Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-30 / 13. szám
1974. március 30. .SZÖVETSÉGI SZEMLE 13 Ismert tény, miszerint az egyre fontosabb szerepet betöltő takarmánytermesztésben kiváltságos helyet foglal el a kukorica, amely megtiszteltetést nagy hozama teszi indokolttá. Az is köztudott, hogy ezen erőteljes gazdasági növény további teljesítmény-tartalékokat rejt magában mint mennyiség, mint pedig minőség tekintetében. Mivel ezen felszínes ismereteken túlmenően a növény megérdemli, hogy fejlődésének jövőbeni lehetőségei felől mélyrehatóbban tájékozódjunk, felkerestük Trnaván a Piršel Anton mérnök igazgató irányította Kukoricatermesztésí Kutatóintézetet, hogy a genetikai és nemesítési osztályon Javorek Emil mérnöktől megtudjuk, mit várhat a gyakorlat a tudománytól a közeli évek folyamán. — Osztályuk kollektívája a kukorica fehérjetartalmának növelésén és összetételének javításán munkálkodik többek között, vajon milyenek ezen a téren a kilátások, illetőleg az eddigi kutatási eredmények? — Jelenleg az OPEIK 2 és a PLAURID 2 endosperma-mutánsai által nyújtott lehetőségeket használjuk ki, amelyek segítségével megfelelő vonalakat nemesítünk, az új hibridek kialakításához. Ezek aminósav összetétele az eddigitől eltérne. Mindenekelőtt emelkedne a lizin és a triptofan tartalom s az amínósavak egész skálája megváltozna, ami a kukorica jobb emészthetőségének és kihasználásának lehetőségét nyújtaná. Ez mindenekelőtt az úgynevezett monogasztrikus gazdasági állatok csoportját érintené, amelyekhez a sertés valamint a baromfi is tartozik. — Bizonyára kapcsolatot tartanak fenn a Nitrai (Nyitrai) Állattenyésztési Kutatóintézettel, valamint a Ivanka pri Dunaji (Dunaivánkai) Baromfitenyésztési Kutatóintézettel. Mire engednek következtetni az új hibridkukoricákkal náluk elért eddigi eredmények? — A biológiai kísérlet például Nitrán bebizonyította, hogy a választott malacok esetében az új kukorica vonalak etetése folytán nagyobb a napi súlygyarapodás és javul a húsminőség. Az új OPEIK kukoricák etetése folytán nagyobb a sertések húsképzése és kisebb a zsírképzés. A baromfitenyésztés szakaszán a probléma valamivel bonyolultabbnak látszik, mivel a lizin ezen állatfaj esetében nem fejt ki helyzetváltoztató hatást, hanem a jelentősebb súlygyarapodást illetőleg a tojáshozam növekedést más aminósavak idézik elő. Itt főleg a metionin hatása került előtérbe. Ezidáig már sikerült kialakítanunk olyan kukorica vonalakat, amelyek lizin és triptofan tartalma az eddiginél jelentősen naggyobb. Ezek a hibridkukorica előállításához már felhasználhatók. A kukoricaszem minőségének javítása azonban egy problémát hozott magával, mégpedig a hozam bizonyos csökkenését. Ez abból ered, hogy bár a kukorícaszemek mennyisége és nagysága is lényegében megmarad, azonban ezek súlya kisebb, mivel a mag belső összetétele változik. Bár a szemnagyság esetleg mérsékelten növekedik, viszont az úgynevezett ezer-magsúly csökken. Az új kukoricahibrid szemeinek összetétele lisztesebb, így a mag üveges része kisebb. Ez a betakarítás terén bizonyos problémát hoz magával, amelyet a magtermesztésben megoldunk. bői jelenleg szinte áthidalhatatlan problémát okoz a szintetikus módon előállított lizin kis mennyiségének a takarmánykeverékben történő egyenletes elosztása. Ez a probléma az új kukorica hibrid bevezetésével megszűnne, mivel a lizip már magában a biológiai anyagban egészen egyenletesen osztódna el. — A kutatás néha többezer kombinációból választja ki a megfelelőt, ami sok időt igényel. Vajon a szóbanforgó új kukorica vonalak illetőleg hibridek előreláthatólag mikor kerülnek a gyakorlatba? — Első kukorica-hibrid kombinációinkat az állami növényfajta ellenőrző intézmény a vrakuüai (vereknyei) telepén vetették alá a szükséges úgynevezett előpróbának. Az ebből nyert eredmények alapján az említett hibrid-kukorica alapanyagokat már szaporítani kezdték, ami reményt jelent a végső elismerési eljárásban. Az utolsó szót természetesen a fajtaelismerő országos bizottság mondja ki, ami rendszerint három évet vesz igénybe. Jó eredmények esetén azonban már kétéves próbaidőszak után is elismerhető a kérdéses hibrid, illetőleg fajta. A munkát Vrakuňán tase volt optimális. A korai és az egészen korai kukoricák esetében hektáronként hetvenezer növényegyed volt rendesen termeszthető. Ezen klasszikus kukorica-hibridek alkalmazásával a hektárhozamokat fokozni csupán öntözés segítségével lehet. Öntözés nélküli termesztési körülmények között új kukorica genotípusok kialakítása nyújthat segítséget a hektárhozamok további növelése terén. Intézetünk olyan genotípusok kialakításán dolgozik, amelyek levélelhelyezkedése erektív. Ez azt jelenti, hogy az eddigi hosszan kinyúló ív helyett a levél csak a tőrészénél mereven elálló, viszont nagyobb része függőleges elhelyezésű. Ezek a kukorica genotípusok lehetővé teszik a napfény jobb behatolását a növényegyedek közé, ezért hektáronként az eddigi legnagyobb növényegyed mennyiségnél is jóval több növény képes jól vegetálni. A napfényre kötődő fotoszintézis folyamatát a nagyobb egyedszám nem akadályozza meg, mivel a napfény jól besüt a növények közé. A hozamok területegységre számított fokozódása kapcsolatban áll a növekedő növényegyed mennyiségével. Ezen a téren számos kukorica vonallal dolgozunk, amelyekből különböző kombinációban számos heterózis kuA nagy fehérje tartalmú kukorica nemesítésének kutatási eredményei A gyakorlati termesztésben ezzel kapcsolatban probléma nem lesz, mivel a kukorica darálásakor nem számít, hogy néhány szem már előzőleg, a betakarítás folyamán kettétört. A szemtörés minimumra csökken amenynyiben kivárjuk a kukorica teljes beérését. , — Mennyivel növekedett a lizintartalom az új kukorica-vonalak esetében? — Az eddig ismert kukoricafajták 100 grammnyi fehérjemennyiségében 2—2,5 % volt a lizin-tartalom, míg az új kukorica-vonalakban sikerült 4,5— 5,5 %-ra emelni a lizin-tartalmat, ami nagyjából az eddigi kétszerese. — Vajon ez a kétszeres lizin-tartalom a takarmányfeldolgozó üzemek munkájában azt jelentené, hogy nem kellene a takarmánykeveréket szintetikus módon előállított lizinnel kiegészíteni, amennyiben az új kukorica hibridből morzsolt dara kerülne a takarmánykeverékbe? — Ez az új kukorica vonal, illetőleg a jóváhagyás után bizonyos néven szereplő kukorica hibrid már teljes értékű komponensként szerepelne a keverékben és nemcsak hogy lizint, de általában fehérjét sem lenne szükséges kiegészítőként az ilyen takarmánykeverékbe adagolni, mert annak összmennyisége az eddiginél nagyobb lenne. A takarmány-ipar szempontjávaiy kezdték meg, így a gyakorlati gazdálkodást végző mezőgazdasági üzemeknek nem marad más hátra, mint türelemmel várni. — További igen fontos kérdéscsoportot képez a kukorica-növény testalkatának, habitusának a gazdaságosság szempontjából történő legoptimálisabb alakítása. Mennyire haladt előre munkájuk ezen a téren? — A kukorica eddigi, úgynevezett klasszikus fajtáinak területegységre számított hozamnövelése csaknem elérte legfelső határát. Ezért új feladat megoldása előtt áll a kutatóintézet, mivel az eddiginél jobb eredmények eléréséhez főleg az új genotípusok kialakítása vezethet. Szükséges megváltoztatni a növény felépítését és alakját, esetleg a növényegyed vegetatív anyagának rovására, viszont a területegységre számított nagyobb szemtermés, illetőleg a silózásra alkalmas zöldanyag és viaszos érésben levő szemmennyiség javéra. A szemtermést tekintve a korai kukorica fajták esetében hektáronként nagyobb egyedmennyiséget volt lehetséges vetni, mivel ezek növénymagassága és levélfelülete kisebb volt. A késői kukoricafajták egyedeí terebélyesek és magasak, ezért egy területegységen az egyedek száma csak kicsi lehetett. A középkései és kései elismert hibrid-kukoricáinkból hektáronként negyvenezer növényegyed termesztékoricát alakítunk ki. Szlovákia területén a kukorica szempontjából elégséges napfényórával rendelkezünk, így leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a terméshozam nagyságát meghatározó fontos tényező a víz. Sajnos nem minden év megfelelő a csapadék elosztása szempontjából. A kutatók munkáját megnehezíti az a tény, hogy a nagyhozamú kukoricafajták vagy vonalak rendszerint nagyon vlzigényesek. Mivel azonban öntözéssel a jövőben sem számolunk mindenütt, így a szárazságtűrő vonalak kiválasztásával és hibrid kombinációk képzésével van a legtöbb gondunk. — A gyakorlat a kutatástól olykor szinte emberfeletti teljesítményeket kíván. Hogyan látják ezt a kérdést a kutatók? — Eléggé ismert tény, hogy nálunk kukoricát megközelítően háromszáz éve termesztünk. Kétszáz évig tartott, amíg szorgalmas növényegyed kiválasztásával sikerült elérni a hektárhozamok 20—22 métermázsára való emelkedését. Nem egészen húsz év leforgása alatt a hektárhozam további tíz mázsával emelkedett. További kilenc év elteltével ismét további tíz métermázsával emelkedett a hektárhozam. Az utóbbi három év folyamán a kukorica hektárhozamának országos átlaga egy évben sem csökkent 42 mázsa alá. Ebből Is látható a kukorica hektárhozamának növekedő jellege, amiben nyilvánvalóan a tudománynak is jelentős szerepe van, az agroökológiai termesztési körülmények állandó javításán kívül. Az utóbbiban jelentős szerepet játszik az agrotechnika, a tápanyagellátás, a gyomirtó és rovarirtó vegyszerek alkalmazása stb. Ha a kukoricatermesztés feltételei továbbra is ilyen együttműködésben haladnak előre, akkor a jelenlegi 42 mázsás hektáronkénti átlagos terméshozam hamarosan 60 métermázsára szökik fel, ami egyidejűleg 100—120 mázsás csúcsteljesítményeket jelent. Ennek elérését igyekszünk mi is elősegíteni. — A kísérleti genetikai anyagok valamint a dokumentáció kölcsönös kicserélésében, a KGST országaiban hasonló tevékenységet kifejtő kutatóintézetekkel bizonyára együttműködnek. Mely intézetekkel tartanak fenn a szokottnál élénkebb kapcsolatokat? — Igen élénk kapcsolatot tartunk fenn a lengyelországi smolicei, kobéficei kutatóállomással, továbbá a szovjetunióbeli VIR leningrádi, a kubáni kutatóintézettel továbbá a bulgáriai knezsai és ruszei intézetekkel, valamint a magyarországi martonvásárhelyi és szegedi intézetekkel. Az utóbbi két intézettel különösen élénk és gyümölcsöző az együttműködés, amit éghajlati körülményeink is indokolnak. A nemzetközi munkamegosztás tekintetében a leningrádi kutatóintézet főleg kukoricenemesítésl kérdésekkel foglalkozik, egyes specifikus kérdéseket a szófiai intézet, illetőleg a romániai fundulai intézet old meg. Ojabban felvettük a kapcsolatot a jugoszláviai zemun-polei, valamint a belgrádi kutatóintézettel. Ezenkívül az EUKARPIA tagjai vagyunk, melynek keretén belül néhány kukoricatermesztéssel és növényvédelemmel kapcsolatos kérdés megoldásán együttműködünk. Intézetünkben a legközelebbi időben alapvető kísérleteket végeznek. E szervezet tagjai átadják egymásnak úgynevezett perspektív hibrid-kukoricáikat, hogy azok életképességét és hozamát különböző talaj- és éghajlati körülmények között egyidőben többhelyütt vizsgálhassák a kutatók. Az EUKARPIA egyébként nem csupán a kukoricatermesztés körüli kérdések megoldásával foglalkozik, hanem felöleli a mezőgazdasági kutatás minden ágazatát. A meglátogatott kutatóintézet munkája a maga jelentőségében nem zárkózik el a hazai szűk területre, ami lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes igen fontos kérdések megoldása az eddigi szokványoktól eltérően jelentősen rövidebb időt vegyen igénybe. Szocialista mezőgazdaságunk a kutatómunka eredményét egész társadalmunk javára gyümölcsözteti, ezért mezőgazdasági gyakorlatunk, amenynyiben erre lehetősége nyílik, mindig segíti a kutatók.munkáját. KUCSERA SZILÄRD Tapaszialatok a kukorica hibridek termesztésében Az állami terv a mezőgazdasági üzemeket arra kötelezi, hogy bővítsék a szemeskukorica vetésterületét, mert a kukorica olyan kultúrnövény, mely minden egyéb növénynél több, értékesebb takarmányt nyújt. Járásunk mezőgazdasági üzemei ezt már a múlt évben megértették s így a szövetkezetek és az állami gazdaságok 18 700 hektáron — a szántó 22,4 százalékán — termelték a kukoricát. Ebben az évben 21 ezer hektáron — a szántó 25,1 százalékán — termesztünk szemeskukorlcát, s ezzel hazánkban a legnagyobb kukorica termesztő járások egyikévé válunk. Természetesen a vetésterület bővítése a termelés fokozásának csak az egyik oldala. Ezzel egyidejűleg törekszünk a termelés belterjesítését célzó egyéb lehetőségek kihasználására is. Ezek közé tartozik a megfelelő kukorícahibrídek kiválasztása. Mindamellett, hogy járásunk a tipikus kukorica termesztő övezetbe tartozik, a földek nagyon különbözőek. Megtalálható itt a nehezen művelhető kötött- és a homokos-, könnyű talaj is. Ebből eredően nagyon felelősségteljesen kell megválasztani a gyakorlati termesztésben legalkalmasabb hibrideket. Nem lehet közömbös a dolog, hiszen egyes gazdaságokban 4B0 hektárt foglal el a kukorica, s ilyenkor nem mindegy, 35—50 vagy 70 mázsa szemtermést érnek-e el hektáronként. Ezért egyes szövetkezetekben évente kísérleti parcellákon próbálják ki a hosszabb távon számításba kerülő kukorica hibrideket. A kísérlet során a kukoricák számos tulajdonságát megfigyelik. Elsősorban is a termőképességet, majd a tenyészidő hosszát és nem utolsó sorban a gépi betakarítás lehetőségét. A múlt évben a Dvory n/2itavou-i (udvardi), a Nové Zámky-I (érsekújvári), a zemné! (szlmäi) és a ja tavi szövetkezetekben folytattak kísérleteket a kukoricahibridekkel. A területeket úgy választotték ki, hogy azok képviseljék a járás összes talajtípusait. A kísérletben azokat a hibrideket használták, amelyek a járás szempontjából hosszú távon is számításba jöhetnek. A gazdaságok mindegyikében ugyanazon dűlőben végezték a kísérletet, hogy minden hibrid ugyanolyan feltételek és agrotechnikai eljárás közt mutathassa képességét. Ezeken a területeken is hasonló agrotechnikát alkalmaztak, mint a többi kukoricáknál. A tápanyag ellátáshoz 380 kg tiszta hatóanyagú NPK műtrágyát használtak 1:0,7:1 arányban. A vetést SPC 6-os Romániából behozott szemenkénti vetőgéppel végezték — gyomirtószerrel kezelt talajon. A növényt egyszer fogasolték és két alkalommal sorközi művelésben részesítették. Betakarításkor minden egyes kísérleti parcella termését külön lemérték, s mindegyikből mintát küldtek a nedvességtartalom, valamint a minőség megállapítása céljából. Ezekután a múlt évben termesztett kukoricahibridek az alábbi besorolást érték el: Sorrend: Hibrid; Szemtermés q/ha 15 % nedvességgel: Törött magvak: °/o Megjegyzések: 1. ZP—58 c 78,21 9,1 nagyon kései 2. BG—8625 77,10 8,4 kései 3. ZP—48 a 75,53 26,7 kései 4. MV—596 74,37 20,9 kései 5. MV—587/A 80,80 28,7 kései 8. LG—19 80,15 24,6 félkései 7. ZP—448 49,58 28,4 félkései 8. ZP—370 57,17 9,8 félkései 9. MV—431 56,11 32,4 félkései 10. K—364 55,64 8,5 félkései 11. HD—310 50,44 5B,2 félkései 12. CE—250 45,51 18,5 korai 13. CE—380 42,85 10,7 középkései 14. HD—120 39,81 54,2 korai A hektárhozamok értékelésénél a nagyközönség számára hangsúlyozni kell a tenyészidő hosszának fontosságát akár а korai, akár a félkarai vagy a kései hibridekről legyen szó. Ugyanis ez adja a biztonságot a nagyüzemi termeléshez. A betakarító gépek és a szárító kapacitás lehető legtökéletesebb kihasználása céljából a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban három kukoricahibrid-csoport, vagyis a korai, a félkorai és a kései termesztése tanácsos. Tekintettel arra, hogy járásunkban a kukorica begyűjtését csaknem százszázalékban gépesítettük, nagy figyelmet fordítunk a termelésbe vett hibridek megválasztására, a gépi betakaríthatóság szempontjából is. Ezért figyeltük a megtört növényszárak százalékarányát érett állapotban. A gyakorlat igazolta, hogy ha a betakarításnál sok a megtört növényszár, akkor a veszteség is nagy. Ha a cikkben levő táblázatot csak ebből a szempontból vizsgálnánk, könnyűszerrel megállapíthatnánk, hogy számos nagyhozamú hibrid éppen a törékeny száruak csoportjában foglal helyet, vagy pedig túl hosszú a tenyészideje. Ezért azokban a gazdaságokban amelyekben nagy területen vetik a kukoricát, az egyes hibridek megválasztásában fontos, hogy felelősségteljesen ítéljék meg melyiknek a termesztése a leggazdaságosabb. A kísérlet arra is rávilágított, hogy a megfigyelt kukoricahibridek nagyobb hozamot nyújtanak, mint a nagyparcellán termesztettek. Ez arra figyelmeztet, hogy a nagyhozamú hibrideken kívül nagy tartalékaink vannak a kukoricatermesztés agrotechnikájának, a trágyázás hogyanjának tökéletesítésében is. Ezenkívül törekednünk kell az ideális egyedszám betartására, továbbá a gyom és a rovarirtó szerek okszerű felhasználására is. JOZEF MUDROCH mérnök, a Nové Zámky-i JMI föagronómusa i
