Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-27 / 17. szám
1874. április 27. SZABAD FÖLDMŰVES .15 Teendők a méhészetben Március második telében és az e hónap elején uralkodó rendkívül kedvező időjárás a méhészt sürgős teendők elé állította. Amint rendes körülmények között ebben- és a jövő hónapban kellett volna intéznie, a kedvező időjárási viszonyok következtében ebben a hónapban elvégezheti. A gondos méhész a múlt hónap elején annyira leszűkítette a költőtér terjedelmét, hogy az utolsó lép is fehve legyen méhekkel. Ezt a családok célszerű hőgazdálkodása érdekében tette. Amint azonban a múlt hónap közepe táján az idő felmelegedett, a családok hozzáláttak az intenzív Hasításhoz. Az időjárás persze továbbra is kedvezett, így a méhcsaládok jól kihasználhatták a gyümölcs- és a fűz virágzását. A fiasítás terjedelme napról napra nőtt, persze csak azoknál a családoknál, melyeknél fiatal tevékeny anya működött, s ott a fészket szinte hetenként bővíteni kellett, fgy a méhész állandóan újabb és újabb lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy az anyának a petézéshez elegendő üres sejt álljon a rendelkezésére. jelenleg is ez a méhész legnagyobb feladata. A repce virágzása folyamatban van. A méhek a repce virágporát nagyon kedvelik. Bőven hordanak belőle. Egész lépeket megtöltenek vele, ezért ügyeljünk arra. hogy ezáltal az anyát ne gátoljuk a petezésben. Ojra és újra szép, világos kerettel kell bővíteni a fészket. Erősebb családoknál erre a célra a műlép is megfelel. A család a beakasztott műlépet nagyon gyorsan kiépíti. Az anya az építő méhekkel szinte versenyre kel a kiépített sejtek elfoglalásában. Pár nap kérdése, s a kiépített műlép sejtjeiben virágport és petéket találhatunk. A méhésznek mindig ' ébernek kell lennie. Nem szabad megengedni, hogy az anya korlátozva legyen további peték A mézelő méh nemesítése Koptyov megállapította, hogy . a méhnemesítés az új gazdasági fajták előállítása messze elmaradt a többi háziállatétól. Ennek oka főként az, hogy nehéz az ellenőrzött pároztatás. Pedig a méheknél is lehet több jó tulajdonságot egy fajtában összpontosítani. Felhívja azonban a figyelmet egvrészt arra a veszélyre, ami az idegen méhfajták tervszerűtlen behozatalával a helyi méheket — mint nemesítő munka alapját — veszélyezteti, másrészt arra, hogy a keresztezett méhek ellenőrzés nélküli továbbtenyésztése a későbbi nemzedékben nagyon károsan jelentkezik. Sürgeti, hogy a Szovjetunió területén élő természetes .méhfajták megóvására védett területeket jelöljenek ki. [anj rakásában. Üjabb műlépet, illetve világos, üres lépet kell a költőtérbe tennie. Ha már az egész költőtér megtelt, — ami a szokásos В típusú kilenc keretes kaptáraknái hamarosan megtörténik — úgy a méheknek a mézkamráhan való bejutását lehetővé kell tennie. Nagyon előnyös, ha a költőtér lépjeinek a mérete megegyezik a mézkamra kereteinek a méreteivel. Ha a költőtér megtelt lépőkkel és méhekkel, célszerű a kereteket a költőtérből áthelyezni a tiszta, elkészített mézkamrába. Ugyanakkor a költöteret ellátjuk szép. világos léppel és műléppel. Ha ilyenkor a nektárhordás tovább tart, tanácsos a műlépeket egymás mellé helyezni. Ha a kiépített keretek közé helyeznénk a műlépes kereteket, a kiépített sejtek falait hordáskor a méhek meghosszabítanák, s a műlép sejtjei nem érnék el a megkívánt (kb. 11,5 mm) mélységet. Ezután a költőtér lépjeivel megtelt mézkamrát a knltőtérre helyezzük. Anyaráccsal azonban még nem választjuk el a mézkamrákat a költőtértől. Ezzel az anya lejuthat a költőtérbe helyezett üres keretekre, ott zavartalanul petézhet. A méhek bőven találnak helyet a virágpor elhelyezésére. A vázolt eljárásnak az a hátránya, hogy a virágporral telt lépek a mézkamrába kerülnek. Így az akáchordásnál ott a virágpor nem kívánatos, ezért közvetlenül az akáchordás előtt a virágporos kereteket ki kell onnan szedni, s áttenni a költőtérbe és zárt fiasítású, vagy üres kereteket helyezzünk a mézkamrába, így a mézkamra kereteinek üres sejtjei befogadhatják az akácvirág nektárját. Olyan kaptár-rendszernél, amelynél a mézűr keretei eltérnek a költőtér méreteitől (ilyen pl. a Balogh rendszerű kaptár) a mézkamrát megtöltjük az abba való keretekkel és a méheket felengedjük a mézkamrába (ha már a költőtér kereteit sűrűn takarják a méhek). Ha a bő repce-virágpor hordáskor nem gondoskodnánk a fészek bővítéséről, akkor az anya nem petézhetne kellően, s így a méhcsaládban felébredne a rajzás ösztöne. A méhcsalád éppen akkor rajzana ki, amikor az erő az akáchordáshoz kellene. Közben gondot kell fordítanunk a fiasítás mennyiségén kívül annak a minőségére is. Könnyen megítélhetjük a méhcsaládok anyáinak a minőségét. április 4-ike és 6-ika között felmértem a fiasítás mennyiségét és minőségét. Megfigyeltem, hogy az álcák hogyan vannak pempővel ellátva és milyen a külsejük. Nem fertőzött-e a család európai vagy nyúlós költésrothadással stb. Ugyanis az európai költésrothadásnál az álca sárgás majd barna színű, s elhagyja normális helyzetét. A nyúlós költésrothadásnál a fiasítás hézagos, egyes fedett sejtek nincsenek kidomborodva, hanem horpadtak, s némelyek közepén lyukat találhatunk. Ha gyufaszálat dugunk a sejtbe, ragadós, nyúlós anyag tapad rá. Ilyen tünetek észlelésekor a méhész köteles értesíteni a körzeti állatorvost. A szándékos eltitkolás ugyanis büntetendő cselekmény. Az említett felmérés alkalmával megfigyeltem, hogy a fiasítás terjedelme nagyon különböző — 2D négyzetdecimétertől 84 négyzetdeciméterig terjed! A 20 négyzetdecimeter terjedelmű Hasítást gondozó családnak múlt évi rajanyja volt. Valószínűleg valamilyen hibája van, ezért még az akáchordás előtt lecserélem. Ebből az a tanulság, hogy a fiatal anya is 1 lehet rossz-minőségű. Az említett időben méhesemben a fiasítás átlagos terjedelme 55, 54 négyzetdeciméter volt. Svanczer Lajos OÍSIAT Irtsuk a rókát! A róka azon a területen, ahol vad él és tartózkodik mindenütt megtalálható. Mozgási köre meglehetősen nagykiterjedésű, de kedvelt tartózkodási helyei az ún. gazosok, nádasok, vadrejtő sűrűk, erdők, zárt, nehezen megközelíthető, részei. A felsorolt tartózkodási helyeken azonban vadászatok alkalmával csak néhány róka kerül terítékre. A vadászatok ugyanis rendszerint nagy zajjal kezdődnek és folytatódnak a befejezésig. Különösen az egyre gyakoribb ráhajtásos vadászatok alkalmával, amikor a mesterséges zajkeltést, mint a vadászat egyik elemét intenzíven alkalmazni kell. Ezek a tényezők lényegesen csökkentik a rókák elejtésének a lehetőségét. A téli róka-létszámapasztás megkezdése előtt fel kellett mérni azokat a területeket, ahol a vonszalék és méregfalatok kihelyezésével a legeredményesebben irthattuk a területen élő rókákat. A preparátumok kihelyezését vázlaton jelölni és számozni kellett, hogy a munka befejezése után az érintetlen helyeken hagyott vonszalékot és méregfalatot össze lehessen szedni, meglehessen semmisíteni. Az injektált tojásokat gyakorlatilag a szárnyas kártevők apasztása céljából helyeztük ki, de a feladat elvégzése során a kirakott tojásokból meglehetősen nagyszámú róka is terítékre került és kerül. Szükséges, hogy az injektált tojások, műfészkekbe való kirakása, kártevők által járt területekre úgy történjen, hogy a természetességet minél jobban megközelíthesse. A számozott fészkek elkészítéséről vázlatot kell készíteni és a fészkeket rendszeresen, ha lehetséges naponta, le kell ellenőrizni. A fészkek körül a távolabb elhullva talált ragadozókat össze kell szedni, meg kell semmisíteni. A mélyre történő elásásnál lényegesen könnyebb és biztonságosabb ha gázolajjal leöntik az elhullva talált egyedeket és elégetik. Ezzel a módszerrel ki lehet zárni azt a lehetőséget, hogy az elásott hullákat róka, vagy kóbor kutya kikaparja. A kotorékban való apasztás eredményességét lényegesen növelhetik, ha a vadászok, a vadásztársaság területét bejárják úgy, hogy a területen levő kotorékokat feltérképezve megfigyelés alatt tartják. A megfigyelések alapján a kotorék lefojtását akkor kell elvégezni, amikor až eredmény a legbiztosabb. Sok vadásztársaságnál ezt az apasztási módot igen jól szervezik és a hozzá szükséges eszközöket időben biztosítják. Az injektált tojással — és a kotorékban való apasztásnak nagy előnye, hogy az így elpusztított rókákat biztosan megsemmisítik, mert az a sajnálatos szemlélet, amely a róka bőrének a megszerzését helyezi előtérbe, komoly gondot okoz különösen a téli hónapokban elejtett rókáknál. A nyári róka apasztás nagymértékben csökkentheti azokat a gondokat, amelyeket a téli hónapokban a veszélyt lekicsinylő kapzsi emberek felelőtlenségükkel okoznak. Szeretnénk nyomatékosan ráirányítani a vadásztársaságok vezetőinek, a vadászoknak a figyelmét arra, hogy a területen bármilyen körülmények között és módon elejtett rókák vizsgálatát el kell végeztetni. A rókák fejét — több rétegű szivárgásmentes fóliába csomagolva — be kell küldeni vagy szállítani az állategészségügyi szervekhez. A vizsgálat eredményeiről az állategészségügyi szervek minden esetben tájékoztatást adnak a beküldő vadásztársaság elnökének. Az eredmény esetleges negativitása senkit nem old fel az alól a kötelezettség alól, amelyet a közegészségügyi szabályok előírnak, mert a róka mozgási körével változatlanul magával hozza a fertőzés állandó veszélyeit. A feladat közegészségügyi jelentősége minden vadászt arra kötelez, hogy maximálisan működjön közre a veszettség terjedésének az elhárításában. Különös figyelemmel járjanak el azok a vadászok, akik a vadászterületekre kutyát visznek ki. Az engedetlen, nem kellően idomított vadászkutyákat nem szabad a vadászterületre kivinni. A veszettség terjesztői lehetnek a kóbor kutyák és macskák is, ezért lépjünk fel ezekkel szemben is kellő eréllyel. —ni— A fogoly és a burgonyabogár A fogoly rovarirtó tevékenységét hol túl-, hol pedig alábecsülték. Valószínű hogy egy fogoly naponta maximálisan 150 g, vagyis kb. 750 db burgonyabogár lárvát képes elfogyasztani. Szerepe tehát nagyon jelentős a burgonyabogár elleni védekezésben, de egymagában qem elegendő. A vegyszeres védekezés mellett a megmaradt bogarakat teljesen kipusztítja. A DDT-vel szemben szinte érzéketlen, szervezetében alig lehet DDT lerakodásokat találni. A DDT azonban — amerikai megállapítás szerint — csökkenti a fogoly szaporodási képességét. (Hazai viszonyaink között a DDT eltiltása óta az utóbbi veszély nem fenyeget.) (Ochrona Rostiin) Növényvédőszerek a vadállományban Számos kísérlet során különböző országokban kimutathatók voltak a növényvédőszer-maradványok, főleg a klórozott hidrogének. A ragadozó madarak az élelmi láncban elfoglalt helyük révén a leginkább fertőzöttek. A szermaradványok koncentrációjának toxikológiai és biológiai kimutatása az állati szervezetből még alig ismeretes. A laboratóriumi toxikológiai kísérletek pontosan rögzíthető feltételek mellett teszik lehetővé a halálos mérgezés feltételeinek vizsgálatát. A klórozott szénhidrogének a madarak szaporodására is hatnak, feltételezhetően a májban működő fontosabb enzimeknél bizonyos szteroidok átalakulását befolyásolják. —В. Т,— A horgászsportban is fiatalos lendületet! Hazánkban a sporthorgászat gazdag múltra tekint vissza, úgyis mondhatnánk, hogy tömegsport jellegénél fogva össztársadalmi horderővel bír. Különben erről számot adnak a horgászatról szóló rendelkezések is, melyek világosan kimondják, hogy a horgászásra alkalmas vizek az állam tulajdonát képezik, s a horgászat gyakorlására joguk van mindazoknak a dolgozóknak, akik erre engedélyt váltottak. A sporthorgászat tehát azon túl. hogy gyakorlóját szép zsákmánnyal kecsegte-' ti, egyben aktív pihenést is nyújt a horgászok széles rétegeinek. A víz mellett eltöltött szabad idő, a természettel való ismerkedés valóban a legjobb nyugtatok a dolgozók számára. Ezért nagyon örvendetes, hogy hazánkban egyre nagyobb az érdeklődés a horgászsport irányában. A sporthorgászat ténylegesen tömegsporttá fejlődik. Mindamellett, hogy e sportnak a halfogás az érdekessége, van benne újszerűség is. Ilyen például a halfogás technikája, a legújabb ismeretek alapján. S ennek a sportnak hódol a horgászok sokasága, főleg a fiatalnk. Talán mondanunk sem kell, hogy ez nagyon helyes. Kívánatos, hogy még több fiatal felsorakozzon a sporthorgászok közé és töltse szabad idejét az egészséges környezetben, a halzsákmányban gazdagon fizető vizek mellett. Ez tulajdonképpen közérdek, mégpedig azért, hogy a fiatalok hasznos elfoglaltságot találjanak maguk számára a szabad időben. A szövetség tehát a fiatalok megnyerésére továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít. A Csehszlovák Halászok és Horgászok Szövetségének régebbi tagjai jól tudják, hogy a szövetség 1964-től aktív tagja a horgászok nemzetközi szervezetének. Ennek kapcsán rendszeresen részt vesz a nemzetközi szövetségben a halász és a horgász technika tökéletesítési munkálataiban. Ezenkívül aktív résztvevője a fiatal horgászok nevelésének, s a nemzetközi vizek védelmében is eredményesen segédkezik. A nemzetközi szervezetben a Csehszlovák Halászok és Horgászok Szövetsége évente részt vesz a világversenyeken. Ilyen világméretű versenyt már hazánkban is rendeztek. Többek közt 1972-ben Prágában a világverseny után világkongresszust is tartottak. Spnrthorgászaink a világversenyeken egyszer jobban. máskor kevésbé jól szerepeltek A legjobb eredmény azonban az, hogy a Csehszlovák Halászok és Horgászok Szövetsége részese — nagyon értékes tagja — a világméretű szervezetnek, ahol szinte hangadója a horgásztechnikának. Főképpen a női versenyzők nyújtanak hazánknak sok örömet elért eredményeikkel. Kevésbé jó eredményt érnek el versenyzőink például a világversenyeken a halfogásban. Azonban hazai vizeken az 1972-es évben még gyengébben szerepeltek mint máskor szoktak. A világversenyeken ugyanis csak az utolsó helyezést érték el! Vitathatatlan, hogy ez sokaknak fejfájást okozott. Azonban egyben figyelmeztető is volt arra, hogy a világversenyekre lelkiismeretesebben készüljünk fel. Persze ennek a cikknek nem az a célja, hogy elemezze a fogyatékosságokat, arra azonban szeretne felhívni, hogy máskor igényesebbeknek kell lennünk önmagunkkal szemben. Ez ugyanúgy vonatkozik a versenyzőkre, mint az edzőkre, továbbá azokra, akik kiválasztják • versenyzőket. A tanulságokat természetesen a Csehszlovák Halászok és Horgászok Szövetsége központi szerveinek kell levonnia, s olyan feltételeket szabnia, amelyek lehetővé teszik a korábbi hiányosságok mielőbbi kiküszöbölését, azaz a versenyeken való sikeresebb szereplést. Erre nagyon jó lehetőséget nyújtanak az új versenyszabályok. Ezeknek részét képezi a fegyelmi szabály, továbbá a szervezeti szabályzat. Természetesen sok függ majd a kollektívák együttes munkájától, akik nagymértékben közreműködnek a fegyelemben. A jobb eredmény elérése megköveteli a dolgokhoz való felelősségteljesebb hozzáállást az objektivitást, a szervezeti- és a verseny szabályok betartását stb. Ennek kapcsán hazánk nemzeti szövetségei a jövőben a fegyelem fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak, ugyanakkor a közös cél érdekében megkövetelik mindenkitől a fegyelmezettséget, az alaposságot. A Csehszlovák Halászok és Horgászok Szövetségének nagyon fontos feladata a sporthorgászat fejlesztése mind hazai, mind nemzetközi viszonylatokban — a lehető legjobb sikerek elérése. A nemzeti szövetségek — erre a célra — a többi feladatokhoz arányosan használják fel pénzeszközeiket. Merjük remélni, hogy a jövőben a nemzetközi versenyeken való részvétel nem kizárólagosan a horgászok ügye marad, hanem egyben egész társadalmunk ügyévé is válik. Szükséges, hogy a sporthorgószat fejlesztése ebben az új értelmezésben kerüljön a horgászok köztudatába. Annál is inkább, mert a sporthorgászat sok hasznos érdekességet tartogat számunkra. Ne feledjük, hogy az egészséges környezet nagyon hasznos az ember energiájának a felújításában. Azok, akik már régebben felsorakoztak a horgászok népes táborába, jól tudják, hogy mennyi örömük telik a nemes sportban. Végezetül talán még annyit, hogy célszerű lenne a nemzetközi versenyekre fiatalokból összeállftott csapatot küldeni. —h—
