Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
I Í«7Í. Január S.- SZABAD FÖLDMŰVES Л Új utakon az Ipoly völgy népe ,*i iSVAVty«%ViV* * * • • • * • •••••••»•••• oitáyákél Növényvédelmi tanácsadó Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk nagyot lépett előre a fejlődés útján az utóbbi néhány esztendőben. Ez azonban nem jelnti azt, hogy teljes mértékben kimerítettük az intenzívebb fejlődés összes lehetőségeit. A távlati fejlesztéssel kapcsolatos tervek és elképzelések maradéktalan valóraváltása egyre inkább megköveteli a termelés összpontosítását, szakosítását, a nagyobb termelő egységek kialakítását, a nagyteljesítményű gépek mind tökéletesebb kihasználását stb. Ezekkel és a hasonló követelményekkel ma már szinte minden mezőgazdasági dolgozó tisztában van. Minden járásban kidolgozták a mezőgazdaság fejlesztésének távlati tervét, s jónéhány helyen már jelentős lépéseket tettek annak valóraváltása érdekében. A levice! (lévai) járásban sem tétlenkednek az elvtársak. A múlt év decemberében részt vettem egy egyesítő szövetkezeti taggyűlésen, ahol értékes adatok birtokába jutottam. Megtudtam például, hogy a szövetkezetek alakulása idején mindössze 90 traktor volt a járásban, ma viszont több mint 2 ezer 600 erőgép és 400-nál több kombájn segíti a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Igaz, azóta csökkent a munkaerők száma, de a munkatermelékenység mintegy 240 %-kal növekedett. Ma a járás mezőgazdasági üzemei cca hatezer vagon gabonát, 18 ezer vagon cukorrépát, 1800 vagon zöldséget, 50 millió liter tejet, 30 millió tojást és körülbelül 2 ezer 500 vagon húst adnak a közellátás számára. Tagadhatatlan, világviszonylatban is e legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok közé tartozik hazánk, ám a fejlődés útján nem lehet és nem szabad megállni. A lehetőségek mind tökéletesebb kihasználásával kell előbbre vinni a termelés fejlődésének ügyét. Azon országok közé tartozunk, melyekben vajmi kevés lehetőség van a termőterületek bővítésére, ezért arra kell törekednünk, hogy a lehető legjobban és legcélravezetőbben gazdálkodjunk a rendelkezésünkre álló földalapon. Az említett járásban is a mezőgazdaság fejlesztésének 1990-ig szóló távlati tervében meghatározott célkitűzések valóra váltásán fáradoznak. A távlati terv legfontosabb feladata! közé tartozik a termelés összpontosításának és szakosításának megvalósítása. A tervek szerint a járásban öt kooperációs körzetet szeretnének létesíteni, s ezek székhelye Levicén, Starý Tekovban, Kalná nad Hronomban, Želiezovcén és Šahyban lenne. Az egyes körzetek nagysága 16—25 ezer hektárnyi lesz. A járásban kiépítik a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok egész hálózatát. A gépesítés terén négyféle erőgépre alapoznak. A traktorok 39 %-a 40 lóerős, 38,9 %-a 80 lóerős, 21,1 °/o-a 160 lóerős, a felmaradó 8,1 százalék viszont 300 lóerős lesz. Ezenkívül mezőgazdasági teherautókat és az eddiginél nagyobb teljesítőképességgel rendelkező betakarítógépeket bocsájtanak a termelők rendelkezésére. Természetesen nem feledkeznek meg a mezőgazdasági repülőgépek és a helikopterek nyújtotta lehetőségek kihasználásáról sem. A távlati fejlesztési tervet kidolgozó szakemberek úgy számolják, ha a kínálkozó lehetőségeket kihasználják a termelők, akkor 1990-ben már járást viszonylatban 54 mázsa búzát, félszáz mázsa árpát, 90 mázsa kukoricát, 550 mázsa cukorrépát, illetve silókukoricát takaríthatnak be egy hektárról, és 108 mázsára növelhetik a többéves takarmányok átlaghozamát. Egy az fttb61 A tervezett öt mezőgazdasági kooperácós körzet egyike az ipolyságl lesz. Ez 24 ezer 122 hektár mezőgazdasági, illetve cca 18 ezer hektár szántóföldet kévisel majd. Ebben a körzetben az Ipoly folvó szabályozása után az Ipoly völgyének rekultiválása lesz a fő feladat. Mintegy háromezer hektáros területről van szó. Ugyanakkor ki kell bővíteni az öntözőhálózatot is. mégpedig úgy, hogy a szántóterületnek legalább 50,6 százaléka vaavis 9 ezer 109 hektár váljon öntözhetővé. A körzet 3 milliárd 200 millió korona támogatást kap, s ebből a nagyteljesítményű gépek beszerzésén kívül egy központi borjúistállót, hét korszerű, nagybefogadóképességű tehénistállőf, négy üszőistállót, öt baromfifarmot és egy anyasertés-telepet is létesíthet, továbbá kiépíthet egy szárítóközpontot, egy agrokémiai központot és négy egyetemesen gépesített brigádközpontot is. A* első lépétiek A szóban forgó körzetben már megtették a távlati elképzelések valóra váltását szolgáló első lépéseket. Egy hónappal ezelőtt például Ipolyságon jöttek össze négy szövetkezet dolgozói az egyesítő szövetkezeti taggyűlésre. Lehettek vagy háromszázan. Négy gazdaság dolgozóinak érdekeit képviselve hallgatták a beszámolókat, a terveket és elképzeléseket. Értékes hozzászólásaikkal és szavazataikkal aktívan hozzájárultak saját életük, a szebb és jobb jövő formálásához. A négy szövetkezet — Sahy, Preselany, Viškovce nad Ipľom, Tešmak — dolgozói ezentúl közös erővel küzdenek majd a jobb eredményekért. Az újonnan született gazdasági egység az egyesült Sahy-i Ipoly-völgye Vörös Zászlaja Efsz nevet vette fel. Mezőgazdasági földterülete 2955 hektár, ebből 1801 hektár szántó. A gazdaság alapeszközeinek értéke 40 millió 220 ezer korona. Az 1972. évi eredményeket tekintve, a négy szövetkezet 33 millió 203 ezer korona mezőgazdasági össztermelést ért el, s bevételeik összege 28 millió 264 ezer korona volt. A termelési lehetőségek javulása lehetővé teszi, hogy az egyesült gazdaság ezentúl 38—40 millió korona jövedelmet érjen el évente. Az egyesítő taggyűlés szünetében egy szemléltető agitációs tábla adatait böngésztem. Bizony, lesz min munkálkodni a közös tagjainak, főleg ami az eredményesség kiegyensúlyozását illeti. Az említett adatok szerint a tejtermelés a viski szövetkezetben volt a legjobb színvonalon (7,48 lite-Kecskés Károly, az egyesült szövetkezet elnöke. rés egyedenkénti napi átlag) 1972-ben, a múlt évben viszont a tesmagi szövetkezet vitte a prímet (6,64). A gabonatermesztésben aránylag szép eredmény született a négy gazdaság átlagában, de ha pl. Tesmagon egy kicsit jobban igyekeznek a búza- és árpa termesztés eredményességének fokozását előmozdítani, másként Is alakulhatott volna a végeredmény. A kukoricatermesztés és a cukorrépatermesztés viszonylatában pedig a pereszlényieknek kell majd ez eddigieknél jobban dolgozniuk. Folytathatnám tovább, de nem teszem. Az új család minden egyes tagja bizonyára tudatában van annak, hogy a közös jó eredményeiért mindannytuknak egyformán, ugyanolyan szorgalommal kell dolgozni. Ha ötszázhetvenheten vannak, hát mind az ötszázhetvenhétnek meg kell fogni a saját szakaszán a munka végét — és nem a könnyebbiket —, ha azt akarják, hogy felvirágozzon a gazdaság. Hiszek az emberben! Az egyesült szövetkezet élére egyhangúlag Kecskés Károly elvtársat választották meg. A taggyűlés után vele is szót váltottunk. — Ezidáig a szomszédos nagytúri egyesült szövetkezet elnöke voltam. Nem volt nagy gazdaság a miénk, de az eredmények önmagukért beszéltek. Nyolc év alatt ötszáz literrel, vagyis 3100 literre növeltük a tehenek évi hasznosságát, törzskönyvezett sertésállományt létesítettünk, járási méretben is kiváló eredményeket értünk el a növénytermesztésben stb. Persze, mindez csak úgy vált lehetővé, hogy sikerült kialakítani a dolgozóknak á munkához való helyes viszonyulását. Egy-két ember ma már semmire sem megy, szükség van az összefogásra. Ugyanakkor nem lehet az emberektől csupán követelni, adni is kell nekik. Ha megmagyarázzuk, az emberek hamarosan megértik, hogy egy eredményesen gazdálkodó, jólmenő szövetkezet sokkal többet adhat a tagjainak, mint a problémákkal küszködő. — Elnök elvtárs, ön, mint a mezőgazdaság kiváló dolgozója és többéves tapasztalatokkal rendelkező, vezető beosztásban dolgozó szakember, milyen elképzelésekkel vág neki ennek a nehéz feladatnak? — A távlati fejlesztéssel kapcsolatos, tervek és elképzelések szépek, ám ugyanakkor igényesek is. Nem lesz könnyű tudom, de én bízok a jövőben, hiszek az emberben. Négy falu, közel hatszáz ember, más vélemények, nézetek, különböző munkaszellem, állásfoglalás. Mindezt össze kell hangolni, meg kell találni a közös nevezőt. Lehet, egyesek neheztelni fognak rám vagy más vezetőre, de mindenkitől megköveteljük, hogy tudásához képest a legjobban végezze munkáját. Az igényes feladatokat csakis közös erővel tudjuk megoldani. A termeléssel kapcsolatban egyelőre csupán annyit, meg kell valósítanunk a talajjavítást, ki kell építeni az öntözőhálózatot, nagyobb gondot kell fordítani a rétek gondozására, át kell térni a gazdaságosabb és célszerűbb takarmánygazdálkodásra, továbbá meg kell valósítani a nagyparcellás termelést, hogy a gépeket jobban ki tudjuk használni. Az elkövetkező években szeretnénk megoldani a nehéz, sok kézierőt igénylő munkák gépesítését, a vegyszerek tökéletesebb és sokrétűbb felhasználását, az álattenyésztés belüzemi szakosítását és az ezirányú termelés eredményesebbé tételét stb. Tennivaló akad bőven, de minden feltétel megvan ahhoz, hogy ezeket a célkitűzéseket valóra váltsuk. A feltételek megvannak, csak az kell, hogy a nagy család minden egyes tagja szorgalmasan kivegye részét a munkából. Ha ez így lesz — amit szívből remélek —, akkor ha nem is könnyen, de leküzdjük a nehézségeket és lépésről-lépésre haladhatunk előbbre a fejlődés útján; azon az úton, amelyre közös elhatározás után lépett a négy szövetkezet tagsága, hogy még szebbé formálja a jövőt, s életét. KÄDEK GÁBOR Lehet, egyesek számára elcsépelt frázisnak tűnik, mégis meg kell mondani, hogy a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés napjainkban szinte elképzelhetetlen a különböző vegyi készítmények használata nélkül. Igaz. némely országokban már elértek bizonyos eredményeket, sőt úgy is mondhatnánk sikereket, a vegyszerhasználat nélküli növénytermesztésben, ám ami minket illet, egyelőre úgy és olyan módszerekkel kell termelnünk, amelyek a legnagyobb mértékben segítik a termőtalaj tökéletes kihasználását, a termelés mind eredményesebbé tételét. Ezen tényezők közé tartozik a vegyszerek használata is. Ezért érthető, hogy a termelők egyre fokozottabb érdeklődést tanúsítanak a legkorszerűbb vegyszerek iránt. Szerkesztőségünk jónéhány levelet kapott az utóbbi időben, melyben az olvasók azt kérik, foglalkozzunk többet a vegyszerekkel, írjuk meg, hogy az egyes növényféleségek esetében melyik készítményt előnyösebb használni, melyik vegyszer alkalmazása a legeredményesebb és leghatásosabb. Üzemlátogatásaink alkalmával is több ízben elhangzottak olyan kérések, hogy e témával bővebben kellene foglalkozni lapunk hasábjain. Mezőgazdasági szaklap, lévén, megértjük a termelők ezirányú kérését és a tőlünk telhető legmesszebbmenő módon támogatjuk is törekvéseiket, igyekszünk eleget tenni kérésüknek. A most induló folytatásos írásunkban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által kiadott „Növényvédelmi módszertani kézikönyv“ adatai és útmutatásai alapján igyekszünk tájékoztatni olvasóinkat arról, milyen növényféleségnél milyen növényvédő és egyéb vegyi készítmények használata a legcélravezetőbb. A GYÜMÖLCSFAISKOLÁK VÉDELME. A gyümölcsfaiskolákban télen a kaliforniai pajzstetű ellen 1,5 %-os Nitrosan 50, vagy 4 °/o-os Arborol M permetlével védekezünk. Az egyéb kártevők ellen a Nitrosan 50 készítmény 0,5 %-os, illetve az Arborol M 2 °o-os töménységű permetlével védekezretünk. A kaliforniai pajzstetű által megfertőzött körzetben a faiskolák minden egyedét kötelező a nyugalmi időszakban lepermetezni, mégpedig az említett készítményekkel. A ZÖLDSÉGFÉLÉK VÉDELME. A melegágyakban a talajkártevők, a patogén gombák és a gyomnövények magvai ellen Allylalkohollal védekezünk. Adag: 30 cm3/3—5 liter/m3. A hatóanyagot 6—10 nappal a vetés, illetve a kiültetés előtt juttatjuk ki a frissed elkészített melegágy földjére, mégpedig rózsával ellátott öntözőkannával. Ezen készítményt nem szabad az üvegházakban használni. A patogén gombák, különböző talajkártevők, gyommagvak és a talajunt* ság ellen a melegágyakban, üvegházakban és egyéb zárt területeken Nematin és Di Trapex készítményt használunk. A Nematinból vetés vagy ültetés előtt 2—8 liter vízben feloldva 75—200 cm3-t számítunk egy négyzetméterre. A Di Trapex készítményből 25—30 cm3-t használunk fel négyzetméterenként. Vigyázat! Ezt a vegyszert nem szabad vízzel hígítani] Mindkét készítményt a használati uta* sításnak megfelelően kell használni. Az üvegházakban és melegágyakban, valamint egyéb zárt területeken a szívó- és rágó kártevők ellen is fel kell vennünk a harcot. Itt a Chromotox szalagnak a Pest Strip Instop szalagnak, valamint a Shelltox Vapona készítménynek vesszük hasznát. A Shromotox és a Schelltox Vapona elnevezésű készítményből egy szalagot számítunk 30 m3-re, a Pest Strip Instop szalagból pedig 15 msenként adunk egyet. Alkalmazásuk a használati utasítás szerint történik. Mindhárom készítmény esetében 14 nap a várakozási dőszak, ami annyit jelent, hogy ezen hatóanyagok legfeljebb 14 nappal a termény begyűjtése előtt alkalmazhatók, később nem. A tetvek ellen az üvegházakban Plrimor füstgyertyákkal védekezünk, A nagyobb egységekből 750/150 m3-t, a kisebbekből 250/250 m3-t használunk. Ezenkívül alkalmazhatjuk a Chromatox, a Schelltox Vapona és a Pest Strip Instop szalagokat is, ugyanúgy, mint ahogy azt egy fejezettel feljebb tárgyaltuk. A várakozási, biztonsági idő itt is és minden készítmény esetében 14 nap. A káposztafélék vetőmagját vetés előtt Falisan (Germisan), Hermái, Orthocid 50 vagy Agronal H készítménnyel csávázzuk, hogy megvédjük a gombabettgségektől. A Falisan (Germisan) esetében a 0,25 %-os oldatban 10—15 percig csávázzuk, majd tiszta vízben átmossuk a vetőmagot. Mivel ez a készítmény egyes zöldségfélékre káros hatással lehet, minden esetben végezzünk kisebb mennyiségű vetőmaggal prőbacsávázást. A száraz vagy poros csávázást úgy végezzük, hogy a vetőmagot jól elkeverjük a csávázószerben, majd a felesleges anyagot szitán keresztül eltávolítjuk a vetőmagból. (Folytatjtuk.J Akupunktúra - teheneken Dr. Oswald Kothbauer osztrák állatorvos teheneken végzett akupunktúrakísérleteket, s tizenegy akupunktúrás tűvel sikerült a teheneket teljesen mentesítenie a fájdalomtól. Ezzel megdől az a gyakran nyilvánított gyanú is, hogy az akupunktúra mindenekelőtt a szuggesztiótól és a hipnózistól függ. Kothbauer a tehenek bőrén talált néhány területet, szám szerint tizenegyet, amelyeknek a környezetüknél kisebb az elektromos ellenállása Ezek a pontok — Kothbauer pontosan rögzítette a helyüket — a vénák betorkolási helyeinél találhatók. Hogy miért pont ott, azt egyelőre nem tudják. A kísérletek eredménye megdöbbentő volt: az egyik pont megszúrása után érzéktelenné vált a tehenek tőgyének bőre, tizenegy tűszúrás után pedig már bőrvarrást lehetett végezni fájdalom mentesen. Az állatorvos ezzel nem elégedett meg. Készüléket szerkesztett, amelynek segítségével tíz voltig terjedő feszültségű áramot lehet a tűkhöz vezetni. A tizenegy Szúrást egyszerre adta be. A leghatékonyabbak voltak az egyszerre alkalmazott szúrások, ha 25 percen át 9 voltnyi feszültséget alkalmazott. A látványos eredmények ellenére Kothbauer óva int attól, hogy az állatorvostudomány területén túlbecsüljék az akupunktúra módszerét. Néhány különleges esetben azonban — állítja — jól fel lehet használni,' például az állatok teljesítőképességét is csökkentő gyógyszerek helyett.’ (Élet-és tudomány,.1973) A tejsavó hasznosítása a sertéstenyésztésban „Zemédélská informace ze zahraničí“ — A wisconsini egyetem szakemberei azt vizsgálják, milyen hatással van a sertések fejlődésére és súlygyarapodására a nagymennyiségű tejsavóval történő takarmányozás. A kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a tejsavó etetésével legalább olyan eredményeket lehet elérni a sertéstenyésztésben, mint más takarmányféleségek adagolásával. A kutatók megállapították, hogy ha a malacokat már az elválasztás előtt rászoktatják az új takarmányra, akkor nem áll elő a hasmenéses megbetegedés. A kísérleti állatok napi takarmány adagjának 10, 20, illetve 40 százaléka tejsavó volt. A kísérleti eredmények alapján az a csoport érte el a legjobb eredményeket, amelyben az állatok napi takarmányszükségletének 40 százalékát tejsavóval fedezték. —bor—
