Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-18 / 20. szám
1974. máju« 18. .SZABAD FÖLDMŰVES 7 Üzemközi vállalkozás alapján jött létre Nltrán az eredetileg baromfi keltető, nevelő, feldolgozó és értékesítő össz-szlovákiai hatáskörű vállalkozás, amelynek tevékenysége ma már más gazdasági állatok feldolgozására és eladására is kiterjed. A vállalat ágazati forgalma alapján a pulyka-szaporítás, nevelés, hizlalás, valamint feldolgozás áll az első helyen. Szlovákia területén a pulykakeltetést négy üzemegységben végzik, s innen történik a pulykapipék elosztása. Ezen tevékenységükhöz tartozik a pulykák mesterséges megtermékenyítése is. További tevékenységi ágazat a mindenekelőtt kistenyésztőknél nevelt házinyulak felvásárlása és feldolgozása. Ezenkívül a Baromfiipar n. v. részére foglalkoznak még baromfifeldolgozással. A gyöngytyúk feldolgozás jelenleg szünetel, mert a tagüzemek jóformán nem hagytak maguknak gyöngytyúk törzsállományt, s így a szaporítás nehézségekbe ütközik. TAGÜZEMEK ■ A BRANKO üzemközi vállalkozásnak jelenleg 48 részvényes tagvállalata van, amelyek közül a legnagyobbak sorába tartozik 2,6 millió koronás összeggel a Baromfiipar n. v., továbbá a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat Szakágazati Igazgatósága 2,7 millió koronás részesedéssel, valamint 3 millió korona értékű részvénynyel a Húsipari Szakágazati Igazgatóság, amely nemrég lépett a tagok sorába. A többi tagüzem mezőgazdasági vállalat, amelyek legkisebb. részvényértéke 50 ezer korona, de a jövőben az újonnan érdeklődő vállalatok legkisebb belépési részesedése 100 ezer korona lehet. Legújabb tagvállalatuk az OGAKO bőripari vállalat Liptovský Mikulášon, amelynek szakágazati vállalata Partizánskén működik. Az OGAKO veszi a jövőben át az öszszes házinyúl- és báránygereznát. Erre vonatkozóan többéves gazdasági szerződést kötött a két vállalat. SAJAT ÜZEMEGYSÉGEK ■ Az üzemközi vállalkozás több üzemegységgel, ún. központtal rendelkezik, amelyeket mindenekelőtt a pulyketenyésztés fejlesztésére létesítettek. Ezek közé tartozik a Cabajon működő pulykaszaporító tenyészet is. Itt az ún. ivánkai, valamint a külföldről behozott pulykákat szaporítják. Ilyen például a Kanadából származó Qaimond White brojlerpulyka, amely 112 nap leforgása alatt 4—4,2 kg-os élősúlyt ér el. Ezen brojler pulykák 1 kg hús előállítására 3,5 kg takarmányt használnak fel. Az állatok két hetes korig a KR—1 takarmányt kapják, majd két hónapos korig a KR—2 takarmánykeverékkel etetik őket. Hizlalásra ezt követően a KR—3 takarmánykeveréket használják. A BRANKO vezetősége javasolta, hogy két felvásárló és ellátó vállalat gyártson pulykák számára alkalmas takarmánykeveréket. Ilyen takarmánykeverő Trnovec nad Váhomon (Tornócon), valamint Vranovon valósulna meg. Érdekes, hogy a kelet-szlovákiai Vranov környékén nevelik a legtöbb pulykát. Ezért is létesítettek Vranov mellett egy nagy pulykahizlaló farmot, amely évente 50 vagon mennyiségű pulykahúst állít majd elő. A cabaji ún. szaporító telepen jelenleg öt tojóházat üzemeltetnek. Idén pedig 'további kettővel, később pedig hárommal szaporodik. Innen a pulykatojást keltetésre Trnovec nad Váhomra szállítják. Ez a keltető képes ellátni egész Szlovákia pulykapipe szükségletét, amennyiben az idényszerü keltetést folyamatos, egész évi keltetésre szerveznék át. Egész évi üzemelés esetén e keltető üzem 1—1,2 millió napos pulykát képes a tenyésztő üzemek rendelkezésére bocsátani. Már megérkezett a Daimond White fiatal pulyka tenyészállomány, melynek feladata az őszi tojástermelés lesz, s . így a drága keltetőgépek egész éven át üzemelhetnek. A régi fajtáktól eltérően ez a fajta valamint az ivánkai brojler pulyka-fajta is széles, húsos mellű, s a régebben tenyésztett fajtáktól eltérően a késszerűen éles mellcsont ezeknél hiányzik, ami az új fehér fajták eladását megkönnyíti. Érdekes, hogy a bronz-pulykát egy-két kisállattenyésztő kivételével hazánkban már egyetlen mezőgazdasági üzem sem tenyészti. A borovcei üzemegységük (trnavai járás) pulykahizlalással és csirkehizlalással foglalkozna. KAPACITÁS ■ A tagüzemektől nem kívánják meg, hogy ezek okvetlenül tenyészszenek valamilyen baromfifélét. Annak ellenére-termelési kapacitásuk igen nagy, hiszen például az elmúlt évben több mint 93 ezer pulykapipét keltettek és adtak át tagüzemeiknek nevelésre, illetőleg hizlalásra. Saját üzemeiket is beleértve négy pulyka keltető vállalat működik Szlovákia területén mégpedig Ivánkán, Trnovecen, a Vranov melletti čaklovi farmon és Strážnen. .Ezen üzemek összesen több mint 608 ezer pulykát keltettek az elmúlt esztendőben,.« az egész mennyiséget a BRANKO irányításával dolgozták fel. Terv szerint 1974-ben a négy keltető üzem 895 ezer napospulykát ad át a tenyésztővállalatoknak nevelésre és hizlalásra. HÄZINYÜL felvásárlás ■ A BRANKO szerződést kötött a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságéval, idei melynek értelmében a kistenyésztőktől felvásárolja az élőnyulat. Szervezésileg a felvásárlás úgy történik, hogy a SZKSZ helyi szervezetei bejelentik a BRANKO üzemközi vállalatnak a SZKSZ járási szervezte! illetőleg megbízottjai útján az eladásra felkínált házinyúl mennyiséget és a húsra érés időpontját. A BRANKO táviratilag értesíti az illetékes szervezeti egységeket, illetőleg megbízottait a felvásárlás időpontjáról. A BRANKO üzemközi vállalat azt kívánja, hogy egy élőnyúl gyűjtőhelyen a szállítás napján legalább 150—200 házinyúl álljon rendelkezésre, amit több tenyésztő könnyen megszervezhet. Házinyúl felvásárlás szempontjából a legtermékenyebb járások közé sorolják a Dunajská Strede-1 (dunaszerdahelyi) járást, továbbá a komárnoi (komáromi) és az Uherské Hradištei járást. Észlelhető, hogy néhány további járásban Is fokozódik az érdeklődés a húsra szánt házinyúl eladás iránt. Az érdeklődő helyi szervezetek felvehetik a kapcsolatot a járási szervezeteken keresztül vagy közvetlenül is a BRANKO-val (amelynek nitral címe: ulica Červenej armády 27, telefon: 262-28 vagy 223-71). Az I. minőségi osztályba sorolt házinyúl kilónkénti felvásárlási ára élősúlyban 16 korona, amelynek kívánt gerezna szine fehér. Az egyéb színű házinyulat a II. minőségi osztályba sorolják, s ezekért élősúly kilónként 15 koronát fizetnek. Az I. és a II. minőségi osztályba sorolt házinyulak élősúlya 2,60—3,60 kg lehet. A 3,60—5 kg közötti élősúlyú házinyulakat a III. minőségi osztályba sorolják és ezek élősúly kilójáért 12 koronát fizetnek. Felvásárláskor takarmánytelítettség címén minden darabra vonatkozóan 10 dkg-ot levonnak az állat élősúlyából. A felvásárlás szervezése címén az arra vállalkozóknak 0,50 koronát fizetnek nyulankéftí. PULYKA-ÄRAK A napos pulykákét darabonként 17 koronás áron forgalmazzák, beleértve a szálítási, a csomagolási valamint a szerviz költségeket. A szállítást magyarországi gyártmányú különleges, klimatizációs berendezéssel ellátott IFA jelzésű teherautóval végzik, melynek szállítási kapacitása 12 ezer darab napospulyka. Az élőpulyka új felvásárlási ára 5 kg-os súlyig az I. minőségi osztályban élősúly kilónként 20 korona, a II. minőségi osztályban pedig 16 korona. Az 5 kg fölötti élősúlyú pulykáért az I. minőségi osztályban 17 koronát, a II. minőségi osztályban pedig 13 koronát fizetnek. Az így kérvényezett ármegállapítást a Baromfiipari n. v. már bánja, mert újabban megkezdték náluk a pulyka porciózást, de senki sem hajlandó Ilyen áron nagy pulykát előállítani. A nagytestű pulykák eredetileg a gyártási vonal futószalagját gyakran megrongálták, ezért állt a baromfiipar érdekében a kisebb testsúlyú pulykák feldolgozása. A porciózás megkezdése miatt azonban valószínűleg kérni fogják az eredeti árak visszaállítását. TÁVLATOK ■ Jelenleg a BRANKO üzemközi vállalat működési koncepciójának kidolgozásán fáradoznak az 1980-as évig. Céljuk a jelenlegi pulykaszaporlfási kapacitás kétszeresére történő emelése. Ezzel a meglevő keltetési lehetőségeket teljes mértékben kihasználnák. Jövő évben a BRANKO már több mint egymillió pulykát kíván keltetni, mivel programjában mind a négy keltető üzem szerepel. További pulykahizlaló farmot létesítenek Bojná községben (topoli any-i járás) ahol tervek szerint új baromfifeldolgozó üzemet Is létesítenének. Ezen üzem kapacitása évi 50 vagon hús feldolgozása lenne. Nagy nyúlnevelőfarm létesítését tervezik Stefanoviíovo községben (nyitrai járás), amely létesítmény beruházási költsége 8 millió korona. Építését a következő évben kezdik meg. Ez tulajdonképpen szaporító farm lesz, amelyből az érdeklődő kisállattenyésztők gyorsan növő, főleg fehér gereznájú tenyésznyulakat kaphatnak. Külföldről érdeklődés mutatkozik a gyöngytyúk iránt, ezért tenyészanyagot Magyarországról hoznak majd be. Ugyanúgy a galambhús iránt is nagy az érdeklődés. Ezek nagyüzemi tenyésztésével még nincsenek hazai tapasztalatok, s a szükséges épületek berendezését is alaposan tanulmányozni kell. A BRANKO üzemközi vállalat működése a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint a kistenyésztők részére egyaránt hasznosnak mutatkozik, szükséges azonban, hogy a közeljövőben még jobb kapcsolat jöjjön létre a vállalat és a termelők között. Ezt a SZKSZ vonalán nagyban elősegíthetnék a kapcsolatok jobb kiépítését, szervezeti tagságuk érdekében. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői ugyancsak elgondolkozhatnának azon, hogy egyes állattenyésztési ágazatok megszüntetése, illetőleg összpontosítása következtében kihasználatlanul maradt épületeiket milyen gazdasági kisállatok tenyésztésére használhatnák fel a jövőben. KUCSERA SZILÁRD tevékeny-^Л7Л7Л7Л7Л7Л7Л7Л7Л7«7»7Л7Л7Л7.7Л7Л ♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦ ♦ .♦ .♦ A BRANKO Az öntözés hatása a trágyázásra A talaj tápanyagtartalma állandóan változik. Egyrészt emelkedik a vemb szeres trágyázás hatására, másrészt csökken a növények tápanyagfelvétele, a kimosódás, valamint a tápanyagok megkötödése folytén. A kimosédás mértékét meghatározza annak az öntözővízadag mennyisége és az öntözés gyakorisága, valamint a növények transpirációja. Ha a tenyészidószak folyamán az öntözéssel kijuttatott vízmennyiség nagyobb, mint a növények vízfelvétele, akkor a tápanyagok kimosódnak a talajból. Ezért az öntözővíz adagolása nagy hatással van a trágyázásra. kimosúdAs Nagy adagú öntözés hatására elsősorban azon tápanyagok nagyobb mérvű kimosódásávai kell számolni, melyek a vízben jól oldódnak. Ezért legnagyobb a nitrogénveszteség. Normális körülmények között csaknem valamennyi, a talajban megtalálható szervetlen nitrogén nitrát alakban van jelen, melyek vízben igen jól oldódnak. Számolhatunk ezen kívül jelentős mennyiségű kálium és magnesium kimosődásával is. Mivel ezek az elemek az agyag-humusz komplexum kötésben kicserélhetek, különösen akkor kell komoly veszteséggel számolnunk, ha nagy mennyiségben szerepelnek a talajban, mivel így könnyebben kicserélődnek. A nitrogénnel ellentétben a talajból soha nam lehet teljesen kimosni a káliumot és a magnéziumot: az agyag-humusz komplexum kötésben ugyanis a kálium és a magnézium agy része olyan erősen kötődik, hogy gyakorlatilag nem kicserélhető. A következő táblázatban néhány talajnak a kálium- és a nitrogéntartalmát mutatjuk a talaj átmosása előtt és után. A foszfát gyakorlatilag nem mosódik ki a talajból. Ezt a dréncsövekből vett vízminták elemzése is mutatta. A talaj átmosásának hatása annak kálium- és nitrogéntartalméra. Talajféleség: öntöXQVÍZ mm: Nitrogén-tartalom alőtta: utána: Kálium-tartalom: előtte: u témát Homok 250 18 7 32 IS Lösz I. 330 S 2 20 12 Lösz II. 330 8 1 14 8 Agyag 350 18 4 28 17 A következő táblázatból kitűnik, hogy a dréncsövekből vett vízminták elemzése során elhanyagolható mennyiségit foszfát-anyag kimosódását állapították meg. A dréncsövekből vett vízminták vizsgálati eredménye. (A mintavétel paradicsom-termesztés Idején történt.) Tőzegtalaj: Löeztalaj: N mg/1 75 N mg/1 89 P2O5 mg/1 1 P2O5 mg/1 5 K2O mg/1 110 K2O mg/I 38 MgO mg/1 164 MgO mg/1 72 VlZADAG ÉS TÁPANYAG ELLÁTOTTSÁG A fenti tények alapján egyértelmű, hogy a termesztés idején adagolt öntözővíz fontos szerepet játszik a talaj tápanyag-ellátottságénak kialakításában. Ha ugyanis a tenyészidőben keveset Öntözőnk, akkor a talaj tápanyagszintje emelkedik, részben a fejtrágyázás, részben az altalajból feláramló tápanyagok, vagyis a mineralizálődás hatására. Abban az esetben, ha sokat öntözünk olyan lesz a tápanyagkimosódás, hogy a rendszeres fejtrágyázés ellenére a nitrogén és a káliumtartalom rohamosan csökken. A foszfáttartalom tehát mindkét esetben állandónak tekinthető. A tápanyagok kimosődása különösen akkor jelentős, amikor nagy adagokban és gyakran öntöznek. Ez általában akkor fordul elő, amikor a növények erőteljesen növekednek, tehát sok tápanyagot vesznek fel. Ebben az esetben igen rövid idő alatt nagymérvű változások keletkeznek a talaj tápanyag-ellátottságában. VlZADAG ÉS TRÁGYÁZÁS Mivel az öntözővíznek ilyen nagy hatása van a talaj tápanyagtartalmára, a fejtrágya adagolását az öntözésnek megfelelően kell kilakitani. A fejtrágyát nagy általánosságban az öntözővízben oldva juttatják ki. Az öntözőhálózaton keresztül történő fejtrágyázés automatizálható, s Ilymődon a nagyobb vízadag tápanyagkimosó hatását ellensúlyozza az azonos időben adagolt nagyobb mennyiségű tápanyag hatása. Ez tűnik ki annak a kísérletnek az eredményéből, melyet az utolsó táblázatban közlünk. Ebben a kísérletben három különböző töménységű műtrágyaoldatot adagoltak a szokásos és a szokásosnál másfélszer nagyobb vízadagokka). A másfélszer nagyobb vízadaggal tehát másfélszer több műtrágyát juttattak a talajba. Ennek következtében a különböző vízadagok hatására is nagyjáből azonos szintű a talaj tépanyagellétottsóga. A talaj nitrogén- és káliumtartalma, paradicsomtermesztés idején, különböző minőségű műtrágya-oldattal öntözve. (A műtrágya hatóanyagtartalma: 18% N, és 30% K2O.) Nitrogéntartalom: Káliumtartalom: Töménység: vizadag: szokásos magas vízadag: szokásos magas Egyszeres 4,6 5,6 12,9 12,2 Kétszeres 8,4 10,2 18,4 23,5 Háromszoros 12,4 12,8 30,8 27,0 Átlag: 8,5 9,5 20,0 20,9 Minden valószínűség szerint a fenti eredményekre alapozva adva van a lehetőség, hogy a talaj tápanyagellátottsági szintjét biztosítani tudjuk a kívánt mértékben olymódon, hogy az öntözővízadagok nagyságának megfelelően adagoljuk a fejtrágyát. BÖZNER M1KLŰS, mérnök