Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-02 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. március 2» SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA GÖMÖRI TAPASZTALATOK Idö-táltos lobogó sörényébe... Mily nagyot fordult a világ!. .. Boldogult legénykorom delén még az a szállóige járta: elég h parasztembernek annyit tudnia, hogyha esik az eső, akkor az eresz alá álljon. A félfeudális Horthy-rendszer hatalombi­torló urai csak ennyibe vették az őstermelőt, aki betűéhségét legfeljebb imakönyvből, kalendáriumból, vagy valamilyen új­ságból csillapíthatta. Arany-, vagy ezüstkalászos tanfolyamra csak a kiváltságosok járhattak — ha egyáltalán ilyen tanfo­lyam létezett. Akkortájt bizony még bivalylassúsággal cammogott az idő. S manapság? Ha tüzesvérű pejéhez hasonlítjuk az idő roha­nását, nagyon vérszegény a jellemzés. Miért? Mert a fékevesz­tett paripa is végül zabolázójára lel... De vajon megzaboláz­­ható-e a roppant felgyorsult, már hangsebesen iramló idő? Ha i. NÉHÁNY NAP nem sok. Ennyit töl­töttünk a hepe-hupás, váciregényes Gömlörben. Bár a modern kor „echós­­szekerével“ gyűrtük le a távolságot, mégis csak1 egy csücskét járhattunk be a tájegységnek. Végtelenül kedvesek, vendégszere­tők itt az emberek, s fölöttébb ele­ven észjárásúak. No, nem mindenki! Ez kis túlzás lenne. Am mindamellett már vagy féltucat szövetkezet derék­hada belekapaszkodott az idötáltos lengő-lobogő sörényébe, sőt, maga­biztosan meg is üli... Miből ered ez a magabiztosságuk? Abból, hogy nem fulladoznak a megkövült, maradi előítéletek mocsarában — nem kár­hoztatják tunyaságra az agyukat —, hanem a téli hónapokat ismeretgya­rapítással Is hasznosítják. Tanulnak. Teszik ezt azért, hogy könnyebben igazodhassanak az új idők nagyobb követelményeihez. S azért is, hogy ne csak a mába, hanem kicsit már a holnapba fs láthassanak — behozva azt a lemaradást, amit az 1988—69-es megalkuvó jobboldal káros eszme­­áramlatai okoztak (nem véletlen, hogy a szövetkezeti munkaiskola, mint a tudásgyarapítás forrása, el­sorvadt! ...) KIK ÉREZTÉK ennek a szellemi forrásnak a hiányát a legközvetleneb­bül? A szövetkezeti tagok tíz és száz­ezrei. Ezért ujjongtak, lélegeztek föl a szövetkezeti munkaiskolák ' kapui újfent megnyitásának hírére a Rim. Sobota-i (rimaszombati) járás szövet­kezeteinek nagy többségében a tagok, s vezetők egyaránt. S jobbára meg is ragadnak minden alkalmat a felnőt­­oktatás e rendszerének tökéletesíté­sére, a látogatottság szorgalmazásá­ra, a legkiválóbb előadók biztosítá­sára, az érdekeltség felkeltésére, a szövetkezetek tanközpontjainak jó felszerelésére, s a tantervhez igazo­dásra. Vajon miért oly rendkívül élénk az egyes előadások iránti érdeklődés a Rimavská Seő-i (rimaszécsi) Ű) VILÄG Efsz-ben? Mert a 3230 hektá­ros szövetkezetben az egyes előadás­témákat úgy válogatták össze — s iktatták tantervűkbe —, hogy az a közös gazdaság célkitűzéseinek a leg­jobban megfeleljen. Két tanközpontot létesítettek. Míg az eszmei-politikai előadásokon valamennyi iskolahallga­tó résztvesz, a szakelőadásokat ellen­ben csak azok kísérik figyelemmel, akiket a legközvetlenebbül érint (az egyes termelési ágazatok dolgozói). Ezeknek nagyon is érdekük, hogy jól odafigyeljenek az előadó szavaira, hiszen mindennapi munkájukhoz me­rítenek tudást, amit azután fel is használhatnak. így jutottak el odáig, hogy ma már a tagok önmaguk is szorgalmazzák az előadásokon való részvételt. S MÉG VALAMI: bár a Haladó Ta­pasztalatok Iskolája jó szolgálatot tesz, nem tudtak számos — a tévé­iskola tananyagaiban gyakran össze­torlódott — új fogalmat megérteni. Az Oj VILÁG-ban például ezen úgy segítettek, hogy az új, számukra ért­hetetlen, vagy kevésbé érthető fogal­makat a szövetkezeti munkaiskola keretében tisztázzák. Az előadások tanulságait összegezik, majd a helyi viszonyokra vonatkoztatják, mit le­hetne azokból szövetkezetükben a gyakorlatba átültetni, hasznosítani. Természetesen, probléma is akad. Néhány szövetkezetben mindmáig — megfelelő helyiség híján — a tévé­iskola tananyagának csupán egyéni figyelemmel kísérésére van lehetőség (s itt törik meg a következetesség!). Köztudott, hogy a tananyag kollektív figyelemmel kísérése, áttekintése, majd az ezt követő konzultáció a legcélravezetőbb. S miként készült fel az idei na­gyobb feladatok teljesítésére a szö­vetkezetek szakember-gárdája? Mint a járási mezőgazdasági igaz­gatóság oktatási- és káderosztályán megtudtuk, eléggé felelősségteljesen kezelik ezt a kérdést. A mezőgazda­­sági igazgatóság holmi kibúvókat nem ismer el a szövetkezetek vezetői ré­széről, amire egyébként sincs nagy törekvés. Ebben a járásban helyes módját találták az efsz-elnökök rend­szeres továbbképzésének: erről köz­vetve a zvolení mezőgazdasági szak­embertovábbképző intézetben gondos­kodnak. Ami pedig a zootechnikuso­­kat, agronőmusokat, üzemgazdászo­kat, gépesítőket, munkabiztonsági technikusokat illeti, részükre a járási mezőgazdasági igazgatóság rendezett Certovicán 7—8 napos tanfolyamokat. SOKATÉRÖ az efféle észcsiszolás. Hiszen a tanfolyamhailgatók olyasmit tanulhattak, ami mindennapi munká­jukhoz szükséges; eme ismeretek birtokában tökéletesebben, kevesebb zökkenővel végezhetik igényes fel­adataikat. No meg, számos egészen új ismerettel is gazdagodhattak, ame­lyek a haladóbb nyilvántartási, üzem­­szervezési és irányítási módszereket, új termelési eljárásokat illetik, nem is beszélve az őket érdeklő rendele­tekről, jogszabályokról. Ezeken a tan­folyamokon összesen 186-an vettek részt. Visszatérve a szövetkezeti munka­iskolákra: mint mindenütt, ebben a járásban is vannak élenjárók, s le­maradók. A legpéldásabbak? Ezek közé sorolható a Veľký Blh-i (nagy­­balogi), skerešovoi (szkárosi), a vče­­lincei (méhi) és más szövetkezetek. Csakis helyeselhető módszert aján­lunk: az említett szövetkezetek hív­ják meg tapasztalatcsere céljából azoknak a közös gazdaságoknak a tanközpont-vezetöit, ahol gyöngébben működik a szövetkezeti iskola. Le­gyen ez a legbarátibb hangvételű, segítőszándékú találkozó, ami minden bizonnyal előbbre Vinné a közös ügyet, a problémák megoldását, a jó tapasztalatok így válhatnának köz­kinccsé. Nem resteljük leírni, a gyön­gébben működő szövetkezeti munka­iskolák közé tartozik a husinai (gu­­szonai), a barcai, a Nová Bašta-i, s még akad rajtuk kívül is egynéhány. VÉGÜL ANNYIT: a kongresszusi határozatokból, az eszmei-politikai nevelés kérdéseivel foglalkozó párt­­plénum irányelveiből eredő igényes feladatok teljesítése nagy erőfeszíté­seket követel. A gyöngébbek, a le­­maradozók ne elégedjenek meg — a tudományos-műszaki forradalom haj­nalán — a szemtanú-szereppel, vál­janak e hősi korszak formálóivá, cselekvő részeseivé. Az élenjárók se­gítsék a lemaradozókat abban a tö­rekvésben, hogy ők is az időtáltos sörényébe kapaszkodhassanak, sőt délcegen megülhessék azt. N. Kovács István lazánkban nagy lendülettel fo­lyik a szocializmus építése. A régi épületek helyén újak emelked­nek. Egyes foglalkozási ágak kihal­nak, teljesen újakkal Ismerkedünk; egyszóval, minden változik körülöt­tünk. Mindez nagyon örvendetes, de ugyanakkor bizonyos követelménye­ket is támaszt a ma embereivel szem­ben. Többek között: ne hagyjunk mindent elveszni, ami régi, ami lát­szólag elavult. Ezeknek a tárgyaknak ugyanis az adott körülmények között felbecsülhetetlen a nevelő hatásuk. Meggyőzhetik a fiatalokat arról, hogy a mai eredményeink nem vélet­lenszerűek, hanem nemzedékek har­cának, küzdelmeinek, munkájának következményei, s eszközül szolgál­hatnak О a szocialista hazáfiságra nevelés­ben, • a proletár-nemzetköziség szellemé­nek formálásában, • a munkásosztálynak a társadalom fejlődésében betöltött vezetőszere­pének megértésében, Ф a marxista-leninista párt vezető szerepének hangsúlyozásában. A gyűjtési munka három mozzanat­ra osztható fel: a) Az anyaggyűjtés módja \ b) Az összegyűjtött anyag rendezése és gondozása c) Az anyag rendszerezése és kiállí­tása I. AZ ANYAGGYŰJTÉS MŰDJA Ez a tevékenység magában foglalja a történelmi-, munkásmozgalmi, vala­mint a néprajzi tárgyak gyűjtését. Munkánk tartalma a következőképpen alakuljon: — a munkásmozgalom emlékei regio­nális szempontból, kezdetétől a fel­szabadulásig, — a parasztmozgalom emlékei, kez­dettől a felszabadulásig, — a szocialista iparosítás és a me­zőgazdaság kollektizálásával (szo­cialista átépítésével) kapcsolatos emlékek, — néprajzi emlékek. MÓDSZERTANI ÜTMUTATO Emlékszobák létesítéséhez II. AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT ANYAG RENDEZÉSE ÉS GONDOZÁSA Tehát az előbbiekben vázlatosan felmértük azt, amit feltétlenül meg kell mentenünk az-utókor számára a párttörténetre, a munkásmozgalomra, a nép mindennapi életére vonatko­zóan. Az anyag gyűjtése bő választé­kot ígér. A gyűjtötevékenységbe igye­kezzünk mindazokat bekapcsolni, akik erre alkalmasnak bizonyulnak, s szí­vükön viselik a régi és újabb emlé­kek sorsát, gyűjtését, megmentését, nevelő-oktató célokra történő felhasz­nálását. Az összegyűjtött anyag rendezését, illetve gondozását a következő mun­katerv alapján tanácsos, végezni:-ý- Az összegyűjtött anyag osztályozá­sa, leltárba foglalása -4- Olyan helyiség (épület) biztosítá­sa, ahol az összegyűjtött anyagok megfelelően raktározhatok -4- Az összegyűjtött anyag tartósítása -4- Az egyes tárgyak megnevezése (amilyen néven használták, illetve használják ma is)-4- A nagyon rossz állapotban levő tárgyak lefényképezése és a film negatívjának megőrzése III. AZ ANYAG RENDSZEREZÉSE ÉS KIÁLLÍTÁSA Az elraktározott anyag — bármi­lyen szépen gondozott is, — csak hóit anyag. Élővé akkor válik, amikor a közönség is hozzáférhet, szemlélheti, tanulmányozhatja, esetleg abból okul­hat. Éppen ezért tartjuk fontosnak az összegyűjtött anyag kiállítását. A kiállított anyag — megfelelő magya­rázattal ellátva — beszél, gondolkoz­tál, s ami a legfontosabb — nevel. A kiállítást munkánk első szakaszá­ban emlékszoba formájában lehet megvalósítani. Munkatervünk erre vo­natkozóan a következő lehet: 1. Az emlékszoba küldetésének meg­felelő épület biztosítása 2. Az anyag elrendezése időrend, tartalom és témakör szerint 3. Az anyag terület szerinti eloszása Időrendi tárgy-rendezés A legrégibb emlékek 1848-ig; 1848- tól 1919-ig; 1918-tól 1939-lg; 1939-től 1945-ig; 1945-től 1948 lg és 1948-tól napjainkig. Az anyag rendezése kiterjedés szerint I. Háromdimenziós tárgyak: expo­­nátok, szobrok, jelvények, kitünteté­sek, egyéb tárgyak. II. Kétdimenziós anyagok: albumok, emlékkönyvek, tájékoztató anyag, ké­pek, fényképek, nyomtatásban megje­lent jelszavak, feliratok, festmények* térképek, grafika, vázlatrajzok, iga­zolványok, díszítő jellegű anyag, és egyéb írásos emlékek. A gyűjtés területi kiterjedés szerint Megosztás: helyi, járási, kerületi. ☆ A műit haladó hagyományainak' megbecsülése, a történelmi és hon­ismereti tevékenység szerves része a CSKP eszmei-politikai hevelőmunkájá­­nak. A CSKP XIV. kongresszusa, vala­mint a júliust pártplénumával össz­hangban fogjunk hozzá a haladó ha­gyományok, történelmi tárgyak ápo­lásához, megőrzéséhez. Ha tevékeny­ségünket a fenti módszertani útmu­tatás szerint végezzük — szem előtt tartva a helyi, járási sajátosságokat* a lakosság összetételét, politikai és gazdasági helyzetét —, bizonyára be­csülettel teljesítjük a haladó hagyo­mányok megőrzésével és céltudatos hasznosításával kapcsolatos felada­tainkat. Csiba László Termelés és vagyonvédelem a Sečovská Polianka-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben Hírnevüket példás gazdálkodásuk­nak köszönhetik. A közös gazdaság vezetői közül jónéhányan — közéleti emberek. Alapvető tulajdonságuk: igé­nyesek, elsősorban önmagukkal szem­ben. F e c k o Michal mérnök, efsz-elnök többek között elmondotta: múlt évi gazdálkodásuk eredményei nem a legjobb termelési feltételek között születtek. — Évente a szántó csaknem egy­­harmadát istállótrágyázzuk, hektáron­ként 500 mázsát bedolgozva a talajba. Emellett a vetésforgó következetes betartásával átlag 320 kg műtrágyát használunk fel (tiszta tápanyagban) hektáronként. A tavalyi szinttel egyál­talán nem vagyunk elégedettek: a bú­za hektárhozamát átlagban 43, a sze­mes kukoricáét 70 mázsára akarjuk növelni. Semmi kétség nem férhet az elnök szavahihetőségéhez: a szövetkezet dol­gozói szívesen alkalmazzák a korszerű termelési eljárásokat; megszervezték a kukorica-, cukorrépa és a burgonya komplex gépi ápolást és betakarítá­sát. Vegyszereket a szántó 90 száza­lékán alkalmaznak. Šinaj Ján zootechnikus az állat­tenyésztésre vonatkozóan nyilatkozott: — Kétszázhetven a tehenünk. A múlt évi előirányzott tejhozamátlagot 2800 literről sikerűit 3104 literre fel­tornásznunk. Reméljük, hogy ezt a szintet az idén is megtartjuk. A hús­termelés szakaszán sem kell szégyen­keznünk: 3600 sertés esetében a napi súlygyarapodási átlag 49 deka volt, s a marhahizlalásban meg 1 kilo­gramm. Nem véletlen, hogy a szarvasmarha­­hizlalás bővítésével számolnak. Gya­rapítják az anyakocák számát is, hogy elegendő választott malaccal rendel­kezzenek. A múlt évi malacelváiasz­­tási átlagot 17-ről 20 darabra akarják növelni. A korszerű termelési eljárásokkal szorosan összefügg a biztonságos munkavégzés, valamint a közös va­gyon védelmének kérdése is. Hiszen a korszerű gépek, vegyszerek kezelése nemcsak könnyít, hanem problémákat is okoz. Ezen a téren a vranovi járás­ban már szép eredményeket értek el. Annál is inkább, mivel a járási szer­vek felvilágosító munkája eredménye­képpen megértették a szövetkezeti tagok: nem elegendő a több millió korona értékű közös vagyont „össze­hozni“, a közös termését, állatállo­mányát is tudui keli megvédeni. A honpolgári védelem ismereteiből so­kat meríthetnek, amit nap mint nap alkalmazhatnak munkájukban. Példa: már a tervezésnél minimális­ra csökkentik a gyúlékony anyagok felhalmozódásának lehetőségeit, gon­doskodnak tűzoltófelszerelésekrol, és elegendő, oltáshoz szükséges vízről. Megtanuják az állatgondozók az épü­let egyes nyílásainak olyan elzárását is, amely átmeneti időre megakadá­lyozhatja külső szennyezett levegő be­jutását az istállótérbe. Hasonló a hely­zet a takarmányvédelemnél: az eset­leges rádioaktív szennyeződés ellen is védekezni lehet, csak a fedőréteg vastagságát kell jól megválasztani. A különböző föliák használata nemcsak a termelést, a polgári védelem céljait is szolgálhatja. A vegyszerek haszná­lata is egyre szakszerűbb, ám nem­csak a használatakor, hanem a raktá­rozásakor is sokminden történhet, ami emberéletet is követelhet: erre nem egy példa szolgál. Mindezekkel gyakorlati módon fog­lalkoznak a Sečovská Pnlianka-i Efsz­­ben. Az elnökön kívül olyan jó szak­emberek vesznek részt a polgári vé­delem szervezésében, mint Michal M r á z, a héttagú szocialista brigád vezetője, Ján Šinaj és Ján B í I y, akik már megfelelő gyakorlattal ren­delkeznek. A múlt év tavaszán kezd­ték az alegységek gyakorlati kiképzé­sét, s azóta is rendszeresen gondos­kodnak továbbképzésükről. Lám, vannak leleményes szövetke­zeti vezetők, akik személyes jó pél­dát mutatnak: alaposan felkészülnek elméleti és gyakorlati téren egyaránt, hogy a vagyonvédelmi káderek száma egyre gyarapodjék. Mert, nagyon jó összhang teremthető iiymódon a ter­melés és a vagyonvédelem között, ami valamennyi szövetkezeti tag hazafias kötelessége. Illés B. Mindkét felvétel a Dvory nad 2itavou-i (iidvardi) Efsz-ben készült: az egyik a korszerű szövetkezeti székház, amely több mint 1,25 millió korona költséget igényelt; a másik a baranovoi üzemegységben épült kultúrhás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents