására kezükbe ragadták a férfiak. Ez a község a partizánok át­járóhelye, szervezési központja volt. Az asszonyok főztek a küzdőknek, a férfiak pedig a partizáncsoportokkal együtt védték a hegyek közé ékelő­dött falut. A fasiszták előretolt egy­ségei sok-sok csata után, csak 1945 március 16-án törtek be a faluba. Az elvadult barbárok este tíz órakor kezdték a falu felégetásét. Másnap elégedetten szemlélték borzalmas tet­tük eredményét. A 232 ház hat kivé­telével porráégett. Többen a lángok között lelték halálukat. Ignác Minárt, az örjöngő fasiszták élve dobták az égő szalmakazalba. A falu a hősi helytállásért több magas kitüntetésben részesült. Töb­bek között megkapta a Vörös Zászló Érdemrendet is. Az illegális nemzeti bizottság volt tagja értékeli ezeket az elismeréseket és habár betegsége miatt most nem veheti ki részét az építő munkából olyan mértékben mint szeretné, mégis örül annak, hogy a valamikori mészégető szegények falu­jából egy olyan szép település léte­sült, amelyre mindenki büszkén te­kinthet. -bj­ljesitett, a német fasiszta alakula­­k megbénításában. Yelicskn elvtárs sszaemlékezései alapján ebben a irtizánbrigádban oroszok, ukránok, lovákok, csehek, lengyelek, magya­­k, németek, franciák és más népek li, leányai harcoltak. Hasonló volt a helyzet több más alakulatban is. Velicsko elvtárs joggal említette, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésnek az elnyomott európai nemzetek mun­kásosztályában nagy nemzetközi vissz­hangja volt. Fáklyaként mutatta az otat a megszállók elleni küzdelemben. Ф NACENKO elvtárs, aki ma az egyik harkovi gyár mérnöke, részt­­vett Harkov felszabadításában, majd később a szlovákiai partizánalakula­­lok harci tevékenységében. Hangsú­lyozta, hogy Szlovákiában a partizá­nok komoly támogatást kaptak a la­kosságtól. Tulajdonképpen így tájé­kozódtak a fasiszta alakulatok moz­gásáról, erejéről stb. Megjegyezte, hogy abban a gyárban, ahol dolgozik, munkatársai közül többen részt vet­lek a Szlovák Nemzeti Felkelésben, segítették népünket a CSKP által szervezett nagy küzdelmében. ф GALAN elvtárs eleinte Lengyel­­ország déli területein harcolt a né­metek ellen, azonban partizánegysé­gük szúrósan együttműködött az észak-szlovákiai partizánalakulatokkal is. Több alkalommal közös akciókat hajtottak végre a megszállók ellen. Később nyolcadmagával Észak-Csoh­­országba. Mladá Boleslav körzetébe dnbták le őket, ahol felderítoi meg­bízatást teljesítettek. Fontos tájékoz­tatásokat továbbítottak a központnak a fasiszta alakulatok helyzetéről, to­vábbá segítették az ottani partizáu­­sgységeket is. Végezetül mindhárman hangsúlyoz­ták, hogy a Szlovák Nemzeti Felke­lésben résztvevő partizánegységek hagy segítséget nyújtottak az ukraj­nai frontnak. Jelentős fasiszta erőket kötötlek le, s így a szovjet reguláris hadsereg gyorsabban nyomulhatott elére. Hoksza István Veln.sko, Niwenku szlovák tábornok és Galan elvtarsak František Novek nyugalmazott eseti­­társaságában. (hai) eszembe, hogy ő mini a nemzetköz partizánbrigádok egyik hajdani pa rancsnoka. mi mindent átélhetett ha zánk felszabadításában. Beszélgetésünk során megemlítette hogy a Nagy Honvédő Háború kéz detén a Szovjetunióban két ízben i: találkozott Klement Gattwald elv társsal, majd ennek eredményekén később egyike lett azoknak, akike Csehszlovákiába küldtek segíteni : partizánalakulatok megszervezését. Közreműködésükkel több mint ti partizánegység alakult Lipt. Mikuláš Žilina, Banská Bystrica s más váro sok és -falvak körzetében. A Velicsko-brigád Szlovákiábai több mint negyven harci feladató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents