Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-29 / 26. szám

1 1874. Június 29. WARin FÖLDMŰVES, ERTEKES MUNKÁT VEGEZ GÖMÖR MEZÖGAZDASÄGANAK A FEJLESZTÉSÉBEN AZ AGROSTAV ф SIKEREIKET A JÖ POLITIKAI MUNKA ALAPOZZA MEG ф AZ ALKALMAZOTTAK EGYHARMADA VERSENYBEN A SZOCIALISTA MUNKABRIGÄD CÍM ELNYERÉSÉÉRT Ahol a racionalizálás élő valóság Minden tájegységnek, körzetnek, já­rásnak megvan az egyedi, sajátos kü­lönlegessége. Adódik ez a talaj jelle­géből, a domborzati viszonyokból, az éghajlati feltételekből, esetleg a ter­melési hagyományokból. Mindez éle­sen ütköződik ki a mezőgazdaságban. Gömör dimbes-dombos vidékén az állattenyésztés fokozásának legsürgő­sebb feladata a szarvasmarhatenyész­tés gyors fejlesztése. E feladat telje­sítése szempontjából tehát a legelső tennivaló a korszerű istállók létesí­tése, valamint a meglevők átalakítása, korszerűsítése, hogy kellőképpen ki­elégítsék a megnagyobbodott, össze­vont és a termelést szakosító szövet­kezetek ilyen irányú követelményeit. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy e feladat valóraváltásában fon­tos szerepkört tölt be a mezőgazdasá­gi építkezéseket realizáló AGROSTAV, közős szövetkezeti vállalat. Amikor azonban a vállalat Igazga­tójával Hanzel Ladislav elvtárssal be­szélgettünk vállalatuk munkájáról, akaratlanul is egy jelentősebb érték, a dolgozók kezdeményezése, öntuda­tos munkaigyekezete, racionális tevé­kenysége lépett előtérbe. A FEJLŐDÉS EGYES ÄLLOMÄSAI A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban az AGROSTAV Közös Szövet­kezeti Vállalat Jesenskén (Feleden) székel. Több mint ötéves fennállása alatt — ugyanis 1969-ben alakult meg — jelentős fejlődést tud felmutatni. Míg 1969-ben kitűzött teljesítményei­nek összértéke 21 millió koronát tett ki, 1973-ig teljesítményük évi 40 mil­lió 580 ezer koronára emelkedett. Ez idei teljesítménytervük pedig 63 mil­lió koronát tesz ki. Munkájuk termelékenysége szintén kiválónak mondható, hiszen 1973-ban a vállalat munkatermelékenysége 104 százalékot tett ki, ebben az évben pe­dig április végéig már 109 százalékra emelkedett. Csupán ez a néhány szám­adat is fejlődésük gyors ütemét tanú­sítja. Egy vállalat gyarapodása azonban alapeszközeinek értékén ugyancsak lemérhető. Vajon hogyan áll e járás Agrostav vállalata ezen a téren? Meg­alakulásukkor alapeszközeik értéke 7 millió koronát tett ki, ami 1973 vé­géig 22 millióra gyarapodott. Ez év­ben terveik szerint alapeszközeik ér­téke meghaladja a 26 millió koronát. A járás összes mezőgazdasági üze­me egyúttal tagja is az AGROSTAV Közös Szövetkezeti Vállalatnak. Így csaknem 40 szövetkezet és 6 állami gazdaság veszi teljes mértékben igénybe a vállalat szolgálatait. Mun­katartalmukat az építőipari szolgálta­tásokon, istállók, gazdasági épületek építésén és rekonstrukcióján kívül je­lentős mértékben a talajjavítás!, re­kultivációs és vízgazdasági munkák képezik. Idei tervükben a talajjavítésl intézkedések valamint a már meglevő meliorációs berendezések karbantar­tása munkájuk komoly hányadát, évi teljesítményüknek csaknem felét je­lenti. SZIGORÚ ELLENŐRZÉS ALATT Igényes feladatot tölt be az Agro­stav, hiszen az építőipart képviseli a mezőgazdasági termelés korszerűsíté­se terén. Mondhatnánk két fronton harcol. Egyrészt a vállalat állandó al­kalmazottaival kell foglalkoznia, más­részt viszont a szövetkezeti dolgozók azon munkáját is meg kell szerveznie, amit az építkezéseken végeznek. A felettes szervek ellenőrzésén felül te­vékenységét maguk a mezőgazdasági üzemek is szigorúan figyelik. Így el­mondható, hogy a vállalat ellenőrzése sokkal szélesebb körű, mint más üze­mek esetében. Maguk a szövetkezetek ügyelnek arra, mit hogyan végez sa­ját vállalatuk az Agrostav. Viszont azt sem szabad elhallgatni, hogy ez a vál­lalat a mezőgazdasági üzemektől is jelentős segítséget kap. Amint már erről szót ejtettünk az állattenyésztés, különösen a szarvas­­marha tenyésztés fejlesztése fontos a járásban. Ezért az Agrostav feladatai­nak túlnyomó része a tehénistállók építésére, illetve a már meglevők kor­szerűsítésére, átalakítására irányul. Nagyobb építkezéseik a nemrég VCe­­lincében (Méhiben) megkezdett 320-as tehénlstálló építése, valamint további két istálló korszerűsítése önsegélyes formában. További építkezéseik Rimav­ská Serben (Rimaszécsen) épülő kor­szerű teljénistálló, valamint a Gemer­ská Vesben (Gömörújfalun) épülő 540-es istálló létesítése. Ezzel kapcso­latban megjegyzést érdemel, hogy az említett építkezéseken a vállalat dol­gozói a Szlovák Nemzeti Felkelés, va­lamint hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 30. évfordulójá­nak tiszteletére vállalták, hogy az em­lített két utóbbi építkezés befejezésé­nek határidejét egy hónappal lerövi­dítik. A vállalás teljesítése érdekében minden szükséges intézkedést megtet­tek. Azonban egy dolog hátráltatja e vál­lalások teljesítését. Az Istállók tech­nológiai berendezését a zvoleni Agro­technika képtelen korábban leszállt-, tani, mivel ezt a gyártó cégtől még nem vették át. így a dolgozók válla­lásának sikeres teljesítése, bárhogy igyekeznek, bizonytalan. A legutóbbi ellenőrző napon végzett felmérés és az Agrotechnikával folytatott tárgyalás után bizonyos reménysugár villant fel, hogy az Agrostav dolgozóinak talán mégis sikerül időben teljesíteni érté­kes vállalásukat. TOVÁBBKÉPZÉS A FEJLŐDÉS ÜTEMÉVEL ÖSSZHANGBAN Mivel az Agrostav vállalatnak szá­mos régebbi, de igen sok újabb, kor­szerű gép áll rendelkezésére, elsődle­ges feladatul tűzte, hogy gépkezelőit az összes gép ismeretére kiképzi. Ez lényeges munkájukban, hiszen a gé­pek helyes kihasználása képezi fel­adataik sikeres teljesítésének alapját és legfontosabb előfeltételét. Amint az igazgató elvtárs elmon­dotta, üzemükben 1972-ben nyolc; 1973-ban tizenegy és ez évben már öt dolgozót képeztek ki a nehéz gépek kezelésére. További hat dolgozó még ebben az évben vége? gépkezelői tan­folyamot. — Dolgozóink többsége fiatal — mondotta beszélgetésünk során Han­zel igazgató elvtárs — akik szívesen mennek Ilyen tanfolyamokra, hogy szakmai Ismereteiket kibővítsék. Hogy valőban „fiatál“ üzem vagyunk, azt az is igazolja, hogy gépkezelőink közül a legidősebb 35 éves, a többi pedig nála fiatalabb. így feladataink tel­jesítését biztosítva látjuk, mert csu­pán az új technika és a legkorsze­rűbb technológia kihasználásával ér­hetjük el a munka termelékenységé­nek növekedését, s úgy vélem — sőt meggyőződésem —, hogy éppen ez az, amit а XIV. pártkongresszus, valamint a Központi Bizottság legutóbbi plená­ris ülése is kihangsúlyozott. RACIONÁLIS TEVÉKENYSÉG De nemcsak a gépkezelők, hanem az üzem többi dolgozója és alkalma­zottja is a racionális munkaszerve­zésre törekszik. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy olyan rendszert vezettek be, amelynek se­gítségével pontosan, szinte órára meg tudják mondani, mikor és hol kezd munkába az egyik vagy a másik gép. Erre egy példa: a szövetkezetből fel­hívják az Agrostav illetékes osztályát, hogy másnapra kellene nekik mond­juk egy autódaru. A nehéz gépek részlegének vezetője pontos nyilván­tartása alapján rövid időn belül meg­állapíthatja, hogy e gép mondjuk más­nap a déli órákban már az illető szö­vetkezetben lehet. — Ha saját munkánk, az általunk nyújtott teljesítmények alapján érté­kelhetnénk eredményeinket, ezek még jobbak is lehetnének — jegyzi meg az igazgató elvtárs. — De sajnos, függő viszonyban vagyunk, hiszen a legkü­lönbözőbb építkezési munkákon kívül igen jelentős az általunk végzett szol­gáltatások terjedelme is. Ránk hárul az a feladat, hogy a szövetkezetekben megvalósítandó építkezéseket a leg­aprólékosabban ‘ megtervezzük, tehát a szükséges technológiával komplex 'módon biztosítsuk. Ha az építkezést szállítói alapon biztosítjuk, úgy feltét­lenül egy teljesen komplett egységet adunk át minden hozzávalóval, mond­hatnánk kulcsra. A vállalat minden egyes részlege az önálló elszámolás alapján végzi mun­káját. Mindegyik részleg ismeri fel­adatait, megkapja a szükséges irány­számokat, a meríthető összegek ter­vét, az elérendő jövedelmet. Mind­egyik részlegnek saját gazdasági fele­lőse, ökonómusa van, aki a szükséges adminisztratív munkát elvégzi. Minden hónapban ellenőrzik a terv teljesíté­sét és a részlegek gazdálkodását. így nem történhet meg, hogy nagyobb le­maradás mutatkozna, mivel a részleg­­vezetők és maguk a dolgozók is jól ismerik feladataikat és operatív mó­don igyekeznek a felmerülő problé­mák rugalmas megoldására. AMI MINDENKIT ÖRÖMMEL TÖLTHET EL További beszélgetésünk során Han­zel igazgató elvtárs visszatért a Ge­merská Vési építkezésre. Elmondotta, hogy a munka jó ütemben halad, amit annak is köszönhetnek, hogy a válla­lat tizenkét munkaközössége áll ver­senyben a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. — Üzemünkben azt a nézetet vall­juk, hogy az emberektől függ minden eredmény, csupán kellőképpen gon­doskodnunk kell róluk, bármilyen sze­rény keretek között is, amit az embe­rek feltétlenül értékelnek és igyekez­nek viszonozni. Üzemünkben e téren egyáltalán nincs hiba. Ezért nem fé­lünk attól, hogy az idei még fokozot­tabb, igényesebb feladatainkat ne tud­nánk teljesíteni. Habár nem titkoljuk, hogy bizonyos nehézségeket kell le­­küzdenünk, — mondotta az igazgató elvtárs. Az üzemnek összesen 427 dolgozója volt ez év április végén, viszont az alkalmazottak tervezett létszámterve 449 fő. így az alkalmazottak létszámát csupán 95,1 százalékra teljesítik. En­nek ellenére a dolgozók munkaigye­kezete, továbbá a korszerű technika és a legújabb technológia felhaszná­lásával a fokozott közetelményeknek is eleget tudnak tenni. — Egyesek azt mondják, mire a sok értekezlet — jegyezte meg Hanzel elvtárs. — Nálunk viszont a tapaszta­lat azt mutatja, hogy abban a hónap­ban amikor szakszervezeti vagy párt­szervezeti gyűlést tartunk nem lesz semmilyen baj a tervteljesítés körül. Az értekezleteken az elvtársak előtt nyíltan feltárjuk a helyzetet. Igyek­szünk közösen megvitatni, megoldani a problémát. Mivel építkezési válla­lat vagyunk, gyakran merülnek fel olyan problémák, amit sem a mester, sem a részlegvezető, sőt sok esetben még a vállalat igazgatója sem tud azonnal megoldani. Viszont igyek­szünk munkánkat úgy megszervezni, hogy amíg • a hiányzó anyag megér­kezik a dolgozók más szükséges mun­kát végezzenek. S ezt a jó szokást a dolgozók egyre jobban magukévá teszik. S ez az ami mindenkinek örömére szolgálhat. Ebben mutatkozik meg a racionális gondolkozás, a racionális munka, ami nemcsak szavakban, ha­nem a konkrét tettekben Is megnyil­vánul. A dolgozók tudják, milyen munka vár rájuk. Tudják azt, hogy mondjuk egy hónapban, egy km hosszú szaka­szon kell a patak meder szabályozást elvégezniük. S amint az igazgató el­mondotta, öröm hallgatni, ha a vezető az építkezésre jön az ott dolgozók nem azzal fogadják, hogy kevés a fi­zetés, hanem azt mondják: „De jó, hogy jött igazgató elvtérs, mert elfo­gyott a burkolókő, tessék mér elin­tézni, hogy mihamarabb kapjunk. Mert ha nem lesz, úgy szombaton és vasárnap is dolgoznunk kell, hogy időben elkészüljünk — mert a mun­kának készen kell lennie.“ A GÉPPARK KÉRDÉSEI A vállalat gépparkja nagyobbára öregebb gépekből áll, de akadnak újabbak is. A régieknél gyakori a meghibásodás, a pótalkatrészek pedig sokszor hiányzanak. A gépjavító rész­leg dolgozói csaknem mind fiatalok. Korátlaguk mindössze 27 esztendő. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az összes gép üzemképes le­gyen. Ha kell még a szabad- és ün­nepnapokon is bejönnek megjavítani a gépeket, hogy azok lehetőleg minél kevesebbet „rostokoljarmk“. Jól tud­ják: fontos láncszemét képezik a vál­lalatnak. Ha az egyik részleg „kiesik“, úgy ezt a többi is megsínyli. Azt, hogy a gépjavítók valóban jő munkát végeznek, a legutóbbi műszaki ellenőrzés is igazolta, hogy a bizott­ság jegyzőkönyvileg állapította meg, hogy a 03-as gépesítési részlegen jól gondozzák a rájuk bízott munkaesz­közöket, hiszen még a régebbi típusú, már kiselejtezésre érett tehergépko­csik is egytől-egyig kitűnő műszaki állapotban voltak. A vállalatnak 48 teherkocsija van. Sajnos, különféle típusúak, a Tatra— 111-től, a 148, az SPT, a V3S-ig és a Roburíg a legkülönbözőbb típusokat képviselik. Távlati koncepciójuk sze­rint a Tatra 148-as, valamint e V3S típusú tehergépkocsikat kívánnák meghagyni, míg a többit kiselejtez­nék. Ez azonban jelenleg még meg­oldhatatlan, mert lényegesen csök­kenne a tehergépkocsl-park, ami ko­molyan veszélyeztetné a terv teljesí­tését. Van bizonyos tartalékuk, mert amennyiben az szükséges, a tagságot képező mezőgazdasági üzemek is ren­delkezésükre bocsátják tehergépko­csijaikat. Hiszen ezt a vállalatot sa­játjuknak Ismerik és annak is tartják. S ez a szövetkezetek, illetve a mező­­gazdasági üzemek és az Agrostav köl­csönös viszonyéban minden téren megmutatkozik. Gépparkjukat a 46 tehergépkocsin kívül 11 bulldózer. 9 kanalas-bagger, 2 autó-daru, 1 úthenger és 5 telajmarő képezi. Ebben az évben egy új árok­­mélyítő gépre várnak. A járás Agrostav vállalatának van még egy érdekessége. Ugyanis ebben az éven a 427 állandó dolgozó közül 120 cigányszármazású, ami az alkal­mazottak létszámának 27 százalékát teszi ki. Az igazgató ezekkel a dolgo­zókkal is nagyon elégedett. Munkáju­kat lelkesen, megbízhatóan, becsüle­tesen végzik. Komoly vetélytársak a munkában Botos József, valamint Ci­­bula János szocialista munkabrigádja, hol az egyik, hol a másik Igyekszik riválisát jobb munkával túlszárnyalni. S ebben a vállalatban uralkodó kitűnő munkalégkör, a jó politikai munka és a dolgozók felőli kellő gondoskodás tükröződik, s kétségtelen, hogy éppen ezek a tényezők járulnak nagymérték­ben hozzá, hogy -az Agrostav közös szövetkezeti vállalat a járásban kéz­zelfoghatóan jő munkaeredményeket mutathatott fel. Csak remélni lehet, hogy ez a munkaigyekezet és lelke­sedés a jövőben sem csökken, hogy még szebb eredményekkel segíthessék elő járásuk mezőgazdaságinak fejlő­dését. OBENAU KÄROY 7 ■papjainkban a fajtakérdés nemzetközileg az érdek­lődés homlokterébe került a szarvasmarhatenyésztésben. Egyes fajták tenyésztőszerveze­tei számos országban ellentétbe kerültek egymással. A helyzetet bonyolítja, hogy a tej- és mar­hahús termelésben egyre in­kább a gazdasági és ökonómiai tényezők kerültek előtérbe. Ez a körülmény pedig nagy terüle­teken azonos típusok tenyész­tését teszi megokolttá. A borz­deres fajta tenyésztőinek is szembe kell nézniük ezzel a ténnyel, amely messzemenő kö­vetkezményekkel jár a tenyész­­cél és a nemesítést eljárások megválasztásában. A korszerű tenyészcél szerint a tehenenkéntl éves tejterme­lésnek állományátlagában el kell érnie az 5000 kg-ot (az első laktáciőban a 4000—4500 kg-ot)! Növelni kell a termelési biztonságot (csökkenteni a nem kielégítő termelés miatti selej-Tudnivalók a borzderes marháról tezés szükséges arányát), ez pedig megköveteli az ivari ko­raérés genetikailag megalapo­zott fokozását Is. A jó gépi fej­­hetőséget a masztltisz iránti fo­gékonyság növekedése nélkül kell elérni, ás ehhez a feltéte­lek adottak a borzderes marhá­ban. A tej zsírtartalma közelítse meg a 4 %-ot, a fehérjetartalom pedig a 3,4—3,5 %-ot. A hűs­­termelőképességet olyan szín­vonalon kell tartani, hogy a hizlalásra kerülő fajtatiszta borjak megfelelő áron, értéke­síthető hízottmarha-állomány előállítását tegyék lehetóvé. A modern tartási- és üzemeltetési (fejésl) technológiák előtérbe állítják a tartós stresszhatások elleni rezisztenciát, mint sze­lekciós szempontot Is. Emiatt Is igen fontos lenne az egyes faj­ták összehasonlító értékelését és minősítését mindazon tulaj­donságok együttes vizsgálatára kiterjeszteni, amelyek a tej- és hústermelést közvetlenül vagy közvetve meghatározzák. A re­korderek alapján történő fajta­­összehasonlítások Igen gyakran félrevezetőek. A korszerű tenyászcélok meg­valósításához meg kell szaba­dulni az elavult nézetektől és megkötöttségektől is. Ki kell aknázni a modern tenyésztési eljárásokban és a nemzetközi együttműködésben rejlő előnyö­ket. A versenyképesség fokozá­sa céljából a borzderes fajtát egységes fajtaként kell neme­síteni, kalakltve a kooperációt a fejlődő országokkal is, ame­lyek számára a borzderes mar­ha — jő hőtűrő és alkalmazko­dóképessége folytán — nagy érdeklődésre tart számot. (Weber F.) eredmények! A múlt évben az NDK takar­mánykeverő ipara 103 üzemegy­ségében összesen 3,7 millió ton­na teljes tápértékő keveréket gyártottak. Idén azonban Far­­stenwaldban újabb korszerű ta­karmánykeverőt háznak forga­lomba, mely évente 100 ezer tonne keveréket gyárthet a me­zőgazdaság száméra. Napjainkban az NDK mintegy 45—50 latja takarmánykeveré­ket gyárt a gazdasági állatok számára. A keverékben össze­sen 4200 dolgozót foglalkoztat­nak. Ezek közül 365 dolgozó különleges szállítókocsikkal mintegy 2 millió tonna ömlesz­tett takarmánykeveréket juttat a mezőgazdasági üzemekbe. —rono—

Next

/
Thumbnails
Contents