Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-19 / 3. szám
A Szlovákiai Méhészszövetség 11. kongresszusa A Szlovák Méhészszövetség II. kongresszusát éppen abban az Időben tartotta, amikor a szocialista államok a Szovjetunióval az élen óriási erőfeszítéseket tesznek a világbéke megvédésére, továbbá mikor az előkészületek folynak a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának megünneplésére, valamint a szocialista mezőgazdaság építésének 25 éves évfordulójára. Ez a nagy és ünnepélyes méhészkongresszus 1973. december 8-án és 9-én lett megtartva Košicén, az építészek szállodájának nagytermében. Az összegyűlt közel 300 méhész és meghívott vendég meghallgatta a Szlovákiai Méhészszövetség Központi Bizottsága választmányának beszámolóját és azt hozzászólásaival konstruktívan értékelte. A gyűlésen meglettek választva az egyes bizottságok, melyek felelősek \oltak a kongresszus vezetéséért, a határozati javaslat kidolgozásáért és a választás előkészítéséért. A kongresszus a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatai jegyében folyt le, a szocialista gazdasági terv továbbfejlesztése szemelőtt tartásával. A megnyitót Čajovský mérnök, a Méhészszövetség elnöke tartotta s a további beszámolókat az egyes referensek. Szükségesnek tartom, hogy a magyarajkú méhészekkel ismertessem a kongresszuson elhangzott beszámolóból legalább a méhcsaládok utolsó öt évben való szaporulatát, valamint a szlovákiai méhészek létszámát járások szerint az 1969-es évtől 1971-ig. A MÉHCSALÁDOK SZAPORÜLATA AZ UTOLSÖ 5 ÉVBEN 1968 1989 1970 1971 1972 Nyugat-szlov. kerület 154.641 156.657 162.928 163.029 163.346 Közép-szlov. kerület 135.012 142.103 147.618 148.965 147.422 Kelet-szlov. kerület 87.842 93.797 97.179 100.416 101.784 Összesen: 377.495 392.557 407.725 412.410 412.552 Ez a táblázat kimutatja a méhcsaládok évről-évre való növekedését és mondhatjuk, hogy ez örvendetes tény már azért is, mert látjuk, hogy az állandó szaporodás biztosítja a mezőgazdaságban a növények beporzását, megtermékenyítését, s ezzel óriási összegeket biztosítunk a nagyüzemi mezőgazdaságok terméshozamainál. Szlovákiában 1972. december 31-ig 412 ezer 552 méhcsalád volt nyilvántartva. AZ ALÁBBIAKBAN ISMERTETNÉM SZLOVÁKIA MÉHÉSZEINEK LÉTSZÁMÁT 1969 TÖL 1971-IG AZ EGYES JÄRÄSOK SZERINT okt. 31-ig 1972. okt. 31-ig Г. IZ. Járás 1969 1970 1971 összesen műnk. megosztás földm. egyéb 1. Ban. Bystrica 1612 1604 1554 1560 584 210 766 2. Bardejov 534 546 547 536 125 108 303 3. Biava-mesto 677 677 662 641 280 48 313 4. Blava-vidiek 645 636 648 652 240 123 289 5. Čadca 639 660 700 713 294 91 328 6. Dolný Kubín 975 1017 1016 1043 293 401 349 7. Dun. Streda 658 676 695 686 211 171 304 8. Galanta 1076 1128 1198 1279 323 344 612 9. Hunienné 366 381 393 417 168 36 213 10. Komárno 726 813 810 829 294 229 406 11. Košice 892 856 875 968 216 318 434 12. Levice 2037 2465 2353 2394 636 496 1262 13. Lipt. Mikuláš 832 867 919 929 364 139 424 14. Lučenec 1535 1539 1560 1574 487 254 833 15. Martin 798 788 776 798 209 118 471 16. Michalovce 535 538 536 543 153 119 271 17. Nitra 1632 1586 1636 1605 415 353 837 18. Nové Zámky 1253 1275 1148 1380 448 315 617 19. Poprad 490 525 530 550 166 149 236 20. Pov. Bystrica 446 475 499 522 261 51 210 21. Prešov 722 746 776 771 241 144 386 22. Prievidza 463 601 600 604 240 96 268 23. Rím. Sobota 1636 1734 1800 1788 442 778 568 24. Rožňava 1219 1218 1232 1226 220 236 770 25. Senica 1402 1141 1440 1496 359 502 635 26. Spis. N. Ves 726 767 813 812 285 80 447 27. Stará Ľubovňa 185 192 197 202 57 30 115 28. Svidník 235 233 210 213 63 50 100 29. Topolčany 793 823 817 827 298 117 412 30. Trebišov 728 759 815 852 235 258 259 31. Trenčín 1159 1136 1169 1166 366 172 628 32. Trnava 1249 1292 1287 1298 438 172 688 33. Ver. Krtíš 1604 1646 1692 1700 330 689 681 34. Vranov 197 203 218 224 58 94 72 35. Zvolen 1759 1775 1790 1747 415 453 879 36. Žiar n/Hr. 1540 1467 1454 1439 484 265 690 37. Žilina 717 738 785 802 258 86 458 Összesen: 34962 35515 36150 36785 10946 8295 17634 Ebből kitűnik, hogy a méhészek létszáma állandóan növekszik és 1971-ben elérte a 36 150 taglétszámot, ami 1972. október 31-el már 36 785-re emelkedett. Ebből 10 496 méhész munkás — 8295 méhész földművelő- és 17 635 méhész egyéb foglalkozású. A tagok létszáma 1973-ban 39 977 méhész. A költségvetés szerint a méhészszövetség 1973-ban 12 millió 760 ezer koronával dolgozott — erről a beszámolóban — úgy a bevételről, mint a kiadásokról beszámolt. Az új választmány 43 tagú — ebből: 37 választmánytag szlovák nemzetiségű, 2 választmánytag cseh nemzetiségű, 1 választmányi tag ukrán nemzetiségű, 3 választmányi tag magyar nemzetiségű. így a magyar anyanyelvű méhészek 3 választmányi taggal vannak képviselve a központi választmányban. A szlovák méhészszövetség arra törekszik, hogy alaposan erősítse Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepét a marxista-leninista alapelvek szerint, a szocialista hazafiság és a proletár-internacionalizmus szellemében. Vezetni a demokratikus centralizmus elvek alapján és kollektív vezetési rendszerrel. Kivánjuk, hogy a kitűzött tervek és határozatok megvalósuljanak — melyhez mi magyar anyanyelvű méhészek szívvellélekkel hozzájárulunk. Luzsicza László, méhész szaktanító Améhpempőt már а XVII. században kezdték használni. Pontos megfigyeléseket végzett a méhpempőről Svammerdman holland kutató 1680- ban és „nyálméznek“ nevezte el. Később Réaumur megállapította, hogy a méhek nyálmirigyeikkel készítik, s hogy ez fontos anyag a méhhernyók számára, nagyon koncentrált tápanyag, ügymondván superétel. 1788-ban Huber, svájci tudós kibővítette Réaumur teóriáját azzal, hogy bebizonyította azt a fontos összefüggést, hogy ha ezzel a táplálékkal van táplálva bármelyik méhhernyó, akkor ez királynővé fejlődik és ezért nevezte el „geleé royale“nak. Ezt követték 1888-ban némely tudósok törekvései, mint például von Plata, Perer, Town-A méhpempö történetéből send a Lucas, Aeppler, Koehler, hogy felhasználják ezt a koncentrált különleges tápanyagot gyógyászati célokra. Paul de Belvefer már 1938 óta tanulmányozta a „gelée royale“ hatását az emberi szervezetre és végül 1952-ben elsőnek a világon sikerült elkészítenie az első gyógyszert a méhpempőről APISERUM néven. 1954-ben a francia egészségügyi minisztérium besorolta a gyárilag készített gyógyszerek csoportjába. A méhpempö gyógyhatásúról szóló tudományos munkák, konferenciák és biokémiai kongresszusok bizonyítják, hogy e gyógyszer hatását még teljesen nem sikerült felderíteni. Mindenesetre mítoszos különleges adagolás is, hogy drazsé formájában fVlTA-APlNOL drazsé) csak 10 napig szabad használni 1 órával reggeli előtt éhgyomorra. Tíz nap után meg kell szakítani használatát, mert amennyit javított az előző 10 napon, azt a 11—20 napon elrontja. így 10 napos szünettel újból lehet használni. E különleges hatásra még egészen nincs fény derítve, de reméljük, hogy a mostani intenzív gyógyszerkutatás ezt is felderíti. Dr. N. G. EGY MÉHÉSZ TAPASZTALATAI A méhek nyugvási ideje a legalkalmasabb a barkácsolásra, továbbképzésre, tervezgetésre, az elmúlt évek tapasztalataival műszaki újítások és módszerek kidolgozására, használatuk előkészítésére. A mezőgazdaság átalakulása és ennek folytán méhészkedési viszonyaink erős megváltozása a méhészet korszerűsítésére is kényszerít. A méhészek a méhlakásoknak, rendszereknek, módszereknek is több irányú korszerűsítését tartják szükségesnek. A nagy Boczonádi fekvőkaptár még ma is nagyon sok. Jellemzőül említem, hogy 10 évvel ezelőttig (a tisztesi üvestarlők alkonyáig) még a 24 keretes NB kaptárakban is az egy családos (egy anyás) méhészkedésnek voltam a meggyőződéses híve. De az utóbbi 10 esztendőben mezőgazdaságunk gyökeres változásának a méhészkedésünkre való hatása a két családos (tartalékcsaládos) méhészRedésre kényszerített. A KAPTÄR ÁTALAKÍTÁSA Két anyarácsot használok: egy beszegezettet és egy mozgathatót. A beszegezett rács a kaptárt 9 és 15 keretes fészekre osztja. Minden kaptáromban jobb oldalt a 15 keretes, bal oldalt a 9 keretes rész van. A helyén rögzített rács keretének felső lapjára elöl-hátul a kaptárfalra érően 12X80 mm méretű bádoglemezt szegeztem a kaptárfalak kirepülésének, elnyílásának megakadályozására. A másik szabadon mozgatható anyarácsos választót — rendszerint a rácsát fedve — csak a 9 keretes részben használom. Háromféleképpen alkalmazható: 1. közvetlenül a rögzített anyarácsos választó mellett bal oldalt. Így 9 és 15 keretes részre különül a kaptár. 2. Ügy, hogy a 9 keretes helyet 3 és 6 keretes részre tagolja balról jobbra haladva. 3. Vagy pedig bal oldalt közvetlenül a kaptárfal mellett. E háromféle elválasztásnak fontos szerep van a két családos termeltetésben és módszereiben. A mozgatható anyarácsos választó keretének felső éléből 12 mm széles részt legyalultam, a bakhátaktől megszabadított egyik 9 keretes rostás fedőt pedig féloldalán 122 mm-es léc rászegezésével megszélesítettera azért, hogy a 9 keretes részt kaptárszintben pontosan fedje a mozgatható anyarácsnak az említett három közül bármelyik helyzetében. Ezen a rostás fedőn szükséges még egy 12X12 mm keresztmetszetű lécnek a beillesztése és felszegezése úgy, hogy a mozgatható anyarácsos választónak a 2. helyzetben leírt állásakor a választó felső éle és a fedő rostaszövete közötti kb. 12 mm-es rést pontosan bezárja, azaz a 3 és 6 keretes szakaszt egymástól úgy elrekessze, hogy a méhek ne juthassanak egyikből a másikba. A 3 keretes szakaszon, a kaptár hátsó falán, középmagasságban egy 22 mm átmérőjű kijárót fúrtam. Esztergályozott dugóval, felfordítőval biztosítva zárni lehet. A bakhátakat elhagytam, mert meggyőződésem szerint fölöslegesek. A rostás fedőket a menekülőhely felső részén, kaptárszintben használom állandóan. Evégett a menekülőhelyen elöl-hátul a kaptárfalra 7 mm vastag farostlemezből olyan betétszeleteket szegezek, hogy a rajtuk nyugvó rostaszövetes keretek felső szintje éppen a kaptárfal felső szintjében legyen. így a rostaszövetes keretek biztonságosan és hézag nélkül zárnak. A kaptár mindig kész a vándorlásra. A kereteket a rostás fedők alatt helyben és vándorláskor egyaránt 4—5 keretre terjedő bőrlemez-szeletekkel úgy takarom, hogy elölhátul 5—6 cm széles rés maradjon. Az idősebb méhek ezeken juthatnak fel a menekülő (szellőző) helyre, s a léputcák is itt kapnak levegőt. A 9 keretes részben mozgatható anyarácsos választónak a menekülőhelyet záró felső, szélesebb fülei részére a beszegezett farost-lemez szeleteken, az említett három állásnak megfelelően a választó vastagságában, gondoskodunk helyről. így az anyarácsos választó felső, kiszélesedő része a megkívánt állásból nem mozdulhat el. Ugyanezt a választó alsó részénél is elérhetjük a választóból hegyével 7—8 mm-re kiálló két szeggel. A választó megkívánt állásánál a kaptár fenekébe nyomjuk őket. így az anyarácsos választó a szükséges helyzetben rögzíthető. A régebben gyártott kaptárak dugős átjáróit megszüntettem. Két dugó szélességű és alacsonyabb (2,5 cm magas) kijáró nyílásokat készítettem szűkítő betétekkel. Vándorlás előtt félfordítóval rögzített deszkalemezekkel zárom ezeket. Sok boszszúságtól szabadultam így. A zárás gyors és biztos. Az ismertetett változtatásokkal és előkészítéssel a vándorméhész tetemes munkát és időt takaríthat meg, és a kaptár a korszerű méhészkedéshez sokkal alkalmasabb. MÉHÉSZKEDŐ MÓDOK A kaptárban két család telel: a jobb oldali 15 keretes helyen a törzscsalád, a bol oldali 9 keretes részben a tartalék. Akácvirágzás kezdete előtt 10—12 nappal (de ennél nem kevesebb idővel) a két családból megalkotjuk a termelő családot úgy, hogy legalább 9 lépen kiterjedt Hasítása legyen (130—140 dm2 mindkét oldalon mérve) természetes összetételben (pete, álca és fedett). A 9 keretes részből a tartalékcsaládot ideiglenesen kezelő ládában rakjuk át. A két anya közül a fiatalabbik — az előző évi — 2 keret saját Hasításával a rögzített és fedetlen anyarácsos választó bal oldalára kerül. E fiasításos lépek mellé szélről harmadiknak egy mézes-virágporost teszünk és még 3 huzalozott, de műlép nélküli keret: tel kitöltjük a mozgatható anyarácsos választóval létesített 6 keretes, most már termelő család fészekrészét. így a termelő család új fészkét anyakorlátozással megalkottuk. A törzscsalád 15 keretes része lesz a mézkamra, a rögzített és fedetlen anyarács mellé zárkóztatott 7 keret fiasítással és még 5 kiépített mézelésre alkalmas léppel. A hiányzó 3 keretet szélről műlépezésre előkészített, huzalozott, de üres kerettel pótoljuk. A 3 keretes részbe egy lépről fiatal méhet rázunk, s a másik család anyját (az idősebbet) egy lépben 6—7 dm2 kelő saját Hasításával és a rajta ülő népével ennek a résznek a közepébe helyezzük. A fiasításos lép egyik oldalára mézesvirágporos, a másikra műlépes keretet függesztünk, és a hátsó kijárót megnyitjuk. Az így készített termelő család a tartalék család gyűjtő népével is erősödik, és az ismertetett anyakorlátozással, fészekmézkamra ala kításával gyakorlatomban eddig a legeredményesebb akácméztermelőnek bizonyult. A két család termelésre való egyesítésekor még rendszerint marad 3—4 fiasításos lép a rajta levő néppel. Ezt a fejlődésben valamiért elmaradt családok erősítésére vagy tartalék anyákkal új termelőcsaládoS erősítésére vagy tartalék anyákkal új termelő családok létesítésére használjuk az ismertetett módszerrel. Az akácvirágzás megindulása előtt a kaptárba* levő 6 huzalos keretből 5-öt műlépezünk, és az akácvirágzás második vagy harmadik napján, amik' v már a méhcsalád viasztermelése nekilendült, a fészek lépei közé 2, a mézkamra fiasításos lépei közé pedig 3 műlépes keretet beközölünk kiépíttetésre. A megmaradt huzalozott keretet pedig műlép nélkül üresen, építtető keretként a fészek szélére tesszük. Ez nagyon hasznos tenyésztési és termelési célokat szolgál. A méhcsalád nagy igyekezettel hereiépet épít benne. Az anya szinte állandóan ezen a lépen tartózkodót és bepetézi. Ez a szűz herelép biztosan a fészekben tartja. Ha ez nincs, az anyák a korlátozott fészekből a rácson gyakran átszöknek a mézkamrába, ezzel pedig a termelés eredménye jelentősen csökken. Az ebben a keretben épült hereiépet 2—3 naponként kitördeljük. (Vigyázat, mert az anyát rendszerint ezen a lépen találjuk!) Olyan családjainkban azonban, amelyeknél kiváló tenyésztulajdonságokat állapítottunk meg már korábban, az épült hereiépet meghagyjuk, hogy fiasításu kikelhessen. Ezzel az új anyák megterniékenyülése idejére a tenyésztésben hasznos herék' számát túlsúlyra juttatjuk és ezzel tenyésztésünket javítjuk. A család herelép építő ösztönének ilyen kielégítése megment attól, hogy a méhek műlépre heresejtet építsenek. Nagyon egyetértek Nagy József mezőcsokonyai méhésztársnak a „Méhészet“ szeptemberi száma 165. oldalán közölt cikkében foglaltakkal e vonatkozásban, azzal a különbséggel azonban, hogy én a szabad építkezésre használt üres, huzalozott keret helyéül jobbnak tartom a fészek külső oldalát. E módszerrel a család fiatal építő méheinek alkalmat adva az az építkezésre, a család viasztermelő erejét kihasználjuk, új lépek építtetésével a kaptár lépkészletét 3—4 évenként megújítjuk'. Ez a méhcsalád egészségének védelmét is nagyban elősegíti. Az akácvirágzások végével, d pörgetések után a termelő csa(Folytatás a 8. oldalon.)
