Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-13 / 15. szám
Növényvédelmi tanácsadó ) A TERMÖSZÖLŰ NÖVÉNYVÉDELME A termőszőlö klorózisa esetén zöidgáliccal kezeljük a növényzetet. A vegetáció idején az első tünetek felfedezésekor permetezünk, s ha szükséges, a virágzás idején kívül, 14 napos időközökben 3—5-ször megismételhetjük a kezelést. A vasgálic többféle képpen is kijuttatható. Ezer liter vízben 2—4 kg hatóanyagot adunk egy hektárra; a permetléhez 0,4—0,8 kg citromsavat és 0,1 % Adhesint is adunk. Ha beöntözést alkalmazunk, akkor 10 liter vízhez 0,5—1 kg zöldgálicot és 10—30 g citromsavat adunk, egy tőre számítva. Ezt a kezelést egy nappal a tavaszi metszés után, vagy az őszi termésbetakarítás után, esetleg a vegetációs időben, július közepéig is el lehet végezni. Az oldatot a tő körül létesített 20—30 cm mély barázdába öntjük, majd a lé beszívódása után a barázdát betakarjuk. A harmadik mód a gyökértáplálás. Az egy hektárra szánt 10—40 kg zöldgálichoz 10—20 kg citromsavat is adunk. A tavaszi metszés vagy őszi termésbetakarítás után lehet gyökértáplálást végezni. A kristályos vasgálicot a sorközökbe szórjuk és a szerves vagy műtrágyákkal együtt bedolgozzuk a talajba az őszi mély, vagy a tavaszi középmély szántással. A kezelés az őszi hozzászántáskor, vagy nyitáskor is elvégezhető. A fiatal vagy erősen fertőzött egyedeknél kisebb szer-adagokat alkalmazzunk! A nehéz és nedves talajokon gyakori mély talajlazítással is védekezhetünk a klorózis ellen. A termőszőlő klorózisa esetén Sequestren 138 Fe készítményt is alkalmazhatunk. Elvirágzás után 1—2 hetes időközökben 3—4 ízben permetezzük le a növényzetet az említett készítmény 0,05—0,1 %-os permetlevével. A Sequestren 138 Fe készítménnyel beöntözés is végezhető. Fakadás előtt tövenként 20—30 gramm szert számítunk. Ajánlatos a hatóanyagot azonnal bedolgozni a talajba, vagy 10 cm mély barázdákba juttatni az oldatot és a barázdát azonnal betakarni. A Sequestren műtrágyákkal is keverhető, de kiszórás után azonnal be kell dolgozni a talajba. A nevezett szert nem tanácsos réztartalmú fungicidekkel keverni, mert ezek jelentősen csökkentik hatásfokát! Talajkártevők, patogén gombák, gyommagvak. Kiültetés előtt 250—300 liter Di Trapex vagy 220—450 liter DD Shell készítményt juttatunk ki hektáronként. A Di Trapexet nem kell hígítani! Szölőperonoszpóra. Védekezéskor a Dithane M 45 és a Polyram Combi 0,2—0,3 % os, a Neroxon 50 0,6—0,7 %-os, a Kuprikol 0,6—0,7 %-os (3,5—4 kg/ha) és a Kuprikol 30 0,7—1 %-os permetlevét alkalmazhatjuk. Használhatunk szer-kombinációt is: 0,3 %-os Kuprikol 50 oldat + 0,2 %-os Perozin 75 В oldat. * Továbbá felhasználható a Coprantol, Cupravit, Haft Vitigran, Pol Kupritox 50, Vitigran koncentrátum és Orthofaltan is. A kezelések' számát az időjárástól, a veszély fokától és a felhasznált készítménytől kell függővé tenni. Az organikus fungicidekkel gyakrabban kell permetezni. Legfontosabbak a virágzás előtti és közvetlenül az elvirágzás után végzett permetezések. Az organikus-réztartalmú szerkombinációkat elsősorban az első 2—4 kezeléshez alkalmazzuk! Kuprikol helyett Vitigran vagy Cupravit alkalmazható. A szőlő fejlődésének intenzitása, valamint" az alkalmazott permetezőgép típusa szerint 600—2000 liter vízből készítünk permetlét egy hektárra. A Dithane M 45, Polyram Combi és Orthofaltan 50 nagyobb töménységű permetlevét csak fokozott veszély esetén kell alkalmazni. A Dithane M 45 és Orthofaltan készítmény részben hat a szürkepenész ellen is. Aztatás, nedvesítés esetén az egy hektárra szükséges vízmennyiség 300—700 literre csökken, de gyakrabban kell kezelni a növényzetet — főleg a Dithane M 45, Orthofaltan 50 és Polyram Combi készítményekkel —, vagy nagyobb töménységű permetlét kell alkalmazni, de úgy, hogy az egy hektárra szánt vegyszer ne legyen több, mint amennyi a permetezéshez kellett volna. A Kuprikolból maximum 2 %-os permetlevet lehet alkalmazni! A lisztharmat rendszeres előfordulási helyein a kezelést 0,5 %-os Kuprikol К oldat kipermetezésével kombináljuk. Nedvesítés esetén 5 kg Kuprikol К alkalmazható hektáronként. A betegség észlelésekor előnyben részesítjük a Sfinx készítményt vagy a Karatliane (Crotothane), Fundazol, illetve Benlate hatóanyagból készült permetlé kijuttatását. A kombinált permetanyagot úgy készítjük, hogy az egyes szereket külön-külön elkeverjük körülbelül 5-ször annyi folyadékban, mint amennyi a szer, majd az így kapott koncentrátumokat beöntjük a permetező gép vízzel telt tartályába. A permetlét jól el kell keverni, nem szabad tartalékba készíteni és azonnal fel kell használni! Szőlőorbánc. A szölőperonoszpóra ellen időben (8—10 cm-es hajtások) alkalmazott készítmények a szőlőorbánc ellen is védelmet nyújtanak. Szőlő-lisztharmat. A tünetek felfedezésekor 20 kg Sfinx porzószert alkalmazunk, vagy Karathane FN 57-ből készített 0,1 %-os, illetve a Fundazol 0,05 %-os és a Topsin M 0,07 %-os oldatával permetezhetjük le a növényzetet. Ha szükséges 7—14 naponként megismételjük a kezelést. Az említett szereken kívül a Benlate is alkalmazható. Szürkepenészes rothadás. A fürtöket, a szőlőszemeket kell védeni. Az Euparen 0,25 %-os, a Fundazol 0,075 %-os, és a Topsin M 0,15 %-os oldatával permetezünk. Továbbá alkalmazható a Benlate is. Összesen kétszer permetezünk. Először a bogyók képződése előtt, majd a szemek lágyulása idején kezeljük a növényzetet. A permetlét a fürtökre és azok környékére kell irányítani, hogy tökéletesen benedvesítsük a bogyókat. A szaporító területen a zöld növényeket is le kell permetezni, hogy az egyéves vesszők egészségesek legyenek. A Benlate, Fundazol, Topsin M és Euparen készítmények használatával a szőlő-lisztharmat ellen is védjük a növényzetet. Levélfodrosság. A vegetáció idején az első tünetek jelentkezésekor a Thiodan 0,15 %-os permetlével permetezzük le a szőlőt. A kezelést sztíkség esetén megismételjük! Atkák. Ellenük Fosfotion E 50-nel védekezünk. Az egy hektárra szükséges 1200 liter vízhez 2,5 liter hatóanyagot adunk. Alkalmazható továbbá az Anilix, Animert V 101 és a Tedion V 18 készítmény is. Sodrómolyok. Védekezés virágzás előtt, esetleg július második felében. A Fosfotion E 50-ből 2,5 litert, Soldepből pedig 5 litert permetezünk ki 1200 liter vízben egy hektárra. GYOMIRTÁS a szőlőben Tavasszal, azonnal a talajlazítás után, 7—10 kg Herbex (Gesatop 50) készítményt permetezünk ki hektáronként 100Ó liter vízben. Azonnal a talaj lazítás után és a szőlő fakadása előtt Caragard is alkalmazható. Ebből a szerből 15—20 kg-ot adunk az egy hektárra szükséges 600 liter vízhez. Gramoxonet akkor alkalmazunk, amikor a gyomok tavaszszal már 7—10 cm magasak. Egy hektárra 600 liter vízből és 4—6 liter vegyszerből készítünk permetlét. ' A Herbex nem hat a szólókra. A könnyű homok- vagy ka> vicstalajokon a Herbexből 7 kg-ot, a nehezebb talajokon — a túlsúlyban lévő gyomok fajtája szerint — 8—10 kg-ot adunk egy hektárra. A Herbex-el történő permetezés után korlátozni lehet a kultivációs beavatkozások számát és a következő évben már elég 3 kg-ot adni a nevezett szerből egy hektárra. A szőlőben csak a kiültetés utáni 4. évben lehet ilyen módszerrel gyomirtást végezni. A Gramoxone fiatal ültetvényekben is alkalmazható., de a vele történő kezelést szükség esetén meg kell ismételni. Vigyázat! A szőlő leveleire ne kerüljön permetlé! A Caragard készítmény hektáronkénti adagját kötszerre is kijuttathatjuk. Az egy egységnyi területre szánt hatóanyagmennyiség felét ősszel, felét tavasszal, vagy felét kora tavaszszal, az adag másik részét pedig később a már kikelt gyomokra lehet kipermetezni. A FOLYONDÁR SZULÄK és az egyéb kétszikű gyomok irtására Semparolt alkalmazunk. Amikor a szulák már 15—20 centiméter hosszú, 600 liter vízben 7,5—10 kilogramm Semparol készítményt permetezünk ki egy hektárra. Továbbá alkalmazható az Ustinex speciál készítmény is. A Semparol elnevezésű szert alacsony nyomás mellett és nagyobb cseppekben kell kijuttatni. A szélesebb kötésű telepítésekben gazdaságosabb a sorokban sávos permetezést alkalmazni, a sorközökben pedig kultivációs beavatkozással irtani a gyomokat. A Semparol készítményt csak a telepítés utáni negyedik évtől kezdve ajánlatos alkalmazni! (fr) Védjük a baromfit a stressz-hatástól „Stressznek“ nevezzük a környezet azon tényezőit, amelyek hatásukkal a szervezetben ellenakciókat idéznek elő, amelyekkel a szervezet igyekszik ezeket a káros hatásokat leküzdeni. Ezek rendszerint olyan hatások, amelyekhez a szervezet nem szokott és nem alkalmazkodott. Stresszel az új technológiának a belterjes baromfi nagytenyészetekben történő érvényesítése óta találkozunk. A külterjes nagytenyészetekben a feltételek a baromfi számára kedvezőbbek, ezért a stressz sokkal kisebb mértékben fordul elő. A stressz lefolyása nagyon bonyolult és ebben az egész test, de főleg az idegrendszer és a belső kiválasztású mirigyek rendszere vesz részt. A stressz hatásában négy szakaszt (fázist) különböztetünk meg: 0 1. A támadás szakasza: Minél erősebb a hatás tényezője, annál hatékonyabb ez a szakasz. A baromfi sokkot kap. Ez a szakasz idegösszeroppanással is végződhet. © 2. A védekezés szakasza: A sokk után a szervezet átmegy a védekezés szakaszába. A belső kiválasztású mirigyek hatására emelkedik a vér adrenalin szintje, fokozódik a vérnyomás és a szívműködés. A szervezet védekezőképessége általános, azaz nem jellegzetes bizonyos stressz-tényezőkkel szemben. Q 3. Az ellenállás szakasza: Az ellenállás foka, amelyet a szervezet a stressz ellen tanúsít, a védettséggel ellentétben csak ideiglenes. Ha nem akadályozzuk meg a stressz-tényezők hatását, akkor bekövetkezik az energia-készletek teljes kimerülése és a baromfi a stressz utolsó szakaszába jut. © 4. A kimerülés szakasza: A baromfi szervezete kimerítette azokat az anyagokat, amelyeket a védekezés szakaszában alkotott. Bekövetkezik a teljes kimerültség, amely a legtöbb esetben elpusztulással végződik. A STRESSZ LEGGYAKORIBB ELŐIDÉZŐI A baromfiállomány feltöltése. Ezért az állományt a tenyésztés fgolyamán nem szabad feltölteni. • A zaj. Az épületekbe való bejárás gyakoriságát a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni és tenyészeteinket védenünk kell az épületek közelében előforduló zajtól. Az etetők és az itatok hiánya. Növeli az agresszivitást és gyakran vezet kannibalizmushoz. A legkisebb etető- és itatóhely szükséglet A csibék kora hetekben 1 csibére szükséges vályúhossz etető cm itató cm 0—2 2,5 1,2 3—6 5,0 2,0 7—10 7,0 2,5 11—12 7,0 2,5 13—22 12,0 2,5 A kör alakú itatők esetében a szükségletet V3-ával csökkentjük. A fényhiány. Csökkenti a növekedőképességet, -késlelteti a nemi érettséget. A tenyészetekben be kell tartani a fényrendet, azaz a fényhatás időhoszszát és intenzitását, mind a csibék nevelésében, mind a tojótyúkok esetében. A huzat. A hatás sokféle lehet. Huzatról akkor beszélünk, ha a levegő áramlása nagyobb az 1 m/mp-nél. Gyógyító intézkedések. Az individuális gyógyító intézkedések, az oltás, az egészségi vizsgálatok és egyebek stressztényezőként hatnak. A befogadóképesség túlszárnyalása. Lélektani reakciót idéz elő, amely gyakran kannibalizmus formájában nyilvánul meg. A kakas-többlet, vagy a kakas-hiány. Mindkét eset nagyon káros. A tojótyúkoknál magasabb veszteségekkel, alacsonyabb termelőképességgel és keltetőképességgel jár. A gondozó. Egyenesen a környezetre hat. Fontos az állatgondozó teljes igyekezete és viselkedése. Az alacsony hőmérséklet. A baromfi az alacsony hőmérséklet ellen magasabb anyagcserével védekezik és a nagy hőmérsékleti veszteségekkel emelkedik az energia-szükséglet, a termelés kárára. A magas hőmérséklet. Csökkenti az anyagcserét, túlmelegedést, majd pusztulást okoz. Az alacsony nedvességtartalom. A nyálkahártya kiszáradását eredményezi, meggyengíti á test védősáncát és lassítja a növekedést. A magas nedvességtartalom. Alacsony hőmérsékleten az állomány megfázását eredményezi. A táplálkozás. Az elsőrendű stressz-tényező a szomjúság és az éhség. Az ívóvízszükséglet 1000 db baromfi számára literben A kor hetekben tojófajták hízófajták 1 18 25 2 36 50 3 54 60 4 72 65 5 90 110 6 112 145 7 130 160 8 148 185 9 170 200 10 190 215 11 205 225 12 215 245 13—24 220—260 250—300 tojótyúk 250 280 Ha teljes mértékben száraz formában adjuk a takarmányt, akkor a vízszükséglet 80 ml 1 kg élősúlyra. Az optimális feltételek biztosításával és a helyes táplálkozás (etetés) betartásával nagymértékben, vagy teljes mértékben megszűnhet a stressz-hatás. Tekintettel arra, hogy néhány termelési vagy gyógyítási intézkedés bevezetésekor stressz keletkezhet, igyekeznünk kell a stresszhatásokat minimálisra csökkenteni. A tervezett beavatkozás előtt növeljük a takarmányadagban az A-, továbbá a B- valamint a C-vitamint. Ezután a beavatkozást a lehető legjobban végezzük el úgy, hogy ne okozzunk ezzel stresszt a baromfinak. Bara László mérnök, Lenartovce (Lénártfalva) A Nitrai Baromfitenyésztő Üzemközi Vállalat bodoki farmján évente több mint egymillió csirkét keltetnek. Hetenként körülbelül 25 ezer darabot szállítanak egyrészt a vállalat saját tenyészeteibe, másrészt a járás mezőgazdasági üzemeibe. A farmon Štefan Balab és Rozália Šránková gondoskodik a feladatok zökkenőmentes teljesítésérőt. 4 (Foto: P. Matis)
