Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-13 / 15. szám

' t csirkék heveny, vírus­ai okozta fertőző ragadós betegsége. Enyhe légzőszervi bántaloin tünetei, fehér vízsze­rű ürülék, súlyos levertség jel­lemzi, majd bekövetkezik a ha­lál. Elnevezése az Egyesült Álla­mok Deleware államának Gum­­boro falujáról történt, ahol 1957-ben először határozták meg ezt a betegséget önálló kli­nikai kórkép gyanánt. Más né­ven fertőző bursa betegségnek is hívják, mert a kór kialakulá­sában, s a kórbonctani elválto­zásokban nagy szerep jut a Fabricius-féle tömlőnek; más­néven bursának. Ez a kloaka felső falából kiöblösödő zsák, amely nyéllel függ össze a kloakával. Fiatal csirkében 4—5 hónapos korban a legfejlettebb, ilyenkor eléri a 2—3 cm hosz­­szúságot. A kor előrehaladtával hanyatlóan átalakul. Szerkezete á tímuszhoz hasonló. Kóroktana: A kórokozó vírus ä fertőző bursagyulladás víru­sa, amelyet Winterfield és Hitschner ismertetett először 1962-ben, majd egy évvel ké­sőbb Cosgrove határozta meg közelebbről. Eszerint ma a ví­rust a Reo-vírus csoportba so­rolják, hasonlít a fertőző bron­­'ehitiséhez, azonban nincs vele rokonságban. A kétféle vírfls keresztimmunitást sem ad egy­mással. A vírust a beteg állatok ^üdéjéből, légcsövéből, veséjé­ből, a legtöbb esetben pedig ä Fabricius-féle tömlőből Izolál­ták. A vírusnak a Fabricius-fele tömlő iránti fogékonysága oly hagy, hogy a bursa, vagyis a tömlő eltávolítása után fogé­kony csibékben nem okozható 'Gumboró-betegség. Mesterséges fertőzés esetén bursecfonizált csibék szervezete immunválaszt sem ad. A vírus kártételének épp­olyan következménye a fertő­zött embriók sorvadása, mint 'ahogyan a fertőző bronchitis ví­rusával fertőzött embriók ese­tében. A betegség lappangási ideje 18—36 óra. A betegség robba­násszerűen lép fel. Az elhullás a 3—5. napon következik be. Előfordulása. Feltehetően már Valamennyi földrészen megje­lent. Fogékonyság. Ez ideig csak csirkében állapították meg a betegséget. A csibék fogékony­sága 2—12 hetes korban a leg­nagyobb. Rendszerint 2,3—3,5 hetes korban fertőződnek. Ve­szélyt okoz a betegség broller­­felepeken, és mindenütt, ahel Üagyszámű állatot tartanak együtt, különösképpen, ha több korosztály van egyidejűleg egy­más közelében. A betegség ilyenkor járványok formájában mutatkozik. Tünetek. A betegség lappan­gási ideje 18—36 óra. Robba­násszerűen lép fel. A takarmány- és a vízfogyasz­tás hirtelen csökken. Nagymér­vű elesettség, aluszékonyság, érdektelenség, gubbasztás tűnik fel. A Gumboróra talán legjel­lemzőbb tünet az ülő helyzet­ben alvó csirke, amely csőrével a földön támaszkodik. Más álla­tok borzoltak és egyhelyben — gyakran csukott szemmel — gubbasztanak. Hasmenés Is fel­tűnik, fehér vízszerű ürülékkel. Az öncsipkedés sem ritka. A súlyosabb betegek hirtelen összeesnek és elpusztulnak. Az elhullások csúcspontja a beteg­ség megjelenésétől számítva az ötödik napon következik be. Az állomány nagyrésze né­hány napi szomorkodás után normálisan viselkedik, és meg­gyógyul. A betegség így a 8—10. napon szinte teljesen megszű­nik. Kórbonctani elváltozások. Boncolással megállapítható, hogy a hullák általában jóltáp­láltak. Az izomzat a mellkason, a combokon, néha másutt de­hidrált, olykor vérzésekkel tar­kított. A vese megnagyobbodott, sápadt, egyes esetekben hűgy­­savkristályokkal átszőtt. A legjellemzőbbnek mondható elváltozások azonban a Fabrl­­cius-bursában figyelhetők meg. A betegség kezdetén elhullott állatokban a bursa duzzadt, sár­telen felfedezünk, amely csibék az előző napokon kevés takar­mányt és vizet fogyasztottak. Végül a beteg csirkék duzzadt bursája, annak gyulladása, a gyógyult csibékben pedig a bursa sorvadása együttesen ele­gendő alapot adnak a kórhatá­rozásra. Mindezt meg kell erősíteni szövettani vizsgálatokkal, vírus­izolálással, sőt kísérleti állat­oltással. A felsorolt vizsgálatok segí­tenek a Gumboró-betegséget el­különíteni más, hozzá egyes tü­netekkel hasonló fertőző beteg­ségektől. Kártétel. A betegség gazda­sági jelentősége egyik helyen nagyobb, másutt kisebb, emiatt a vélemények is eltérnek. Egyes közlések szerint a betegség le­folyása oly gyors, hogy az nem zavarja az átesett broilerek végső súlygyarapodását, végsú­lyát. Mások szerint azonban a Tudnivalók a baromfi Gumboró­­betegségéröl gás vagy vöröses. Falán kívül­ről is látható vörös csíkozott­­ság tűnhet fel. A bursa gyulla­dása következtében véres, más­kor fehéres váladék található az üregében. Felnyitása után ilyen sűrűn folyó váladék ürül. A gyógyuló csibékben a bursa megkisebbedik. Fertőződés. Állatról állatra terjed. A legfőbb közvetítő a fertőzött ürülék. A csirke leg­többször ilyen módon veszi fel a vírust. Felveheti azonban a fertzött takarmánnyal, ivóvíz­zel, s a fertőzött berendezések közvetítésével. A baromfiháž­­ban a fertőzött levegőben levő vírusok belégzése útján is tova­terjed e betegség. Nem zárható ki á rágcsálók, az elhullott csibék, a baromfi­gondozók, akár az állatorvos fertőzésközvetítő szerepe sem. Korhatározás. Az előbbiekből kirajzolódik a betegség megha­tározása s ez a jellemző tüne­tek és a betegség lefolyása is­meretében nem nehéz. Az előz­mények, a tartási, korosztályi és más hajlamosító okok, a csi­bék kora és a betegség hirtelen kitörése felhívja figyelmünket a' betegségre. Ezt támasztja alá, ha aluszékony állatokat, híg, húgysavkristályoktól fehér ürü­léket, nagyszámú csirkében hlr­fertőzött állományok súlygyara­podását legalább állatonként 50 g-mal csökkenti a betegség. Bizonyosnak látszik, hogy a fertőzésen átesett, a betegséget kihevert állományok kevésbé kiegyenlítettek másoknál. Ez az egyenetlen fejlődés tulajdon­képpen nagyobb kár, mint a be­tegség okozta elhullás, amely a legtöbb esetben nem magas: 1 %. Ugyanakkor az ilyen mér­vű elhullás sem közömbös, nem is beszélve azokról az esetek­ről, ha ennél nagyobb veszte­ség jelentkezik. Meg kell említeni azt a ta­pasztalást, hogy a Gumboró­­betegség egyes területeken, ahol megjelenik, gyorsan elter­jed és meglehetősen nagy vesz­teségekre vezet, azonban bizo­nyos idő múlva ugyanazon a te­rületen szórványossá válik és egyúttal a veszteségek száma is csökken a fertőzött állomány­ban. Számokban kifejezve: kez­detben számolni lehet lü—15 százalékos elhullással, és bár valamennyi állat fertőződik, ez a veszteség egészen ritka. Több­nyire 1—5 % között marad az elhullások száma, sőt a beteg­ség többszöri megjelenése után 1 % körül marad. Gyógykezelés. A Gumboró­­betegség gyógyítása ezidősze­rint nem lehetséges. Az anti­biotikumok és a sulfonamid­­származékok vagy a furán-szár­­mazékok alig, vagy semmikép­pen sem hatásosak. Antibiotiku­mok adása nagy adagokban ép­pen ellenjavalt, mert a kalcium megkötésével csontosodási za­varokat okoz, ami a néhány hetes csirkében súlyos bánfái­mat okoz. A védekezés nehéz, mert a vírust nem könnyű ki­irtani a baromfitelepről. A kór­okozó ugyanis meglehetősen el­lenáll a környezet hatásainak és egyes fertőtlenítő szereknek. Nem segít az a próbálkozás sem, hogy hosszabban pihente­tik a telepet. Előfordult, hogy 6 héten át üresen tartott ólban, amelyet többször fertőtlenítet­tek közben, a következő állo­mányban újra fellépett a beteg­ség. A higiéniás előírások betar­tása mégis nagy fontosságú, hogy kiiktassunk minden lehető fertőzésközvetítőt. Ezen túl azonban főként a telepítés hi­giéniájára kell ügyelni, és le­hetőleg olyan szaporítóállo­mányból vásárolni, amely ere­dendően nem közvetíti a beteg­séget. A betegség 5—8 nap alatt le­zajlik, a 10. napra gyakorlatilag megszűnik. A jóindulatú lezaj­lást gyorsítja a C- és K-vitamin adagolása, azért is, mert ezek a szomjúságot, és ezáltal a víz­felvételt növelik. A vitamin­elektrolit kezelés is jó hatású. Ez főként abból áll, hogy a fel­sorolt vitaminok mellett kony­hasót is adagolunk a vízháztar­tás segítésére. Mindenképpen ügyelni kell az ásványi anyagok biztosítására. A vesegyulladás- és elfajulás jeleként feltűnnek a húgysav­­kristályok a vesében és a húgy­­utakban. Láthatók a húgysav anyagai a bélcső végső szaka­szában is. Ilyen esetben az elő­zőekben említett kezelést jó ki­egészíteni az ivóvízben 1 napon át adagolt melasszal (1 liter melasz 100 liter ivóvízben). Mindezek után látható, hogy a betegség elleni védekezés alapját a telepítés jó higiéniája és rendje, a szakszerű fertőtle­nítés képezi s ez segítségadő kezeléssel kiegészíthető. Ehhez tartozik a betegség megelőzése vakcina itatásával. Kétféle vakcinát is állítottak elő: az egyik tojáson elszaporí­tott vadvírus törzzsel készült és megbetegítő képessége ve­szélyes, az oltott fogékony csir­kére. A másik fajta vakcina egér szervezetéhez adaptált ví­russal készült, szelídített vakci­na. Ezzel a broilertartók is elé­gedettebbek. A vakcina azon­ban egyelőre nem mindenütt és nem mindenkor áll rendelke­zésre. Annál inkább nagy a szerepe a védekezésben a formalirigázo­­sításnak, mert a vírus érzékeny a formaiingázok iránt. A gázo­sítás megakadályozza, hogy á vírus könnyen terjedjen egyik állományról a másikre. Hason­lóan szolgálja a védekezést, ha a telepet egyszerre ürítik ki, és egyszerre telepítik be, gyakor­latilag egykorú és egyfajta ál­lománnyal. A keltetésl higiénia is jó fegyver a védekezésben. (B. T/2) 1 A Gyümölcster­mesztők és Kisker­­tészkedők Szlová­kiai Szövetsége Központi Bizottsá­gának üzemeként működik N. Zám­­kyban (Érsekújvá­­rott) a Kertészeti Szolgáltatá­sok vállalata. S nem is akár­hogyan működik. Gazdasági eredményeit szemügyre véve kitűnik, hogy átlagos évi for­galma körülbelül 9 millió ko­ronát képvisel. Már ebből is érzékelhető, hogy a négy esz­tendeje működő szakvállalat hasznos szolgálataival igyekszik megkönnyíteni és eredménye­sebbé tenni a kiskertészkedők, a háztáji gyümölcs- és zöldség­­termesztők munkáját. Ez a szerény szolgáltató üzem kilenc járás területén igyek­szik a Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szö­vetsége csaknem 300 alapszer­vezetének tagságát a gyümölcs­ös zöldségtermesztéshez szük­séges kellékekkel ellátni, s ugyanakkor elvégzi az általuk kitermelt cikkek és termények értékesítését. Munkájukról, eredményeikről és problémáikról beszélgettünk Viera Strelcova elvtársnővel, az üzem értékesítési előadójával, aki egyúttal a vállalat vezető­jének, Matej Šurina elvtársnak helyettese is. Mit mond üze­mükről? LEGFONTOSABB KÜLDETÉSÜK — A Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szö­vetségének öt ilyen kertészeti szolgáltató üzeme működik Szlovákiában: Košice, Nitra, Senica n/Myjavou, Bratislava székhellyel, valamint itt Nové Zámkyban. Vállalatunk legfon­tosabb feladata különféle szol­gáltatások. nyújtása a Szövetség alapszervezeteinek és tagjainak. .Szolgáltatásaink kettős jelleg­gel bírnak. Elsősorban gondos­kodunk arról, hogy a kisker­­tészkedőktől felvásároljuk és értékesítsük zöldség- és gyü­mölcsfeleslegüket. Ezért szo­ros kapcsolatban állunk a zöld­ség- és gyümölcsfeldolgozó üzemekkel, mint amilyenek a Slovlík, valamint a Közép-Szlo­vákiai Konzerv- és Szeszgyá­rak. Az ipari feldolgozásra al­kalmas zöldség- és gyümölcs értékesítése terén nincs is problémánk, hacsak az nem, hogy még többet is el tudnánk adni a feldolgozó üzemeknek. Viszont a közvetlen fogyasztás­ra alkalmas zöldség és gyü­mölcs értékesítése már nehe­zebb. Állandó és megbízható át­vevő üzemet vagy kereskedelmi GÁTAK ÉS AKADÁLYOK A szolgáltató üzem fennállá­sának négy esztendeje alatt je­lentős eredményeket mutat fel. A fiatal üzem azonban kezdeti nehézségekkel is küzdött, s még ma is komolyabb hiányokat, nehézségeket kell leküzdenie. Gát- és akadály elég sok van. Hogy ezek miben mutatkoznak? Vegyük sorjába. te) A környék éghajlati adott­ságai szinte kínálják a szamó­catermesztés kibővítését. Vi­szont a kiskertészkedők köré­ben alig mutatkozik érdeklődés e komoly hasznot hozó gyü­mölcs termesztése iránt. A Ker­tészeti Szolgáltatás üzeme sza­móca palántákat is be tudna szerezni, viszont ennek feltéte­le az, hogy egy-egy községben a szamőcatermesztő területnek összesen legalább egy hektárt kell kitennie. Egyébként a fel­vásárlás nem fizetődik ki. A kiskertészkedők, habár a szol­gáltató vállalat a szamőcater­­mesztés kibővítésének lehetősé­gét kellőképpen propagálta, azt a nézetet vallják, hogy van a szamócánál jobban értékesíthe­tő, nagyobb jövedelmet bizto­sító növény is, amivel érdeme­sebb foglalkozniuk. Pedig a sza­móca közvetlen fogyasztásra éppúgy alkalmas, mint ipari feldolgozásra, tartósításra. ~ a közvetlen fogyasztásra temelt zöldségből és gyümölcs­ből, például korai sárgarépából, petrezselyemből, csemegehagy­mából, kajszibarackból, szilvá­ból, almából, körtéből és bogyós gyümölcsökből a termelők na­gyobb mennyiségeket is tudná­nak forgalomba hozni, de a szolgáltató vállalat eddig még nem talált olyan állandó átve­vőt," aki a kitermelt cikkeket folyamatosan megvásárolná. Al­kalomadtán sikerült ebből a közvetlen fogyasztásra alkalmas terménymennyiségből valamit eladni, ez azonban nem állandó lehetőség és így nehéz a ter­melőknek szerződésileg biztosí­tani friss zöldség- és gyümölcs­terményeik kellő értékesítését. Ф További akadálynak szá­­mit, hogy a műtrágyák nagyobb hányada nem kerül úgynevezett fogyasztói csomagolásban, tehát kisebb adagokban a kereskede­lembe. A kisebb mennyiségben is beszerezhető műtrágyák iránt pedig egyre nagyobb a keres­let. Ezt a gyártó vállalatoknak és a nagykereskedelmi szerve­zeteknek is tekintetbe kellene venniük Ugyanígy jelentős az érdeklődés a kerti kistraktorok, főleg a T4K—14 jelzésű kistrak­torok iránt. A kiskertészkedők alapszervezetei e kis gépeket nagyszerűen felhasználhatnák a (Folytatás a 2. oldalon.) Szolgáltatások a kískertészkedok előnyére szervezetet kellene találnunk, hogy kiskertészkedőink ezirá­­nyú Igényeinek is eleget tehes­sünk. Szolgáltatásaink második csoportja a tagok számára szük­séges vetőmagok és ültetőanya­gok, kertészeti kellékek, beren­elvtársnó elmondta, hogy az ál­taluk eladott kertészeti kellé­kek jelentős tételt képeznek e szolgáltató üzemek évi for­galmában. Hiszen csak 1973-ban 60 vagon műtrágyát adtak el a kiskertészkedőknek, növényvé­dezések, felszerelések, faeseme- dő szerekből és egyéb vegyi ték és bokrok, műtrágyák, vegy- anyagokból 150 ezer korona ér­szerek és egyéb szükséges cik- tékben, magokból 50 ezer koro­­kek beszerzése, valamint for- náért, gyümölcsfa-csemetéket galmazása. pedig 10 ezer korona értékben Érdeklődésünkre Strelcova szállítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents