Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
1974. január 5. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Egy szövetkezet a megszilárdulás útján • BEFEJEZŐDÖTT AZ INTEGRÁCIÓ, KEZDŐDIK A KONSZOLIDÄCIÖ • GYŰLIK A PROBLÉMA, NÖVEKEDNEK A GONDOK # AZ ÉSSZERŰSÉG ELKERÜLHETETLEN AZ INTÉZKEDÉSEKBEN Az 1972-es év volt a lakásépítő szövetkezetekben a fordulat éve. Az elmúlt években ismeretlen volt a szó Is: integráció a tagok körében. Csak nagyon kevés beavatott tudott róla, hogy szóba került már a lakásépítő szövetkezeteknél is a csoportosítás gondolata. Hátha segítene egy ilyen egyesítés a felgyülemlett bajok, gondok megszüntetésénél. Košice városa volt az elsők között, amelyik megkísérelte a tagság megnyerését az integráció gondolatának. S itt a vnb melletti 1. számú szövetkezet, amelyiknek 720 lakása volt és így a város területén a legnagyobbak közé tartozott. A lakások többsége az óváros területére esett, így a politikai rendezés területével egybeesőén készítették el a tervezetet is. December 4-én tartotta a 77 háztömb. több mint 3900 lakás képviselőinek — küldötteinek a részvételével a vezetőség az elmúlt időszak munkájának értékelését s az előttük álló időszakra kidolgozott tervek jóváhagyását. Csak néhány adat az elhangzottakból: Míg az 1972-as év az integráció éve, addig a 73-as év a konszolidációé volt a beszámoló szerint. Ez más szóval azt is jelenti, hogy a megsürüsödött feladatok éve volt a 73-as év. Az elmúlt másfél év alatt már kirajzolódtak a ténykedés főbb területeinek a problémái is. Kitűnt, hogy melyik szakasz volt túlméretezve, melyik felelt meg és melyiken szükséges a munka kiszélesítése. Az egyik legfontosabb munkaterület a lakások karbantartása. Ilyen rövid idő alatt nem mutatkozott meg még a várt effektus: az eredményesség és az önköltség csökkenése. Éppen ellenkezőleg: drágultak a javítások, meghosszabbodott a várakozási idő. Az, ami pedig a lakások használóit nyugtalanítja: a pontatlanság és felületesség növekedett. Mert nem mindegy, hogy a munkából valaki egy-két órát marad ki egy szükséges javítás miatt, ha pontosan jönnek a karbantartók vagy pedig egy-két napot várakozik hiába, mert el sem jönnek I Igaz, van egy objektív okuk: kevesen vannak. Közel négyezer lakásra 19-et terveztek be, de csak 12-en vannak. Ezek se mind szakemberek. Menet közben sült ki, hogy a 19-es létszám is kevés. A tervek már másképpen számolnak: 48- nak kellene lenni, minden szakmából valakinek. Ebből az is megállapítható, hogy a lakáskarbantartás elégtelen. A másik problémakör, amelyhez a legtöbb felszólaló is hozzászól és amelyhez a legtöbb bíráló megjegyzés volt: a fűtés. Az idei korai tél, a több mint 20 fokos hideg készületlenül érte a lakások egyrészét. Még a távfűtési rendszerben is vannak komoly hibák. Pedig itt kipróbáltak egy újítási javaslatot is a hőellátás rendszeresebb biztosítására. A toronyházakban pl. a Kuzmány-telep északi részén nem tudják kifűteni egyszerre az egész lakást. Hol a szobák melegek — az északnyugati tömbökben — hol pedig a konyha és a mellékhelyiségek. De van olyan teleprész is, ahol egyáltalában nem tudtak fűteni még, vagy pedig csak gyengén. A több órán át tartó összejövetelen sok mindenre mutattak rá a tömbök, a lakók képviselői. De most nem a háztömbök problémáiról, van szó. Ez csak az anyagi hátteret képviseli e párszavas beszámolóhoz. Néhány adat ennek a szövetkezetnek a múltjából, jelenéből, esetleg a jövőjére vonatkozólag. A jelenlegi lakásépítő szövetkezet 26 kis szövetkezetből egyesült. Ezek között voltak olyanok is, amelyek csak egy-két blokkot, háztömbül építettek fel, olyanok is, amelyek évekig nem tudták kikalkulálni, hogy menynyit kell a tagoknak havonta törleszteni, illetve előlegezni az önköltségre. A fő szempont az összesítéskor az egyes számú szövetkezetnél bevált szervezet, könyvelési mód és irányítás volt. Itt minden háztömbnek a költségvetését és gazdálkodását külön tartották szemmel. így a jól gazdálkodó háztömbök lakói nem fizettek rá a rosszul vagy hanyagul gazdálkodókra. Ezen kívül a szomszédos vág” közeli tömböket egyesítették önigazgatási körzetekben. Egy ilyen körzetnek úgy 5Ô—100 lakás körül mozgott a ..vagyona“, amit igazgatott, amelyért voltaképpen anyagilag is feleltek a tagok; ahogy gazdálkodtak, annyi volt a ráfizetés, illetve annyival kevesebbet kellett az évi elszámolásokon .fizetniük az önköltségre. A Jövőre nézve itt most csak anynyit: még két szövetkezet beépülése várhtó, amit már jóvá is hagytak. A jelenből is néhány adat, probléma, feladat: Egyik legtöbbet vitatott probléma a saját kazánházak fenntartása, üzemeltetése. A hírek szerint egyedülálló eset még a köztársaságunkban — vagy inkább már csak itt létezik. Most végre abba a szakaszba került, hogy az építési költségüket kifizette a kassai vnb, így a visszatérítés révén a gond egy része megszűnt. A további években azonban ez üzemeltetés kérdése okoz nagy problémát — különösen a százezreket igénylő generáljavítások. Ki fizesse ki? A lakáshasználók tiltakoznak ellene, azzal, hogy ők is csak olyan állampolgárok, mint azok, akik mindent a társadalomtól kapnak: lakást, fűtést. Ha már a lakásépíttetést vállalták, annak karbantartása az ő vállukon nyugszik, ekkor legalább annyit elvárnak a társadalomtól, hogy biztosítsa számukra a távfűtés bekapcsolását. Ezzel elesne a gond a fűtőházak üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatban. Ilyen értelemben szóltak hozzá a legtöbben is a beszámolóhoz. Az új lakásokat már eleve bekapcsolták a távfűtésbe. De a tíz éve vagy még régebben építetteknél ez olyan sok akadályra talált, hogy az évekkel előbb megígért tervekből máig semmi sem lett. Jelenleg kilátás sincs rá, hogy a közeljövőben ezt a kérdést megoldják — kapacitás-hiányra, tervezésre hivatkoznak. így történt, hogy még a most épülő állami áruházzal szomszédos lakóházakat sem kötik be a távfűtési rendszerbe, pedig mellettük van az elosztó állomás is. A sok felhalmozódott és elintézetlen ügy miatt olyan határozat született, hogy a komplex racionalizációs intézkedések tervének határidejét le kell csökkenteni 1974. június 30-ára, s a kidolgozott tervek alapján már július 1-ével meg kell kezdeni az új gazdálkodást. A konszolidáció évének azonban vannak már eddig is konkrétabb eredményei. Ilyen többek között, a teraszos házak költségvetéseinek, ügykezelésének és általában a pénzügyi gazdálkodásnak a feldolgozása, az önköltségek szétírása, a használók számára a havi illetékek kiszabása. A volt szövetkezeti vezetőség ezzel a feladattal nem tudott megbirkózni. (Mellékelt képünkön az említett teraszos házacskák egy része oldalnézetben — háttérben a Kuzmány-telep háztömbjei és toronyházai láthatók.) Még egy adat az 1974-es tervből: • 77 lakótömb, • 3934 lakásegység, • 109 garázs, • 7 kazánház építése szerepel a gazdasági-pénzügyi tervekben és 4429 szövetkezeti tag lakásigényének kielégítésére — ez két-három családtagot számlálva körülbelül 10 000 embert jelent. Ez pedig már nagyvárosi viszonyok között is — Košice 150 ezres létszámához viszonyítva — nagy számnak bizonyult. A vezetők felelősségét minden további szó helyett is megfelelően kiemeli. Scenyi József AMÜRI VÉNUSZ A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének régészeti expedíciója az újkőkorban készült agyagszoborra bukkant Szovjet-Távolkeleten, az Amur folyó egyik szigetén. A kis méretű szobor női alakot ábrázol, büszkén magasba emelt fejjel és a nanáj nők jellegzetes arcvonulásaival. A nagy értékű szobrot amúri Vénusznak nevezték el. OLAJBÄNYÄSZAT FÖLDGÁZZAL A Szovjetunió tatárföldi olajmezőin érdekes kísérlet kezdődött. A vizsgálatok már régebben kimutatták, hogy jelentős mennyiségű olaj marad a kitermelt mezőben, ha a belső nyomás csökken. Ennek az olajmennyiségnek egy része a nyomás mesterséges növelésével termelhető ki. A hagyományos módszerrel vizet szivattyúztak a knolajhordozó talajrétegbe, de ez a módszer meglehetősen veszélyes, mert felborítva a talajvíz egyensúlyát, talajsüllyedést és más felszíni deformációkat okozhat. A szovjet mérnökök most víz helyett annak a gáznak egy részét szivattyúzzák vissza a kőolajhordozó rétegbe, amely a kőolajjal együtt tör a felszínre. Ezt a gázt megfelelő berendezésekkel „kiszárítják“ hírek a SzoiZiaiírtül és így szivattyúzzák vissza nagy nyomással a termelőkutakba. Ezen a módon fenntarthatják a kőolajtermeléshez szükséges nyomásviszonyokat a víz nem kívánatos mellékhatásai nélkül. Végső soron a kutakba szivatytyúzott gáz újra a felszínre kerül és felhasználható. 350 MILLIÓ ÉVES HALAK Észt paleontológusok a devon korszakban, mintegy 350 millió évvel ezelőtt élt halak megkövesedett maradványait fedezték fel a Balti-tenger körzetében. Eddig a tudósoknak csak néhány lapos homokkő-lenyomat vagy néhány csonttöredék állt rendelkezésükre ennek a korszaknak a halaiból. A lágy anyag pontosan megőrizte a halak formáját, így most már nemcsak külső formájukat és anatómiájukat rekonstruálhatják a kutatók, hanem táplálékukra is következtethetnek. Az új lelőhelyen egész sor páncélos hal kövületét találták, de rábukkantak elleneégeikre, a csaknem másfél méter hosszú ragadozóhalakra is. (APN) MŰHOLDAS HOMOKVIHARVIZSGALAT A leningrádi egyetem kutatói behatóan elemezték azokat a fényképfelvételeket, amelyeket szovjet meteorológiai mesterséges holdak készítettek a Perzsa-öböl északi része, továbbá a Mezopotámia feletti por- és homokáramlatokról. A felvételek értékelésekor figyelembe vették az időjárási adatokat, s ezen a módon kimutatták, hogy a légköri zavarnak két tényezője van. Egyrészt a helyi forgószelek kavarnak por- és homokviharokat, másrészt viszont az uralkodó széljárás is létrehoz 20—40 kilométer szélességű, s akár 500 kilométer hosszúságú poráramlatokat. A por az agyagos üledékekből, továbbá a mezőgazdasági területekről származik, de olyan szárazföldi csíkokról is, amelyeket időnként víz áraszt el. Az elemzés egyértelműen megerősítette azt a tudományos nézetet, hogy a por- és homokviharoknak jelentős geológiai szerepük van a szárazföldek arculatának formálásában. ф A vízvezetékhálózatot a nyugat-szlovákiai kerület lakó»« Ságénak 34,9 százaléka használja ф A napi vízfogyasztás személyenként 3 hl ф A kanalizációs hálózatot már 40 községben kiépítették ф A nyugat-szlovákiai kerület lakosságának egyre növekvő életszínvonalé többek között abban is megmutatkozik, hogy egyre javul a jöminőségü ivóvízzel velő ellátás színvonala. Nyilvános vízvezetéket 265 községben léte» sítettek, amely községekben több mint 557 ezer polgár él, ami a nyugatszlovákiai kerület összlakosságának több mint egyharmadát jelenti. A nyilvánns vízvezeték-hálózatból történő ivóvízellátásban a legnagyobb eredményt a trenöini járás mutatja fel, ahol már 47,5 százalékra közműve» sitették a vízellátást. Utána következik a Bratislava-vidék járás 45,7 százalékkal, s a harmadik helyet a trnavai járás foglalja el. A nyilvános vízvezetékkel ellátott községek legkisebb számát a galantst járásban (7) és a levicei járásban (9) találjuk, ami az a járásokban éltf polgárok számának csupán egyötödét teszi ki. A többi járásban a lakosság' nak körülbelül egyharmada használhatja a nyilvános vízvezetákhálózat útján szállított ivóvizet. A kerület egész vízvezetékhálózatának hossza 2702 kilométer, s ennek fele a csoportos vízvezetékhálózatra esik. Csaknem 81 ezer a vízvezetékek mellékcsővezetékének száma, ezek hossza pedig 645 km. Az egész év folyamán több mint 55 milliárd liter vizet szállítottak a közművesített vízvezetékhálózaton, amely mennyiségnek egynyolcadát utólagosan derítőkben kellett fogyaszthatóvá feljavítani. A vízvezetékhálózatba szivattyúzott vízmennyiség legnagyobb hányadát a galantai járásban kell utólagosan kezelni, a legkevesebbet pedig a nitrai járásban. Az ivóvíz kezelésének folyamatában a munkákat már teljes egészében automatizálták és a vízvétel folyamata is több mint kilenctized részben automatizált. JAVUL A VÍZELLÁTÁS A lakosság vízellátását a nyilvános vízvezetékhálózat útján az elkövetkezendő időszakban csupán korlátozott méretben lehet majd tovább bővíteni^ mivel a már felhasznált források kapacitását csaknem teljes egészében kihasználják. A lakosság jó minőségű ivóvízzel való ellátósónak fokozása érdekében, valamint a meglévő szivattyúállomások kapacitásának tökéletesebb felhasználása céljából további vizforrósokat kell felkutatni. A legjobb minőségű iváviz készletekkel a Dunajská Streda-i járás rendelkezik, s e vízkészletek egyúttal a leggazdagabbak is. Ebben a járásban található a kerület talajszint alatti vízkészletének több mint egyötöde. Aránylag kedvező a helyzet a trnavai és a trenöini járásokban is. A szivattyúállomások kihasználásában élhelyet ért el a trnavai járás (90,1 százalék), de kitűnő a szivattyúállomások kihasználása a trenöini járásban (83,4 százalék) és a galantai járásban (71,5 százalék) Is. A szivattyúállomásokat aránylag gyengén használják ki a Dunajská Streda-i járásban (11,2 százalék), a Bratislava-Vidék járásban (9,8 százalék), valamint a topolöanyí járásban (1,9 százalék). A víztartályok befogadóképessége meghaladja a 74 millió köbmétert, ebből három járásban a víztartályok befogadóképessége meghaladja a 10(1 millió hl vizmennyiséget. Az elmált évben összesen 66 millió köbméter ivóvizet nyertünk a földalatti vízkészletekből, és a termelési kötség 1000 literre számítva 99 fillért tett ki. A költségeknek csaknem kétszerese mutatkozik meg egy köbméter víz előállításakor a Dunajská Streda-i áf a Nová Zámky-i járásokban. A kerületi szintet nem érik el a trenöini és trnavai járások vízmű- és kanalizációs üzemei. Az elmúlt év során 59 milliárd litert számláztak ki a fogyasztóknak, ebből a háztartások vízfogyasztása e mennyiségnek három ötödét teszi ki, az ipar a mennyiségnek csaknem egy harmadát fogyasztotta, míg a fennmaradó a mezőgazdaságra és más fogyasztókra jut. A nyugat-szlovákiai kerület egy lakosára jutó átlagos vízfogyasztás 290 liter, azonban az egy háztartásra átszámított ivóvizfogyasztás csupán 176 liter volt. A felszabadulás utáni esztendőkben hatalmas összegeket áldoztunk a nyilvános kanalizáciís hálózat kiépítésére. A jelentős anyagi befektetés ellenére a kanalizációs hálózat színvonala lemaradt a kiépített vízvezetékhálózat mögött. Az elműlt év végén a kanalizációs rendszerre a kerület lakosságának alig 1/5-ét kapcsolták be. A nyilvános kanalizáció csupán a városi jellegű községekben nagyobb, s ezáltal a trnavai és a trenöini járások vezetnek e téren. Nyilvános kanalizációt eddig a kerület 40 községében létesítettek, ahol 24 szennyvíztisztító állomást is üzembe helyeztek. A kanalizációs hálózat hossza 725 km. s ebből a trnavai és a trenöini járásokra ennek több mint egyharmada jut. A népgazdaság fejlesztését célző irányelvekkel összhangban az ötéves terv során tovább növekszik majd a nyilvános vízvezeték- és kanalizációs hálózatra kapcsolt lakosok száma. Az eddig elért színvonal annak ellenére, hogy az utóbbi esztendőkben a vízvezeték- és kanalizációs hálózat lényegesért megnagyobodott. mégis elmaradt a szlovákiai eredmények mögött. Ezért továbbra is kellő figyelmet kell szentelni a vízvezeték- és kanáliséciós hálózat további kiépítésére. ŠTEFAN KOCIAN, mérnök' A Zvolení Húsfeldolgozó Üzemben kitűnő debreceni pecsenyét készítenek. Ez az árucikk országszerte igen keresett.
