Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-26 / 4. szám
I Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1874. január 26. Ara 1.— Kčs XXV. évfolyam, 4. szám. Szakmelléklet Az illetékes érdekkori szövetségbe tömörült, aktív pihenést kedvelő dolgozók tájékoztatója és tanácsadója ZÁRSZÁMADÁSOK ideien Megfelelő kádereket a szövetkezetek élére ■ Több gabonát, húst, tejet, tojást termelnek ■ Á kötelezettségvállalások még eredményesebb munkára serkentenek ■ Egyre nagyobb mezőgazdasági üzemek jönnek létre ■ A luCeneci (losonci) járásban is teljes ütemben készülnek az egységes töldművesszövetkezetek múlt évi mérlegei, és a felmérések alapján, újabb tartalékok figyelembevételével állítják össze a termelési- és pénzügyi terveket. A mezőgazdasági üzemekben és a Járási mezőgazdasági igazgatóságon folytatott beszélgetések és viták azt bizonyítják, hogy bár a múlt évben sok nehézséggel kellett megküzdeni, ennek ellenére 8 millió koronával több a tiszta nyereség, mint az 1972-es évben volt. A kimutatások szerint a mezőgazdasági nyerstermelés 19,7 százalékkal emelkedett. Tehát pozitív és negatív jelenségeket figyelembe véve. azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy a mezőgazdaság ebben a járásban is ígéretesen fejlődik. Dóra Barna mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság pénzügyi osztályának vezetője az eredményeket főleg azzal magyarázza, hogy a mezőgazdasági üzemek élére egyre több olyan politikai és szaktudással rendelkező káder kerül, aki érti a szakmáját és a tagsággal együtt szívvellélekkel küzd a XIV. pártkongresszus határozataiból eredő feladatok teljesítéséért. A másik pozitív jelenség a termelés tervszerű koncentrációja, melynek érdekében 50 közös gazdaságból 20 nagyobb egységet hoztak létre, 2016 hektáros átlagterülettel. Habár lassan, de fokozatosan kialakulnak a szakosítás feltételei és a meglévő eszközöket jobban fel tudják használni a termelés fejlesztésére. A harmadik örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre jobb minőségű árút termelnek és természetesen ezért több pénzt kapnak a felvásárló szervektől. Lényegében ennek köszönhető, hogy szinte minden közös gazdaságban nagyobb a tiszta nyereség. Az állam segítsége Is kedvezően hat a termelés fejlesztésére. A beruházásra fordított összegek évről-évre nagyobbak. Amíg az 1972-es évben 22 millió koronát fordítottak erre a célra, a múlt évben már 32-t és az új évben már 40 millió koronát irányoztak elő. A járási terepszemle azonban azt mutatja, hogy még az ilyen aránylag magas beruházás sem felel meg a követelményeknek, mert nagyon sok az elavult, rogyadozó gazdasági épület. Sok-sok probléma vár még megoldásra a luCeneci járás mezőgazdasági üzemeiben. Ennek ellenére a szorgalmas földművesek mégis igyekszenek több árút szállítani a közellátás számára. Számokban kifejezve, a múlt évi valósághoz viszonyítva 709 vagon gabonával, 45 vagon hússal, 35 vagon baromfihússal, egymillió liter tejjel és egymillió darab tojással adtak többet. A feladatok teljesítéséhez nagyban hozzájárult a szocialista kötelezettségvállalási mozgalom. A lelkes szövetkezeti földművesek a múlt évi közel 10 millió korona értékű vállalásukat lényegesen túlteljesítették, és a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint a prágai felkelés és hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére 15 millió korona értékű többtermelést vállaltak. A szocialista munkaverseny jobb minőségű munka végzésére serkenti a szövetkezeti tagságot. Az élenjáró efsz-ekben, mint a lehotkai, holisaí (galsai), poltári és rapi közös gazdaságban épp a szocialista munkaverseny tárja fel a termelés fokozásához szükséges tartalékokat. A Rapi Efsz-ben — amint Tóth János elvtárs elmondotta — a tagok-kezdeményezésének következtében 1 millió korona áruval termelnek többet, mint az 1973-as évben. Nyeste Kálmán, a Holisai Efsz elnöke szintén arról számolt be, hogy a tagok egymással versengve igyekszenek munkahelyükön túlteljesíteni feladataikat. A közös gazdaság az egyesítés óta jelentősen megerősödött és kiváló feltételek nyíltak a termelés fokozására. A kötelezettségvállalások magukba foglalták az egyes szakaszokon az önköltség csökkentését is. Ezen a téren is szép eredmények születtek, mert a gazdaságban kétmillió koronával kevesebbet használtak fel termelési költségekre a tervázettnél. Eladási terveiket igazi parasztbecsülettel teljesítik. Tejből például 800 ezer litert kellett volna eladniuk, de ezzel szemben 846 ezer 265 litert juttatnak a felvásárló szerveknek. Különösen az ipolynyitrai részleg tehéngondozői járultak hozzá a tejeladási terv túlteljesítéséhez. Az évvégi összegezés szerint lényegesen több húst és gabonát adtak el, mint amennyit eredetileg előirányoztak. Beszélgetés közben ellestünk néhány mutatót, amelyek szintén arról tanúskodnak, hogy a közös gazdaságban elég magas a termelés szintje. Az egy tehénre eső évi tejhozam például 310Ö liter, a hízémarhák napi súlygyarapodása pedig darabonként 1 kg körül mozog. Különösen az új hizlalási módszerek hoztak szép eredményeket. Ígéretes fejlődés észlelhető tehát a Holišai Efsz-ben, ennek ellenére az elnök a nem előrelátó járási tervezés miatt elégedetlenkedik. A járási mezőgazdasági igazgatóság határozatának értelmében például meg kellett szüntetniük a dohánytermesztést és csökkenteni ez anyakocák számát. Az új tervezés szerint viszont ismét dohányt kell termelniük és egyre több malacot kérnek tőlük. A múltban viszont nem tudták értékesíteni az eladásra szánt malacokat. Nem csoda, ha ezek után az elnök dühösen fakadt ki és megállapítja, hogy szerinte a jobbkéz nem tudja, mit csinál a bal. A járásban általában jobbak a tavalyi gazdasági eredmények, mint az 1972-es évben, azonban sok mezőgazdasági üzem egyhelyben topog. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy tíz közös gazdaság mérleghiányos. A „lyukakat“ különböző károkért járó összegekkel igyekszenek bepótolni. Azonban ez sem sikerül minden szövetkezetben. Ezek közé tartozik a Veliká nad Ipíom-i (vilkei) közös gazdaság is, amely már évek óta ráfizetéssel zárja az évet. Bednár Jolánnak, a szövetkezet könyvelönőjének ugyancsak kellett erőltetni az emlékezőtehetségét, amíg végülis „kinyögte“, hogy szerinte az 1967-es évben volt utoljára osztalék. Az 1972-es évben 1 millió 200 ezer korona hiánnyal zárták a mérleget, de most sem állnak sokkal jobban. A szövetkezet elnökével ugyancsak meghánytuk-vetettük a hátul kullogás okát, aki elsősorban a rossz termelési feltételekre, valamint a munkaerőhiányra hivatkozott és elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a járás nagyon kis összegeket juttat számukra beruházási célokra. Érről nyomban meggyőződtünk és az a véleményünk, hogy a gazdasági épületeket rövid időn belül korszerűsíteni kellene. A tehénistállőban például víz csorog a gondozókra és az állatokra, nem csoda, hogy nincs elég megás szinten a tejtermelés. Szinte hihetetlenül hangzik, de az állatok egy részét még mindig volt magángazdák „óljaiban“ tartják. A telepen láttam, hogy tyúkéiban is hizlalnak borjakat. Az Ipoly szabályozásának lassú üteme miatt a rétek kevés és rossz mihőségű füvet teremnek. Közös össze(Folytatás a 2. oldalon.) A friss zöldséget már nagyon várják a vásárlók. Azt hiszem az idén — ehhez hozzájárult a gyenge tél is — még korábban jutunk primőráruhoz, mivel az üvegházakat maximálisan kihasználják. ■nterjú a járási foagronomussal Hófúvásos Időben kopogtattam be Jozef Mudroch mérnöknek, a Nové Zámky-i (Érsekújvári) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusának ajtaján. Épp iratait rendezgette, mert a nagy öszvégi hajrá óta csak most jutott ideje ilyen jellegű munkára. Az átmeneti pihenő ideje alatt a többi agronómussal együtt egy kis erőt gyűjtöget a tavaszi induláshoz. Mivel épp a múlt évi eredményeket vette számba, első kérdésünket ezzel kapcsolatban tettük fel. • Milyen eredményeket értek el a múlt évben a növénytermelésben? — Az időjárás bizony mostoha volt hozzánk, de ennek ellenére egyes szakaszokon jóval többet termeltünk, mint az 1972-es évben. A búza átlagos hektárhozama 43,54, az árpáé 40,60, a kukoricáé 43, a cukorrépáé pedig 360 mázsa volt. Magam sem vártam ilyen hozamokat, mert járásunk földterületének nagy része homokos, szomjas és a kevés csapadék miatt bizony sokat sínylődtek a növények. A jó agrotechnika és a megfelelő tápanyagellátás, valamint a bővebb hozamú növények tették lehetővé az aránylag jó termést. A leggyengébben a kukorica fizetett, mert ez szenvedett leginkább csapadékhiányban. Azonban az élenjáró gazdaságokban szinte lekordhozamokat értek el. A Nové Zámky-i Efsz 56,80, a Gbelcei (Köbölkút!) 52,21, a Dvory nad Žitavou-i pedig 51 mázsás csúcshozammal dicsekedhet. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy ha a talaj nedvességét megfelelő agrotechnikai műveletekkel megőrizzük, akkor túl nagy meglepetések még aszály esetén sem érhetnek. A cukorrépa termesztésben is születtek rekordok: Michal nad Zitavou-ban 600, SikeniCkán 494 és Jasován (jászfalun) pedig 468 mázsás hektárhozamot értek el. # Főagronémus elvtárs. hogyan telelnek az ősziek? ' — Kedvezően nyilatkozhatok, mert még egy télen sem volt ilyen jó erőben a gabonavetés. Ez főleg annak köszönhető, hogy a vetőszántást még a szeptemberi esők előtt befejeztük, tehát a föld jól megüllepedett és a bennelevő megfelelő mennyiségű nedvességtartalomtól a magvak gyorsan csírát bontottak. Az eddigi leltározások azt mutatják, hogy a húza és az ősziárpa elég sűrű. Becslésünk szerint négyzetméterenként általában 350— 400 búzaegyed van, ami ideális sűrűség. Minden túlzás nélkül kijelenthetem, hogy lényegében nincs olyan túl ritka vetés, amelyet ki kellene szántani, vagy pedig tavasszal újra kellene vetni. Bardoítovon (Baracskán) 6l6 hektáros gabonatáblán ellenőrizték a növények sűrűségét. A kimutatás szerint a Jubilejná, a Kaukaz, az Auróra és a Száva búzafajták nagyon jól bokrosodtak és négyzetméterenként több mint 400 egyedet számoltak belőlük. A Bánovi Efsz-ben 450 hektáron szintén elvégezték a leltározást és az eredmények azt mutatják, hogy 400 egyednél is több növényegyed van négyzetméterenként. % A nagy hozamú búzafajták természetesen több tápanyagot igényelnek. Milyen ütemben folyik a fejtrágyázás? — A nitratációra idejében felkészültünk és a lehetőségekhez mérten megfelelő mennyiségű műtrágyát biztosítottunk a munkálatok elvégzéséhez. Néhány szövetkezetben még tavaly megkezdték a nitratációt és a növények biológiai fejlődésének megfelelően jelenleg rendszeresen végezzük ezt a munkát. % Az űszirepce sűrűségével is elégedett? — A repcetermesztésben több éven át szép eredményeket értünk el és jé termelési tapasztalatokat szereztünk. A legutóbbi határszemle után megállapítottuk, hogy még egy évben sem voltak ilyen erősek a repceegyedek. Különösen a dubnfky (csüzi) szövetkezet őszirepcetábláia szép. О A gabonafélék tehát általában jól telelnek és remélhető. hogy az egyedek tovább erősödnek; ezen a szakaszon tehát nincs komolyabb hiba. A csupa pozitív válasz után milyen problémákkal küzdenek a téli időszakban? — Mivel a határ most nem sok munkát ad, a szállítóeszközöket trágyakihordásra használjuk. Mezőgazdasági üzemeink a táblák végén nagy szarvasokat raknak, jól leföldelik, hogy minél kevesebb ammónia szökjön meg és iiymódon a trágya érése is megyorsul. Mondanom sem kell, hogy szántás előtt igen rövid idő alatt széthordható az istállótrágya, az ilyen trágyatelepekről. Annak ellenére, hogy a terményszállítási munkák most nem igényelnek szállítóeszközöket, még sincs elég belőlük. Rövid időn belül sürgősen szükségünk lenne legalább 10—20 darab kilenctonnás csehszlovák gyártmányú pótkocsira. Gépvásárlóink beutazzák értük az egész országot, még sem vásárolhatunk eleget belőlük. Elvárjuk, hogy a mezőgazdasági gépgyárak végre kielégítsék a mezőgazdasági üzemek ilyen jellegű szükségleteit. Ф Határszemlénk alkalmával több mezőgazdasági üzemben panaszkodtak; nincs elég szolöoltvány újabb területek betelepítésére. Mi a helyzet ezen a téren járási méretben? — Sajnos, nem sok jót mondhatok. Évről-évre nagyobb hiány mutatkozik szőlőoltványból. Bár járásunkban Gbelcén és Srtekovon, valamint más gazdaságokban igyekeztek minél több szőlőoltványt készíteni, ez távolról sem fedezi a szükségletet. A múlt évben ért bennünket a legkellemetlenebb meglepetés, mert az illetékesektől olyan kevés szőlőoltványt kaptunk, hogy a tervezett 80 hektár helyett csak 30 hektárt telepíthettünk be. Ha ez így megy tovább, akkor ebbe a körzetbe lelassul a szőlészet fejlesztése. Pedig nagyon ideálisak a feltételeink a szőlő termesztésére. A járási főagronémussal való beszélgetés tehát eredményekről, és hiányosságokról szól. Azt bizonyítja, hogy bár a természet alszik, ám a mezőgazdasági dolgozók mégsem tétlenkednek.
