Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-19 / 3. szám

1974. Január 19. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 toth PEZfÓ­A bolgár tengerpartra utazók gép­madara két város repülőterén száll­hat le: Burgaszban és Várnában. A mi gépünk a déli tengerpart fővárosában Burgaszban ereszkedett le a betonki­­futóra. Burgasz egyik legfejlődőképesebb városa Bulgáriának, lakossága már meghaladta a százezret. A város mint elosztópont jelentős hely a déli-ten­gerpart idegenforgalmának. Fürdő­elmaradt országban, szinte egyedül­álló. Az ipari termelés a második vi­lágháború előtti évekhez viszonyítva, több mint 36-szorosára emelkedett s most egy hét alatt többet termel­nek, mint a második világégés előtt egy esztendőben. Burgasztől mintegy negyven kilo­méternyire van Bulgária legnagyobb tengeri üdülőhelye, a Napos Part. A több mint 50 szállodájával inkábjp A Napospart október közepén. strandja, tengerparti parkja és sétá­nya nagyon megnyerő. Jó néhány szállodája van, amelyek között meg­találhatjuk e Csehszlovákia Szállót is. Az első világháború után főképp mint jelentős tengeri kikötő foglalt el helyet az ország gazdasági életé­ben. A szocializmus útjára lépett Bul­gáriában jelentősen kiépült a hajó­gyártás, majd később a nyersolaj fel­dolgozó ipar. Az ásványolaj finomítók­ba tankhajók hozzák az északi part­szakaszokon termelt bolgár és a Fe­kete-tengeren át szállított szovjet nyersolajat. A bulgáriai „Slovnaftot“ 1960-ban 500 hektáros földterületen kezdték el építeni. Bulgária legjelentősebb vegyi üzemében hat különböző anyagot gyártó részleg van. Ha teljesen befe­jezik az építkezést, hat millió tonna nyersanyagot dolgoznak majd fel évente a hatalmas üzemben. Burgasz Bulgária ipari fejlődésének egyik szimbóluma. Ebben az iparilag nagy városnak nézi az oda látogató. A nagy területen elhúzódó fürdőhe­lyen, mintegy 30 ezer ágy áll az üdü­lők rendelkezésére. Bár nem is olyan régen kezdték építeni az üdülőhelyet, s a kiültetett fák már kellemes hű­vöst biztosítanak. A bungalov-város szép erdőcskében van s ezért nagyon kellemes ott a levegő a perzselő nap­sugár ellen. A város központjában a középüle­tek mellett elárusító helyek sorakoz­nak, ahol a bolgár népművészet re­mekeit vásárolhatják az érdeklődők. Ezen kívül étel-italban válogathat a vendég. Különben közvetlen a kilo­métereken elnyúló fürdőstrandokon büfék, vendéglátók sokaságát talál­hatjuk. Sok szép, népszerű zenés ét­terem van. Közkedvelt szórakozó hely a Csuncsura és a romantikus szőlőten­gerben létesített Hordócska borozó. A nevéhez hűen valóban több hatal­mas hordóból tevődik össze a ven­déglátó. Nagyon látogatott hely a für­dővárost domboldalon levő Szélmalom vendéglő, (ahol egy valódi szélmal­mot alakítottak át vendéglátó üzem­mé), bolgár népviseletbe öltözött pincérek és pincérnök szolgálják fel az ízletes falatokat és italféleségek sokaságát. A koszt bőséges Bulgáriában, és a tengerparton majdnem hasonló árak vannak, mint az ország más részein. A kiszolgálás viszont eléggé lassú, a pincérek nagyon kényelmesek, és sokszor úgy néz ki, mintha a vendég lenne értük. Az italok jól hűtöttek, csak hazánkfia számára a jobb minő­ségű sör ára kissé borsos. A rövid italok íze eléggé szokatlan és ezért a turisták az eléggé drága Pliskát fogyasztják legszívesebben. Kissé meg­lepő, hogy a nagy szőlőtermelő or­szágban egész gyenge minőségű asz­tali borokat szolgálnak fel az étter­mekben. Az utóbbi években Csehszlovákiá­ból egyre többen keresik fel a déli tengerpartot. Az 1972-es esztendőben több mint 200 ezren nyaraltak ott, és tavaly is megközelítően ugyanennyi. Sok hazánkfiát találtuk ott, még az ősz elején is. Nem csoda, hiszen októ­ber első felében ezrek és ezrek stran­doltak a kellemes hőmérsékletű víz­ben és valóban napos parton. A környéken kiránduló helyekből is akad bőven. A Burgasztől délre fek­vő partszakaszokon görög alapítású hangulatos városkákat és halásztele­püléseket látogatnak meg a turisták. A művészi élményt nyújtó kirándulá­sok közül az elsősorban a Napos­parttól mindössze öt kilométernyire levő Neszeber megtekintése nyújtja. Neszeber (a nagymúltú Neszebria) a Naposparttól délre a tengerbe nyúló keskeny földnyelven épült. Mindössze egy autóút köti össze a szárazfölddel. A várost még az i. e. a VI. században létesítették és hosszú ideig jelentős trák kereskedelmi központ volt. A trá­­kok után a rómaiaké lett a város, majd a XI. századtól hol bizánci, hol bulgár uralom alatt állt. A város a bolgár birodalom bukása és a második birodalom megalakulása közti időben gazdag, népes volt és a legjelentősebb városokkal (Szófia, Várna) veteke­dett. Gazdag feudális urak és keres­kedők lakták a várost, akik vagyonuk fitoktatása képpen Neszeberben 70 templomot építettek. (Lényegében minden gazdag embernek külön temploma volt.) Az orosz—török háborúban lőtték rommá a várost, s így pusztultak az építőművészet remekei, amelyből csak romokat s egy-két épen maradtat ta­lálhat az odalátogató. A több mint 500 éves török uralomból és az egy­kori görög világból kevés maradt meg, de azért ízelítőt ad a építészeti alkotásokból. A középkorban épült templomai a bizánci művészet remek alkotásai, csodás építészeti művek. Az égbenyulú toronyházak egyike. Az óváros hajdani híres kikötőjé­ben halászhajók, csónakok sokaságát láthatjuk. Naponta többször kiköt a rakétahajó is, amelyen a kíváncsi turistákat szállítja az álomba merült városba, melynek kacskaringós utcáin alig találkozunk az ősi település egy­­egy lakójával. A fürdőhelyet és Neszebert össze­kötő út mellett mégegyszer felbukkan a múltat visszaidéző domboldalon épült szélmalom. Aztán a jelen követ­kezik, az új Neszeber, a korszerű la­kóházak sokasága s a gyönyörű kilá­tás a kékesen csillogó tengerre és a Napospart égbetörő toronyszállodáira. A szélmalom „csárdában“ népviseletbe öltözött pincérek Neszeber művészi értékű templom-romjainak egyike, szolgálnak fel. A külföldre utazók figyelmébe A Csehszlovák Állami Bank, a Csehszlovák Kereskedelmi Bank, az Iparbank és a megha­talmazott pénzbeváltóhelyek ax Idén a csehszlovák állampolgá­­' rok külföldi magán- és turista­­utazásaihoz a következő össze­gű valutát adják ki: személyen­ként és naponta Bulgáriába 7 levát, Magyarországra 300 fo­rintot, az NDK-ba 80 márkát, Lengyelországba 450 zlotyt (az egész tartózkodásra legkeve­sebb azonban 500 zlotyt), Romá­niába 250 leit és a Szovjetunió­ba 21 rubelt. Szocialista orszá­gokon keresztül más szocialista országokba való utazáshoz az átutazás napjainak megfelelő összeget. A kishatárforgalomra vonat­kozó megállapodás keretében a Lengyel Népköztársaságba történő turistautazásokhoz, tu­rista határátlépési engedély felmutatásával naponta és sze­mélyenként 80 zlotyt (kivétele­sen egészen 250 zlotylg terjedő összeget), maximálisan azonban 6 napra 480 zlotyt (kivételesen 1500 zlotyig terjedő összeget) lehet beváltani, éspedig 15 éven aluli gyermekek számára is. Ezenkívül csehszlovák állam­polgárok a Szovjetunióban, Bulgáriában, Magyarországon és Mongóliában 300 koronát, más KGST tagállamokban pedig 100 koronát válthatnak át az illető ország pénznemére. A legközelebbi hozzátartozók­tól (szülők, testvérek, gyerme­kek, házastársak) kapott meg­hívólevélre történő jugoszláviai utazás esetén a bankok napon­ta és személyenként 100 dinárt adnak el. Jugoszlávián keresztül történő tranzitutazásnál — oda­­,és visszautazásnál is — napon­ta 100 dinárt adnak személyen­ként. Valutaigérvény alapján történő jugoszláviai turistauta­záshoz naponta és személyen­ként minimálisan 70 dinárt kell beváltani ún. „kötelező-bevál­tás“ formájában, kérni lehet azonban naponta és személyen­ként 100 dinárt az egész tartóz­kodás idejére, azonban legfel­jebb 1400 dinár beváltását. Kubába történő utazásoknál a legközelebbi hozzátartozók­tól kapott meghívólevél alapján a kiutazó polgár 16 kubai clea­ring pesot kap naponta és sze­mélyenként az egész kubai tar­tózkodás tartamára, valutaigér­vény alapján történő turista­­utazáshoz a bankok naponta 10 kubai clearing pesot, maximáli­san azonban az egész ott-tartőz­­kodás tartamára 320 pesot szol­gáltatnak ki. A legközelebbi hozzátarto­zóktól kapott meghívólevél alapján az európai tőkés orszá­gokba történő utazáshoz 10 US dollár értékű devizát kaphat­nak naponta és személyenként. Európán kívüli országokba tör­ténő utazásokhoz 20 dollárt személyenként az egész külföl­di tartózkodás idejére. A tőkés országokba történő, egyéni tu­rista utazásokhoz valuta Ígér­vény alapján 9 US dollárnak megfelelő valutát váltanak be naponta és személyenként, leg­feljebb azonban 100 dollárt az egész külföldi tartózkodás ide­jére. Jugoszláviába és a többi szo­cialista országba a tőkés orszá­gokon keresztül történő turista­utazásokhoz devizát nem adnak. A 15 éven aluli gyermekek szá­mára a bankok az utazások bár­mely formála esetén az előb­biekben felsorolt valutameny­­nyiség felét szolgáltatják ki. A csehszlovák állampolgárok 1974. január 1-1 hatállyal a tő­késországokba és Jugoszláviába történő egyéni turista- és ma­gánutazásaik esetén egy ameri­kai dollárért a kezelési költség­gel és az idegenforgalom-fej­lesztési illetékkel együtt 23,63 koronát és egy dinárért 1,39 ko­ronát fizetnek; ez mindkét eset­ben 22 százalékkal kevesebb, mint a múlt év decemberében érvényes árfolyam.

Next

/
Thumbnails
Contents