Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
(Foto: T. D.) A szőlőt szokás szerint olyan talajba telepítjük, amelybe más növényt gazdaságosan termelni csak részben, vagy egyáltalában nem lehet. A szőlő termesztésére kihasználhatjuk a legsoványabb, homokos és köves talajokat is. A dombos és a lejtős területeken legfontosabb az a tereprendezési eljárás, amely olyan táblákat alakít, ahol a szőlő telepítésében felhasználhatjuk a gépeket, vagyis a nagyüzemi technológiát. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szőlő növénye igénytelen a tápanyagokra, vagy pedig hogy a szőlőt nem szükséges célszerűen trágyázni. Főképpen a modern, széles sorközű és magas művelésű szőlőtelepítésnél, ahol csak egyharmada vagy egynegyed része tőke helyezkedik el hektáronként, a hagyományos telepítéssel összehasonlítva, háromszor vagy négyszer olyan tőkéket kell nevelni, ha el akarjuk érni ugyanazt a termést, mint a régebbi szőlőkben. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a szőlő táplálását mind a telepítés előtt, mind pedig a következő 30—35 év során idejében, korszerűen és lelkiismeretesen végezzük. MIT IS JELENT A SZÜLŐ NÖVÉNYÉNEK A TÁPANYAG ELLÄTÄS? Már a szőlő tervszerinti telepítése előtt nagyon fontos a tökéletes talajtani és agrokémiai vizsgálat elvégzése. Tudni kell, hogy a szőlő növényzete a könnyebb, meleg, semleges kémhatású talajokon jól fejlődik. A talaj szerkezetétől és annak kémhatásától függ a telepítéshez szükséges ültetőanyag — az oltvány — megválasztása. Nehéz, kötött, lúgos kémhatású talajok például nem alkalmasak olyan szőlők termesztésére, amelyek nagyon érzékenyek a mész klorózisra. Ezekhez tartozik a Müller Thurgau, a Fehér és a Piros Saszla, Jozef Mrva CSc előadás közben. a Zöld Szilváni, a Piros-Fehér Veltelíni és a Kékfrankos. Ennek ellenére a meszes talajokon is elég jól díszük a Rajnai Rizling, az Olasz Rizling, a Neuburgerl, a Souvignon, a Peszeki Leányka, a Zöld Veltelíni, a Fehér és a Kék Burgundi, a Szent Lőrinci stb. A talaj kémhatásától függ az adagolt tápanyagok sorsa is. Ha például a talaj lúgos kémhatású és nagy mennyiségű meszet tartalmaz, akkor a foszfor, a vas, a bór, a mangán, a cink stb. a mész hatására nehezen oldódnak s a növény képes azokat a talajból felvenni. Ellenben ha a talaj savanyú kémhatású, akkor a foszfort leköti a vas és az alumínium s akármennyi szuperfoszfátot adunk a talajba, a növény állandóan foszforhiányban szenved. A savanyú talajokban a kálium sem érvényesülhet teljes mértékben, mert a szorbciós komplexumban kicserélődik a hidrogénionnal. Ezért a savanyú talajokat elsősorban meszet tartalmazó műtrágyákkal kell semlegesíteni. Erre a célra nagyon megfelel a vítkovicei salak, a kohászati salak, vagy pedig a dolomit-darált-mészkő. Kellő figyelmet kell fordítani arra is, hogy a szólő földeknél a talaj 60 cm-es rétegét mésszel semlegesítsük s így háromszor anynyi meszet keli erre felhasználnunk, mint például ugyanazon a talajon más növények termesztésénél. Ezért ha a talajelemzés például 15 mázsa mészmennyiség szükségletet mutat, akkor a szőlő részére nem kevesebb mint 45 mázsa mész kell hektáronként. TUDNIVALÓK AZ ALAPTRÄGYÄZÁSRÚL Már említettem, hogy szőlőtelepítésre szokás szerint a legsoványabb talajokat használjuk. Ha azonban a legjobb talajokat vennénk igénybe, 60 cm mélységben ezeknél is nagy tápanyaghiányt tapasztalnánk azokon a helyeken, ahol a szőlőtőke gyökerének fejlődnie kell s ahová az elkövetkező 30 évben csak részben juttathatunk tápanyagot. Figyelembe kell venni azt a valóságot, hogy nitrogénen kívül csak nagyon kevés tápanyag jut a talaj mélyebb rétegeibe. Éppen ezért az úgynevezett alaptrágyázást legjobb ha a fordítás (rigolozás) előtt vagy közben végezzük. TALAJELÖKÉSZITÉS A SZŐLŐTELEPÍTÉSHEZ Ha a terület dombos vagy a lejtő túlhaladja a 15 százalékot, olyan tereprendezési munkálatokat kell végezni, hogy a szőlőt egymásra kapcsolódó utakkal minél nagyobb parcellákon a rétegvonalak irányában lehessen telepíteni. Gyakran ezt azzal érhetjük el, ha a talajt a dombokról betúrjuk a gödrökbe s a völgybe, így kiegyenlítjük a területet. Nagyobb lejtőkön azonban nem elég csak a terület kiegyenlítése, a rétegvonalak irányában, hanem a lejtőt is szükséges mérsékelni. Ezt pedig csak teraszozással lehet elérni. A tereprendezéssel minden esetben az egyes helyekről elfogy, vagy „elkopik“ a termőréteg. A felszínre kerül a mélyebb réteg földje, amelynek alig van termőereje. Ezért ilyen talajokat okvetlenül termé-X. számú tábla Tápanyagszükséglet a talaj ellenőrzése alapján egy hektár terület alaptrágyázásához: foszfor kálium m a gnétium Szükséges adag q/ha Szükséges adag q/ha Szükséges adag q/ha p p. p. m (mg/1000 g) talajban P2O5 mg/100 g talajban tiszta tápany.-ban P И О r-t CU «Л (Л ? g 4 <0 c X в" 0 (0 ПН и К p. p. m (mg/1000 g) talajban K2O mg/100 g talajban tiszta tápany.-ban К M (Л jjö О ► • W 'Я 1Й *c := C fC irt л 0» 0" jj 0 'ta CO JSC. Mg p. pm (mg/1000 g) talajban Mg mg/100 g talajban tiszta tápany.-ban Mg • s° Š5 dolomit darált mészpor 10 0,29 4,8 60,0 68,5 20 2,4 10,8 26,0 21,5 15 2,49 8,10 kevesebb 20 4,58 4,2 52,5 60,0 40 4,8 9,6 23,0 19,0 30 4,97 7,20 magn. 30 6,87 3,6 45,0 51,5 60 7,2 8,4 20,0 17,0 45 7,46 6,30 a talajban CQ •£ I ее В © — о ос 40 9,16 3,0 37,5 43,0 80 9,6 7,2 17,5 14,5 60 9,95 5,40 csak ritkán 50 11,45 2,4 30,0 34,5 100 12,0 6,0 14,5 12,0 75 12,43 4,50 fordul elő я ^ 'S со со 60 13,74 1,8 22,5 26,0 120 14,4 4,8 11,5 9,5 90 14,92 3,60 36,0 S« g 70 16,03 1,2 15,0 17,5 140 16,8 3,6 8,5 7,0 105 17,41 2,70 27,0 .25 5 N ^ Е 80 18,32 0,6 7,5 9,0 160 19,2 2,4 6,0 5,0 120 19,89 1,90 18,0 5,"-о 90 20,61 — 4,0 5,0 180 21,6 1,2 3,0 2,5 135 22,36 0,90 9,0 g а* Е С- ся 100 22,90 — 4,0 5,0 200 24,0 — 3,0 2,0 150 24,87 — 5,0*-а N С < (Я С * MgSOt . 7НгО helyett alkalmas a Kieszerit is, de ebből 25 százalékkal többet kell használni! tápanyag-ellátása kénnyé kell tenni, ami több módon is elérhető. Ha a talaj kémhatása sava nyú, akkor elsősorban mesze zést kell végezni. Legcélszerűbb, ha kellő mennyiségű meszét tartalmazó trágyaanyagot egyenletesen elszórjuk a területre és csekély szántással a talajba juttatjuk. A szántás után 1000—1500 mázsa tőzeg-fekál trágyát vagy ha van istállótrágyát szórunk el a felszínen s erre még fél vagy egyharmad részt adunk foszfor és kálium műtrágyákból, tehát annyit, amennyit a talaj agrokémiai elemzése szükségesnek tart. A szőlő növényzetének sikeres fejlődéséhez szükséges, hogy a talajban 60 cm mélységig bizo nyos mennyiségű tápanyag halmozódjon fel. A talajelemzés alapján a tápanyag szükségletét az 1. táblázat mutatja. Amikor a meghatározott műtrágya mennyiséget a szervestrágyára szórtuk, azt mélyen a talajba fordítjuk. Ezt követi a pillangós növények vetése, amelyek eddig is nagyon jó zöldtrágyának bizonyultak. Az év egyes időszakaitól függően (tavasz, nyár, ősz) választhatjuk meg a pillangós kultúrát vagy ezek keverékét. A szükséges mennyiséget (vetőmagot) a 2. táblázat mutatja. Amikor a zöldtrágyának vetett kultúra virágzásnak indul, az összes anyagot tárcsás boronával a talajba keverjük s ötliét nap múlva kiszórjuk a foszfor és a kálitrágyák hátralevő fél vagy egyharmad részét, s azt szántással a talajba dolgozzuk. Ezt a tápanyag fokozó folyamatot két-hároinszor megismételjük, attól függően, menynyi altalaj került a felszínre. Az utolsó szerves- és műtrágyát igyekezzünk minél mélyebbre a talajba juttatni. Ezt követi a fordítás, amelyet okvetlenül előhántós ekével kell elvégezni, hogy a szerves- és a műtrágyával dúsított talaj a barázda fenekére jusson. Nem szabad megfeledkezni a pajorok és a drótférgek elleni védekezésről sem. A fordítást őszön még a fagyok beállta és a havazás előtt végezzük, mert ha a fagyos rész kerülne a barázda fenekére, a talaj késő tavaszig tevéketlen maradna. Ez pedig nagyon hátrányos lenne az olt-' .A Ufc. “ J Az okszerűen trágyázott szőlő jó termést adott. (Foto: J. M.3 ványok megeredésére s a gyö kérzet fejlődésére. A TELEPÍTÉS ES A FIATAL SZÓLÓ KEZELÉSE Telepítéskor legjobb az egyes oltványokat ásott gödrökbe ültetnünk s azok aljára két-három kilogrammnyi érett istállótrágyából készített komposztot szórunk. Nem tanácsos erre a célra a tözegfekál-trágyát (ipari komposzt-vitahumot) használni, mert ezek gyakran károsan hatnak a fiatal oltványokra. Ezzel szemben szervestrágyaként nagyon kitűnőek a termőszőlőben, ahol'nem kerülnek közvetlenül a hajszálgyökerek kel kapcsolatba. A telepítés után a vegetációban a szőlőt gondosan kell ápolni s védeni a kártevők, a betegségek ellen. A talaj kultiválásával is irtjuk a gyomokat. Őszön a fiatal szőlőt a levelek lehullása után védjük a téli fagyok ellen, azzal, hogy befödjük. A sorok mellett kb. 20— 25 cm-es barázdákat készítünk s abba hektáronként 250 kg szuperfoszfátot és 150 kg kénsavas káliumot szórunk. A sorközben levő sáv szétszántásával a műtrágyát betakarjuk. I Tavasszal a szőlőt időben ki kell nyitni, azaz az oltványokat lfitnltnrni nnhnoti s\ rfíouplt ki-ázzanak, bepálljnnak. A hajtásokat egy rügyre metsszük. Fakadás előtt a sorokkal párhuzamosan körülbelül 20 cm távolságban és 30—40 cm-es sávban szétszórunk 300 kg mész-ammonsalétromot vagy 400 kg 2. számú tábla ságosan megrongáljuk a talaj szerkezetét és annak fizikai tulajdonságát. FENNTARTÓ TRÁGYÁZÁS Ősszel be kell vezetnünk a három évre szóló trágyázási forgót, mely abból áll, hogy az első és a negyedik évben szervestrágyázunk s legalább 400— 500 mázsát adunk hektáronként. Ezt követően évente annyi műtrágyát juttatunk tiszta tápanyagban a talajba, hogy az megfeleljen a növény igényeinek s ez az adag 120—150 kg nitrogén, 80—120 kg foszfor és 150—200 kg kálium. Kétségtelen. hogy a felhasznált szervestrágya is tartalmaz egy meghatározott mennyiségű tápanyagot. Ezt mutatja a 3. számú táblázat a műtrágya szükséglettel együtt. A táblázat arra hívja fel a figyelmet, hogy a termöszőlőre tőzeg-fekál-trágyát is adhatunk, ami a kísérletekben nagyon kitűnőnek bizonyult és a hiányzó istállótrágyát sikeresen pótolhatja. Az ábra arról tájékoztat továbbá, hogy a szőlő zöldtrágyázásával Is foglalkozunk. Itt ki kell hangsúlyoznom, hogy a zöldtrágyázás viszonyaink közt tavaszi és nyári vetéssel a termőszőlőkben káros, mert a növény töménytelen nedvességet von el a talajtól, a szőlő rová-Vetőmag szükséglet kg/ha (Я 'QJ Ö > c •'О fi-£ :S •S mezei borsó csillagfürt : őszi repce j lóbab a M 'S JO napraforgó vetés ideje tiszta kult. 180 ISO 150 20 200-— agrotech. időszak vegyes I. 90 90 — — — — — tavasz vegyes H. 90 — — — 100 — — tavasz vegyes III. — 90 — — 100 — —* nyár vegyes IV. 90 — 80 — — — —• tavasz vegyes V. 60 — — 15 — — — nyár vegyes VI. 120 — — —* — 60 —» ŐSZ vegyes Vll. — 60 — — 60 — 10 tavasz vegyes VIII. 40 60 — — 80 — nyár vegyes IX. — 65 50 — 50 — — nyár vegyes X. 70 5 so ŐSZ kénsavas ammóniát — a talaj kémhatásától függően. Nyáron nagyon fontos, hogy száraz időben felépítsük a támaszrendszert, nehogy az oszlopok és más anyagok szállításával túl-3. számú tábla Fenntartási trágyázásra szükséges tápanyagok kg/ha különböző szervestrágyák mellett: A felhasznált szervestrágya és hatásának névsora szervestrágya adag q/ha nitrogén foszfor káli Első évi istállótrágya hatásánál 400 75—100 85-105 70—120 Második évi istállótrágya hatásánál 95—120 70—110 100—150 Első évi tőzeg fekál-trágya hatásánál 500 55—80 45-85 85-135 Második évi tőzeg-fekál trágya használatánál 75—100 55-95 105—155 Harmadik évben a szervestrágya után 125—150 80-120 150—200 sára. Ellenben ha a vetést őszszel végezzük és a szerves anyagot május közepéig bedolgozzuk — a középnehéz talajok jól gazdálkodnak a vízzel — hasonló eredményt érünk el, mint az ístállótrágyával. A zöldtrágya hektáronkénti szükséges mennyiségéről a 4. számú táblázat nyújt tájékoztatót. JÓBÓL IS MEGÁRT A SOK Az utóbbi évek során néhány külföldi irodalom alapján számos szőlészettel foglalkozó gazdaságban túlságosan nagy műtrágya adagot — foszfor, káli trágyát — használtak hektáronként. Többszáz gazdaság eredményeinek a vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy azok a termelők, akik nagy mennylsé(Fnlvtatás n fi oldalon. 1 A szőlőtőke
