Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-30 / 13. szám

1974. március 30. .SZÖVETSÉGI SZEMLE 13 Ismert tény, miszerint az egyre fontosabb szere­pet betöltő takarmányter­mesztésben kiváltságos helyet foglal el a kukori­ca, amely megtiszteltetést nagy hozama teszi indo­kolttá. Az is köztudott, hogy ezen erőteljes gazda­sági növény további telje­sítmény-tartalékokat rejt magában mint mennyiség, mint pedig minőség tekin­tetében. Mivel ezen felszí­nes ismereteken túlme­nően a növény megérdem­li, hogy fejlődésének jö­vőbeni lehetőségei felől mélyrehatóbban tájéko­zódjunk, felkerestük Trna­­ván a Piršel Anton mér­nök igazgató irányította Kukoricatermesztésí Kuta­tóintézetet, hogy a geneti­kai és nemesítési osztá­lyon Javorek Emil mér­nöktől megtudjuk, mit vár­hat a gyakorlat a tudo­mánytól a közeli évek fo­lyamán. — Osztályuk kollektívája a kuko­rica fehérjetartalmának növelésén és összetételének javításán munkálkodik többek között, vajon milyenek ezen a téren a kilátások, illetőleg az eddigi kutatási eredmények? — Jelenleg az OPEIK 2 és a PLAU­­RID 2 endosperma-mutánsai által nyújtott lehetőségeket használjuk ki, amelyek segítségével megfelelő vona­lakat nemesítünk, az új hibridek ki­alakításához. Ezek aminósav összeté­tele az eddigitől eltérne. Mindenek­előtt emelkedne a lizin és a triptofan tartalom s az amínósavak egész ská­lája megváltozna, ami a kukorica jobb emészthetőségének és kihaszná­lásának lehetőségét nyújtaná. Ez min­denekelőtt az úgynevezett monogasz­­trikus gazdasági állatok csoportját érintené, amelyekhez a sertés vala­mint a baromfi is tartozik. — Bizonyára kapcsolatot tartanak fenn a Nitrai (Nyitrai) Állattenyész­tési Kutatóintézettel, valamint a Ivanka pri Dunaji (Dunaivánkai) Ba­romfitenyésztési Kutatóintézettel. Mi­re engednek következtetni az új hib­ridkukoricákkal náluk elért eddigi eredmények? — A biológiai kísérlet például Nit­­rán bebizonyította, hogy a választott malacok esetében az új kukorica vo­nalak etetése folytán nagyobb a napi súlygyarapodás és javul a húsminő­ség. Az új OPEIK kukoricák etetése folytán nagyobb a sertések húskép­zése és kisebb a zsírképzés. A barom­fitenyésztés szakaszán a probléma valamivel bonyolultabbnak látszik, mi­vel a lizin ezen állatfaj esetében nem fejt ki helyzetváltoztató hatást, ha­nem a jelentősebb súlygyarapodást illetőleg a tojáshozam növekedést más aminósavak idézik elő. Itt főleg a metionin hatása került előtérbe. Ez­­idáig már sikerült kialakítanunk olyan kukorica vonalakat, ame­lyek lizin és triptofan tartalma az ed­diginél jelentősen naggyobb. Ezek a hibridkukorica előállításához már felhasználhatók. A kukoricaszem mi­nőségének javítása azonban egy prob­lémát hozott magával, mégpedig a ho­zam bizonyos csökkenését. Ez abból ered, hogy bár a kukorícaszemek mennyisége és nagysága is lényegé­ben megmarad, azonban ezek súlya kisebb, mivel a mag belső összetétele változik. Bár a szemnagyság esetleg mérsékelten növekedik, viszont az úgynevezett ezer-magsúly csökken. Az új kukoricahibrid szemeinek összeté­tele lisztesebb, így a mag üveges ré­sze kisebb. Ez a betakarítás terén bi­zonyos problémát hoz magával, ame­lyet a magtermesztésben megoldunk. bői jelenleg szinte áthidalhatatlan problémát okoz a szintetikus módon előállított lizin kis mennyiségének a takarmánykeverékben történő egyen­letes elosztása. Ez a probléma az új kukorica hibrid bevezetésével meg­szűnne, mivel a lizip már magában a biológiai anyagban egészen egyenle­tesen osztódna el. — A kutatás néha többezer kombi­nációból választja ki a megfelelőt, ami sok időt igényel. Vajon a szóban­­forgó új kukorica vonalak illetőleg hibridek előreláthatólag mikor kerül­nek a gyakorlatba? — Első kukorica-hibrid kombiná­cióinkat az állami növényfajta ellen­őrző intézmény a vrakuüai (verek­­nyei) telepén vetették alá a szüksé­ges úgynevezett előpróbának. Az eb­ből nyert eredmények alapján az em­lített hibrid-kukorica alapanyagokat már szaporítani kezdték, ami reményt jelent a végső elismerési eljárásban. Az utolsó szót természetesen a fajta­elismerő országos bizottság mondja ki, ami rendszerint három évet vesz igénybe. Jó eredmények esetén azon­ban már kétéves próbaidőszak után is elismerhető a kérdéses hibrid, ille­tőleg fajta. A munkát Vrakuňán ta­se volt optimális. A korai és az egé­szen korai kukoricák esetében hek­táronként hetvenezer növényegyed volt rendesen termeszthető. Ezen klasszikus kukorica-hibridek alkalma­zásával a hektárhozamokat fokozni csupán öntözés segítségével lehet. Öntözés nélküli termesztési körülmé­nyek között új kukorica genotípusok kialakítása nyújthat segítséget a hek­tárhozamok további növelése terén. Intézetünk olyan genotípusok kialakí­tásán dolgozik, amelyek levélelhelyez­kedése erektív. Ez azt jelenti, hogy az eddigi hosszan kinyúló ív helyett a levél csak a tőrészénél mereven el­álló, viszont nagyobb része függőle­ges elhelyezésű. Ezek a kukorica ge­notípusok lehetővé teszik a napfény jobb behatolását a növényegyedek közé, ezért hektáronként az eddigi legnagyobb növényegyed mennyiség­nél is jóval több növény képes jól ve­getálni. A napfényre kötődő fotoszin­tézis folyamatát a nagyobb egyed­­szám nem akadályozza meg, mivel a napfény jól besüt a növények közé. A hozamok területegységre számított fokozódása kapcsolatban áll a növe­kedő növényegyed mennyiségével. Ezen a téren számos kukorica vonal­lal dolgozunk, amelyekből különböző kombinációban számos heterózis ku­A nagy fehérje tartalmú kukorica nemesítésének kutatási eredményei A gyakorlati termesztésben ezzel kap­csolatban probléma nem lesz, mivel a kukorica darálásakor nem számít, hogy néhány szem már előzőleg, a betakarítás folyamán kettétört. A szemtörés minimumra csökken ameny­­nyiben kivárjuk a kukorica teljes be­­érését. , — Mennyivel növekedett a lizin­­tartalom az új kukorica-vonalak ese­tében? — Az eddig ismert kukoricafajták 100 grammnyi fehérjemennyiségében 2—2,5 % volt a lizin-tartalom, míg az új kukorica-vonalakban sikerült 4,5— 5,5 %-ra emelni a lizin-tartalmat, ami nagyjából az eddigi kétszerese. — Vajon ez a kétszeres lizin-tarta­lom a takarmányfeldolgozó üzemek munkájában azt jelentené, hogy nem kellene a takarmánykeveréket szin­tetikus módon előállított lizinnel ki­egészíteni, amennyiben az új kukorica hibridből morzsolt dara kerülne a ta­karmánykeverékbe? — Ez az új kukorica vonal, illetőleg a jóváhagyás után bizonyos néven sze­replő kukorica hibrid már teljes ér­tékű komponensként szerepelne a ke­verékben és nemcsak hogy lizint, de általában fehérjét sem lenne szüksé­ges kiegészítőként az ilyen takar­mánykeverékbe adagolni, mert annak összmennyisége az eddiginél nagyobb lenne. A takarmány-ipar szempontjá­vaiy kezdték meg, így a gyakorlati gazdálkodást végző mezőgazdasági üzemeknek nem marad más hátra, mint türelemmel várni. — További igen fontos kérdéscso­portot képez a kukorica-növény test­alkatának, habitusának a gazdaságos­ság szempontjából történő legoptimá­lisabb alakítása. Mennyire haladt elő­re munkájuk ezen a téren? — A kukorica eddigi, úgynevezett klasszikus fajtáinak területegységre számított hozamnövelése csaknem el­érte legfelső határát. Ezért új feladat megoldása előtt áll a kutatóintézet, mivel az eddiginél jobb eredmények eléréséhez főleg az új genotípusok kialakítása vezethet. Szükséges meg­változtatni a növény felépítését és alakját, esetleg a növényegyed vege­tatív anyagának rovására, viszont a területegységre számított nagyobb szemtermés, illetőleg a silózásra al­kalmas zöldanyag és viaszos érésben levő szemmennyiség javéra. A szem­termést tekintve a korai kukorica faj­ták esetében hektáronként nagyobb egyedmennyiséget volt lehetséges vet­ni, mivel ezek növénymagassága és levélfelülete kisebb volt. A késői ku­koricafajták egyedeí terebélyesek és magasak, ezért egy területegységen az egyedek száma csak kicsi lehe­tett. A középkései és kései elismert hibrid-kukoricáinkból hektáronként negyvenezer növényegyed termeszté­koricát alakítunk ki. Szlovákia terü­letén a kukorica szempontjából elég­séges napfényórával rendelkezünk, így leegyszerűsítve azt mondhat­nánk, hogy a terméshozam nagyságát meghatározó fontos tényező a víz. Sajnos nem minden év megfelelő a csapadék elosztása szempontjából. A kutatók munkáját megnehezíti az a tény, hogy a nagyhozamú kukorica­­fajták vagy vonalak rendszerint na­gyon vlzigényesek. Mivel azonban ön­tözéssel a jövőben sem számolunk mindenütt, így a szárazságtűrő vona­lak kiválasztásával és hibrid kombi­nációk képzésével van a legtöbb gon­dunk. — A gyakorlat a kutatástól olykor szinte emberfeletti teljesítményeket kíván. Hogyan látják ezt a kérdést a kutatók? — Eléggé ismert tény, hogy nálunk kukoricát megközelítően háromszáz éve termesztünk. Kétszáz évig tar­tott, amíg szorgalmas növényegyed kiválasztásával sikerült elérni a hek­tárhozamok 20—22 métermázsára va­ló emelkedését. Nem egészen húsz év leforgása alatt a hektárhozam továb­bi tíz mázsával emelkedett. További kilenc év elteltével ismét további tíz métermázsával emelkedett a hektár­hozam. Az utóbbi három év folyamán a kukorica hektárhozamának országos átlaga egy évben sem csökkent 42 mázsa alá. Ebből Is látható a kukori­ca hektárhozamának növekedő jelle­ge, amiben nyilvánvalóan a tudomány­nak is jelentős szerepe van, az agro­­ökológiai termesztési körülmények állandó javításán kívül. Az utóbbiban jelentős szerepet játszik az agrotech­nika, a tápanyagellátás, a gyomirtó és rovarirtó vegyszerek alkalmazása stb. Ha a kukoricatermesztés feltételei továbbra is ilyen együttműködésben haladnak előre, akkor a jelenlegi 42 mázsás hektáronkénti átlagos termés­hozam hamarosan 60 métermázsára szökik fel, ami egyidejűleg 100—120 mázsás csúcsteljesítményeket jelent. Ennek elérését igyekszünk mi is elő­segíteni. — A kísérleti genetikai anyagok valamint a dokumentáció kölcsönös kicserélésében, a KGST országaiban hasonló tevékenységet kifejtő kutató­intézetekkel bizonyára együttműköd­nek. Mely intézetekkel tartanak fenn a szokottnál élénkebb kapcsolatokat? — Igen élénk kapcsolatot tartunk fenn a lengyelországi smolicei, kobé­­ficei kutatóállomással, továbbá a szovjetunióbeli VIR leningrádi, a ku­­báni kutatóintézettel továbbá a bul­gáriai knezsai és ruszei intézetekkel, valamint a magyarországi martonvá­­sárhelyi és szegedi intézetekkel. Az utóbbi két intézettel különösen élénk és gyümölcsöző az együttműködés, amit éghajlati körülményeink is indo­kolnak. A nemzetközi munkamegosz­tás tekintetében a leningrádi kutató­­intézet főleg kukoricenemesítésl kér­désekkel foglalkozik, egyes specifikus kérdéseket a szófiai intézet, illetőleg a romániai fundulai intézet old meg. Ojabban felvettük a kapcsolatot a ju­goszláviai zemun-polei, valamint a belgrádi kutatóintézettel. Ezenkívül az EUKARPIA tagjai vagyunk, mely­nek keretén belül néhány kukorica­termesztéssel és növényvédelemmel kapcsolatos kérdés megoldásán együtt­működünk. Intézetünkben a legköze­lebbi időben alapvető kísérleteket vé­geznek. E szervezet tagjai átadják egymásnak úgynevezett perspektív hibrid-kukoricáikat, hogy azok életké­pességét és hozamát különböző talaj- és éghajlati körülmények között egy­­időben többhelyütt vizsgálhassák a kutatók. Az EUKARPIA egyébként nem csupán a kukoricatermesztés körüli kérdések megoldásával foglalkozik, hanem felöleli a mezőgazdasági kuta­tás minden ágazatát. A meglátogatott kutatóintézet mun­kája a maga jelentőségében nem zár­kózik el a hazai szűk területre, ami lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes igen fontos kérdések megoldása az eddigi szokványoktól eltérően jelen­tősen rövidebb időt vegyen igénybe. Szocialista mezőgazdaságunk a kuta­tómunka eredményét egész társadal­munk javára gyümölcsözteti, ezért mezőgazdasági gyakorlatunk, ameny­­nyiben erre lehetősége nyílik, mindig segíti a kutatók.munkáját. KUCSERA SZILÄRD Tapaszialatok a kukorica hibridek termesztésében Az állami terv a mezőgazdasági üzemeket arra kötelezi, hogy bővítsék a szemeskukorica vetésterületét, mert a kukorica olyan kultúrnövény, mely minden egyéb növénynél több, érté­kesebb takarmányt nyújt. Járásunk mezőgazdasági üzemei ezt már a múlt évben megértették s így a szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok 18 700 hektáron — a szántó 22,4 százalékán — termelték a kukoricát. Ebben az évben 21 ezer hektáron — a szántó 25,1 százalékán — termesztünk szemeskukorlcát, s ez­zel hazánkban a legnagyobb kukorica termesztő járások egyi­kévé válunk. Természetesen a vetésterület bővítése a termelés fokozásá­nak csak az egyik oldala. Ezzel egyidejűleg törekszünk a ter­melés belterjesítését célzó egyéb lehetőségek kihasználására is. Ezek közé tartozik a megfelelő kukorícahibrídek kiválasz­tása. Mindamellett, hogy járásunk a tipikus kukorica termesztő övezetbe tartozik, a földek nagyon különbözőek. Megtalálható itt a nehezen művelhető kötött- és a homokos-, könnyű talaj is. Ebből eredően nagyon felelősségteljesen kell megválasztani a gyakorlati termesztésben legalkalmasabb hibrideket. Nem lehet közömbös a dolog, hiszen egyes gazdaságokban 4B0 hektárt foglal el a kukorica, s ilyenkor nem mindegy, 35—50 vagy 70 mázsa szemtermést érnek-e el hektáronként. Ezért egyes szövetkezetekben évente kísérleti parcellákon pró­bálják ki a hosszabb távon számításba kerülő kukorica hibri­deket. A kísérlet során a kukoricák számos tulajdonságát meg­figyelik. Elsősorban is a termőképességet, majd a tenyészidő hosszát és nem utolsó sorban a gépi betakarítás lehetőségét. A múlt évben a Dvory n/2itavou-i (udvardi), a Nové Zámky-I (érsekújvári), a zemné! (szlmäi) és a ja tavi szövetkezetekben folytattak kísérleteket a kukoricahibridekkel. A területeket úgy választotték ki, hogy azok képviseljék a járás összes talajtípusait. A kísérletben azokat a hibrideket használták, amelyek a járás szempontjából hosszú távon is számításba jö­hetnek. A gazdaságok mindegyikében ugyanazon dűlőben vé­gezték a kísérletet, hogy minden hibrid ugyanolyan feltételek és agrotechnikai eljárás közt mutathassa képességét. Ezeken a területeken is hasonló agrotechnikát alkalmaztak, mint a többi kukoricáknál. A tápanyag ellátáshoz 380 kg tiszta ható­anyagú NPK műtrágyát használtak 1:0,7:1 arányban. A vetést SPC 6-os Romániából behozott szemenkénti vetőgéppel végez­ték — gyomirtószerrel kezelt talajon. A növényt egyszer foga­­solték és két alkalommal sorközi művelésben részesítették. Betakarításkor minden egyes kísérleti parcella termését külön lemérték, s mindegyikből mintát küldtek a nedvességtartalom, valamint a minőség megállapítása céljából. Ezekután a múlt évben termesztett kukoricahibridek az alábbi besorolást ér­ték el: Sor­rend: Hibrid; Szemtermés q/ha 15 % nedvességgel: Törött magvak: °/o Megjegyzések: 1. ZP—58 c 78,21 9,1 nagyon kései 2. BG—8625 77,10 8,4 kései 3. ZP—48 a 75,53 26,7 kései 4. MV—596 74,37 20,9 kései 5. MV—587/A 80,80 28,7 kései 8. LG—19 80,15 24,6 félkései 7. ZP—448 49,58 28,4 félkései 8. ZP—370 57,17 9,8 félkései 9. MV—431 56,11 32,4 félkései 10. K—364 55,64 8,5 félkései 11. HD—310 50,44 5B,2 félkései 12. CE—250 45,51 18,5 korai 13. CE—380 42,85 10,7 középkései 14. HD—120 39,81 54,2 korai A hektárhozamok értékelésénél a nagyközönség számára hangsúlyozni kell a tenyészidő hosszának fontosságát akár а korai, akár a félkarai vagy a kései hibridekről legyen szó. Ugyanis ez adja a biztonságot a nagyüzemi termeléshez. A be­takarító gépek és a szárító kapacitás lehető legtökéletesebb kihasználása céljából a szövetkezetekben és az állami gazda­ságokban három kukoricahibrid-csoport, vagyis a korai, a fél­korai és a kései termesztése tanácsos. Tekintettel arra, hogy járásunkban a kukorica begyűjtését csaknem százszázalékban gépesítettük, nagy figyelmet fordítunk a termelésbe vett hib­ridek megválasztására, a gépi betakaríthatóság szempontjából is. Ezért figyeltük a megtört növényszárak százalékarányát érett állapotban. A gyakorlat igazolta, hogy ha a betakarítás­nál sok a megtört növényszár, akkor a veszteség is nagy. Ha a cikkben levő táblázatot csak ebből a szempontból vizs­gálnánk, könnyűszerrel megállapíthatnánk, hogy számos nagy­hozamú hibrid éppen a törékeny száruak csoportjában foglal helyet, vagy pedig túl hosszú a tenyészideje. Ezért azokban a gazdaságokban amelyekben nagy területen vetik a kukoricát, az egyes hibridek megválasztásában fontos, hogy felelősség­­teljesen ítéljék meg melyiknek a termesztése a leggazdaságo­sabb. A kísérlet arra is rávilágított, hogy a megfigyelt kukorica­­hibridek nagyobb hozamot nyújtanak, mint a nagyparcellán termesztettek. Ez arra figyelmeztet, hogy a nagyhozamú hibri­deken kívül nagy tartalékaink vannak a kukoricatermesztés agrotechnikájának, a trágyázás hogyanjának tökéletesítésében is. Ezenkívül törekednünk kell az ideális egyedszám betartá­sára, továbbá a gyom és a rovarirtó szerek okszerű felhaszná­lására is. JOZEF MUDROCH mérnök, a Nové Zámky-i JMI föagronómusa i

Next

/
Thumbnails
Contents