Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-18 / 20. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1974. május 18. 14. i,« többi növényhez hasonlóan a szója komplett vé- Д-1» delme is indokolt, ami jelenleg az alkalmas, nagy termőképességű, betegségeknek ellenálló fcrjták termesztéséből, a megfelelő tápanyag ellátásból és agrotechnikából, valamint a nálunk engedélyezett és gazdaságos vegyszeres védekezésből áll, az utóbbi azonban csak a többi intézkedés kimerítése után jön számításba! Nálunk egyelőre nem tanulmányozták, illetve nem mérték fel a szója különböző káros tényezők által okozott veszteségeit. Az USA-ban. ahol a szója termesztését teljes mértékben gépesítették és kemizálták, a gyomok, betegségek és kártevők által okozott veszteségeket a szója teljes termőképességének 28,4 százalékára becsülik, ennek keretében 4 % esik a kártevők, 11 % a ' betegségek, 13,4 % pedig a gyomnövények által okozott veszteségekre. Emellett ott a vegyszeres növényvédelemmel és a mechanikus gyomirtással a szója hozamát átlagosan 25 százalékkal növelik. Nálunk kevésbé kedvezőek az éghajlati- és talajfeltételek a szója termesztésére mint az USA-ban, ezért itt a komplex védelem fokozottabb mértékben be folyásolhatja a hozamok nagyságát A jelenleg ismerteknél és kipróbál taknál alkalmasabb fajták ezt a füg gőséget jelentős mértékben megvál toztathatják. Az egyes korai külföldi fajtákkal végzett hazai kísérletek eredményei biztatóak. Alapvetően fontos a szója közvetett, megelőző védelme a káros tényezőkkel szemben. Jelentősen azonban a szója közvetlen védelme is, különösen a vegyszeres védekezés. Jelenleg nálunk el sem lehet képzelni a szója termesztését közvetlen védelem, különösen a gyomirtás nélkül. VÉDEKEZÉS A GYOMNÖVÉNYEK ELLEN A talajaink elgyomosodottsága, s a gyomok elleni komplex védekezés színvonala jelenleg elkerülhetetlenné teszi a vegyszerek használatát a szója növényzetében, amit szükség szerint mechanikus gyomirtással is kiegészíthetünk. A korai fajták bevezetése, valamint a szélesj hatósugarú és tartós hatású gyomirtószerek alkalmazása, azonba na jövbeti szükségtelenné teszi a mechanikus növényápolást, bár figyelembe kell venni, hogy azt esetleg más szempontok indokolhatják (például a talajnedvesség megőrzése)! A szója vegyszeres növényvédelméhez egyelőre a következő gyomirtó szereket (vagy azok kombinációit) engedélyezték: Treflan ЕС 2: a szükséges adag 3—5 lit./ha, 200—600 liter vízben. A kisebb adagot a könnyű, homokos talajokon, a nagyobb adagot a több humuszt tartalmazó kötöttebb talajokon kell használni. A talajelőkészítés során kell kipermetezni, 1—6 nappal a vetés előtt. Mivel a hatóanyag a fényen elbomlik és elpárolog, a Treflant a permetezés után (legkésőbb 3 órán beiül) 6—8 mm mélységre be kell dolgozni a talajba. E feladat elvégzéséhez alkalmas eszköz a kombinátor, a kétsoros tárcsa, a kultivátor és a nehéz boronák kombinációja, a rotavátor, valamint a talajhántó és a könnyű boronák kombinációja. Az említett eszközökkel (a rotavátort és a kombinátort kivéve) két, egymásra merőleges irányban kell bedolgozni a Treflant. A permetezésnél arra is vigyázni kell, hogy az egyes kipermetezett sávok ne fedjék egymást, mert a túladagolás a szójának is árthat! A hatás tartósan, egészen a szója betakarításáig érvényesül. A Treflan bedolgozása után még további sekély művelést is lehet végezni. Afalon + Treflan ЕС 2: E két vegyszer kombinációját 3—5 lit./ha éretlen ЕС 2 és 2 kg/ha Afalon mennyiségben megosztva kell alkalmazni. A Treflan ЕС 2 vegyszert a szokás szerint 1—6 nappal a vetés előtt permetezzük ki. Az Afalon kipermetezésére 200—600 lit./ha mennyiségű vízben a Treflan ЕС 2 bedolgozását követően, közvetlenül a vetés után és a kelés előtt kerül sor. E kombináció hatása kg/ha 200—600 liter vízben, nagyobb adagot a humuszban gazdagabb, kötöttebb talajokon használunk. Azonnal a vetés után kell permetezni (3 napon belül), a szója kelése előtt. Hatása kevésbé függ a talaj nedvességétől, mint a Gesagardnál. Használata után 10—14 napon belül nem szabad talajművelést végezni. A perjét a szója növényzetében nem tudjuk herbicidekkel irtani, csupán a vetést megelőző ősszel, éspedig SYS 67 Omnidel készítménnyel 10—15 kg/ha mennyiséget 400 liter vízben adagolva. A kibújt perjét kell permetezni, legkésőbb október 1-ig. A szóját nem termeszthetjük károsodás nélkül olyan kukorica után, ahol 2 kg/ha-nál nagyobb adag Zeazint használtunk. Ugyancsak nem vethetjük olyan talajba, amelyet ősszel perje ellen Zeazinnal, TCA-val, esetleg Bi 3411-el kezeltünk. Ha a szóját kukoricával keverve ebben az irányban kell folytatni. Olyan esetekben, amikor hiányzik az ellenállóképesség, növekszik a további intézkedések, elsősorban az agrotechnika jelentősége. Tekintettel arra, hogy a szója számos élősködője a növénymaradványokon, vagy a talajban telel át, az agrotechnikai intézkedések közül különösen fontos a szója betakarítás után visszamaradt részeinek tökéletes beszántása és a vetésforgó. Az új telephelyekre a fertőzött vetőmaggal terjedhetnek a betegségek. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy csak egészséges növényekről származó vetőmagot, továbbá csak osztályozott és jól fejlett magvakat vessünk. A legalkalmasabbak a legnagyobb magvak, amelyekből erős, egészséges és nagy tiljesíttnényű növények fejlődnek. Néhány betegség ellen a vetőmag csávázásával is védekezhetünk. Olyan esetben, ha ismeretlen eredetű, silá-Hogyan védjük I a szója növényzetét a gyomok, kártevők és betegségek ellen ? I__________________I a Treflan ЕС 2 egyedüli alkalmazásával szemben a repcsénretekre, a mustárra, a nyári héricsre, a tikszemre, a fehér mécsvirágra és a kamillára is kiterjed. A szója vetési mélységét (4—8 cm) be kell tartani. Surflan (korábban Ryzelan) + Afalon: Ezt a kombinációt 200—600 liter vízben 1,3 kg Surflan + 2 kg Afalon/ha adagban használjuk, legkésőbb 3 nappal a vetés után, de a szója kelése előtt. A két készítmény a hatás szempontjából kiegészíti egymást. Az Afalon hatása 3—4 hónapig tart. A permetezés után végzett talajművelés (14 napon belül) csökkenti az Afalon hatását. E kombinációnak az az előnye, hogy nem kell a talajba bedolgozni. Szárazabb feltételek között kevésbé, vagy csak gyengén hat. Gesagard 50 (Selektín): Permetezési adagja 2 kg/ha 200—600 liter vízben. Azonnal a vetés után és a kelés előtt kell használni. A Gesagard csak az eléggé nedves talajokban fejt ki jó hatást. Ajánlatos a szója mélyebb vetése, hogy a növényzetet ne érje károsodás. A permetezett területen 10— 14 napon belül nem ajánlatos a talajművelés. A permetlevet úgy kell elkészíteni, hogy a lemért mennyiségű készítményt egy külön edényben kevés vízzel, híg, homogén kásává keverjük, amelyet állandó keverés őzben szitán át a félig vízzel töltött permetező tartályba öntjük. A tartályt ezután megtöltjük a szükséges mennyiségű vízzel, és újból alaposan átkeverjük. Maloran: Permetezési adagja 2—3 termesztjük, gyomirtásra Gesagard 50-et használunk 1—2 kg/ha adagban 200—600 liter vízbe keverve. A készítményt azonnal a vetés után kell használni, legkésőbb a szója kelése előtt. Az adag felső határa a kötöttebb talajokra vonatkozik. 1974-ben az OKSÜP kisparcellás kísérletekben további ígéretes herbicideket és azok kombinációit próbálja ki a szója növényzetében. VÉDEKEZÉS A BETEGSÉGEK ELLEN Nálunk a szója egyes betegségei csak esetenként és korlátozott mértékben fordulnak elő. A betegségek gazdasági jelentősége azonban arányosan növekszik a vetésterületek növekedésével. A szója elterjedtebb és jelentős károkat okozó betegségei közül legnagyobb valószínűséggel a szója vírusos mozaikbetegségére, a baktériumos fotosságra, a szójapenészre (peronoszpóra), a lisztharmatra, a szeptóriás levélfoltosságra és a cerkospórás megbetegedésre készülhetünk fel. Előfordulhat továbbá a vírusos bimbórothadás, a fuzáriumos hervadás, a Rhizoctonia solani, stb. A szója betegségekkel szembeni védelmében világviszonylatban szerzett eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes betegségek nagyobb mértékű elterjedésével szemben elsősorban ellenálló, nagy teljesítményű fajták termesztésével védekezhetünk, és a növénynemesitést is nyabb minőségű, vagy olyan fertőző betegséggel megtámadott növénytől származó vetőmagot kell vetni, amely ellen csávázással is védekezhetünk, (pl. peronoszpóra), akkor a vetőmagot csávázni kell! A csávázott vetőmagnál a közvetlen beoltás helyett oltott komposztot kell használni (V2 kg-ot 1 q vetőmaghoz), amit közvetlenül a vetés előtt kell élkészíteni az oltóanyagból és a komposztból. A szója vetőmagjának csávázásához az egy hatóanyagú Hermái csávázőszert lehet ajánlani (70% TMTD) 1 q vetőmagra 300 g hatóanyagot adagolva. Az ŰKSÜP vesztegzári és növényvédelmi szakosztálya által végzett tájékoztató vizsgálatok eddigi eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a vetőmag csávázásához nem alkalmas a Hermal L 50-es csávázószer, aiűelynél a fitotoxicitás jelei mutatkoztak. A csávázás tökéletes végrehajtása és a munkahigiena szempontjából az ún. kombinált módszert ajánlatos alkalmazni, vagyis a poralakú csávázóanyaghoz 300 g/1 q vetőmagra számítva 500—1000 ccm vizet kell adagolni. A hozzáférhető csávázáső berendezések közül erre a célra megfelelnek az ausztriai Aagrano Wiersum, az NSZK-beli Compper és az Aagrano Universal újabb, II. típusa, valamint a magyar PC és Mobitox mobil csávázóberendezések. Kevesebb vetőmag csávázásához közvetlenül az egyes mezőgazdasági vállalatokban szükség esetén a kis csávázóberendezéseket (dobokat) is fel lehet használni, amelyekben a vetőmagot először benedvesítík (vizet adagolnak hozzá), és csak azután keverik hozzá a csávázóport. A szója csávázásával kapcsolatban néhány további probléma megoldása is szükségesnek mutatkozik, különösen a csávázószerek hatása a rhizóbiumokra, az egyes csávázószerek alkalmassága és adagolása, az egyes kártevők elleni csávázási is beleértve, valamint a csávázószerek sztímuláló hatása a szója növekedésére és fejlődésére. E problémák közül egyesekkel az ŰKSÜP vesztegzári és növényvédelmi szakosztálya foglalkozik. A KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS A szóját viszonyaink között különböző csoportokhoz tartozó állati kártevők támadják. Ide tartoznak .elsősorban a takácsatkák (Tetnanychidae), a levéltetvek (Aphidoidea), az énekes kabócák (Cicadoidea), a tripszek (Thysanoptera), a poloskák (Heteroptera), a lepkék hernyói (Lepidoptera), a bogarak (Coleoptera), a fitoparaeita férgek (Nemathelmintes), a madrak (Aves) és egyes emlősök (Leporidae). Nálunk sajnos a szója kártevők elleni védelem még nincs kidolgozva. Gyorsan ki kell próbálni a további készítményeket. A szója fő kártevői ellen nálunk egyelőre a Fosfotion E 50-et és a Metation E 50-et engedélyezték. A Fosfotion E 50 hektáronként 1,5 lit. adagolással virágzáson kívüli időszak-, ban a takácsatkák ellen, 1—2,5 lit./ha adaggal pedig közvetlenül a virágzás előtt a tripszek ellen használható. A Metation E 50-et a takácsatkák ellen 1,5—2 lit./ha adagban a takácsatkák ellen, 2 lit./ha adagbai a levéltetvek ellen használjuk, úgyszintén csak virágzáson kívüli időszakban, és mindig legkésőbb 14 nappal a betakarítás előtt. Továbbá a virágzás előtti időszakban a leveleken és a levelekben élő kabócák, tripszek, poloskák és hernyók ellen használjuk, 2 lit./ha adagban. A készítmény semmi esetre sem szabad túladagolni. A takácsatkákra kevésbé hatásos, mint a Fosfotion E 50. Az 1974-es évben az ÜKSŰP vesztegzári és növényvédelmi szakosztálya további készítményeket tervez kipróbálni a takácsatkák és a levéltetvek ellen. Sikeresnek ígérkezik az Arafosfotion 2 lit./ha adagban virágzáson kívüli időszakban használva, melynél nyulak elleni részleges elriasztó hatást is észleltek. A galambok, fácánok, mezei és üregi nyulak ellen egyes repellens szerekkel folytatnak majd kísérleteket. Szükségesnek mutatkozik a galambok röptetésének korlátozása a szója kelésének idején. A szója vetésterületének növelése során a közvetlen védelmen kívül a komplex növényvédelem további feladatainak is intenzívebb figyelmet kell szentelni, éspedig a mezőgazdasági üzemek agronómusainak szoros együttműködésével az illetékes hazai és külföldi kutatóintézetekkel, valamint egyéb intézményekkel. Svätopluk Zábranský mérnök, az ŰKSÜP vesztegzári és növényvédelmi szakosztálya Növényvédelmi tanácsadó A RÉTI NÖVÉNYZET VÉDELME Fűevo bagolypille. Tavasszal a hernyók kelése idején hektáronként 1,5—2 liter Metation E 50, 4 liter Soldep vagy 1,2 kg Wofatox Spritzpulver készítményt juttatunk ki. Lehetőleg napos időben permetezzünk, hogy több hernyót elpusztíthassunk! GYOMIRTÁS A VÖLGYEK RÉTÉIN Csak az intenziven trágyázott — minimális adag 90 kg N, 60 kg P. ВО kg K/ha — növényzetet lehet vegyszerekkel kezelni. Egy hektárra 5 liter Aminex hatóanyagot permetezünk ki 400 liter vízben. A fű 15—25 cm-es magassága esetén permetezünk! A permetlé károsan hat a bükkönyfélékre! A szernek ellenállnak a répafélék. a galajok és a veronikák. A LEGELŐK NÖVENYVÉDELME A lórom (Rumcx obtusifolius) irtása. Akkor permetezzünk, ha a lórom már kialakította föld feletti lévélrózsáját. Szer-adag: 4—5 liter SYS 67 Mprop + 400 liter víz hektáronként. A készítmény irtja a herét is! Bokor-gyomok és félbokrok. Permetezés június—júliusban. Az Arboricid E 50-et ezer liter vízben, 0,4—0,7 %-os oldat formájában juttatjuk ki. A Tormona 80-ból szintén ezer liter víz segítségével készítünk 0,2—0,5 %-os permetlét. A szerek irtják a hereféléket és az egyéb hasznos kétszikű növényeket is. Meleg időben permetezzünk, igy nagyobb lesz a szerek hatásfoka! A RÉTEK ÉS LEGELŐK FELÚJÍTÁSA Egy hektárra 7,5—11 liter Gramoxonet juttatunk ki 700—900 liter vízben. A rekultivációnál így járunk el: a növényzet magasságát 10—15 cm-re alakítjuk, utána permetezünk, műtrágyázunk, majd a következő 10 nap alatt rotavátorral 7—10 cm mély talajművelést végzünk. A talaj felületének eligazítása után azonnal bevetjük az új növény magját. Ez a módszer különösen a szánthatatlan területeken válik be. A tozegtalajokon ne alkalmazzunk 8 liternél többel az említett készítményből hektáronként! A FÜVEK MAGSZAPORITÓ NÖVÉNYZETEI Szeptóriás levélfoltosság. Kalászolás idején 3 kg Sultkol К hatóanyagot permetezünk ki hektáronként 600 liter vízben. Tripszek. A kártevők észlelésekor 400 liter vízben 1,5 liter Fosfotion E 50-et adunk egy hektárra. Amikor a növényzet már 25—30 cm magas, akkor 200 liter vízben 2—3,5 liter Aminexet, 200—400 liter vízben 1,5—2 kg Dikonitr, vagy 400 liter vízben 1—1,5 kg Ipanert permetezünk ki egy hektárra. Kétszikű gyomok irtása. Lórom. A növényzet 25—30 cm-es magassága idején 400 liter vízben 4—5 liter SYS 67 Mprop, vagy SYS 67 prop, illetve 3—4 liter Aníten S készítményt juttatunk egy hektárra. Aranyzab, réti csenkesz irtása és a megdőlés elleni védekezés. A bokrosodás után a szárképzés kezdetéig lehet kezelni a növényzetet. Hektáronként 8—10 liter Retacel készítményt juttatunk ki. A CÖC kétszitményt nagyobb nitrogén-adagok használata esetén alkalmazzuk! A kezelést összeköthetjük a növekedési herbicidek kijuttatásával. fr A borjúelhullás és a nehéz el lések okai Kereken 98 ezer, túlnyomórészt vöröstarka, feketetarka, hegyi tarka, kisebb arányban jersey, aberdeen-angus és keress* tezett borjú születési adatainak elemzésével vizsgálták a nehéz ellés. vaalmint a halvaszületés, a születés utáni 3 nap, ill. 4—28 nap alatti borjúelhullások okát. A vizsgálat kiterjedt a borjak ivarára, a borjazások számára, az apa- és az anyai nagyapa adataira, a születési súlyra, az ikerellés és a torképzódmények előfordulására. Megállapításaik: a nehéz ellés és a borjúelhullás hányada az elsöborjas tehenek esetében jelentősen nagyobb a nehézellés és a borjúelhullás a bikaborjak esetében. Az apaállat lényegesen befolyásolhatja a nehéz ellesek és a velük fellépő borjúelhullások gyakoriságát. Ajánlatos az ellesek lefolyásának és a borjúelhullásoknak tervszerű ellenőrzése, a tenyésztési következmények érdekében. (-) A borjú hasmenése A borjúvérhas kialakulását fogékony állat, stressz, vírus, baktérium vagy más kórokozó okozza. A sokféle kórokozó miatt a specifikus immunizálás nem lehetséges. A magas gammaglobulin-koncentrációval rendelkező állatok általában rezisztensek és borjaikban sem fordul elő hasmenés, noha rezisztens vérvonalak kialakítása nem sikerült. A korszerű szarvasmarha tartásban egyre több a stresszoré. új tartási módszereket kell tehát kialakítani leküzdésükre. Az E. coli gyógyszerrezisztenciája újabb probléma. A hasmenéses borjú bélsarának baktériumflórája nem mindig tartalmaz kórokozót. A vírusokkal végzett fertőzési kísérletek csak enyhe megbetegedésekre vezettek, ezért valószínű, hogy a vírusok, csak a hasmenés megindításában játszanak szerepet a szarvasmarha „shipping-fever“-jéhez hasonlóan. ( —)
