Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-05 / 1. szám

(Foto: T. D.) A szőlőt szokás szerint olyan talajba telepítjük, amely­be más növényt gazdaságosan termelni csak részben, vagy egyáltalában nem lehet. A szőlő termesztésére kihasználhatjuk a legsoványabb, homokos és kö­ves talajokat is. A dombos és a lejtős területeken legfontosabb az a tereprendezési eljárás, amely olyan táblákat alakít, ahol a szőlő telepítésében fel­használhatjuk a gépeket, vagyis a nagyüzemi technológiát. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szőlő növénye igényte­len a tápanyagokra, vagy pedig hogy a szőlőt nem szükséges célszerűen trágyázni. Főképpen a modern, széles sorközű és magas művelésű szőlőtelepítés­nél, ahol csak egyharmada vagy egynegyed része tőke helyez­kedik el hektáronként, a ha­gyományos telepítéssel össze­hasonlítva, háromszor vagy négyszer olyan tőkéket kell nevelni, ha el akarjuk érni ugyanazt a termést, mint a ré­gebbi szőlőkben. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a szőlő táplálá­sát mind a telepítés előtt, mind pedig a következő 30—35 év során idejében, korszerűen és lelkiismeretesen végezzük. MIT IS JELENT A SZÜLŐ NÖVÉNYÉNEK A TÁPANYAG ELLÄTÄS? Már a szőlő tervszerinti tele­pítése előtt nagyon fontos a tö­kéletes talajtani és agrokémiai vizsgálat elvégzése. Tudni kell, hogy a szőlő növényzete a könnyebb, meleg, semleges kémhatású talajokon jól fejlő­dik. A talaj szerkezetétől és annak kémhatásától függ a te­lepítéshez szükséges ültető­anyag — az oltvány — megvá­lasztása. Nehéz, kötött, lúgos kémhatású talajok például nem alkalmasak olyan szőlők ter­mesztésére, amelyek nagyon érzékenyek a mész klorózisra. Ezekhez tartozik a Müller Thur­gau, a Fehér és a Piros Saszla, Jozef Mrva CSc előadás közben. a Zöld Szilváni, a Piros-Fehér Veltelíni és a Kékfrankos. En­nek ellenére a meszes talajo­kon is elég jól díszük a Rajnai Rizling, az Olasz Rizling, a Neuburgerl, a Souvignon, a Pe­­szeki Leányka, a Zöld Veltelíni, a Fehér és a Kék Burgundi, a Szent Lőrinci stb. A talaj kémhatásától függ az adagolt tápanyagok sorsa is. Ha például a talaj lúgos kémhatású és nagy mennyiségű meszet tar­talmaz, akkor a foszfor, a vas, a bór, a mangán, a cink stb. a mész hatására nehezen oldód­nak s a növény képes azokat a talajból felvenni. Ellenben ha a talaj savanyú kémhatású, ak­kor a foszfort leköti a vas és az alumínium s akármennyi szuperfoszfátot adunk a talaj­ba, a növény állandóan foszfor­hiányban szenved. A savanyú talajokban a kálium sem érvé­nyesülhet teljes mértékben, mert a szorbciós komplexum­ban kicserélődik a hidrogén­ionnal. Ezért a savanyú talajo­kat elsősorban meszet tartal­mazó műtrágyákkal kell semle­gesíteni. Erre a célra nagyon megfelel a vítkovicei salak, a kohászati salak, vagy pedig a dolomit-darált-mészkő. Kellő fi­gyelmet kell fordítani arra is, hogy a szólő földeknél a talaj 60 cm-es rétegét mésszel sem­legesítsük s így háromszor any­­nyi meszet keli erre felhasznál­nunk, mint például ugyanazon a talajon más növények ter­mesztésénél. Ezért ha a talaj­elemzés például 15 mázsa mész­­mennyiség szükségletet mutat, akkor a szőlő részére nem ke­vesebb mint 45 mázsa mész kell hektáronként. TUDNIVALÓK AZ ALAPTRÄGYÄZÁSRÚL Már említettem, hogy szőlő­telepítésre szokás szerint a leg­soványabb talajokat használjuk. Ha azonban a legjobb talajokat vennénk igénybe, 60 cm mély­ségben ezeknél is nagy táp­­anyaghiányt tapasztalnánk azo­kon a helyeken, ahol a szőlő­tőke gyökerének fejlődnie kell s ahová az elkövetkező 30 év­ben csak részben juttathatunk tápanyagot. Figyelembe kell venni azt a valóságot, hogy nitrogénen kívül csak nagyon kevés tápanyag jut a talaj mé­lyebb rétegeibe. Éppen ezért az úgynevezett alaptrágyázást leg­jobb ha a fordítás (rigolozás) előtt vagy közben végezzük. TALAJELÖKÉSZITÉS A SZŐLŐTELEPÍTÉSHEZ Ha a terület dombos vagy a lejtő túlhaladja a 15 százalé­kot, olyan tereprendezési mun­kálatokat kell végezni, hogy a szőlőt egymásra kapcsolódó utakkal minél nagyobb parcel­lákon a rétegvonalak irányában lehessen telepíteni. Gyakran ezt azzal érhetjük el, ha a ta­lajt a dombokról betúrjuk a gödrökbe s a völgybe, így ki­egyenlítjük a területet. Nagyobb lejtőkön azonban nem elég csak a terület kiegyenlítése, a rétegvonalak irányában, hanem a lejtőt is szükséges mérsékel­ni. Ezt pedig csak teraszozással lehet elérni. A tereprendezéssel minden esetben az egyes helyekről el­fogy, vagy „elkopik“ a termő­réteg. A felszínre kerül a mé­lyebb réteg földje, amelynek alig van termőereje. Ezért ilyen talajokat okvetlenül termé-X. számú tábla Tápanyagszükséglet a talaj ellenőrzése alapján egy hektár terület alaptrágyázásához: foszfor kálium m a gnétium Szükséges adag q/ha Szükséges adag q/ha Szükséges adag q/ha p p. p. m (mg/1000 g) talajban P2O5 mg/100 g talajban tiszta tápany.-ban P И О r-t CU «Л (Л ? g 4 <0 c X в" 0 (0 ПН и К p. p. m (mg/1000 g) talajban K2O mg/100 g talajban tiszta tápany.-ban К M (Л jjö О ► • W 'Я 1Й *c := C fC irt л 0» 0" jj 0 'ta CO JSC. Mg p. pm (mg/1000 g) talajban Mg mg/100 g talajban tiszta tápany.-ban Mg • s° Š5 dolomit darált mészpor 10 0,29 4,8 60,0 68,5 20 2,4 10,8 26,0 21,5 15 2,49 8,10 kevesebb 20 4,58 4,2 52,5 60,0 40 4,8 9,6 23,0 19,0 30 4,97 7,20 magn. 30 6,87 3,6 45,0 51,5 60 7,2 8,4 20,0 17,0 45 7,46 6,30 a talajban CQ •­£ I ее В © — о ос 40 9,16 3,0 37,5 43,0 80 9,6 7,2 17,5 14,5 60 9,95 5,40 csak ritkán 50 11,45 2,4 30,0 34,5 100 12,0 6,0 14,5 12,0 75 12,43 4,50 fordul elő я ^ 'S со со 60 13,74 1,8 22,5 26,0 120 14,4 4,8 11,5 9,5 90 14,92 3,60 36,0 S« g 70 16,03 1,2 15,0 17,5 140 16,8 3,6 8,5 7,0 105 17,41 2,70 27,0 .25 5 N ^ Е 80 18,32 0,6 7,5 9,0 160 19,2 2,4 6,0 5,0 120 19,89 1,90 18,0 5,"-о 90 20,61 — 4,0 5,0 180 21,6 1,2 3,0 2,5 135 22,36 0,90 9,0 g а* Е С- ся 100 22,90 — 4,0 5,0 200 24,0 — 3,0 2,0 150 24,87 — 5,0*-а N С < (Я С * MgSOt . 7НгО helyett alkalmas a Kieszerit is, de ebből 25 százalékkal többet kell használni! tápanyag-ellátása kénnyé kell tenni, ami több mó­don is elérhető. Ha a talaj kémhatása sava nyú, akkor elsősorban mesze zést kell végezni. Legcélsze­rűbb, ha kellő mennyiségű me­­szét tartalmazó trágyaanyagot egyenletesen elszórjuk a terü­letre és csekély szántással a talajba juttatjuk. A szántás után 1000—1500 mázsa tőzeg-fekál trágyát vagy ha van istállótrá­gyát szórunk el a felszínen s erre még fél vagy egyharmad részt adunk foszfor és kálium műtrágyákból, tehát annyit, amennyit a talaj agrokémiai elemzése szükségesnek tart. A szőlő növényzetének sikeres fejlődéséhez szükséges, hogy a talajban 60 cm mélységig bizo nyos mennyiségű tápanyag hal­mozódjon fel. A talajelemzés alapján a tápanyag szükségle­tét az 1. táblázat mutatja. Amikor a meghatározott mű­trágya mennyiséget a szerves­­trágyára szórtuk, azt mélyen a talajba fordítjuk. Ezt követi a pillangós növények vetése, ame­lyek eddig is nagyon jó zöld­trágyának bizonyultak. Az év egyes időszakaitól függően (ta­vasz, nyár, ősz) választhatjuk meg a pillangós kultúrát vagy ezek keverékét. A szükséges mennyiséget (vetőmagot) a 2. táblázat mutatja. Amikor a zöldtrágyának ve­tett kultúra virágzásnak indul, az összes anyagot tárcsás boro­nával a talajba keverjük s öt­­liét nap múlva kiszórjuk a fosz­for és a kálitrágyák hátralevő fél vagy egyharmad részét, s azt szántással a talajba dol­gozzuk. Ezt a tápanyag fokozó folyamatot két-hároinszor meg­ismételjük, attól függően, meny­nyi altalaj került a felszínre. Az utolsó szerves- és műtrá­gyát igyekezzünk minél mé­lyebbre a talajba juttatni. Ezt követi a fordítás, amelyet ok­vetlenül előhántós ekével kell elvégezni, hogy a szerves- és a műtrágyával dúsított talaj a ba­rázda fenekére jusson. Nem szabad megfeledkezni a pajorok és a drótférgek elleni védeke­zésről sem. A fordítást őszön még a fagyok beállta és a ha­vazás előtt végezzük, mert ha a fagyos rész kerülne a barázda fenekére, a talaj késő tavaszig tevéketlen maradna. Ez pedig nagyon hátrányos lenne az olt-' .A Ufc. “ J Az okszerűen trágyázott szőlő jó termést adott. (Foto: J. M.3 ványok megeredésére s a gyö kérzet fejlődésére. A TELEPÍTÉS ES A FIATAL SZÓLÓ KEZELÉSE Telepítéskor legjobb az egyes oltványokat ásott gödrökbe ül­tetnünk s azok aljára két-három kilogrammnyi érett istállótrá­gyából készített komposztot szórunk. Nem tanácsos erre a célra a tözegfekál-trágyát (ipa­ri komposzt-vitahumot) hasz­nálni, mert ezek gyakran káro­san hatnak a fiatal oltványok­ra. Ezzel szemben szervestrá­gyaként nagyon kitűnőek a ter­mőszőlőben, ahol'nem kerülnek közvetlenül a hajszálgyökerek kel kapcsolatba. A telepítés után a vegetáció­ban a szőlőt gondosan kell ápolni s védeni a kártevők, a betegségek ellen. A talaj kulti­válásával is irtjuk a gyomokat. Őszön a fiatal szőlőt a levelek lehullása után védjük a téli fa­gyok ellen, azzal, hogy beföd­jük. A sorok mellett kb. 20— 25 cm-es barázdákat készítünk s abba hektáronként 250 kg szuperfoszfátot és 150 kg kén­savas káliumot szórunk. A sor­közben levő sáv szétszántásá­­val a műtrágyát betakarjuk. I Tavasszal a szőlőt időben ki kell nyitni, azaz az oltványokat lfitnltnrni nnhnoti s\ rfíouplt ki-ázzanak, bepálljnnak. A hajtáso­kat egy rügyre metsszük. Faka­­dás előtt a sorokkal párhuza­mosan körülbelül 20 cm távol­ságban és 30—40 cm-es sávban szétszórunk 300 kg mész-am­­monsalétromot vagy 400 kg 2. számú tábla ságosan megrongáljuk a talaj szerkezetét és annak fizikai tu­lajdonságát. FENNTARTÓ TRÁGYÁZÁS Ősszel be kell vezetnünk a három évre szóló trágyázási forgót, mely abból áll, hogy az első és a negyedik évben szer­vestrágyázunk s legalább 400— 500 mázsát adunk hektáronként. Ezt követően évente annyi mű­trágyát juttatunk tiszta táp­anyagban a talajba, hogy az megfeleljen a növény igényei­nek s ez az adag 120—150 kg nitrogén, 80—120 kg foszfor és 150—200 kg kálium. Kétségte­len. hogy a felhasznált szerves­trágya is tartalmaz egy meg­határozott mennyiségű tápanya­got. Ezt mutatja a 3. számú táb­lázat a műtrágya szükséglettel együtt. A táblázat arra hívja fel a figyelmet, hogy a termöszőlőre tőzeg-fekál-trágyát is adhatunk, ami a kísérletekben nagyon ki­tűnőnek bizonyult és a hiányzó istállótrágyát sikeresen pótol­hatja. Az ábra arról tájékoztat to­vábbá, hogy a szőlő zöldtrágyá­zásával Is foglalkozunk. Itt ki kell hangsúlyoznom, hogy a zöldtrágyázás viszonyaink közt tavaszi és nyári vetéssel a ter­mőszőlőkben káros, mert a nö­vény töménytelen nedvességet von el a talajtól, a szőlő rová-Vetőmag szükséglet kg/ha (Я 'QJ Ö > c •'О fi-£ :S •S mezei borsó csillag­fürt : őszi repce j lóbab a M 'S JO napra­forgó vetés ideje tiszta kult. 180 ISO 150 20 200-— agrotech. időszak vegyes I. 90 90 — — — — — tavasz vegyes H. 90 — — — 100 — — tavasz vegyes III. — 90 — — 100 — —* nyár vegyes IV. 90 — 80 — — — —• tavasz vegyes V. 60 — — 15 — — — nyár vegyes VI. 120 — — —* — 60 —» ŐSZ vegyes Vll. — 60 — — 60 — 10 tavasz vegyes VIII. 40 60 — — 80 — nyár vegyes IX. — 65 50 — 50 — — nyár vegyes X. 70 5 so ŐSZ kénsavas ammóniát — a talaj kémhatásától függően. Nyáron nagyon fontos, hogy száraz időben felépítsük a támaszrend­szert, nehogy az oszlopok és más anyagok szállításával túl-3. számú tábla Fenntartási trágyázásra szükséges tápanyagok kg/ha különböző szervestrágyák mellett: A felhasznált szervestrágya és hatásának névsora szervestrágya adag q/ha nitrogén foszfor káli Első évi istállótrágya hatásánál 400 75—100 85-105 70—120 Második évi istállótrágya hatásánál 95—120 70—110 100—150 Első évi tőzeg fekál-trágya hatásánál 500 55—80 45-85 85-135 Második évi tőzeg-fekál trágya használatánál 75—100 55-95 105—155 Harmadik évben a szervestrágya után 125—150 80-120 150—200 sára. Ellenben ha a vetést ősz­szel végezzük és a szerves anyagot május közepéig bedol­gozzuk — a középnehéz talajok jól gazdálkodnak a vízzel — ha­sonló eredményt érünk el, mint az ístállótrágyával. A zöldtrá­gya hektáronkénti szükséges mennyiségéről a 4. számú táb­lázat nyújt tájékoztatót. JÓBÓL IS MEGÁRT A SOK Az utóbbi évek során néhány külföldi irodalom alapján szá­mos szőlészettel foglalkozó gaz­daságban túlságosan nagy mű­trágya adagot — foszfor, káli trágyát — használtak hektáron­ként. Többszáz gazdaság ered­ményeinek a vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy azok a termelők, akik nagy mennylsé­­(Fnlvtatás n fi oldalon. 1 A szőlőtőke

Next

/
Thumbnails
Contents