Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-20 / 16. szám

1974. április 20. SZABAD FÖLDMŰVES vány rétje és legelője van. Azonban nappal a szocialista mezőgazdaság ezen a területen máris megkezdték a megteremtésén fáradozott. Amikor talajjavítási munkálatokat és remél- pedig ebbe a közös gazdaságba hív­­hető, hogy hamarosan megteremtik a ták, habozás nélkül vállalta a felada­­gazdag termés előfeltételeit. Az öko- tot, mert a gyakorlatban akart bizo­­nómus örömmel közölte, hogy ma már nyítani. Az indulás nehéz volt, de az a közös vagyon értéke 43 millió ко- állatállomány fokozatos felfrissítésé­­: róna és a tagok jutalmazási alapját vei és a munkafegyelem megszilárdí­­messzemenően biztosították, mert a tásával megteremtette a többtermelés tartalékalapon 4 millió 201 ezer кого- feltételeit. Ma már az állettenyész­­nájuk van. Tehát pénzügyileg is jól tési dolgozók olyan csúcseredménye­­állnak. két érnek el, amelyek országos mé-Termelőmunka közepette futunk retben is a legjobbak közé tartoznak, össze Nagy Jenő bácsival, a főkertész- A hízósertések napi súlygyarapodása szel, aki annakidején szintén az elsők darabonként 57 deka, a hízó szarvas­­között írta alá nevét a belépési nyilat- marháké pedig 1 kg körül mozog. A kozatra. Ö nem tartozott a „papírta- nagyobb súlycsoportba tartozó hízó­gok“ közé, mert amikor nyílt a tavasz, marhák átlagos napi súlygyarapodása nyomban megalakította a kertészeti elérte az 1,12 kg-ot. A malacszaporu­­csoportot. Mindjárt az induláskor ki- lati átlag megközelíti áz évi 20 dara­váló eredményeket értek el, mert ak- bot. Az első negyedévben már 5,9 da­ivaszi zsongásban találkoz­­am a Vrakufti (Nyékvárko­­íyi) Egységes Földműves­­zövetkezet veteránjaival, ieszélgetés közben megele­­enedett a múlt. Sok olyan aozzanatról szereztem tudo­mást, amelyek hűen tükrözik a történelmi idők küzdelmeit. Az el­múlt két és fél évtized alatt bizony mély redők keletkeztek az arcukon, de ennek ellenére még ma is a régi lelkesedéssel veszik ki részüket az alkotómunkából. Többen már átadták a stafétabotot a fiatalabbaknak, má­sok lépést tartva a fejlődéssel tovább haladnak a megkezdett úton. Az egyik ilyen álhatatos veterán Fekete Zoltán, a közös gazdaság ökonómusa, mint a nagy család élő krónikása, pontosan emlékszik az első lépésekre. Sok-sok vajúdás, felvilágosító mun­ka után 150 tag 1949. november 26-án alakította meg a szövetkezetei. Per­sze kezdetben csak felemás gazdál­kodás folyt. A 360 katasztrális hold mezőgazdasági területből, a papi föl­deket művelték. A termelőmunkából csupán 24 tag vette ki a részét, a többiek csak a névsorban szerepel­tek. Az 1951-es évben egy elárvult traktorral Nagy Albert szántott, a többnyire széttagolt parcellákon. A szállítást két pár lóval végezték. Az Összpontosítás után hat tehenet, 45 növendék szarvasmarhát és 60 sertést gondoztak a közösben. Nem csoda, hogy a vékony bevételből kevés pénz jutott a munkaegységekre, és volt olyan Időszak is, amikor a tagok há­rom hónapig egy fillért sem kaptak, de a gazdasági megszilárdulás kezde­tén is csak mindössze 400—500 koro­nára rúgott az átlagos havi jövedel­mük. Az ökonómus bizony nem szíve­sen emlékszik vissza ezekre az idők­re, mert neki fájt legtöbbet a feje, amikor a tagok vékony pénztárcával távoztak az irodából. Az előrehaladást lényegesen fékez­te az osztályellenség felforgató tevé­kenysége is, amelynek következtében 1954-ben 12 kis- és középparaszt há­tat fordított a közösnek. Akkoriban a falusi pártszervezet minden erejét az egység megteremtésére összpontosí­totta. A népnevelők állandóan bizony­gatták a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit és a régi útra visszatérőket is gyakran meglátogatták. A szövetkezet vezetősége visszavárta a „tékozló fiúkat“ és minden segítséget meg­adott nekik. Többek között a szövet­kezet traktorai szántották a földjei­ket. Amikor ezek látták a jóindulatot, és azt is, hogy a közösben a földmű­vesek jobban boldogulnak, elfogadták a szövetkezeti tagok baráti jobbját. Az osztályellenség nem nyugodott bele a kudarcba és rafinált módszerekkel hintette el a meg nem értés magját a vezetők között. Több vezető kedvét vették el a munkától, alaptalan vá­daskodásokkal. Az olykor-olykor ki­törő viharok miatt nem volt elég ma­gas szintű a munkaszervezés és aka­dozott a talajművelés, növényápolás és a begyűjtés. A kukoricatermést jó­részt többször belepte a hó. A forrongások után végre kitisztult az égbolt és a hatvanas évek kezde­tén a tagság minden energiáját a ter­melőmunkára fordította. Szerencsére jó kormányos került a szövetkezet élére, a szakirányítást pedig három mérnök végezte. A tervszerű gazdál­kodásnak hamarosan megmutatkoztak az eredményei. Évről-évre több árut adtak el a közellátásnak. Amíg pél­dául 1968-ban 32 vagon húst adtak el, a múlt évben már 54-et. A növények hektárhozama is egyre emelkedett. A többtermelés következtében ma már az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke 14 584 korona, az árutermelésé pedig 13 492 korona. Első pillanatra talán ez nem tűnik soknak, de figye­lembe kell venni, hogy az 1511 hektá­ros gazdaságnak 311 hektárnyi so-Borúra derű Harcban a |ó termésért... 9 Ján Pelikán mérnök, a vajnory-i szövetkezet főagronómusa borúsan szemléli a nemrég még haragos-barna színű búzatáblát, ahol már itt-ott sárga foltok láthatók. Tehetetlenségében majd szét veti a méreg. Nem csoda, hiszen nagy beruházásokkal 200 hektáros öntözőberendezést épí­tettek, de az illetékesek hibájából még nem üzemel. Naponta kilincselnek a különböző hivatalokban, de sajnos, nem találnak meghallgatásra. Még a főváros galambjai is „ellenük “esküdtek, mert kitépdesik a zsenge boreőt. • Ján Sprta mérnök, a Most na Ostrove-i (csallóközkürti) Egységes Földművesszövetkezet főagronómusa jókedvűen szemléli a napfényben fürdő határt. Őket nem érte meglepetés, mert idejében felkészültek a csapadékhiány pótlására. Már eddig több mint 200 hektár lucernát öntöz­tek,* valamint 80 hektár búzát és a 30 hektárnyi szója földjét még vetés előtt is meglocsolták. Mindazon növénykultúrák megkapják a szükséges csapadékmennyiséget, amelyek szomjaznak. A vetésforgót a szükségletnek megfelelően átállították és ennek értelmében 30 hektárral több kukoricát termesztenek, mint a múlt évben. Az időjárással szemben megvívják har­cukat, de szívesen vennék, ha több műtrágyát kapnának. _ ☆ • Zdenek P i š t e k, a malinovoi (éberhardi) Egységes Földművesszövet­kezet főagronómusa, valamint Kovács János segédagronőmus arról tájé­koztat, hogy naponta nyolc hektár gabonát és évelő takarmányt, valamint tavaszi keveréket öntöznek. Az első szakaszban 63 hektár búza, 38 hektár árpa, 40 hektár cukorrépa és 74 hektár lucerna kap mesterséges csapa­dékot. Később majd a silókukoricát és más növényeket is öntözik. Panasz­kodnak, hogy nagyon kevés a foszfortartalmú műtrágya. A gabonaféléket állandóan megfigyelés alatt tartják. Észrevették például, hogy egy húsz hektáros területen felütötte fejét a lisztharmat. A növényvédő brigád azon­nal Chalixummal permetezte. De szórványosan más táblákon is előfordul és a megtámadott növényegyedek elsorvadnak. A gyom- és a dőlés elleni permetezést idejében és jó minőségben végezték el. » W A tomášovi (féli) Egységes Földművesszövetkezet gépesített brigád­ján Varga Tibor és Mózes György csoportvezető, elmondják, hogy 250 hektár lucernát és 350 hektár gabonát öntöznek. Kisebb-nagyobb problé­mák előfordulnak, többek között az alkatrészhiány is gondot okoz, de általában sikeresen birkóznak meg a tavaszi munkákkal. Ferdinand Ti­­b e n s к у főmechanizáfor, épp epésen olvassa az AGROTECHNIKA seneci (szenei) kirendeltségétől érkezett levelet, amelyben értesítik őket, hogy a „Niva“ SZK-5-ös szovjet gabonakombájnt csak a negyedik negyedévben kapják meg. Tehát az idén már nem üzemeltethetik. Felháborodottan szid­ja az elosztókat. W Panasszal a tarsolyomba robogok Senecre, ahol Alojz Žitný, a levél írója vállvonogatva válaszolja, hogy ebben az ügyben nem tehet semmit, mert a második negyedévben 14, a harmadikban 5 és a negyedik negyed* évben szintén öt „Niva * SZK-5-ös kombájnt kapnak. Néhány üzem tehát csak aratás után juthat ezekhez a nagyteljesítményű gépekhez. Azonban hosszabb beszélgetés után kijelenti, hogy okkal-móddal, esetleg „áttolás­­sal“ meglehetne oldani ezt a problémát. Ugyanis minden idényben elő­fordul, hogy néhány mezőgazdasági üzem, valamilyen okból nem veszi át az előre megrendelt gépet. Egyéb visszáságokat is megtudunk. A múlt év­ben vágőszerkezet hiánya miatt egy E-512-es kombájn náluk vesztegelt. Csak később derült ki, hogy tévedésből a klatovi járásba irányították. _ -ír • A szomszédba, a pezinoki GTA seneci részlegének vezetőjével. Inge* 1 i Jánossal tekintjük meg a ZT-300-as német traktorok javítását. Elpana­szolja, hogy a sebességszekrények javításához nincs elég fogaskerék, de más alkatrészek is hiányoznak. Ennek ellenére igyekszenek minden leho­­tőséget felhasználni a javítás meggyorsítására. Stefan Z o n g o r, egy el­hagyatott traktort is mutat az udvaron. A Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi) járásból hozták porosan-piszkosan, teljesen tönkretett gumiabron­csokkal. Több hét óta feléje sem néznek, és gumiabroncshiány miatt nem lehet megkezdeni a javítását. ' VDnrai János, a mezőgazdasági részlegvezető erről tájékoztat, hagy elég Zeazin és Gesagard gyomirtószert kaptak a kukorica alá, de ßurex­­bői az igényeit 900 kg helyett, csak 240 kg-ot küldtek nekik. Ez azt je­lenti, hogy Betanollal keli pótolni a hiányt, amelynek a földbe juttatása természetesen munkatöbbletet jelent. • ^ wVízy László, a Nová Dedinka-i (dunaújíaiusi) Egységes Földműves­szövetkezet főmechanizátora, a ZT-300-as traktor „betegeskedésére“ pa­naszkodik. Alkatrészhiány miatt nem tudták szakszerűen megjavítani. Még csapágykenőcsövet sem tudtak beszerezni. Az öntözést mintaszerűen meg­oldották, az erre a munkára alakított két „vizes“ csoport versenyez a minél jobb teljesítményért. A növényvédelmet is sikerrel oldják meg, an­nak ellenére, hogy a permetezőgépek miatt valóságos kálváriát járnak. A lengyel permetezőgéphez például nincsenek szórószárnyak. A magyar „Kertitox“ 2000-es permetezőgépnek pedig még valahol a gyári' raktárban megrepedeztek a szivattyúfalai és ezért üzemképtelen. A két gép értéke megközelótöen 1Q0 ezer korona. Panaszkodtak már mindenfelé, de senki sem segíti őket a problémák megoldásában. Végül vettek egy magyar „Kertitox“ típusú ezer literes permetezőgépet és kétműszakos üzemeltetés­sel ilymódon harcolnak a gyomok és az egyre szaporodó drótférgek ellen. —b— rab malacot választottak el egy-egy anyakocától, és a zootechnikus úgy véli, hogy a jó start után az év végéig az átlagos malacszaporulat kocánként meghaladja még a 20 darabot.- A tej­termelésben is élen járnak. Jelenleg a tehenenkénti napi tejhozam 10 liter. Kattognak a számológépek. Meg­tudjuk, hogy a termelés magasan ki­fizetődő és az állattenyésztés az első negyedévi eladási tervet lényegesen túlteljesítette. Marhahúsból 540 má­zsát terveztek eladásra, de 752 mázsát szállítottak le. A sertéshús eladását 170 mázsával, a baromfihúsét 72 má­zsával, a tejeladást pedig 33 ezer li­terrel toldották meg. Tehát sikert si­kerre halmoznak. De ez még nem a végső szó, mert a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánknak a Szov­jetunió általi felszabadítása 30. és a szövetkezeti gazdálkodás születése ne­gyedszázados évfordulójának tisztele­tére 203 ezer korona értékű kötele­zettséget vállaltak a többtermelés ér­dekében. Több húst, tejet, gabonát adnak a közellátásnak, de emellett csökkentik a termelési költségeket. Jobb munkaszervezéssel gazdaságo­sabban használják fel a rendelkezé­sükre álló takarmányt, amit a nö­vénytermesztési dolgozók biztosítanak teljes mértékben számukra. A múlt évben ugyanis gabonafélékből elérték az 54,3 mázsás hektárhozamot, amiből bőven jutott a takarmányalapra. A 25. évforduló alkalmából többen kapnak emlékérmet, oklevelet, de a gazdaságban szerzett értesülések alapján joggal mondhatjuk, hogy elis­merést érdemelnek a veteránok és követőik egyaránt, mert mindennapi fáradságos munkával egy példás, nagyüzemi gazdaságot fejlesztettek ki. BÁLLÁ JÓZSEF Nagy Jenő bácsi még most is fiatalosan nyargalja meg kedvenc kis trak­torát. A szerző felvételei. közelmúltban ellátogattunk ravany nad Dunajom (karvai, komárnoi járás } Mezőgaz­dasági Szaktanintézetbe. A meg­szokott csengő hangja nem jelezte az órák kezdetét és végét, a tanu­lók nem zsibongtak a folyosókon, de az iskolában mégsem állt meg az élet. Ügyeskezű festők varázsol­ták széppé, kellemessé az épület belsejét. » * * Duk a István, az iskola igazga­tóhelyettese, beszélgetésünk során elmondta, hogy a szaktanintézet­ben a tanítás négy szakra irányul: a kertészeti szakra, (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet}. A szőlé­szeti szakba pedig a pincegazda­ság, szőlészet és a gyümölcsker­tészet tartozik. A kovácsszakma keretén belül a fiatalok a lópatko­­láson kívül elsajátítják a hegesz­tést és a lakatos mesterség alap­ját is. Ugyanez vonatkozik az asz­talos szakmára, ahol a fő tantárgy mellett a kádár- és bognármester­­ség elsajátítására is nyílik lehető­ség. A szaktanintézet az elmúlt év szeptemberében ünnepelte fennál­lásának 20. évfordulóját. Az eltelt időszakban 1815 tanuló hagyta el az iskolapadokat. Közülük 1452-en segéd-, 363-an pedig mesterlevelet szereztek. Feltétlenül meg kell je­gyezni azonban, hogy esetenként a képesítést szerzett szakmunkások ugyanannyi, illetve kevesebb bért kapnak, mint azok, akik nem vé­gezték el az iskolát. Jó lenne ezért, ha a jövőben a mezőgazdasági üze­mek egyengetnék az iskolából ki­kerülő szakmunkások útját úgy, hogy a fizetésükben is megmutat-Нет {el&zte a, kozzon. Ne mostoha gyerekként kezeljék őket — „ez még csak kez­dő“ —, hanem adjanak nekik teret, hogy bizonyíthassanak. Egyszóval, ne vegyék el kedvüket a munkától. A szaktanintézetnek ma már 92 hektáros tangazdasága van, így a fiatalok az elméleti oktatás mellett gyakorlati Ismereteket is szerez­hetnek. Szőlőt 15 hektáron közép­vezetékes módon termesztenek, de több száz egyeden a tőkefejes mű­velést alkalmazzák, hogy a diákok megismerkedjenek a hagyományos termesztési formával is. Az almá­suk 12, a barackosuk pedig 19 hek­táros. Meg kell említeni még, hogy az Idén két és fél hektáron kiépí­tették az ún. „fóliafalut“. A sátrak­ban pedig hőfejlesztö generátor segítségével szabályozzák a levegő hőmérsékletét. ff ff ff Probléma mindenütt akad. Nem mentes ez alól a Kravany nad Du­­najom-i Mezőgazdasági Szaktanin­tézet sem. Az iskola egyes részei ma már nem felelnek meg a kor­szerű követelményeknek. Például a diákotthon 150 férőhelyes, de kénytelenek benne (általában min­dig I 220 tanulót elhelyezni. A bő­vítésére ugyan már három éve el­készültek a tervek, de a Nyugat­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizott­ság iskolaügyi osztálya pénzügyi nehézségekre hivatkozva, nem tel­jesíthette az 50 ezer koronába ke­rülő terv gyakorlati megvalósítá­sát. ff ff ff Ottjártunkkor a megszokott csengő hangja nem jelezte az órák kezdetét és végét. Ügyeskezű fes­tők varázsolták újjá az iskolát. A vén Duna hömpölygőit tovább, hogy belefolyhasson a Fekete-tengerbe. ÖVÄRY PÉTER koriban sok volt még a fiatal munka­erő. Nagyot sóhajt, шшЦог a régi szép ’ időkre gondol. A szeme előtt látja a munkakedvvel teli karcsú, ringódere­­kú lányokat és menyecskéket. Hej, könnyű volt akkor a munka, - nótaszó mellett dolgoztak. Azóta so­­, kát változott a világ, mert a munka- 1 erőt jórészt felszippantotta az ipar és ezért a munkafolyamatokat gépesíte­ni kellett. Jobb munkaszervezéssel, a gépek 1 maximális kihasználásával dolgoznak. A csoport „kedvence“, a kis bolgár J traktor, amely fürgén mozog a zöld­­: ségparcellákon. A palántáző gépet olyan ügyesen tökéletesítették, hogy az ültetéssel egyidőben, alaposan meg­öntözi a növényeket és ezért alig pusztul el közülük néhány darab. A munka forgatagában kissé szűksza­vúan nyilatkozik a közös gazdaságért sokaf fáradozó, önzetlen alapító tag, de azért annyit megtudunk tőle, hogy kiváló eredményeket érnek el. A múlt évben például az egy hektárra eső be­vétel 75 ezer korona volt, annak elle­nére, hogy még nem honosították meg a fóliasátras zöldségtermesztést. Sza­badföldi kertészetből ez bizony rend­kívül jő eredménynek számít. A múlt idézgetése közben találkoz­tunk Kósa Pál mérnökkel, a szövetke­zet zootechnikusával, aki szaktudásá­val valóságos csodákat művelt az ál­lattenyésztésben. Ö is megjárta a ve­teránok útját, mert 1948 óta éjjel-Kósa Pál mérnök, va szövetkezet- főzuotechnikusa.

Next

/
Thumbnails
Contents