Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-02 / 5. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. február 2. Ara 1,— Kns XXV. évfolyam, 5. szám. FELHÍVÁS Szerkesztőségünk ez úton tudatja a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóival, hogy a fehérjetermelés fokozásával járó szak- és közgazdasági kérdések érdemleges megvitatása céljából 1974. február végén vagy március első felében megrendezi a mezőgazdasági nagyüzemek agrnnómusainak találkozóját az illetékes központi szervek felelős dolgozóival. Kérjük a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy e találkozóra kijelölt agronómus pontos címéi legkésőbb február 10-ig küldjék meg írásban a szerkesztőségünknek. Címünk: Redakpi.a Szabad Földműves, 89127 Bratislava, . Kcižkova- 7. Az évzáró közgyűlések szolgálják a mezőgazdaság további fejlődését! Irta: RFDr. JÚLIUS VARGA CSc, a CSKP KB osztályvezetője Csehszlovákia Kommunista Pártjának novemberi plenáris ülése rendkívül kedvezőnek minősítette azokat az eredményeket, amelyeket mezőgazdaságunk az ötödik ötéves tervünk hároméves időszaka alatt elért. Főleg annak a gyors fejlődésnek tulajdonított rendkívüli jelentőséget, ami a döntő jelentőségű termelési ágazatokban, a terv által előirányzott termelési feladatok túlteljesítésében tükröződik vissza. Kiindulva hazánk gazdasági fejlődésének szükségszerűségéből — az eredmények értékelésével egyidőhen azonban megállapította, illetve hangsúlyozta a termelés további fejlesztésének követelményét, az összes lehetőségek következetes kihasználása mellett, a termelés hatékonyságénak növekedését. Arról van tehát szó. hogy a termelés további növelése mellett már ebben az évben határozottan hozzá kell látnunk a mezőgazdaságban is — ebben a rendkívüli szerepet betöltő termelési ágazatban — a hatékonyság növekedését szolgáló kérdések céltudatos megoldásához. E kérdések megoldását szolgáló erőfeszítésekben jelentős szerepet kell betölteniük az egységes földművesszövetkezetek évzáró közgyűléseinek is, melyek az múlt évi gazdasági eredmények értékelésével, s az idei termelési és pénzügyi tervek jóváhagyásával párhuzamosan kell, hogy az összes szövetkezeti tagokat mozgósítsák az igényes termelési feladatok teljesítésére. Sajnos az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a szövetkezetek évzáró közgyűlése csak a gazdasági mérleg formális megtárgyalására korlátozódott. A vita előterében csak a pénzügyi eredmények szerepeltek, de sok esetben még az sem, hanem csupán a személyi jövedelem alakulása iránt nyilvánult meg komolyabb érdeklődés. Az igényesebb termelési feladatok megkövetelik, hogy szakítsunk az említett rossz módszerekkel. Tehát hogy az egységes földművesszövetkezetek évzáró közgyűlése a múlt évi gazdálkodás és a termelési eredmények elmélyültebb elemzésére irányuljon. Feltétlenül szükség van arra, hogy a különböző termelési szakaszok dolgozói, de maga az évzáró közgyűlés is, feltárja a gyengébb eredmények okait és felelősségteljesen keresse, céltudatosan meghatározza a termelés színvonalának emelkedését eredményező feladatokat. Az okokat kereső elmélyült elemzések azonban nem korlátozódhatnak csupán a termelés növelésének kérdéseire. KI kell. hogy térjenek, sokkalta jobban, mint a múltban, a termelés gazdaságosságának, illetve rentabilitásának értékelésére is. Vagyis minden termék esetében választ kell keresniük arra a kérdésre, hogy a kitermelt javak bizonyos mennyisége mennyi anyagi ráfordítást igényelt. A gazdasági elemzésnek ez a céltudatosságról tanúskodó módszere ösztönözheti a szövetkezetek tagjait a különböző munkaszakaszokon található tartalékok feltúrására és azok optimális kihasználására. A termelésfejlesztés lehetőségeinek feltárása és kihasználása megkönnyíti. tehát lehetővé teszi a termelő kollektívák és eevének eredményeinek hiteles összehasonlítását. Kedvezően befolyásolta azokat a törekvé-» seket is. amelyek a dolgozók és egyes munkaknllektivák konkrét értékelését lehetetlenné «evő általánosítások felszámolására irányulnak. A gazdasági eredmények elmélyültebb értékelésének igénye természetesen szükségessé teszi a szövetkezeti funkcionáriusok irányító és szervező munkája, valamint a pártszervezet politikai nevelő munkáié színvonalának hatékony emelését. Arról van ugyanis sző. hnev az ígv értelmezett értékelési folyamatnak áj kell fognia az epvséges fnldmíívesszövetkezet egész évi gazdálkodását, maid a levont következtetések és tanulságok alapián körvonalaznia kell az 1974. év gazdasági és termelésfejlesztési feladatait. Ezt pedig csak úgv lehet elérni. ha ez a nagyon fontos feladat a szövetkezetek egész vezetőségének és tagságának is szívügyét kéDezi. Az évzáró közgyűlések előkészítésében hatéknnvabb segítséget kell nyújtaniuk a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak is. Főleg azáltal, hogy összehasonlítják, elmélyülten elemzik a megközelitőleg hasonló természeti és gazdasági előfeltételek mellett gazdálkodó egységes földművesszövetkezetek eredményeit. Tény, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok többségének módosítania kell az eddigi módszereit, amelyek az évzáró közgyűlések előkészítését és sikerét. csupán a közgyűlésre delegált dolgozójuk általános igazságokat hangoztató felszólalására korlátozták. A komplex gazdaságelemzést akkor értelmezzük helyesen, ha az következetesen kihat az idei termelési és pénzügyi tervek céltudatos formálására is, mely terveket az évzáró közgyűlés második részében vitatnak meg és hagynak jóvá. Az a körülmény, hogy az idei tervek mind a kerületi, mind pedig a járási mezőgazdasági igazgatóságokon időben elkészültek, lehetővé tette, hogy a vállalati szférában is alaposabb körültekintéssel lássanak hozzá az évi termelési és pénzügyi terv kidolgozásához. Tapasztalataink és a szövetkezetek színvonalasnak minősíthető tervei arra utalnak, hogy az egységes föld-, művesszövetkezetek többségében időben és elmélyült felelősséggel láttak hozzá a termelési és pénzügyi terv kidolgozásához. Ettől függetlenül az évzáró közgyűléseknek határozott következetességgel kell foglalkozniuk az előterjesztett termelési és pénzügyi tervekkel. Meg kell vizsgálni, hogy a terv vissza-e tükrözi az erők és eszközök szükségszerű összpontosítását, aktivitását, vagyis hogy az összhangban van-e az előterjesztett termelési mutatókkal általánosságban, főleg azonban a gabona- és a takarmányterniesztés szakaszán. De nem igényel kisebb figyelmet a termelési költségek csökkentésének kérdése sem. Tehát az a kérdés, hogy a terv milyen mértékben számol az alap- és forgóeszközök kihasználásával, a munkatermelékenységének növekedésével és egész sor olyan tényezővel, amely kihat a termelés rentabilitásának alakulására. Gondoskodni kell arról, hogy már az idei terv létrehozza a feltételezett szerkezeti módositások, főleg a szövetkezetek jövede lemképzésének és felosztásának helyes összhangját meghatározó intézkedések előfeltételeit. A tervek realizálására rend kívüli hatással van az irányító munka színvonala. Sajnos, nagyon sok példával bizonyíthatjuk, hogy a társadalom által létesített kedvező előfeltételek melletti lemaradás oka elsősorban is az irányító munka alacsony színvonalában kereshető. S bár az utóbbi években a lemaradó, tehát a gyenge egységes földművesszövetkezetek száma országos méretben lényegesen csökkent, e kérdést még sem kezelhetjük knzönbösen. Az idén több évzáró közgyűlésen új vezetőséget és funkcionáriusokat választanak. A pártszervezeteknek és szerveknek, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak átruházhatatlan feladatuk, hogy a választások előkészítésében aktívan közreműködjenek. Követelményként jelentkezik, hogy bírálat tárgyává tegyék — szubjektív és felületes módszerektől mentesen — a szövetkezetek vezető funkcionáriusainak működését és értékeljék az irányítás színvonalát. Az egységes földművesszövetkezeteink többségében politikailag és szakmailag fejlett, valamint nagyfokú áldozatkészséget tanúsító elvtársak töltenek be vezető funkciókat, akik rendkívüli érdemeket szereztek a szövetkezet gazdasági eredményeinek növekedését szolgáló munkában. Helyes lesz ezeket az elvtársakat továbbra is hatékonyan segíteni és irányukban az elismeréssel párosuló bizalmai határozottan kinyilvánítani. Per sze másként, sokkal igényesebben kell fellépni és intézkedni olyan szövetkezetekben, ame lyek gyengébbek a közepes színvonalún lévőknél, s melyek hosszú évek óta a lemaradók közé tartoznak. A funkcionáriusok munkájának megítélésében, szövetkezeti viszonylatban is, teljes egészében érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy a funkcionáriusok munkáját és (Folytatás a 2. oldalon.) ■ smét eltelt egy esztendő és zárszámadásra készül“ nek a szövetkezetek. Néhány efsz-ben már meg is tartották, de a legtöbb helyen most teszik az utolsó előkészületeket. A közös székhazában az ökonómiai részlegen, vagyis az adminisztrációban tevékenykednek éjt nappallá téve, hogy tiszta képet adjanak az évf gazdálkodásról. Van ahol különös örömmel végzik ezt a munkát, mert kitűnőek az eredmények és a vezetők nyugodt szívvel számolhatnak be a tagságnak. Van ahol sóhajtozva végzik a fontos adminisztrációs munkát, mert nem teljesítették a tervet, s esetenként veszteségesen zárnak. A Vinicei (Ipolynyéki) Efsz (Veľký Krtíš-t járás), azok közé tartozik, ahol az irodában dolgozók elégedetten végzik az utolsó tennivalókat a zárszámadás előtt. Nem csoda, hiszen a mostoha időjárás ellenére az eddigi leggazdagabb évet tették „mérlegre“. Ä „tükörkép“ készítői Zsigmond Imre ökonőmus már tizenöt esztendeje szorgoskodik a könyvelésben „A közös vezetősége mindig nagy jelentőségűnek tartotta a pontos könyvvitelt“ — jelentette ki a szimpatikus férfi. — A járásban nálunk vezették be először az önköltségszámítást is. Persze ennek előfeltétele az elsődleges nyilvántartás pontos vezetése. Ezen a téren mióta különféle középiskolákat végzett szakemberek vannak az egyes részlegeken, jelentős változás állt be. Néhány mondat a beszédes számokból: 1960 óta a nyerstermelés majdnem meghatszorozódott és manapság egy állandó dolgozóra eső munkatermelékenység eléri a 100 ezer koronát. Amíg az említett évben 1 millió 800 ezer koronát fizettek ki munkaegység-értékként, most ugyanannyi dolgozónak 6 millió 500 ezer korona a béralapja. A gazdasági eredmények egész sorával lehetne igazolni, hogy milyen változás történt az 1369 hektáros efsz-ben. Mics Gyuláné, a mosolygós arcú főkönyvelő kilenc éve dolgozik az irodában. A kedves asszonykát semmi nem hozza ki a béketűrésből, csak az, ha nem pontos a nyilvántartás s nem adják le időben az illetékesek. Zsigmond Ilonkától függ, hogy a dolgozók a kitűzött időpontban kapják meg a fizetést. A szorgos asszonyka a bérlista előkészítésekor nem ismer fáradságot, időt, mert tudja, mindenki vár a pénzre. Sokan nem is kevésre, mert főleg az állattenyésztésben dolgozók közül többen akadnak, akiknek a keresetük meghaladja a 3000 koronát. Munkatársával, Lukács Bélával — aki a könyvelés mindenese —‘példás munkát végeznek. Halász Teréziának a raktárkönyvelés a gondja. Esetenként panaszkodik, mert a raktárosok nem adják le időben a jelentést, s aztán összetorlódik a munka. Ldrincz Marika gyakornok tavaly óta dolgozik az irodában. Sokszor rádöbbent már, hogy sok minden másként van a gyakorlatban, mint ahogy azt az iskolában tanulták. Szerencsére jó a kollektíva, s mindenben segíti az egyébként szemfüles kislányt. A vinicei szövetkezet kissé túlzsúfolt irodahelyiségeiben összeszokott jókedélyű munkatársak dolgoznak. Ezért készül el minden idejében és a gazdálkodás menetéről tnlndig tükörképet kaphatnak a mezőgazdasági üzem irányítói. így van ez most is, a zárszámadás előestéjén. TÖTH DEZSŐ
