Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-25 / 21. szám

Ä galambtenyésztée általános irányzata világvi­szonylatban emelkedő Jellegű. A finomrostu és zsír­mentes húsok iránt egyre egyre nagyobb a keres­let. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben nálunk is számolni kell a kisüzemi galambtenyésztés, vala­mint a nagyüzemi galambtenyésztés lendületes bő­vítésével. Ezért a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek számára előkészített szakdolgozókat az ed­digi ismereteken kívül szükséges megtanítani a há­­zinyúltenyésztés valamint a galambtenyésztés isme­reteire is. Ezt tartják szem előtt a Voderady-i Mező­­gazdasági Szaktanintézetben is, amelynek iskolabir­tokán látogatást tettünk К 1 o k n e r Anton állatte­nyésztési technikusnál, akinek gondjaira bízták a tenyész- valamint a haszongalambok gondozásának felügyeletét. hogy a tenyésztő 300 forintér veszi meg a tenyészpárt, olyai alapon, hogy készpénzben csal 200 forintot fizet ki és a fenn maradó összeget kisgalambban fizeti vissza. Magyarországon a kistenyésztők és a nagyüzemek egyaránt takarmányjuttatásban részesülnek, az eladott brojler­­galambok arányában. Voderadyban a galamb ha-A nagy­•• kelése utáni 18. napon a nős­tény galamb újabb tojásokat rak, úgy hogy az egyik fészken még ülnek a galambfiókák, a másikon pedig az anya már költi az új tojásokat. Közben azért felügyeletet gyakorol az anya a szomszéd fészken ülő fiókák takarmányozása felett. Eredetileg a két fészket deszka­fallal górták el egymástól, s az anya a fészkek előtti járódesz­kán ment át egyik fészekből a másikba. Az új fészektechnoló­gia szerint azonban a fülkéket már úgy készítik, hogy az iker­fészek között a választófal alul­ról csak olyan maagsságba nyú­lik, hogy a fészken ülő anya lássa az ikerfészken ülő fiókáit, így kevesebb alkalommal kell átjárnia hozzájuk. Az egyes fészkek fiókszerűen kihúzha­tok, ami megkönnyíti a tisztí­tást, hiszen a kisgalambok fész­két két-három naponként kell tisztítani, mert a galambfiókák sok ürüléket produkálnak. Az iskola tangazdasága ga­lambházaiban egész évi üzeme­lést végez, amit az tesz lehető­vé, hogy télen sem csökken 15 °C alá a hőmérséklet. Szünetet lambte­­nyész­­tés előkészítői lyúszerűségből elfogyasztott ta­karmány helyére önsúlya által új kerül. A meglevő galambházak ere­detileg tyúkólnak épültek, tehát csak provizóriumnak tekinthe­tők. Ideális az olyan galambház lenne, ahol egy épületben 506 —1000 galambpár kapna helyet. Az épület egyik oldalán abla­kok vannak és kívül drótháló­val fülkésített röptetők (volie­­rek). A röpdébe főleg napozni járnak a galambok, ahol vízzel telt fürdőtálat kell elhelyezni. Az épület belső szélén folyosót kell alakítani. Az épület ablak­felöli oldalán ventillátorokat szükséges elhelyezni, az ellen­kező oldalon pedig szellőző nyí­lásokat létesíteni. Mivel a ga­lamb igen kényes a huzatra, így a kis fordulatszámú ventil­látorok a legmegfelelőbbek. Té­len a fűtés villanyerő segltsé­­val történik, azonban a jövőben valószínűleg fűtőolajjal működű hőképzők alkalmazására térnek át. Ez évben az Enyingi Állami Gazdaságból ún. texan-galam­­bokát vesznek át szaporításra. Ezen fajta előnye az, hogy autoszex típusú, vagyis kikelé­se utáni második napon már megkülönböztethető külső szí­nezete folytán a hím a nőstény­től. Ezekből Magyarországról összesen 420 szülőpárt vesznek át, s így a tavasszal meglevő 160 saját szülőpárral együtt összesen 600 szülőpárral indul­nak az idei nyárba. Terv sze­rint idén 3500—4000 galamb­fiókával számolnak, míg a múlt évben mindössze 1500 galamb­fiókájuk volt. Megemlítjük még, hogy a ré­gebbi 180 szülőpár a Devecseri Állami Gazdaságból származik. Mivel az intenzív galambte­nyészet négy évig számol egy­­egy galambpár tenyészetben tartásával így ők sem likvidál­ják még ezt a meglevő állo­mányt. Később teljes mértékben a texan tenyésztésére térnek át. Ami a texan galambok jellem­zését illeti az enyingi szakem­berek szerint ezek páronként évent 14—16 galambfiókát ne­velnek fel napi 40 grammos takarmányfogyasztással. A texan galambfiókák életük 28—30-ik napján levágás, kopasztás és tisztítás után 400—450 gramm súlyúak. Ügy vélik, hogy a je­lenlegi időszakban a texan ga­lamb fajta felel meg legjobban a nagyüzemi galambtenyésztés kövtelményeinek. A texan Ame­rikából került Magyarországra és az eredeti vonalhibridből fej­lődött sok generáción keresztül önálló, ma már elismert fajtá­vá. Hazai körülményeink között egyelőre a texan még nem sze­repel fajtaként. Tenyésztőink részére fontos az a tény, hogy a meglátogatott tangazdaság az érdeklődő nagy­üzemeknek és kistenyészföknek egyaránt elad majd galambfiő­­kát. amennyiben személyesen veszik azt á> a tangazdaságban, amit azonban előzőleg írásban, esetleg telefonon (999 150 Vo­­derady — a trnavai telefonköz­ponton keresztül) meg kell be­szélni. —Kuszi— 8 A komárnoi járásban — főleg Marcelová környé­kén — sok kiskertészkedő foglalkozik karalábé ter­mesztéssel. A háztáji ker­­ferben is többnyire ezré­vel virít ez a növény. Ezen a vidéken kiváló feltéte­lek vannak a karalábé ter­mesztéséhez, így a termés java már az idény elején hozzájárul a piaci ellátott­ság javításához. Kádek Gábor felvétele. .................> FŰ FELADAT: AZ EGYÉNI ÉS KÖZÉRDEKEK ÖSSZEHANGOLÄSA! Jobban, eredményesebben is lehetne A szaktanintézet galambállo­mányának kialakításához Ma­gyarországról hoztak be 240 tenyészállatot. Az apai vonal king és strasszer, az anyai vo­nal pedig king és postagalamb keresztezésből került ki. Ezen két vonalból alakították ki a párokat, amelyek a pecsenye­galamb neveléshez szolgáltat­ták a hibrid genetikai anyagot. A hibridgalambok felnőtt kor­ban elérik az 1000—1100 gr-os testsúlyt, míg a pecsenyegalam­bok 30 napos korban 580—570 gr-os súlyúak. A levágott broj­ler galambok súlya a kibelezés és tisztítás után 420—430 gramm. Az ilyen brojler-galam­bok iránt igen nagy a kereslet. Hazai viszonylatban a pecse­nyegalamb fogyasztása étter­mekben teljesen új és szokatlan és az 50 koronás kilónkénti árért vágott állapotban még az interhotelek vezetői sem lelken­deznek túlságosan. Egy kilónyi Vágott brojler-galamb kb. 5 fél­galambnak, vagyis 5 porciónak felel meg, s így egy porció nyersanyaga 10 koronába kerül, s a készételt így 30—35 koro­nára lehetne kalkulálni. Ez mint delikatesz nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy pél­dául a pisztráng porciója a szükséges körítéssel 40 korona körüli összegbe kerül! Csupán a szokatlanság korlátját kellene áttörni hazai vonatkozásban. Ezzel szemben külföldön a broj­ler-galamb iránti érdeklődés nagyarányú és jelenleg az el­adási ár vágott állapotban 89 deviza-korona kilónként. A vá­gást és az áru tisztítását hely­ben végzik, s a megkoppasztott galambokat igelit zacskóba téve kartondobozokba rakják. Egy tele kartondoboz súlya egyönte­tűen 7 kg. Ily formában kerül az árú a baromfifeldolgozó válla­lat hűtőkamrájába, majd onnan a nitrai BRANKO hűtőházába. Innen bizonyos időközökben camionnal Olaszországba vagy máshová szállítják a brojler­galambot. Baromfiiparunknak érdeke a Itf szongalamb-tenyésztés nagy­arányú fellendítése, ezért tár­gyalások folynak arról, hogy egyes állami gazdaságok és efsz-ek megkezdenék a nagy­üzemi galambtenyésztést. En­nek jelentősebb bővítését a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségébe tömörült kiste­nyésztők körében is végrehaj­tanák, a magyarországihoz ha­llllll/í niAftfin Pv dhhan íáll A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban túlsúlyban jól működ­nek a Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szö­vetségének alapszervezetei. A Szövetség járási bizottsága sem tétlenkedik. Ezt igazolja az a tény is, hogy az utóbbi két év­ben öt községben — Belá, jatov, Nitriansky Hrádok, Dedinka és Malé Koáihy — sikerült új alap­szervezetet létrehozniuk. Ere­detileg kilenc új alapszervezet­tel számoltak, de a múlt év elején — az állatbetegségek következtében — nem tudtak megfelelő agitációs-szervező te­vékenységet kifejteni, s így a szerényebb eredménnyel is meg kellett elégedniük. A járásban négyezer tagja van a Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szö­vetségének, amely a közelmúlt­ban tartotta meg járási konfe­renciáját. Az összejövetelen az alapszervezetek képviselői és a járási bizottság tagjai mélyre­hatóan elemezték az utóbbi két évben kifejtett tevékenységet, megvitatták az elért eredmé­nyeket és az észlelt hiányossá­gokat, majd meghatározták az elkövetkező időszak főbb teen­dőit. Meghallgattam a beszámoló­kat, vitafelszólalásokat, elbe­szélgettem az alapszervezetek képviselőivel és a járási bizott­ság tagjaival, valamint a Ker­tészeti Szolgáltatások vállalatá­nak vezetőivel. Sok érdekes és említésre méltó adat birtokába jutottam, mégsem kívánok most mindegyikkel bővebben foglal­kozni. Mégpedig azért nem, mert a sok-sok szerintem má­sod-, harmad- és ki tudja há­nyadrendű kérdés mellett a konferencián egy igen fontos kérdésről, helyesebben mondva problémáról is szó esett, s vé­leményem szerint ez kívánko­zik leginkább tollhegyre. Miről van szó tulajdonkép­pen? Egyszerűen az egyéni, vagy ha úgy tetszik a csoport­­érdekeknek a társadalmi érde­kekkel való összehangolásáról. A fentiekben már megállapí­tottam, hogy a Szövetség alap­szervezeteinek többsége jól, eredményesen tevékenykedik. Ennek köszönhető, hogy az alapszervezetek gyümölcster­mesztői és kiskertészkedői a múlt évben jelentős mértékben hozzájárultak a közellátás szín­vonalának emeléséhez. Össze­sen hét millió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt — a többi közöt pl. huszonegy va­gon barackot, hét vagon szilvát, tizenöt vagon cseresznyepapri­kát, harminc vagon konzervpa­­radicsomot, egy vagon eltevési uborkát, 160 tonna őrölt piros fűszerpaprikát, továbbá sok-sok egyéb zöldségfélét, szőlőt, bo­gyós gyümölcsöt stb. — adtak a közellátásnak. Mindez szép és jó, s a szorgalmas munkáért csakis köszönet és elismerés jár a legaktívabb alapszervezetek tagjainak. Igen ám, de mi van a többiekkel? A többi alapszer­vezet vezetői és tagjai talán el­szunnyadtak, vagy azt tartják — elég a részvétel, a munka, a tevékenység mellékes? S máris elértünk a dolgok lényegéhez. Talán elég ha any­­nyit mondok, hogy a Nové Zám­ky-i járásban a dicséretre, vagy legalább is elismerésre méltó tevékenységet kifejtő alapszer­vezeteken kívül vannak a Gyü­mölcstermesztők és Kiskertész­kedők Szlovákia Szövetségének olyan alapszerezetei is, ame­lyeknek vezetői, illetve tagjai enyhén szólva pirulhatnak az utóbbi két évben kimutatott te­vékenységükért, sőt általában a Szövetséggel szembeni maga­tartásukért. A legrosszabb alap­szervezetek a következő közsé­gekben találhatók: Mojzesovo. Belá, Bruty, Branovo, Pavlová, Lipová, Kolta és Kamenný Most. Ezen alapszervezetek némelyi­kében a legalapvetőbb köteles­ségüknek sem tesznek eleget a tagok. Egyes esetekben már két éve nem fizetik a szervezet tagjai a tagsági illetményt! Most pedig azzal érvelnek, hogy a Szövetség számukra nem biz­tosít semmiféle előnyöket. Ez az állítás azonban csak annyi­ban helytálló, hogy mindig és minden körülmény között azo­kat az alapszervezeteket igyek­szik támogatni a Szövetség —1 s nemcsak a szóban forgó, ha­nem bármely más szövetség vagy szervezet is —, amelyek nemcsak a saját érdekeiket tartják szem előtt, nemcsak a jogaikat, az előnyöket követelik meg, hanem azt is tudják, mik a Szövetséggel, a társadalom­mal szembeni kötelességeik és eleget is tesznek azoknak. Aki egy szervezetnek tagja akar lenni, annak természete­sen nemcsak jogai, hanem köte­lességei is vannak! A jog min­dig velejárója a kötelességnek és fordítva, legalább is a szo­cializmusban. Képzeljük csak el, hová fejlődött volna pl. a KGST-tagállamok kapcsolata, ha egyesek csak a jogaikat, a sze­mélyes előnyeiket firtatták vol­na, megfeledkezve arról, hogy kötelességeik is vannak!? Ilyen (Folytatás a 2. oldalon.) szontenyészetben a helyzet úgy alakult, hogy például a múlt évben egy pár galamb évi át­lagban tíz galambfiókát költött, amiből kilencet neveltek fel. Egy galamb-szülőpár szükség­lete 25—30 kg takarmánykeve­rék, amelyet a felvásárló válla­lat egy speciális receptúra alapján készít. A napi és dara­bonkénti takarmányszükséglet 45 gr-nyi keverék A galamb­fiókák napi takarmányfogyasz­tása a kikelésük utáni ötödik napot követően egyforma a fel­nőtt galambok napi takarmány szükségletével. Vizet ún. vödör­­itatókból kapnak az állatok. A galambházban háromszintes el­rendezésben fészkelnek a szár­nyasok. Minden szülőpárnak kétrészes tojófülke áll a rendel­kezésére. Az ikerfészek azért szükséges, mert a kisgalambok csupán októberben, november­ben tartanak, amikoris a galam­bok fiziológiai szükséglete foly­tán egy-másfél hónapig vedle­­nek. Ekkor a tojatás is szüne­tel, mert biológiai szempontból szükséges a pihenés. A galamb­ház egy-egy dróthálóval külön­választott fülkéjében 12 galamb­pár kap elhelyezést. Itt talál­ható a takarmánykeveréktároló láda és a vödöritató. Minden Ilyen fülkét egy villanykörte világít meg. A Magyarországról kapott legújabb takarmánytá­roló ládák elrendezése olyan, hogy azok belsejét négy részre osztották el. A tároló tetejének felnyitása után felülről önthető be a granulált takarmánykeve­rék a következő rekeszbe a ku­korica, a továbbiba a gritt, az utolsóba pedig a vitamintartal­mú takarmánykiegészítő. A vá­

Next

/
Thumbnails
Contents