Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-11 / 19. szám

i 1974. május И. SZÖVETSÉGI SZEMLE ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT!ANKÉT! ANKÉT „A munka, a rend és a béke, Az életünk lelke 6.“ Juhász Gyula versének idézetével kezdem ankétcíkkemet a Nové Zám­ky-! (Érsekújvár!) Efsz-el kapcsolat­ban. 1948—1949 tél! hónapjaiban a város és a járási politikai dolgozói a mező­gazdaság szocialista átépítése problé­máit vizsgálták. Minden Igyekezetük az volt, hogy városukban, a járás székhelyén alapítsák meg elsőként a szövetkezetei. Ezerkilencszáznegyven­­kilenc június 10-én a Grémiumban megtartotta az I. számú Nové Zámky-i •(Érsekújvári) Efsz alakuló gyűlését. Az első elnök Horváth István, alelnök Bruško József volt, 145 taggal és 1309 ha-on mekezdték a közös gaz­dálkodást. Egyedülálló eset volt Ojvárott, ahol két szövetkezet működött. А II. számú szövetkeztet 1950. október 12-én ala­kították 311 taggal és 2433 ha földdel. Ennek az első elnöke Lipka Pál, alel­­nöke pedig Kéry Pál volt. Nagy nehézségekkel küzdöttek az első években, hiszen hazánkban a há­ború alatti bombázás éppen Újvárt sújtotta a legjobban. A város egyhar­­mada teljesen rombadőlt, és majdnem a fele erősen megrongálódott. A szövetkezeti tagok szorgalma, erős akarata végre megteremtette az alapot, hogy 1960. február 1-én a két szövetkezet egyesült. Az egyesüléskor 1534 ha földet átadtak a Palárikovo! Állami Gazdaság Nové Zámky-i rész­regének. Az egyesülés után Barák János lett az elnök és Bauko Mihály az alelnök Az egyesüléskor a munkaegység ér téke 13 koronát ért a természetbeni vei együtt. Az újvári szövetkezet órlá si fejlődésen ment át, hiszen a meg alapításkor csak 5 traktoruk, és 390 lovuk volt. Ezerkilencszázhatvanöttől a szövetkeztet Korecz Vilmos mérnök irányítja, aki előbb agronómusként dolgozott a gazdaságban és Barák János az alenök. Ettől az időtől kezd­ve szilárd jutalmazásra tértek át. A szövetkezet vezetősége mindent meg­tesz, hogy a munka könyebb legyen és a tagok örömmel dolgozzanak. Ezerkilencszázhetvenháromban már 32 traktorból, 31 vontatóból, 5 gabo­nakombájnból, 2 kukoricakombájnból és 7 silókombájnból állt a gépparkjuk. A szövetkezet a jelen időben a ga­bonatermelésre fekteti a fő súlyt; 1973-ban búzából 45 q, árpából 43 q és kukoricából 56,8 q hektárhozam­átlagot ért el. Ezenkívül jelenleg 30 ha gyümöl­csösük és 28 ha szőlőjük van. Az állattenyésztést a hús- és tej­termelésre összpontosították; e téren a járás szövetkezetei között az élen járnak. A szervezési és beruházási nehézsé­gek után a szövetkezet vezetősége el­határozta, hogy a tagok munkakörül­ményeit, anyagi és kulturális életét fokozatosan javítják. Három üzem­egységük van, mindegyikben a legmo­dernebb higiéniai berendezés: állandó meleg-, hideg víz, szekrény áll a dol­gozók rendelkezésére. A gazdasági udvarokat parkosították, virágokkal díszítették. A szövetkezet vezetősége azt akarja, hogy a tagok a munkahe­lyükön is kellemesen érezzék magu­kat. Tudatában vannak: a szocializ­musban a legfőbb érték az ember. Ebben az évben további szociális épületet építenek, teljesen modern be­rendezéssel 50 dolgozó részére, 1,5 millió korona költséggel. Az eddigi parkosítást folytatják. Minden épüle­tet kívülről-belülről meszelnek. államtól 22 500 Kčs szubvenciót és az efsz-től pedig 18 000 Kős-t kapnak, akkor, ha tíz évre elkötelezik magu­kat a szövetkezetben végzendő mun­kára; ez esetben a pénzt nem kell visszafizetniük. A tényleges katonaidejüket teljesítő tagjaiknak is adnak ünnepélyes alkal­makkor értékes könyveket. Évente 3—6 tag — aki erre rászo­rul — gyógyfürdői kezelésben része­sül. Ezen kívül egyhetes üdülésen az idén már 46-an voltak és még körül­belül 14-en vesznek részt. , — * — ..У,,.., Életünk lelke Továbbá kellő figyelmet fordítanak a tagok eszmei és szakmai nevelésére. A felnőttoktatásra évente több mint 32 000 koronát költenke. A szocialista munkaversenyt a tej­termelésre, malacleválasztásra, a nö­vénytermesztésre és terménybetakarí-JOBBMUNKAKÖRNYEZET SZEBB ÉLET tásra irányítják. E versenyeket ne­gyedévenként értékelik, és az első három győztest pénzjutalomban része­sítik. Az emberről való gondoskodásuk mindenre kiterjed, az anyák szülés után szép ajándékot kapnak, és azok a szövetkezeti tagok, akik az 50. és 60. évüket betöltik, 2500 Kős-t kapnak jubileumuk alkalmával. Sokrétű az emberekről való gondos­kodásuk. Ezt bizonyítja az is, hogy a szövetkezet tagjainak szükség szerint 5000—8000 Kős kamatmentes kölcsönt is ad. A családi házat építő tagok az Évenként 6 mezőgazdasági tanoncot vesznek fel, akik a Dvory nad Zita­­vou-i (Udvardi) Mezőgazdasági Szak­tanintézetben végzik tanulmányaikat, ezek részére is kétheti üdülést bizto­sítanak. Nem feledkeznek meg tagjaik kul­turális- és sportigényeinek kielégíté­séről sem. A területi, a nyitnai és egyéb színházak előadásaira, vala­mint a labdarúgó-mérkőzésekre az igények szerint jegyeket vesznek. A közösségi szellemet olymódon is ápolják, hogy évente kétszer az egész tagság részére kulturális műsort ren­deznek, melyet tánc követ. Jelenleg egy dolgozó havi tiszta jövedelme 1936 Kős. Az életkorátlag 46,5 év. A szövetkezet vezetősége arra törekszik, hogy minél több fiatal me­zőgazdasági dolgozójuk legyen. Azonkívül társas kirándulásokat is rendeznek; egy és több naposakat. A vezetőség az autóbuszt a CSAD-tól biztosítja. Az aratási munkák alatt frissítőkről gondoskodnak, amelyet minden dol­gozó ingyenesen kap a munkahelyén. Ami az állattenyésztők számát illeti, kevés, öt-hat fejőre lenne szükségük, e téren a szövetkezet mindent elkö­vet, hogy e dolgozók részére ingye­nes, korszerű szövetkezeti lakást biz­tosítson. A Nové Zámky-i Efsz tagjairól iga­zán sokoldalúan gondoskodik a ' veze­tőség. Azon fáradoznak, hogy tagjaik szaktudása, marxista világnézete a szocialista társadalom követelményei­nek megfelelően fejlődjön, jő közös­ségi szellem alakuljon ki. A feladatok példás teljesítésével a szocialista em­bertípus kialakítására, jó munkakedv biztosítására törekszenek. Vonatkoz­zon rájuk Juhász Gyula költeményéből az idézet: „S a munka ne legyen robot, de himnusza a dolgozóknakI“ A Pezinoki Gépjavító Állomás seneci (szenei) üzemegységében jónéhány kijavított traktort örökített meg a fényképezőgépem lencséje. A ZT—300- asok egymás után gördültek ki a tágas javítóműhely ajtaján. A fiatal sze­relők óriás vargabetűket írtak le a körözgetés közben, a betonozott ud­varon. Zongor Stefántól, a javítóműhely vezetőjétől örömmel hallottam, eddig havonta 6—8 darabot javítottak meg ezekből a nagyteljesítményű trakto­rokból. Ám az utóbbi időben alkatrészhiány okoz problémákat. Nincs ele­gendő fogaskerék a sebességszekrénybe, de a hidraulikus szerkezet javítása is anyaghiány miatt nehézségekbe ütközik. Sokszor napokon őt róják áz országot alkatrészért, hogy a meghibásodott gépeket üzemképessé téve, idejében visszajuttathassák az üzemekbe. Gépszemle közben az udvar sarkában egy elárvult gépet láttam, amely­nek a hátulja a földre rogyott. Ingeli Ján részlegvezető nem is késett a magyarázattal: — A Dun. Streda-i (dunaszerdahelyl) cukorgyárból hoztuk. Már több hete csak azért vesztegel az udvaron,mert a rossz gumiabroncs miatt nem tudják a műhelybe vontatni. Lám, itt a példa, nemcsak alkatrészhiány miatt vesztegelnek a traktorok. Kérdezhetjük, vajon meddig lesz tétlenségre kárhoztatva ez a nagytelje­sítményű traktor ...? 1 Szöveg és kép: balia Proletár-nemzetköziség a gyakorlatban PhDr. Hofer Lajos, Nové Zámky ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT (ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT IÁNKÉT! ANKÉT! Nagyon érdekesen alakult a Košice­­vidéki járás seňal (abaujszinai) CSSZBSZ alapszervezetének évzáró közgyűlése. Ugyanis járásunk szövet­kezetei közül egyedül az itteni viseli a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet, így hát érthető, hogy nagyon sokan jöttek más községekből is. P n k o r n ý Gáza, a szövetség ke­rületi bizottságának vezetötitkára meg is jegyezte: „Itt már a gyakorlatban is megmutatkozik a proletár-nemzet­köziség!“ Teljesen igaza volt a vezetőtitkár­nak. Mert. azon kívül, hogy szlovákok és magyarok lakják ezt a községet, megjelentek itt a szovjet és magyar határőrség képviselői, s a néphadsere­günk küldötteinek sorában szlovák ás cseh nemzetiségű tisztek voltak. A CSSZBSZ helyi szervezetének Sé­fjén 312 tagja van; valamennyi efsz­­tag egyben a baráti szövetség tagja is. Követésre méltó példa lehetne más járások szövetkezetei számára .,. ! A szövetkezetben nyolc munkaközös­ség versenyez — a szocialista brigá­dok jóvoltából — a Csehszlovák-Szov­jet Barátság titulusáért. A géoközpont 36 főből álló négy munkaközössége — Lach Péterrel, S z e m k ó Józseffel, L a b a n c z Jánossal és S p i 1 к a Pállal az élen — csaknem 100 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt a nyugdíjasokkal kapcsolatos kötelezettségekről koznak. Ezért szükségesnek tartjuk a dolog lényegét röviden Ismertetni: A Szövetségi Kormány 2/1971. számú rendelete olyan Intézkedés, amely a CSKP XIV. kongresszusának határoza­tából indul ki. összhangban van azzal a célkitűzéssel, amely hivatott azon nyugdíjasok ígyezetét elősegíteni, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, s olyan termelési ágazatokban enyhí­tik a munkaerőhiányt, amely a nép­gazdaság szempontjából jelentős. Egy­úttal fontos szociális intézkedés is, mert a nyugdíjasok tlymődon a tel­jes, illetve a csökkent nyugdíjon kí­vüli jövedelemhez jutnak, amely elő­segíti a nyugdíjas, Illetve családja életkörülményeinek javulását. Ez a rendelet vonatkozik a szövet­kezeti nyugdíjasokra Is, függetlenül attól, hogy ezek nyugdíjigénye hon­­nét származik. Eszerint változatlanul teljes nyugdíjat kap az a nyugdíjas, aki az efsz-ben a) rendszeresen dolgozik és e mun­kaviszonyból származó havi jöve­delme nem több, mint 800 korona, függetlenül attől, hogy a nyugdíjas az adminisztrációban, vagy másutt dolgozik (a kormányrendelet 4. paragrafusa), b) Idénymunkát végez (csúcsmunkák idején, vagy sürgős esetekben), vagy kisegítő munkát végez, de ez a nyugdíjas egy naptári évben nem dolgozik többet, mint ф 120 napot (vagy 800 munka­órát, ha adminisztratív erő), ф 180 munkanapot, vagy 1200 órát, ha nem adminisztratív munkaerő (a kormányrendelet 5. paragrafusa). Legfeljebb havi 1000 korona nyug­díjat kap az a nyugdíjas, aki a szövet­kezetben rendszeresen dolgozik, és az ebből eredő jövedelme meghaladja a 800 koronát, függetlenül attől, hogy adminisztratív munkaerő, vagy egyéb munkát végez (a kormányrendelet 2. paragrafusának 2. bekezdése és a 4. paragrafus). Ez a kormányhatározat lehetőséget nyújt arra, hogy a nyugdíjas a szövet­kezeten belül is különböző módon bekapcsolódhassák a tevékeny munká­ba. Emellett a szövetkezet és nyugdí­jasa kölcsönös viszonyától függ, hogy a nyugdíjas milyen lehetőséget vá­laszt, illetőleg a szövetkezet részére melyik mód célszerű. Például, ha egy szövetkezeti tag legfeljebb 1000 korona nyugdíjat kap havonta, akkor a szövetkezetben rend­szeresen dolgozhat, és függetlenül az elért keresetétől, megkapja a teljes nyugdiját. Ha a nyugdíj meghaladja az ezer koronát, akkor állandó mun­kaviszonya esetében 800 koronánál magasabb keresete mellett csak 1000 korona nyugdíj folyósítható neki. Ha egy szövetkezeti nyugdíjas olyan idénymunkát vállal, amelyre ennejc a kormányrendeletnek az 5, paragrafusa vonatkozik, s nem dolgozik többet, mint 120, illetve 180 munkanapot (800, illetve 1200 munkaórát), a megálla­pított nyugdíját hiánytalanul kézhez­­kapja. De ezeket a feltételeket nem sza­bad összetéveszteni az egyes alacsony nyugdíjak felemelését meghatározó 71/1970 és 106/1971 számú törvény ál­tal megszabott feltételekkel. Gyakorlati példa: egy szövetkezeti tagnak 1966-ban a nyugdíját havi 400 korona összegben állapították meg. Igazolta, hogy 1970-ben a szövetkezet­ben csak alkalmilag dolgozott (egész évben összesen csak 50 munkanapot), S más jövedelme nem volt. Nyugdíját 1970-ben 500, 1971-ben pedig 550 ko­ronára emelték. A felemelt nyugdíjat egészen 1973-lg kapta, amlkorts a szociális biztosítás szervei megálla­pították, hogy 1972-ben több, mint 60 munkanapot dolgozott és havonta át­lag 180 koronát keresett. Az 6 alap­­nyugdíjéra, (tehát a felemelt nyug­díjára!) az eredetileg megállapított 400 korona összegben továbbra is jo­gosult (a 2/1971 számú kormányren­delet 4. paragrafusa), A felemelt nyugdíjra azonban 1971, január 1-től nem volt jogosult, mert a szövetkezet­ben egy naptári évben több mint 60 napot dolgozott és nem múlt el 70 éves. Tehát olyan körülményekről volt sző, amelyet a szövetkezet köteles lett volna a szociális biztosítás szer­veinek bejelenteni. Tekintettel arra, hogy ezt a szövetkezet elmulasztotta, 1972. január 1-Ig visszamenőleg jogta­lan nyugdíjkifizetést okozott. Az említett 60 munkanapba beezá­­mítandók azok a napok is, amelyeken a nyugdíjas betegállományban volt és amelyekre táppénzt kapott. Ezért a szövetkezetek ezeket a körülménye­ket is kötelesek nyilvántartani. Hangsúlyozzuk, hogy a szövetkezet szociális bizottsága a helyi nemzeti bizottsággal és a járási nemzeti bi­zottság szociális ügyosztályéval kar­öltve, kötelesek úgy Intézkedni, hogy a szociális biztosításra szánt pénz­eszközöket gazdaságosan és célsze­rűen haszhálják fel. Ez egyrészt azt Jelenti, hogy a nyugdíjellátás terén idejében és rendesen megkapják a nyugdíjasok mindazt, amire jogosul­tak: de másrészt azt is, hogy a társa­dalom anyagi javaiból senki se kap­jon többet, mint amennyi jár neki. Valentin Bexák „Sociálna politika“ (üzemanyag- és pótalkatrésztakaré­kosság, kiselejtezett gépek alkatré­szeinek felhasználása, stb.), továbbá kötelezték magukat a politikai tudás­­gyarapításra, s a tanultak gyakorlati alkalmazására. örvendetes, ez a szövetkezet 1969- ben a tulai kolhozisták vándorzászla­ját érdemelte ki jó gazdasági és tár­sadalmi eredményei folytán, továbbá egy ízben a második, kétszer meg a harmadik helyen végzett az ebbéli versenyben. Mit bizonyít ez? Főleg azt, hogy a csehszlovák-szovjet barát­ságot nem formálisan értelmezik — gazdasági eredményeikkel is bizonyít­ják Jó viszonyukat a Szovjetunióhoz. Az idén már a szövetkezet mezőgaz­dasági össztermerlése 28 millió koro­na értéket képvisel, ami az 1970-es évihez viszonyítva 53,4 százalékos, a tavalyihoz mérten meg 18,8 százalé­kos emelkedést jelent. Mivel az állattenyésztés jó takar­mányalap nélkül elképzelhetetlen, erre megkülönböztetett figyelmet for­dítanak. Az idén 1 728 000 korona ér­tékben állítanak elő szemcsézett tá­pot lucernából, lóheréből, valamint silótakarmánvból és szénából. Gép­vásárlásra kétmillió koronát fordíta­nak, s beruházási építkezésekre közel nyolc millió koronát irányoztak elő. Vagyis, befejezik a szociális épület építését, a szárítóüzem raktárait gépe­sítik, bekerítik a gépközpontot, nafta­­kutat létesítenek, korszerűsítik a sző­lőtermesztést, stb. Problémák? Mint mindenütt, itt is vannak! Míg a piaci termeléssel elé­gedettek, a termékek értékesítése szempontjából a minőségre kell töre­kedniük. Tudatosítaniuk kell, hogy a gazdaságosabb termeléshez elenged­hetetlen a termelési költségek csök­kentése. Minél jobban takarékoskod­nak az anyaggal, tökéletesítik nem­csak a termelést, hanem az irányítást, az üzemszervezést is — felhasználva az emberek teremtő-alkotó kezdemé­nyezését. az ú|ítómozgalom kibonta­koztatására törekszenek —, úgy még nagyobbat léphetnek előre. Arról nem is szólva, hogy valamennyi tag szív­ügye legyen az évi feladatok példás túlteljesítése. A CSSZBSZ helyi szervezetének te­vékenységét helyesen értékelte a hnb is, amely a „Szebb Szírjéért!“ indított mozgalomban elért eredményei erköl­csi jutalmaként dicsérő elismerést nyújtott át a szervezet vezetőségé­nek. Az idei nagy jubileumok évében he­lyénvaló lenne felmérni valamennyi mezőgazdasági üzemben (szövetkezet­ben, állami gazdaságban, stb.), vajon miként éltünk az oly sok vér hulla­­tása árán kivívott szabadsággal? No meg azon is elgondolkozhatnánk, va­jon mivel tehetnénk még szorosabbá, még olvtársiasabbá és szilárdabbá a szovjet néphez — felszabadítónkhoz — fűződő barátságunkat. Erre legjobb alkalom kínálkozik most. a jeles tör­ténelmi évfordulók küszöbén. IVÁN SÁNDOR, Košice (Kassa)

Next

/
Thumbnails
Contents