Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-15 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. június IS. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRDMA ÁLLANDÓ FELADATI A fiatalok stabilizálása Hű maradt a mezőgazdasághoz sok esetében 114, a középiskolások­nál 120, és a tanonciskolfisoknál 92 szőzalékra. A szövetkezeti munkaiskolákban töbnylre fiatalok bővítik tudásukat. A mezőgazdasági fiatalok stabilizá­lására a járás 900 ezer koronát in­vesztált. A szocialista brigád címért versenyző kollektívákban összesen 105 fiatal (30 éves korig) találhatú. A 20 versenyző brigád közül kettő ifjúsági kollektíva. • A Veľký Krtíš I (nagykürtösi) járásban is fokozott figyelmet szentel­nek a fiatalok munka- és életkörül­ményeinek javítására. Ennek keretén belül félmillió korona értékű munka­ruhát és lábbelit vettek, 570 ezer ko­rona értékben öltözőt és mosdókat építettek és 650 ezer koronát üdülésre és gyógykezelésre fordítottak. A szö­vetkezetekben a gazdasági udvarok rendbehozása 3 millió 359 ezer koro­nába került. Tizennégy szövetkezetben már bevezették a tagok rendszeres szabadságolását. 0 A svidníkl járásban 11 efsz­­ben egész évben étkezhetnek a dolgo­zók az üzemi konyhában, a többi egy­előre csak az idénymunkák alatt üze­mel. Az anyagiakat erre a kulturális alapból merítik. 0 A levicel (lévai) járásban 130 szövetkezeti lakásegységet fejeztek be, melyeknél előnyben részesítették a fiatal mezőgazdasági dolgozókat. Még sokáig folytathatnánk így a fel­sorolást. ás említhetnénk sorjában az egyes járásokat, ahol, hála a Paraszt­szövetség járási bizottsága gondossá­gának, sokat tettek a fiatalok érde­kében. A felsoroltak ellenére sem lehetünk azonban teljesen elégedettek, meri még mindig sok a megoldásra váré probléma. Itt van például a két mű­szak, főleg az állattenyésztés szaka­szán, a szabadidő ésszerűbb kihaszná­lásának megszervezése, különböze sport- és kulturális rendezvények, e korszerű lakáskultúra stb. Mindebben jelentős szerepet játsz­hat a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége járási bizottsága, együttmű­ködve az irányító szervekkel, vala­mint a Nemzeti Front érdekelt szer­veivel. Nem vitás, hogy mindez segíl kiegyenlíteni a falu és a város közti különbséget és részben kielégíti í mezőgazdasági és falusi fiatalság igé­nyeit. J. P keserfi kenyerét. munkásnak — a Rózsa Károly már gyermekként ette a kapitalizmus Éppoly nehéz volt a sorsa, mint a többi mezőgazdasági nagybirtokokon. Csak a felszabadulás után fordult jobbra a sorsa. Először mint ifjúmun­kás tevékenykedett, majd a kommunista párt tagjává vált. A mostovai (hidaskürti) állami gazdaság élére került, jó szervezőképessége predeszti­nálta erre a posztra. Ezt követően a Kráfová n/V-i (vágkirályfai) efsz el­nöke, tíz éven át. A szövetkezetek egyesítésére került sor, s őt pedig a Parasztszövetség járási bizottságának titkári tisztsége betöltésével bízták meg, ahol jól helytáll. Szervezi a szocialista munkaversenyt, a szemléltető agitáciőt, törődik a járás szövetkezeti tagjainak fürdői gyógykezelése prob­lémáinak megoldásával, az üdülésekkel, stb. Természetesen, egyik legfontosabb feladatának tartja szövetkezetekben kibontakoztatni a tagok kezdeményezőkészségét, a szocialista brigádmoz­galmat, a kötelezettségvállalások teljesítését, a mezőgazdaság szocialista átépítése 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója legméltóbb megünneplése szempontjából. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük: 25 üzemi és 5502 egyéni kötelezettségvállalás született, 18 millió korona értékben. A szövetkezeti tagok vállalták: az idén terven felül 2199 mázsa húst, 280 ezer liter tejet, 580 ezer tojást, 1070 mázsa burgonyát és 12 ezer mázsa cukorrépát termelnek, illetve értékesítenek. Szépítik, rendezik a gazda­sági udvarokat, javítják a dolgozók munka- és életkörülményeit. Ennek a kötelezettségvállalásnak nem szabad a papíron maradnia: kéz­zelfoghatóvá kell tenni. Ehhez elengedhetetlen a következetes ellenőrzés, a tárgyilagos értékelés, az igazságos felülbírálás. Szöveg és kép: K. F. Az összefogás eredménye Lassan mér egy éve lesz annak, hogy Kravany nad Dunajom (Karva) községben ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének ez új, kor­szerű sportpályát. Mielőtt azonban részletesen beszámolnánk az ezzel ösz­­szefüggő problémákról, fontosnak tar­tom elmondani az alábbiakat. A községben az 1965-ös árvízka­tasztrófát megelőzően élénk volt a sportélet, de a természeti katasztrófa után mintha elvágták volna a munka folytatásának fonalát. Nem volt ember a községben, aki fölkarolta volna a fiatalokat, hogy azok az elődök útján haladva tovább tevékenykedjenek. Pedig az 50 éves múltra visszatekintő Družstevník sportszervezet munkáját sikerek fémjelzik. Pedig nyolc ízben kellett új sportpályát építeni, ami eb­ben az időszakban nem kis feladatot jelentett. 1970-ben Gulyás László vette kezébe a „gyeplőt“. Ez a tehetséges fiatal lett a sportszervezet elnöke, akinek lelkesedése átragadt a többi fiatalra Is. Az említett év őszén beneveztek a járási bajnokság III. osztályába, s ha egy kis szerencséjük van, akkor a szomszédos búcsiakat megelőzve a ko­­márnol járási bajnokság II. osztályá­ban küzdhetnének. De nem így tör­tént, mert a szerencse elpártolt tő­lük, amikor Zemianská Olčán (Nemes­­őcsán) csak döntetlenre futotta ere­jükből. Jobb gólaránnyal a búcsiak jutottak följebb. A fiatalokat e bal­­szerencse nem kedvetlenítette el, mert továbbra is nagy akarással, lel­kesedéssel küzdenek a bajnoki pon­tokért. Látva ezt a szövetkezet veze­tősége Nágel József elnökkel az élen, valamint Szurdi László, az állami gaz­daság részlegvezetője és Tarina Ottő, a Mezőgazdasági Szaktanintézet igaz­gatója, minden tőlük telhetőt meg­tesznek a falu sportjának fejlesztése érdekében. Két évvel később megszületett a döntés, hogy a fiatalok számára egy Még élénken emlékezetünkben él a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságénak egy évvel ez­előtt Koíicén (Kassán) tartott plená­ris ülése, melyen a tárgyalás fő programpontját a fiatal mezőgazdasá­gi dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek megjavítása képezte. A Parasztszövetség járási bizottsá­gainak a plánnm-határozatábél egyér­telműen adódott a feladat: rendszere­sen foglalkozni az ifjúsággal és a problémák megoldásánál együttmű­ködni a járás mezőgazdasági irányító szerveivel és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel. Egy évvel a Parasztszövetség Köz­ponti Bizottságának a fontos határo­zata ntán egyöntetűen megállapíthat­juk, hogy a járási bizottságok az ese­tek többségében kellő gondot fordí­tottak az Ifjúsági kérdésekre. 0 A Parasztszövetség Považská Bystrica-t Járási Bizottsága például a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a SZISZ járási bizottságával kar­öltve hármas megállapodást kötött a falusi és mezőgazdasági ifjúság irá­nyítása érdekében. Ennek eredménye­képpen máris sok szövetkezetben megalakultak a SZISZ alapszervezetei és számos fiatal szövetkezeti dolgo­zót készítettek elő tagfelvételre a pártba. A Parasztszövetség járási bizottsága a járási mezőgazdasági igazgatóság­gal és a SZISZ járási bisottségával a mezőgazdasági csúcsmunkák idején szocialista munkaversenyt hirdet, melynek részvételére főleg a fiatalo­kat aktivizálja. A máit évben 63 fiatal mezőgazdasági dolgozó kapta meg a Parasztszövetség járási bizottságának aratási lobogóját, 2B-an részesültek pénzjutalomban, két ifjúsági kollek­tíva elnyerte a fesztivál-virágot és a kollektívák három tagja Szovjetunió­ban jutalomüdülésen vehetett részt. A járásban megrendezték a traktoro­sok ügyességi versenyét, értékelték a legjobb kombájnost és a kilencéves alapiskolák tanulói számára „Oj tech­nika napja“ című akciót is rendez­tek. Megalakult a fiatal mezőgazdasági szakemberek klubja is, melynek fő hivatása, hogy az új műszaki-tudomá­nyos ismereteket a mezőgazdasági gyakorlatban is mielőbb hasznosítsák. E klnb a Parasztszövetség járási bi­zottságával, a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a SZISZ járási bi­zottságával közösen összejöveteleket rendez, tanfolyamokat szervez az élenjáró mezőgazdasági üzemekben. Š a klub legaktívabb tagjai különböző külföldi tanulmányutakon is részt­­vesznek. A szociális gondoskodás terén is jelentés intézkedések, változások tör­téntek a járásban. Több fiatal mező­­gazdasági dolgozónak folyósítottak különböző kamatmentes kölcsönöket, szubvenciót a családi ház építéséhez, 8 a katonaságtól Visszatérőkről sem feledkeztek meg. A partner-szervezetek arra is ügyel­tek, hogy a fiatalok mindig a képesí­tésüknek megfelelő munkabeosztást kapjanak és teljes mértékben kihasz­nálhassák képességeiket, kamatoztat­hassák tudásukat, valamint érdem szerint legyenek jutalmazva. Arra is gondot fordítottak, hogy minél több fiatal vehessen részt hazai, illetve külföldi üdülésen. A máit évben pél­dául 30 éves korig 31-en nyaraltak külfüldőn és 103-an idehaza. Mindezek mellett az érdekköri te­vékenységről sem feledkeznek meg. Labdarúgó tornát, honvédelmi verse­nyeket szerveztek és alkalmilag több táncmulatságot is műsorra tűztek. Ebben az összefüggésben hasonló­képpen beszélhetnénk a Parasztszö­vetség többi járási bizottságának mun­kájáról is. 0 A galantai járásban például 3467 olyan fiatal dolgozik, aki még nem töltötte be a 35. életévét. Ebből 153 funkcionárius. A járás jól teljesíti a szakkáderek széthelyezésének tervét az egyes szövetkezetekbe. A főiskulá­korszerű játszóteret építenek. A köz­ség szívében egy hektár földterületet bocsátottak a sportszervezet rendel­kezésére. A munkálatokat Virág Ist­ván traktoros végezte nagy gonddal és lelkiismeretességgel. Amikor ezzel végeztek, következett a nagy munka. A „Z“ akció keretében folyó mun­kálatok menetére Tóth István hnb­­elnök ügyelt. Az Induláshoz a HNB tanácsa 60 ezer koronát szavazott meg, míg a sportszövetség járási el­nöksége hétezer koronával járult hoz­zá. A terveket Duka István mérnök, a mezőgazdasági szaktanintézet igaz­gatóhelyettese készítette el. Első teen­dőjük a vízhálózat bevezetése volt, hogy öntözni lehessen a pálya talaját, mivel azt speciális fűmaggal vetették be. Amikor a járási elnökség látta a szorgos igyekezetét, javaslatéra 110 ezer koronát szavazott meg az új sportlétesítmény elkészítésére. A karvaiak kezdeményezését a járási szervek méltányolták; abbéi Indultak ki, hogy a falu fiataljain kívül, a me­zőgazdasági szaktanlntézetben ts kö­zel 250 fiatal van, akiknek többsége sportszerető és azok számára is lehe­tővé kívánták tenni a rendszeres test­edzést. Mert a tanulás, a gyakorlati oktatás után feltétlenül szükségük van felüdülésre. A szövetkezet vezetősége fedezi á fölszerelés, az állami gazdaság pedig a csapatszállítás költségeit. A lakos­ság meg társadalmi munkával járul hozzá a sportlétesítmény mielőbbi el­készítéséhez. Közös összefogőssal olyan sportpályát építettek Karván, melynek alig akad párja a komáromi járásban. A szurkolókat 300 férőhelyes lelátó várja minden mérkőzésre. Csupán a fiatalokon múlik, hogy a kapott aján­dékot jó és sportszerű játékkal hálál­ják meg a község vezetőinek, polgá­rainak. A helyt sportszervezet elnöke, Gu­lyás László fiatal és tehetséges játé­kos. jelenleg а III. osztályban küzde­nek a bajnoki pontokért, azonban nincs kizárva, hogy elérkezik az idő, amikor а II. osztály tagjai lehetnek. Ehhez minden támogatást megkapnak. Az erőgyűjtés után nekifognak a szociális épület építéséhez. Ha azt Is olyan nagy lelkesedéssel és akarással csinálják majd, mint a sportpályát, akkor nem kell sokáig várni rá. Az anyagi fedezet nem hiányzik. Társa­dalmi összefogással pedig csodákat művelhetnek. Őszinte szívből kívánjuk a karvat sportolóknak, vezetőknek és szurko­lóknak, hogy kitűzött céljukat mi­előbb elérjék. A. j. A díszoklevél átadásának örömteljes pillanata. »> ♦> v v ♦> »I« v »> »Z* *Z* »> v v v *Z* v ♦!* v v v v *!♦ v «J» v v v ♦> *Z* v v »I* v v v ♦> ♦> v v *Z* v *Z* *Z* •!* *1* •:< vvvv wvv BETEGSÉGEK a MEZÖGAZDASÄGBAN Till figyelmet a megelőzésnek A mezőgazdasági munkát a múltban egészségesnek, sőt Idillikusnak tar­tották. Hogy ez a feltételezés nem volt helytálló, azt legjobban a munka­­képtelen és a balesetet szenvedő mezőgazdasági dolgozók magas száma bizonyltja, mely meghaladja az országos átlagot. Hogy mi ennek a nem kívánatos jelenségnek az oka, azt MUDr. Maiík-tól és MUDr. Ulrichtól kérdeztük. 0 Miért olyan gyakoriak a külön­böző betegségek a mezőgazdasági dol­­gozök körében és melyek a jelen idő­szakban a legelterjedtebbek? — A mezőgazdasági dolgozók tipi­kus betegségei így például azok, me­lyek a beteg állatoktól ragadnak az emberre, már a múltban is előfordul­tak, ám a mezőgazdaság szétforgá­­csoltsága miatt jóval ritkábban. A töb­bi betegség is gyakoribb volt a múlt­ban a falusiaknál, mint a városban élőknél. A betegségek legnagyobb százalékát a krónikus légcsőhurut, légzési nehézségek, reuma és Ideg­gyulladás adják. A mezőgazdasági dolgozók az említett betegségeket illetően túllépik az országos szintet. Az emésztőszervi betegségek és a bal­esetek csak kis százalékban járulnak hozzá e szomorú elsőséghez. — A betegségek a nemek és a mun­katerülettől függően változnak. A nőknél például gyakoribbak a reumás és Idegmegbetegedések, viszont jőval kevesebb baleset éri őket, mint a férfiakat. A műhelyek dolgozóinál fordított a helyzet. A reumás megbe­tegedések ritkák náluk, ám a balese­tek terén őket illeti az elsőség. • Mi a helyzet a foglalkozásból eredő betegségek terén? — Itt egész más a helyzet. 1955-ig a mezőgazdaságban csak elvétve Je­lentettek ilyen megbetegedéseket. Az egész országban mindössze 55 esetet tartottak nyilván. 1960-ban már 784-et, öt évvel később már 2492-6t. A kicsú­­csosodást az 1964-es esztendő Jelen­tette, amikor is 2866 ilyen megbetege­désről érkezett jelentés. Azóta az újonnan megbetegedettek száma las­san, de biztosan csökken. — A mezőgazdaságban a foglalko­zásból eredő leggyakoribb betegségek az úgynevezett antropozoonok, vagyis az állatokról az emberre ragadó be­tegségek. A második helyen a külön­böző ekcémák (bőrbetegségek), a har­madikon pedig a vegyi anyagokból eredő mérgezések, károsodások áll­nak. Az utóbbi években még az ér­megbetegedések, az úgynevezett va­­zoneurozok igen gyakoriak. Az antro­­pozoonls és bőrbetegségek évről-évre csökkennek, viszont a vegyi mérgezé­sek száma növekszik. — A professzionális betegségeken kívül a mezőgazdasági dolgozókra nagy mértékben kihatnak azok Is, melyek közvetve vagy közvetlenül összefüggenek a foglalkozásukkal, munkakörükkel. A kedvezőtlen idő­járási viszonyok alatt végzett munka idegbetegségeket Idéz elő, különösen azokon a munkaszakaszokon, ahol nagy a fizikai megterhelés, nehéz sú­lyokat kell emelgetni. Igen gyakori betegség továbbá a krónikus bronchi­tis és a visszeresség. A mezőgazda­ságban dolgozó nők 44, és a férfiak 25 százalékának magas a vérnyomása. A nagy megterheléstől sok a lúdtalpas dolgozó. 0 Milyen a munkaképtelenség és a gépesítés közötti összefüggés? — A foglalkozásból eredő betegsé­geket közvetlenül a mezőgazdasági munkákból adódó káros tényezők okozzák. A növénytermelésben dolgo­zóknál a mérgezések, az állatgondo­zókra pedig az antropozonos megbe­tegedések jellemzők. A légcsöbántal­­mak kb. egyforma arányban oszlanak meg a két csoport között. A gépesítés ugyan csaknem teljesen megszüntette a nehéz testi munkát, de egyben a gyakori balesetek előidézője Is, me­lyek az idősebbeknél, elsősorban a tapasztalatlanságból, a figyelmetlen­ségből, a fiataloknál pedig a bizton­sági előírások lebecsüléséből erednek. A gyakori megbetegedések az Idősebb dolgozók gyengébb alkalmazkodó ké­pességének és nem egyszer túlterhelt­ségének Is köszönhetők. A mezőgaz­dasági dolgozók számának csökkené­sével egyidöben emelkedik az átlagos életkor. # A betegségek megelőzése szem­pontjából, melyek a legfontosabb té­nyezők, melyeket szem előtt kell tar­tani? — Az új munkaforma, a mezőgaz­dasági technológiában és termelésben az utóbbi évtizedekben beállt válto­zások, a betegségek terjedésére Is ki­hatottak. A legszembetűnőbb ez a növénytermesztésben, ahol vegyszerek nélkül dolgozni már elképzelhetetlen. Az új, egyre hatékonyabb herbicídek, ha nem bánunk velük óvatosan és a biztonsági előírásoknak megfelelően, nagy kárt tehetnek egészségünkben. Az új technika bevezetése a mezőgaz­dasági üzemekben mindenekelőtt a nehéz testi munka megszüntetésére irányul, de ahogy már említettük, a gépek sok baleset okozói. Több eset­ben a technikai vívmányok nem segí­tették elő a mezőgazdaság! dolgozóit egészségvédelmét. Itt főleg a nagy gépek zajártalmára, vibrációjára, a poros környezetre gondolunk, melyek kedvezőtlenül hatnak az ott dolgozó emberek egészségi állapotára. A gyár­tók részéről már több Intézkedés tör­tént a helyzet javítása érdekében, noha már sok mindent tettek, még mindig rengeteg a javítani velő E. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents