Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-20 / 16. szám
1974. április 20. SZABAD FÖLDMŰVES vány rétje és legelője van. Azonban nappal a szocialista mezőgazdaság ezen a területen máris megkezdték a megteremtésén fáradozott. Amikor talajjavítási munkálatokat és remél- pedig ebbe a közös gazdaságba hívhető, hogy hamarosan megteremtik a ták, habozás nélkül vállalta a feladagazdag termés előfeltételeit. Az öko- tot, mert a gyakorlatban akart bizonómus örömmel közölte, hogy ma már nyítani. Az indulás nehéz volt, de az a közös vagyon értéke 43 millió ко- állatállomány fokozatos felfrissítésé: róna és a tagok jutalmazási alapját vei és a munkafegyelem megszilárdímesszemenően biztosították, mert a tásával megteremtette a többtermelés tartalékalapon 4 millió 201 ezer кого- feltételeit. Ma már az állettenyésznájuk van. Tehát pénzügyileg is jól tési dolgozók olyan csúcseredményeállnak. két érnek el, amelyek országos mé-Termelőmunka közepette futunk retben is a legjobbak közé tartoznak, össze Nagy Jenő bácsival, a főkertész- A hízósertések napi súlygyarapodása szel, aki annakidején szintén az elsők darabonként 57 deka, a hízó szarvasközött írta alá nevét a belépési nyilat- marháké pedig 1 kg körül mozog. A kozatra. Ö nem tartozott a „papírta- nagyobb súlycsoportba tartozó hízógok“ közé, mert amikor nyílt a tavasz, marhák átlagos napi súlygyarapodása nyomban megalakította a kertészeti elérte az 1,12 kg-ot. A malacszaporucsoportot. Mindjárt az induláskor ki- lati átlag megközelíti áz évi 20 daraváló eredményeket értek el, mert ak- bot. Az első negyedévben már 5,9 daivaszi zsongásban találkozam a Vrakufti (Nyékvárkoíyi) Egységes Földműveszövetkezet veteránjaival, ieszélgetés közben megeleenedett a múlt. Sok olyan aozzanatról szereztem tudomást, amelyek hűen tükrözik a történelmi idők küzdelmeit. Az elmúlt két és fél évtized alatt bizony mély redők keletkeztek az arcukon, de ennek ellenére még ma is a régi lelkesedéssel veszik ki részüket az alkotómunkából. Többen már átadták a stafétabotot a fiatalabbaknak, mások lépést tartva a fejlődéssel tovább haladnak a megkezdett úton. Az egyik ilyen álhatatos veterán Fekete Zoltán, a közös gazdaság ökonómusa, mint a nagy család élő krónikása, pontosan emlékszik az első lépésekre. Sok-sok vajúdás, felvilágosító munka után 150 tag 1949. november 26-án alakította meg a szövetkezetei. Persze kezdetben csak felemás gazdálkodás folyt. A 360 katasztrális hold mezőgazdasági területből, a papi földeket művelték. A termelőmunkából csupán 24 tag vette ki a részét, a többiek csak a névsorban szerepeltek. Az 1951-es évben egy elárvult traktorral Nagy Albert szántott, a többnyire széttagolt parcellákon. A szállítást két pár lóval végezték. Az Összpontosítás után hat tehenet, 45 növendék szarvasmarhát és 60 sertést gondoztak a közösben. Nem csoda, hogy a vékony bevételből kevés pénz jutott a munkaegységekre, és volt olyan Időszak is, amikor a tagok három hónapig egy fillért sem kaptak, de a gazdasági megszilárdulás kezdetén is csak mindössze 400—500 koronára rúgott az átlagos havi jövedelmük. Az ökonómus bizony nem szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre, mert neki fájt legtöbbet a feje, amikor a tagok vékony pénztárcával távoztak az irodából. Az előrehaladást lényegesen fékezte az osztályellenség felforgató tevékenysége is, amelynek következtében 1954-ben 12 kis- és középparaszt hátat fordított a közösnek. Akkoriban a falusi pártszervezet minden erejét az egység megteremtésére összpontosította. A népnevelők állandóan bizonygatták a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és a régi útra visszatérőket is gyakran meglátogatták. A szövetkezet vezetősége visszavárta a „tékozló fiúkat“ és minden segítséget megadott nekik. Többek között a szövetkezet traktorai szántották a földjeiket. Amikor ezek látták a jóindulatot, és azt is, hogy a közösben a földművesek jobban boldogulnak, elfogadták a szövetkezeti tagok baráti jobbját. Az osztályellenség nem nyugodott bele a kudarcba és rafinált módszerekkel hintette el a meg nem értés magját a vezetők között. Több vezető kedvét vették el a munkától, alaptalan vádaskodásokkal. Az olykor-olykor kitörő viharok miatt nem volt elég magas szintű a munkaszervezés és akadozott a talajművelés, növényápolás és a begyűjtés. A kukoricatermést jórészt többször belepte a hó. A forrongások után végre kitisztult az égbolt és a hatvanas évek kezdetén a tagság minden energiáját a termelőmunkára fordította. Szerencsére jó kormányos került a szövetkezet élére, a szakirányítást pedig három mérnök végezte. A tervszerű gazdálkodásnak hamarosan megmutatkoztak az eredményei. Évről-évre több árut adtak el a közellátásnak. Amíg például 1968-ban 32 vagon húst adtak el, a múlt évben már 54-et. A növények hektárhozama is egyre emelkedett. A többtermelés következtében ma már az egy hektárra jutó nyerstermelés értéke 14 584 korona, az árutermelésé pedig 13 492 korona. Első pillanatra talán ez nem tűnik soknak, de figyelembe kell venni, hogy az 1511 hektáros gazdaságnak 311 hektárnyi so-Borúra derű Harcban a |ó termésért... 9 Ján Pelikán mérnök, a vajnory-i szövetkezet főagronómusa borúsan szemléli a nemrég még haragos-barna színű búzatáblát, ahol már itt-ott sárga foltok láthatók. Tehetetlenségében majd szét veti a méreg. Nem csoda, hiszen nagy beruházásokkal 200 hektáros öntözőberendezést építettek, de az illetékesek hibájából még nem üzemel. Naponta kilincselnek a különböző hivatalokban, de sajnos, nem találnak meghallgatásra. Még a főváros galambjai is „ellenük “esküdtek, mert kitépdesik a zsenge boreőt. • Ján Sprta mérnök, a Most na Ostrove-i (csallóközkürti) Egységes Földművesszövetkezet főagronómusa jókedvűen szemléli a napfényben fürdő határt. Őket nem érte meglepetés, mert idejében felkészültek a csapadékhiány pótlására. Már eddig több mint 200 hektár lucernát öntöztek,* valamint 80 hektár búzát és a 30 hektárnyi szója földjét még vetés előtt is meglocsolták. Mindazon növénykultúrák megkapják a szükséges csapadékmennyiséget, amelyek szomjaznak. A vetésforgót a szükségletnek megfelelően átállították és ennek értelmében 30 hektárral több kukoricát termesztenek, mint a múlt évben. Az időjárással szemben megvívják harcukat, de szívesen vennék, ha több műtrágyát kapnának. _ ☆ • Zdenek P i š t e k, a malinovoi (éberhardi) Egységes Földművesszövetkezet főagronómusa, valamint Kovács János segédagronőmus arról tájékoztat, hogy naponta nyolc hektár gabonát és évelő takarmányt, valamint tavaszi keveréket öntöznek. Az első szakaszban 63 hektár búza, 38 hektár árpa, 40 hektár cukorrépa és 74 hektár lucerna kap mesterséges csapadékot. Később majd a silókukoricát és más növényeket is öntözik. Panaszkodnak, hogy nagyon kevés a foszfortartalmú műtrágya. A gabonaféléket állandóan megfigyelés alatt tartják. Észrevették például, hogy egy húsz hektáros területen felütötte fejét a lisztharmat. A növényvédő brigád azonnal Chalixummal permetezte. De szórványosan más táblákon is előfordul és a megtámadott növényegyedek elsorvadnak. A gyom- és a dőlés elleni permetezést idejében és jó minőségben végezték el. » W A tomášovi (féli) Egységes Földművesszövetkezet gépesített brigádján Varga Tibor és Mózes György csoportvezető, elmondják, hogy 250 hektár lucernát és 350 hektár gabonát öntöznek. Kisebb-nagyobb problémák előfordulnak, többek között az alkatrészhiány is gondot okoz, de általában sikeresen birkóznak meg a tavaszi munkákkal. Ferdinand Tib e n s к у főmechanizáfor, épp epésen olvassa az AGROTECHNIKA seneci (szenei) kirendeltségétől érkezett levelet, amelyben értesítik őket, hogy a „Niva“ SZK-5-ös szovjet gabonakombájnt csak a negyedik negyedévben kapják meg. Tehát az idén már nem üzemeltethetik. Felháborodottan szidja az elosztókat. W Panasszal a tarsolyomba robogok Senecre, ahol Alojz Žitný, a levél írója vállvonogatva válaszolja, hogy ebben az ügyben nem tehet semmit, mert a második negyedévben 14, a harmadikban 5 és a negyedik negyed* évben szintén öt „Niva * SZK-5-ös kombájnt kapnak. Néhány üzem tehát csak aratás után juthat ezekhez a nagyteljesítményű gépekhez. Azonban hosszabb beszélgetés után kijelenti, hogy okkal-móddal, esetleg „áttolással“ meglehetne oldani ezt a problémát. Ugyanis minden idényben előfordul, hogy néhány mezőgazdasági üzem, valamilyen okból nem veszi át az előre megrendelt gépet. Egyéb visszáságokat is megtudunk. A múlt évben vágőszerkezet hiánya miatt egy E-512-es kombájn náluk vesztegelt. Csak később derült ki, hogy tévedésből a klatovi járásba irányították. _ -ír • A szomszédba, a pezinoki GTA seneci részlegének vezetőjével. Inge* 1 i Jánossal tekintjük meg a ZT-300-as német traktorok javítását. Elpanaszolja, hogy a sebességszekrények javításához nincs elég fogaskerék, de más alkatrészek is hiányoznak. Ennek ellenére igyekszenek minden lehotőséget felhasználni a javítás meggyorsítására. Stefan Z o n g o r, egy elhagyatott traktort is mutat az udvaron. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásból hozták porosan-piszkosan, teljesen tönkretett gumiabroncsokkal. Több hét óta feléje sem néznek, és gumiabroncshiány miatt nem lehet megkezdeni a javítását. ' VDnrai János, a mezőgazdasági részlegvezető erről tájékoztat, hagy elég Zeazin és Gesagard gyomirtószert kaptak a kukorica alá, de ßurexbői az igényeit 900 kg helyett, csak 240 kg-ot küldtek nekik. Ez azt jelenti, hogy Betanollal keli pótolni a hiányt, amelynek a földbe juttatása természetesen munkatöbbletet jelent. • ^ wVízy László, a Nová Dedinka-i (dunaújíaiusi) Egységes Földművesszövetkezet főmechanizátora, a ZT-300-as traktor „betegeskedésére“ panaszkodik. Alkatrészhiány miatt nem tudták szakszerűen megjavítani. Még csapágykenőcsövet sem tudtak beszerezni. Az öntözést mintaszerűen megoldották, az erre a munkára alakított két „vizes“ csoport versenyez a minél jobb teljesítményért. A növényvédelmet is sikerrel oldják meg, annak ellenére, hogy a permetezőgépek miatt valóságos kálváriát járnak. A lengyel permetezőgéphez például nincsenek szórószárnyak. A magyar „Kertitox“ 2000-es permetezőgépnek pedig még valahol a gyári' raktárban megrepedeztek a szivattyúfalai és ezért üzemképtelen. A két gép értéke megközelótöen 1Q0 ezer korona. Panaszkodtak már mindenfelé, de senki sem segíti őket a problémák megoldásában. Végül vettek egy magyar „Kertitox“ típusú ezer literes permetezőgépet és kétműszakos üzemeltetéssel ilymódon harcolnak a gyomok és az egyre szaporodó drótférgek ellen. —b— rab malacot választottak el egy-egy anyakocától, és a zootechnikus úgy véli, hogy a jó start után az év végéig az átlagos malacszaporulat kocánként meghaladja még a 20 darabot.- A tejtermelésben is élen járnak. Jelenleg a tehenenkénti napi tejhozam 10 liter. Kattognak a számológépek. Megtudjuk, hogy a termelés magasan kifizetődő és az állattenyésztés az első negyedévi eladási tervet lényegesen túlteljesítette. Marhahúsból 540 mázsát terveztek eladásra, de 752 mázsát szállítottak le. A sertéshús eladását 170 mázsával, a baromfihúsét 72 mázsával, a tejeladást pedig 33 ezer literrel toldották meg. Tehát sikert sikerre halmoznak. De ez még nem a végső szó, mert a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánknak a Szovjetunió általi felszabadítása 30. és a szövetkezeti gazdálkodás születése negyedszázados évfordulójának tiszteletére 203 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak a többtermelés érdekében. Több húst, tejet, gabonát adnak a közellátásnak, de emellett csökkentik a termelési költségeket. Jobb munkaszervezéssel gazdaságosabban használják fel a rendelkezésükre álló takarmányt, amit a növénytermesztési dolgozók biztosítanak teljes mértékben számukra. A múlt évben ugyanis gabonafélékből elérték az 54,3 mázsás hektárhozamot, amiből bőven jutott a takarmányalapra. A 25. évforduló alkalmából többen kapnak emlékérmet, oklevelet, de a gazdaságban szerzett értesülések alapján joggal mondhatjuk, hogy elismerést érdemelnek a veteránok és követőik egyaránt, mert mindennapi fáradságos munkával egy példás, nagyüzemi gazdaságot fejlesztettek ki. BÁLLÁ JÓZSEF Nagy Jenő bácsi még most is fiatalosan nyargalja meg kedvenc kis traktorát. A szerző felvételei. közelmúltban ellátogattunk ravany nad Dunajom (karvai, komárnoi járás } Mezőgazdasági Szaktanintézetbe. A megszokott csengő hangja nem jelezte az órák kezdetét és végét, a tanulók nem zsibongtak a folyosókon, de az iskolában mégsem állt meg az élet. Ügyeskezű festők varázsolták széppé, kellemessé az épület belsejét. » * * Duk a István, az iskola igazgatóhelyettese, beszélgetésünk során elmondta, hogy a szaktanintézetben a tanítás négy szakra irányul: a kertészeti szakra, (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet}. A szőlészeti szakba pedig a pincegazdaság, szőlészet és a gyümölcskertészet tartozik. A kovácsszakma keretén belül a fiatalok a lópatkoláson kívül elsajátítják a hegesztést és a lakatos mesterség alapját is. Ugyanez vonatkozik az asztalos szakmára, ahol a fő tantárgy mellett a kádár- és bognármesterség elsajátítására is nyílik lehetőség. A szaktanintézet az elmúlt év szeptemberében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az eltelt időszakban 1815 tanuló hagyta el az iskolapadokat. Közülük 1452-en segéd-, 363-an pedig mesterlevelet szereztek. Feltétlenül meg kell jegyezni azonban, hogy esetenként a képesítést szerzett szakmunkások ugyanannyi, illetve kevesebb bért kapnak, mint azok, akik nem végezték el az iskolát. Jó lenne ezért, ha a jövőben a mezőgazdasági üzemek egyengetnék az iskolából kikerülő szakmunkások útját úgy, hogy a fizetésükben is megmutat-Нет {el&zte a, kozzon. Ne mostoha gyerekként kezeljék őket — „ez még csak kezdő“ —, hanem adjanak nekik teret, hogy bizonyíthassanak. Egyszóval, ne vegyék el kedvüket a munkától. A szaktanintézetnek ma már 92 hektáros tangazdasága van, így a fiatalok az elméleti oktatás mellett gyakorlati Ismereteket is szerezhetnek. Szőlőt 15 hektáron középvezetékes módon termesztenek, de több száz egyeden a tőkefejes művelést alkalmazzák, hogy a diákok megismerkedjenek a hagyományos termesztési formával is. Az almásuk 12, a barackosuk pedig 19 hektáros. Meg kell említeni még, hogy az Idén két és fél hektáron kiépítették az ún. „fóliafalut“. A sátrakban pedig hőfejlesztö generátor segítségével szabályozzák a levegő hőmérsékletét. ff ff ff Probléma mindenütt akad. Nem mentes ez alól a Kravany nad Dunajom-i Mezőgazdasági Szaktanintézet sem. Az iskola egyes részei ma már nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Például a diákotthon 150 férőhelyes, de kénytelenek benne (általában mindig I 220 tanulót elhelyezni. A bővítésére ugyan már három éve elkészültek a tervek, de a Nyugatszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya pénzügyi nehézségekre hivatkozva, nem teljesíthette az 50 ezer koronába kerülő terv gyakorlati megvalósítását. ff ff ff Ottjártunkkor a megszokott csengő hangja nem jelezte az órák kezdetét és végét. Ügyeskezű festők varázsolták újjá az iskolát. A vén Duna hömpölygőit tovább, hogy belefolyhasson a Fekete-tengerbe. ÖVÄRY PÉTER koriban sok volt még a fiatal munkaerő. Nagyot sóhajt, шшЦог a régi szép ’ időkre gondol. A szeme előtt látja a munkakedvvel teli karcsú, ringóderekú lányokat és menyecskéket. Hej, könnyű volt akkor a munka, - nótaszó mellett dolgoztak. Azóta so, kát változott a világ, mert a munka- 1 erőt jórészt felszippantotta az ipar és ezért a munkafolyamatokat gépesíteni kellett. Jobb munkaszervezéssel, a gépek 1 maximális kihasználásával dolgoznak. A csoport „kedvence“, a kis bolgár J traktor, amely fürgén mozog a zöld: ségparcellákon. A palántáző gépet olyan ügyesen tökéletesítették, hogy az ültetéssel egyidőben, alaposan megöntözi a növényeket és ezért alig pusztul el közülük néhány darab. A munka forgatagában kissé szűkszavúan nyilatkozik a közös gazdaságért sokaf fáradozó, önzetlen alapító tag, de azért annyit megtudunk tőle, hogy kiváló eredményeket érnek el. A múlt évben például az egy hektárra eső bevétel 75 ezer korona volt, annak ellenére, hogy még nem honosították meg a fóliasátras zöldségtermesztést. Szabadföldi kertészetből ez bizony rendkívül jő eredménynek számít. A múlt idézgetése közben találkoztunk Kósa Pál mérnökkel, a szövetkezet zootechnikusával, aki szaktudásával valóságos csodákat művelt az állattenyésztésben. Ö is megjárta a veteránok útját, mert 1948 óta éjjel-Kósa Pál mérnök, va szövetkezet- főzuotechnikusa.
