Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-11 / 19. szám
Tňrňdiíink a zöldség értékesítésével és raktározásával Korán nyílt a tavasz, a piacon és a zöldségiizletekben mégis kevés a vitamindús zöldség. A helyzetet súlyosbítja, hogy a múlt évi gyökérzöldség készletek is fogyóban vannak, mert a mezőgazdasági üzemek zöldségkertészetének egy része nem teljesítette szerződéses eladási kötelezettségét. A hiány karottából 1500, petrezselyemből pedig 2000 tonna. A szükséglet kielégítése céljából 300 tonna karotkát hoztunk be Hollandiából, azonban petrezselyem beszerzésére nem sok lehetőségünk van, mivel ezt főleg a volt Osztrák—Magyar Monarchia területén levő államokban termeszthetik, de sajnos, az évi termésmenynyiség állandóan csökkenő irányzatot mutat. Fokhagymát Olaszországból és Egyiptomból, vöröshagymát pedig a Szovjetunióból és Lengyelországból hoztunk be. Ilymódon igyekszünk tehát pótolni a hiányt. Sajnos, az előrejelzések a zöldségtermesztésben idén sem sok jót mutatnak. A termelőkkel eddig még nem sikerült teljes mértékben megkötni az eladási szerződéseket, a petrezselyem, fokhagyma, karfiol és paradicsom szükséglet fedezésére. Akaratlanul is felmerül a kérdés, hogyan állt elő ez az áldatlan helyzet. A termelők elsősorban értékesitési gondok, problémák miatt idegenednek el az említett zöldségfélék termesztésétől. Tucatjával hozhatnánk fel azokat a példákat, amikor a megtermelt friss zöldség jelentős része komposztba került. A paradicsomtermesztők valóságos kálváriát jártak, amíg gazdát találtak árujuknak. De ne menjünk vissza példáért a múltba, mert az idei tavasz is azt bizonyítja, hogy a kereskedelem nem eléggé rugalmas. A fóliasátrak alatt termesztett saláta egy része értékesítési problémák miatt magba ment. A Zbrojníky-i (Fegyverneki) Egységes Földművesszövetkezet fóliás kertészetében káposztafej nagyságú, I. osztályú saláta ezrei mentek tönkre. Tehát továbbra is kísért a múlt és alig-alig javult valamit a helyzet a zöldségárú elhelyezésével kapcsolatban. De az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy sok esetben a felvásárolt zöldség egy része a Zelenina „nyakán“ marad. Az elmúlt napokban Bratislava zöldségüzleteiben például annyira összefonnyadt hónaposretket láttam, hogy annak már alig volt vitamintartalma, és ezért nem csoda, hogy senki sem vásárolta. Tény, hogy a zöldség értékesítése bizonyos fokú kockázattal jár. Ha pedig így áll a helyzet, akkor tennünk kell valamit annak érdekében, hogy a zöldség hosszabb ideig friss és fogyasztásra alkalmas maradjon. Ez pedig csak átmeneti vagy nagyobb befogadóképességű raktárak építésével érhető el. Ebben az ügyben tájékoztatást kértünk a Zelenina bratislavai szakigazgatóságán és örömmel hallottuk, hogy több járásban építenek kisebb, de emellett korszerű raktárakat. A megfogalmazás talán nem is teljesen helytálló, mert a begyűjtés, a csomagolás és az áru egy részének teljesen gépesített, gyors raktározásáról van szó. Emellett a termelők, a Zelenina és a L1KO kooperációs együttműködésével szintén begyűjtő, osztályozó csomagoló és tartósító komplezumot építenek. Ha ezeket üzembe helyezik, egyrészt megkönnyítik a termelők munkáját, másrészt a lehető legkisebbre csökkentik az értékesítéssel járó veszteségeket. Szlovákiában a legtöbb zöldséget Bratislava lakossága fogyasztja. Nem véletlen tehát, hogy elsősorban a főváros környékén akarunk új raktárakat építeni. Régi gond a jó minőségű burgonya biztosítása. E célból Račán 4000 tonna burgonya befogadására alkalmas, hőszabályozó berendezéssel ellátott burgonyaraktár épül, amelyben a csomagolási munkákat teljesen gépesítik. További zöldségraktárakat helyeznek üzembe Podunajské Biskupicén (Pozsonypüspökin) és Bratislava külterületeinek tároló házak számára megfelelő körzeteiben. A város lakói joggal hiányolják, hogy nincs vásárcsarnok. A mostani központi piactér sem higiéniai, sem árusítási szempontból nem felel meg a követelményeknek. Ezért a Steiner utcán három reszort kooperációjával felépítik a korszerű üzlethelyiségekkel és klimatizáciös berendezésekkel ellátott nagy vásárcsarnokot, amelyben a zöldségen és gyümölcsön kívül tej- és hústermékek, vágásra szánt élőállatok és szinte mindenféle élelmiszerfajta kapható majd. A zöldségellátás terén tehát akadnak problémák, amelyek arra ösztönzik az érdekelteket, hogy közös összefogással komplez módon oldják meg ezt a nagyon is időszerű problémát. BÁLLÁ JÓZSEF MAGYARORSZÁGI TAPASZTALAT Zöldséghajtatás közös vállalkozásban A szovjet szakemberek ribiszke és egres betakarítására alkalmas gépet fejlesztettek ki. A bokorról a vibráló kerekek rugalmas ujjai szedik le a bogyókat. A gép üzemeltetéséhez három A RIBISZKE ÉS EGRES BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE személyre van szükség: a vezetőre és két kezelő személyre. Óránként 900 kilogramm termést képes a gép begyűjteni. A szovjet tudósok gépesítették a nagygazdaságok szamócaültetvényeinek termésbetakarítását Is. A szóban forgó gép gereblyeszerűen kiképzett kontúrjai fogják meg a szamócát, majd a begyűjtött termést ventillátor által keltett légáram segítségével tisztítják meg a kisebb szenynyezódésektól. (APN) A szentesi körzet kedvező éghajlati adottságai a zöldséghajtatésban is előnyösen érvényesülnek. Az áru koraisága az export lehetőségek szélesebb körű kiaknázását teszi lehetővé. Ezt felismerve három termelőszövetkezet 1970-ben-100 millió forintos beruházási programmal közös vállalkozást hozott létre. A fábiánsebestényi Kinizsi Tsz 50, a szentesi Május 1 30, a nagyrédei Sallai 20 százalékos részesedést vállalt a hajtatótelep létesítésének költségeiből. • * • A fábiánsebestyéni közös vállalkozás fő feladata a fóliaalatti zöldséghajtatás. A 20 hektáros főliafelületből csak 2—6 hektár fütésnélküli, a többi talajfútéssel ellátott, sőt 5,4 ha légfűtéssel is rendelkezik — 18 OTG 180/B jelű olajkályhát állítottak be erre a célra. Az egész fóliatelep talaj- és légfűtés-rendszerének a kiépítésére — vagyis további 10 millió forint beruházásra lenne szükség, anyagi fedezettel azonban nem rendelkeznek. Pedig a teljes fűtési rendszer kiépítéséből eredő többletjövedelemből a pótlólagos beruházás egy év alatt megtérülne. A főliatelep palántaszükségletének előállítását szolgálja a 2,4 hektár üvegház. Az MZG 69/2 NDK gyártmányú üvegházak 6,4 méter fesztávú hajóit saját kivitelezésben állították össze, szerelték fel. A megtakarításon túl így lehetőség nyílt a később jól hasznosítható műszaki ismeretek megszerzésére is. Az üvegházak légterét 90— 95 C-fokos termálvízzel fűtik — három 1000—1200 1/perc teljesítményű kútjuk van — majd a 40—45 C-fokra lehűlt vizet a talajfűtés csőhálózatában is hasznosítják. A legfontosabb felszerelések, gépek vásárlása sok góndot okoz. Szükség lenne talajgőzölő berendezésre, ebhez azonban további másfélmillió forint kellene. Az eddig beszerzett Dewa tápkockagyártóra, az Impala paradicsomosztályozóra és az ásógépre 47 %-os támogatást kaptak. Az anyagi gondokat súlyosbítja az import vetőmagvak magas ára is. Ezek beszerzése sem zökkenőmentes, sokszor csak késve jutnak hozzá. A hajtatott zöldség 80 °/o-át a MÉK-en keresztül értékesítik exportra, 10 %-át a szegedi konzervgyárnak adják el, s egy tizedét alkalmilag értékesítik. Az üvegházakban és a fóliasátrak egy részében ősszel még 2 hektáron paradicsomot,,2 hektáron kalarábot és salátát termeltek. Az idén tavasszal karalábé, saláta, retek és paradicsom kultúrákkal indulnak, a második hasznosításban uborka és paprika szerepei. A saját palántaszükségleten felüli mennyiséget értékesítik. Tavaly egymillió tápkockás és 100 hektár kiültetésére elegendő szálas palántát adtak át a környező üzemeknek. Az idén is Igyekeznek a fölmerülő palánta-igényeket kielégíteni.- b. j.(Folytatás a 6. oldalról.) 7 nek el a rekeszek. A tömőgép kerekeken halad a takarmányozó folyosón át, amelyre egyszerre nyolc libát erősítenek fel, s ezek körforgásával végzik fokozatosan a tömést. A két oldalt elhelyezkedő rekeszek mindegyikében nyolc-nyolc liba kap elhelyezést. A tömés végeztével a kezelő személy feloldja a lekapcsolt libákat, amelyek maguk mennek át a tömőgép asztalszintjével egymagasságban levő léc padozatú két recbe. Az eredeti francia gépbe csak két liba fért. s így az általuk újítási javaslat alapján végzett módosítás szerint a munkatermelékenység jelentősen fokozódott. A tömőgéppel kapcsolatban további újdonságot is be akarnak vezetni a közeljövőben. Ezzel kapcsolatban a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézettől kapnak útbaigazítást. A rekeszekben a libák kényelmesen állhatnak, mert a padozat széles lécekből készült, amelyek között 2,5 cm-nyi hézag van. Az ürüléket a libák mozgás közben a lécről nagyobbrészt lesodorják. Morvaországban egy üzem készít műanyagból rácsszerú padozatot, de ezt ezidáig még nem sikerült beszerezniük. A műanyag előnye, annak hosszabb élettartama. TERVEIK Mihelyt a sertésállomány átkerül az újjonnan épített közös nagyhizlaldába, úgy a felszabaduló épületeket libanevelésre és hizlalásra teszik alkalmassá, s az állományt állandóan bővíteni kívánják. Persze ezt a fejlesztést az árpolitikától még függővé teszik, mert libahizlalással csak a jelenleg érvényben lévő prémiumrendszer alapján érdemes foglalkozni. Ha minden rendben megy, akkor két éven belül felfejlesztik az ún. készliba nevelést évi 50 ezer darabra, esetleg ennél is többre. A jelenlegi helyzet előnyös, sőt azt hallani, hogy a liba felvásárlási árát az első minőségi osztályban élősúly kg-onkénti 26 koronára emelik a közeljövőben, ami azonban hivatalosan még nincsen jóváhagyva. Külkereskedelmi szempontból államunknak igen nagy érdeke, hogy a libamájtermelés hazánkban fokozódjon a nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt. Ezt a szocialista nagyüzemekben lehetővé teszik a sertéstenyésztés, valamint a szarvasmarhatenyésztés összpontosítása folytán felszabaduló épületek. Persze a libanevelés és hizlalás technológiája nem egyszerű és kezdetben bonyodalmat, gondot okozhat. Ezért a tapasztalatokat kisebb libaállománnyal kell gyűjteni, de ezt is csak olyan mezőgazdasági üzemekben ahol erre megvannak az előfeltételek. Ez főleg ott lenne reális, ahol a libaneveléssel és hizlalással kisüzemi módon bár, de szinte már hagyományosan foglalkoznak. PULYKANEVELÉS szárított tyúktrágyán Közismert, hogy a csirke a pulykára — és viszont — veszélyes, ezért a két állatfajtát nem szabad együtt tartani. Ügylátszik azonban, hogy ez a szabály mégsem értelmezendő olyan mereven, mint eddig hittük. Dr. James R. Carson, a Pardue Egyetem tanára a nemrég befejezett kisérletsorozatának eredményei szerint a szárított tyúktrágyán nevelt pulykák jobb súlyt értek el,- kevesebb volt köztük a selejt és a mellpárnás, mint a bármely más szokványos almon nevelt kontrolioké között. A kísérletben a nagytestű Ros-A-Linda fehér pulykahibridet használták. Egy-egy (2,40X3,60 m-es) kísérleti fülkében 30—30 hímivarú napospulykát helyeztek el. 24 Ilyen fülkében felváltva négy alomanyagot használtak. Ezek: fűrészpor, forgács, a pulyka-tojóházból származó szárított alom, és iparilag szárított tiszta tojótyúktrágya. Az első héten, illetve amíg a pipék kivétel nélkül nem tanultak meg enni, az almokat papírral takarták. A fűrészpor és forgácsalom 7,5 cm, a pulyka „öregalom“ 2,5 cm vastagon volt kiterítve. A hat tyúktrágyás kísérleti fülke közül kettőben az alomvastagság 2,5 cm, kettőben 5 cm, kettőben 7,5 cm volt. 25 hetes korra a legnagyobb súlyt a szárított tyúktrágyás almon érték el a pulykák. Atlagsűíyuk 13,82 kg volt. A fűrészporon nevelteké 13,43 kg. A másik két csoport súlya a kettő közé esett. A szárított tyúktrágyán nevelt pulykáknak nemcsak a súlyuk volt nagyobb, hanem jelentősen kevesebb volt közöttük a lemínősitett vágási osztályzatú is. A 25 hetes nagytestű fehér pulykakakasok vágási értékelése: M 3# < N ■ . O' u « 'Leértékelt % 43 e E 'в ^ CXo^ *5 T Fűrészporos 84,5 3,4 12,1 5,9 Forgácsos 91,4 3,4 5,2 5,5 Pulyka-öregaloin 88,3 2,5 9,1 4,6 Szárított tyűktrágya 88,6 8,2 5,3 0,9 Átlag 88,2 3,9 8,0 4,2 A nevelés folyamán jelentős elhullás egyetlen csoportban sem volt. Végig több állat esett ki a fűrészporos almon neveltek közül. Dr. Carson szerint annak ellenére, hogy a szárított tyúktrágyán nevelt pulykák észlelhetően kevesebb alomanyagot vettek fel, mint akármelyik másik csoportbeliek, feltételezhető, hogy valamilyen ismeretlen faktorhoz vagy faktorokhoz juthatnak az állatok a tyúktrágyából, és ennek tulajdonítható a jobb eredmény. —bt— A galamb oxigénigénye ** igen nagy. A galambházak építésekor úgynevezett ventillációs levegőcsere biztosítására ennek ellenére nincs szükség. A férőhely kialakításakor az 1 m2 alapterületre — amely 210 cm magasságával 2,10 légköbméter — 3 galambpár részére az optimális levegőszükségletet már A galamb levegőigénye biztosítottuk. A galambház levegőcseréjét a nyitható ablakok, valamint a röpdébe vezető kijárónyílások szolgáltatják. Nagyon ügyeljünk, hogy a házban kereszthuzat ne keletkezzen. Az egészséges galamb ürüléke bűzösen boruló anyagot alig tartalmaz, nedvességtartalma is alacsony, ezért ammónia gázok csak elenyésző mennyiségben képződnek belőle. A száraz padozatú és normális légcseréjű helyiségben inkább a galambok természetes testpárolgásának jellegzetes, de nem kellemetlen szag érezhető. —bt— A NYOMELEMEK KÁROSAK IS LEHETNEK! Az optimális növekedéshez és szaporításhoz legalább 15 féle nyomelem szükséges. Ezek igen kicsiny mennyiségben tápanyagoknak tekinthetők, azonban toxikusak is lehetnek, ha nagyobb mennyiségbe juttatjnk a szervezetbe. Egyes esetekben a „szükséges“ és a „toxikus“ szint rendkívül közeli egymáshoz. A szükséges szinteket más takarmánybeltartalmi szintek is meghatározzák. (Poultry Digest) Új utakon a libatojás-keltetés Régi probléma a keltető körökben a libatojások keltetése. Köztudott, hogy a libatojás teszi szükségessé leginkább a kézi munkaigényes keltetést. Régóta folynak kísérletek a libatojáskeltetés kézi munkaigényének csökkentésére, gépesítésére, de eddig kevés eredménnyel jártak. A monori Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató vállalat többéves kísérleti munka eredményeként fejlesztette ki a Kiss—Sulkaféle szabadalmazott automatikus libatojás-keltetö berendezést. A berendezés csaknem 7500 lúdtojás előkeltetésére alkalmas. Ez a hagyományos Gergely-féle keltetőgép kapacitásának a kétszerese. A berendezés konstrukciója teljesen újszerű, szerkezeti anyagai a korszerű követelményeknek megfelelnek. Teljesen antotezést és a forgatást. Az utóbbit a forgédub és a külön szabadalmazott rugós tojásrögzítő tálcák teszik lehetővé. A lámpazáson kívül semmi kézi beavatkozást nem igényel. Kapacitása és alacsony kézi munkaigénye magas termelékenységet, nagyfokú automatizáltsága pedig nagyobb keltetési biztonságot adhat. A nagyüzemi lúdtartás fejlesztésének egyik sarokköve a megfelelő keltetéstechnnlógia kifejlesztése, amely mind a kapacitást, mind a korszerűsítést tekintve kielégíti a hazai igényeket. Az LK—10/20 típusú libatojás keltető az előzetes vizsgálatok eredményei szerint alkalmas arra. bogy beépüljön a lúdtenyésztéssel kapcsolatos gépsorba. A prototípus vizsgálata befejeződött, s reméljük, hogy a О-széria igamatikusan végzi a keltetés technológiájában KUCSERA SZILARD előírt funkciókat, így a fűtést, hűtést, permezolja a prototípussal szerzett tapasztalatokat. B. Gy.
