Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-23 / 8. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. február >3. Zárszámadás, értékelés és előretekintés Tovább aktivizálják tamaikaf 1 25 éves (a Csehszlovák Rádió ( magyar adása \ A munkásosztály Februári Győzel­emé után a hazánkban élő nemzetisé­gek is több joghoz jutottak. Ennek J eredményeként kezdte meg működését J huszonöt évvel ezelőtt a Csehszlovák í Rádió magyar adása. Az eleinte sok '> nehézséggel küzdő szerkesztőség {csak heti nyolcprás műsort sugárzott. JAz egyre javuló lehetőségek követ­­; keztében azonban a heti műsor 20, ; majd később 33 őrára növekedett. £ A 6. ötéves tervben még jobb feltéte­­í leket teremtenek a szerkesztőség £ munkájához és a tervek szerint az £esti órákban is sugározhat majd mü­­í sort. \ A jubileum alkalmából meglátogat­­í tuk J a k á 1 István elvtársat, a magyar £adás főszerkesztőjét és megtudtuk 2 tőle, hogy a szerkesztőségi kollektíva £ megfiatalodva, elméleti és szaktudá­sának fokozásával egyre sikeresebben £ valósítja meg a párt határozataiból ^eredő feladatokat. Az 1968—69-es évi zűrzavar, a jobboldali opportunista Jerők távozása után létrejött a szer­­\ kesztőség politikai és akcióegységc. A legnagyobb eredménynek azt tart­ója, hogy még a szórakoztató műsoro­­; kát is sikerült a politikai-nevelő ; munka szolgálatába állítani. Ez főleg í az ifjúsági műsorokban mutatkozik í meg, amelyekben a szórakoztató ze- Jneszámok mellett minden esetben szó {esik a helyes marxista-leninista vi­­£ lágnézet kialakulásáról, a SZISZ szer- J vezeti kérdéseiről és általában az £ if jóság érvényesülésének problémái­dról. A „Tükör“, a „Rádiéegyetem“, Ja kulturális műsorok mind, mind a d szocialista haza szeretetére, az or­­íszágépítés igényes feladataira nevelik (a dolgozókat. A különböző kvízek, d kerekasztal-konferenciák és a levele­­dzűkkel való külön találkozók, mind dazt bizonyítják, hogy a szerkesztőség d egyre közelebb kerül hallgatóihoz. dAmíg a múltban havonta csak 200— d 300 levelet kaptak, jelenleg már 1400 \ —1500-at. A negyedszázados évforduló alkal­­d mából szívből gratulálunk kollégáink­­d nak! A SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztőségi kollektívája Az Ižai (Izsai) Efsz-ben működő üzemi pártszervezet elég sok nehézséggel küzd, de ennek ellenére, főleg az utóbbi időben olyan eredmé­nyes munkát végez, amely lényege­sen növeli a többtermeléshez vezető kezdeményezések számát. A pártmun­kában átmenetileg bizonyos fokú visszaesés a szövetkezet egyesítése­kor, a falusi pártszervezet kettéválá­sakor mutatkozott. Tehát akcióképes­­sége a megosztottság következtében csökkent. Beszélgetés közben erről tájékoztatott Pavel Uhrin elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. De később az is kiderült, hogy nem nyugodtak bele a helyzetbe és a meglévő tagok közül igyekeztek a legmegfelelőbbeket választani úgy a pártbizottságba, mint a pártcsoportok élére. Jómaga is traktoros volt, és amint megtudtuk tőle, úgy érzi, még nem rendelkezik elég politikai fel­­készültséggel. Ennek ellenére vállal­ta az igényes többletmunkát. Sok párthatározatot áttanulmányoztak — köztük a pártcsoportok munkájáról szőlőt is — és arra a következtetés­re jutottak, hogy a pártszervezet mun­kája csak úgy lesz hatékony, ha a párttagok minél közelebb kerülnek a pártonkívüliekhez és a taggyűlés ha­tározataiból eredő feladatokat az egyes munkaszakaszokon vitatják meg, s teljesítésük érdekében konkrét hatá­rozatokat hoznak. A felmérés alapján pártcsoportot alakítottak a Béke Efsz vezetősége és az Irodai személyzet mellett, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a takarmányszárí­tóban, az építkezési csoportban és a mechanizációs brigádon. A hat párt­csoport élére olyan kommunisták ke­rültek, akik mindig élenjártak a mun­kában, hozzáértően szóltak a problé­mákhoz és kezdeményező javaslatokat nyújtottak be az egyes munkaszaka­szok problémáinak megoldására. Az üzemi pártszervezet tehát meg­tette az első lépést a színvonalas, ru­galmas pártmunkához. A pártcsopor­tok minden esetben megkapták a tag­gyűlés határozatait és általában a ké­szülő beszámolókat is. Nem véletlen tehát, hogy a havi taggyűléseken mindig élénk a vita és konkrét hatá-A kezdeményezés előmozdítója... ja aktivitásukat és sokféle módon tá­mogatja őket. Erényként említhetjük azt is, hogy a pártszervezet határozatai a párt mezőgazdasági politikájának betartá­sára, illetve megvalósítására irányul­nak. A múltban ugyanis ezen a téren hiányosságok fordultak elő. Az akko­ri vezetők a dolog könnyebbik végét igyekeztek megfogni. Annyira túlmé­retezték például a melléktermelést, hogy a közös gazdaság bevételének 70 százaléka abból származott. Ter­mészetesen ez megbosszulta magát: a másik oldalon ugyanis a mezőgaz­dasági termelést lényegesen elhanya­golták. Nagyon nehéz volt a terme­lés struktúrájának megváltoztatása, de végül is olyan eredményeket ho­zott, amelyek azt bizonyítják; hogy a tartalékok felhasználásával a mező­gazdasági termelés busás jövedelmet hoz a tagság számára. Dušan Masár mérnök, a szövetkezet fiatal, alkotőkedvvel-teli elnöke csak néhány jellemző adattal érzékeltette a fejlődést. A gabona átlagos hektár­hozama például az említett kritikus időszaktól napjainkig 25 mázsáról 44,6 mázsára emelkedett, a tehenek évi tejhozama pedig 1700 literről 3280 literre. [Bizony jő hosszú ideig a te­henek napi darabonkénti tejhozama mindössze 3 liter volt. 1 Ma mind a tervezett bevétel, mind a tiszta ha­szon tervét lényegesen túlteljesítet­ték, eladási kötelezettségeiknek pél­dásan eleget tettek és az év végén minden 100 korona után 20 korona nyereségrészesedést juttattak a ta­goknak. Tehát a „vésztjelző bölcsel­­kedők jóslásai“ nem váltak be, ellen­kezőleg: bebizonyosodott, hogy az üzemi pártszervezet helyes irányba tereli a közös gazdaság szekerét és az eredmények egyre jobbak. Az új termelési terv szerint az elkövetke­zendő időszakban még gyorsabb fej­lődésre lehet számítani. A párton­­kívüliek között egyre nagyobb tekin­télynek örvend a pártszervezet, mert látják, hogy a politikai, nevelő és szervezőmunkáját az egész gazdaság fellendülése és természetesen a tagok boldogulása érdekében fejti ki. Balia jözsefí A Győzelmes Február szellemében (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezetek áttértek a mezőgazda­ság intenzívebb fejlesztésére, a tudo­mányos-műszaki torradalom által te­remtett lehetőségek maximális ki­használására, valamint a kooperációs és integrációs kapcsolatok megvaló­sítására. A koncentrációnak és a kooperációs kapcsolatoknak nagy jelentősége vari a szakosításban, a nagy teljesítményű gépek kihasználása terén, - magasan képzett szakember-ellátás és a mun­katermelékenység fokozása szem­pontjából. A mezőgazdaságban dolgozók dön­tő többsége mélyen meg van győződ­ve arról, hogy a Februári Győzelem nyitotta meg számukra a boldogulás útját. A szövetkezetek fejlődése, a termelés magas szintje, a tagság élet­­színvonalának állandó emelkedése egyértelműen igazolja а IX. kong­resszus által kitűzött irányvonal he­lyességét, vagyis a kollektivizálás el­kerülhetetlen szükségességét. A munkásosztály és a parasztság szövetsége volt a Februári Győzelem fő feltétele. Az eltelt hosszú évek során — a pártunk Irányításával — a két osztály szövetsége az értelmi­séggel egyetemben fejlett szocialista országot teremtett, ahol az életszín­vonal állandóan emelkedő tendenciájú és egyben szilárd láncszemei vagyunk egy szocialista közösségnek, amely a világbéke megvédésének legfonto­sabb tényezője. Az elért eredmények mellett azon­ban sose feledjük, hogy még nincs itt a „Kánaán“ és а XIV. kongresszus határozatait — a szebb életünk to­vábbi zálogát — csak úgy tudjuk ma­radéktalanul valóra váltani, ha min­den dolgozó a maga munkahelyén, a megadott lehetőségek szerint, a februári harcos hagyományok szelle­mében teljesíti a kitűzött feina^tokat. Tnth Dozen (Folytatás az 1. oldalról.) 6* amelyekről már a „születésnapon“ tudták, hogy nem teljesíthetők, hogy formálisak. Az egyik alkalommal meg­kérdeztem volt diákomat — jelenleg egy jól haladó efsz elnökét, hogy miért tettek olyan vállalást, amit még hosszú évek után sem tudnak telje­síteni. (Nem engedi ezt meg jelen­legi állatállományuk, illetve fejőste­heneik minősége.) Kérdésemre a kö­vetkezőképpen válaszolt: „Már miért lennénk mi rosszabbak a szomszédos efsz-től?“ — Ez igaz. Miért is lenné­nek rosszabbak? Viszont azt nagyon is jél tudják, hogy a szomszédos szö­vetkezetben többnyire már törzsköny­vezett fejőstehenek vannak, melyek­től a gondosabb fejes és gondozás következtében valóban el lehet érni a magasabb tejhozamot. Vannak olyanok is, akik csupán a felsőbb irányítási szerveknek akar­nak hízelegni, amikor milliókat érő terven felüli vállalásokkal dicseked­nek, bár az efsz dolgozói még a szö­vetkezet termelési tervét sem isme­rik alaposan, a kötelezettségvállalá­sokról, a szocialista munkaverseny egyes formáiról nem is szólva. Az Ilyen és hasonló munkavállalásokkal csak ártunk a közös ügynek és nem utolsósorban magának a tagságnak, a termelés tervezésében bekövetkez­hető nehézségekről nem is beszélve. Azt hiszem soknak ízetlen lenne az a kenyér, amelyet csupán a kötele­zettségvállalásuk során kitermelt ke­nyérgabonából sütünk. Nos, egy szó mint száz, vállaljunk olyan feladato­kat, amelyek teljesíthetők, s melye­ket valamennyien magunkénak ér­zünk és tudjuk, hogy sikeres meg­valósításával hozzájárulunk 5. ötéves tervünk hiánytalan teljesítéséhez, nagyüzemi szocialista mezőgazdasá­gunk fejlesztéséhez, gyarapításához. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell tanúsítanunk az ellenőrző bi­zottságok munkájának, tevékenységé­nek. A lezajlott zárszámadásokból ítélve az ellenőrzési jelentések, ame­lyeket a bizottságok elnökei a köz­gyűléseken közvetlenül a szövetke­zeti vezetőségük beszámolója után ismertettek, nagyobbrészt visszatük­rözik a bizottság egészévi tevékeny­ségét, hozzáértését, sőt azt is, mi­lyen fokon áll az adott efsz-ben az önkormányzat, az irányítás és szer­vezés. Persze, számos ellenőrző je­lentésből az is kitűnt, hogy a bizott­ságok kevés hozzáértéssel, illetve csekély igényességgel vizsgálták fe­lül a zárszámadást, azaz az elmúlt év eredményeit és hiányosságait. Több helyen csupán formálisan, alapos elemzés hiányában tettek egy-egy javaslatot a vezetőség zár­­számadási elötermesztésének módo­sítására. illetve változatlan elfogadá­sára. Kerülni kell az ilyen dolgokat, hisz a tagság számít, méghozzá jog­gal, az ellenőrző bizottság megalapo­zott véleményére és arra, hogy ide­jében felfedjék — személyre való tekintet nélkül — a hibákat, a visz­­szásságokat és helytelenségeket. Vi­szont azt is le kell szögeznünk, hogy csak az az ellenőrző bizottság tudja kellően és hozzáértően értékelni az évi gazdálkodást, a szövetkezeti ve­zetőség tevékenységét, amelyik az egész év folyamán agilisán tevékeny­kedett — rendszeres és tervszerű munkát végezett. Az ellenőrzési te­vékenység terén hiányosnak mond­ható a párt alapszervezetek és veze­tőségek munkája is. A szövetkezeti, illetve a falusi párt alapszervezetek­nek jobban kell élniük a párt alap­­szabályzat által kapott jogaikkal, illetve jobban kell ellenőrizniük a szövetkezeti vezetőség tevékenységét. A zárszámadások idején, de később sem szabad megfeledkeznünk az efsz­­tagok testi épségének védelméről, az egészséges munkakörülmények bizto­sításáról és továbbfejlesztéséről sem. Az utóbbi évek során egységes föld­művesszövetkezeteinkben ugyanis lé­nyegesen több pénz jutott már a szo­ciális helyzet javítására, illetve az üzemi étkezés létrehozására, üdülte­tésre ás a dolgozók gyógykezelésére. Sajnos nem minden efsz-ben használ­ják ki ésszerűen ezeket a lehetősé­geket. Nem lesz az ügy kárára tehát, ha az ellenőrző bizottság tagjai ezen a téren is körültekintenek majd. Végezetül, de nem utolsósorban tárgyaljuk meg a szövetkezetben dol­gozó káderek képzettségét is. Az utóbbi időkben bizonyítást nyert ugyanis, hogy ott, ahol törődnek a fiatalokkal, illetve a káderek politi­kai és szakképzettségével, ott maga­sabbak a termelési hozamok is. Röviden szólva ilyen értelemben kell a politikai és gazdasági munkán­kat mérlegre tennünk, hogy a jövő­ben még szebb és gazdagabb ered­ményekhez jussunk. KERTÉSZ PÄL A múlt hét végén Bratislavában ** az ünnepélyesen feldíszített Kultúra és Pihenés Parkjában a Szlo­vákiai Nőszövetség Kongresszusának csaknem 500 résztvevője gyűlt össze, hogy összegezze a szövetség fennállá­sának ötéves tevékenységét, értékelje a múltat és beszéljen a jövő Igényes feladatairól. Szocialista társadalmunkban min­den eddiginél nagyobb feladatok há­rulnak a dolgozó nőkre, ezért a jö­vőben is fokozottabb figyelmet kell szentelni politikai felkészültségükre, látókörük bővítésére, s ez elsősorban a Nőszövetség feladata. Nem szabad elfelejteni, hogy az asszonyok, kik közül egyre többen kerülnek vezető beosztásába, nemcsak dolgozó nők, de családanyák és funkcionáriusok is, akiknek optimális feltételeket kell teremteni mindennapos munkájukhoz, hogy még nagyobb lelkesedéssel és energiával járulhassanak hozzá a szo­cializmus építéséhez, felvirágoztatásá­hoz. A kongresszuson összegyűlt küldöt­volt az önök szervezetének a nők sokoldalú aktivizálásában — mondotta többek között Lenárt elvtárs. — Cél­tudatos és önfeláldozó munkájával indokoltan vívta ki tekintélyét a nők és a nyilvánosság előtt, örvendetes, hogy a Szlovákiai Nőszövetség a kong­resszuson politikailag és szervezeti­leg egységesen, akcióképesen vett részt a közelmúlt küzdelmei során szerzett tapasztalatokkal. Az eddig végzett munkájuk és a mai kitűzött céljaik a soraikban uralkodó opti­mizmus és kitartás feljogosít arra a kijelentésre, hogy az önök szervezete kommunista pártunk hűséges fegy­vertársa, megbízható támasza a szo­cializmus építésében a céljaink meg­valósításáért, eszméi győzelméért ví­vott küzdelemben. Küldöttségünk örömmel és elégté­tellel fogadja azt a tényt, hogy a nő­szövetség tevékenységének alapvető kiindulópontjává ismét azok a lenini tanok váltak, melyek meghatározzák a nők küldetését a társadalomban és amely tudományos tanokat a kommu­tek aktivitását, jó munkáját bizonyít­ja az a tény is, hogy a jelenlevők között sok kitüntetett is volt. Nyolc elvtársnőnek a „Munkaérdemrend“, 13-nak „Az építésben szerzett érde­mekért“, 33-nak pedig „A kiváló mun­káért“ kitüntetés volt a mellére tűz­ve. A Szlovákia minden részéről ide sereglett küldöttek nem jöttek üres kézzel. Valamennyinek értékes köte­lezettségvállalás volt tarisznyájában, melynek összértéke sokmillió koronát tett ki. A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának titkára, Darina Černo­­vá, valamint a jelenlevő küldöttek, meleg szeretettel fogadták kongresz­­szusukon Szlovákia Kommunista Párt­jának képviselőit, élén az SZLKP KB főtitkárával, Jozef Lenárttal, továbbá Peter Colotka elvtársat és valamennyi kedves vendéget. A külföldiek közül nagy taps fogadta a tanácskozáson résztvevő Vilma Espin de Castrot, a Kubai Nőszövetség elnökét, a Kubai Forradalmi Kormány első alelnöke feleségét. Lenárt elvtárs beszámolójában mél­tatta a nők áldozatos munkáját és hangsúlyozta fontos szerepüket a tár­sadalmi és tudományos téren, vala­mint a családban kifejtett nemes te­vékenységüket. — Jól tudjuk, milyen nagy szerepe nista pártunk gyakorlatban érvénye siti. A vita után — mely kifejezte i nők szervezetének azt az óbaját, hog> még intenzívebben vegyenek részt í CSKP KB XIV. és az SZLKP kong resszusa által kijelölt feladatok é: a párt legfelsőbb szervei határoza tainak teljesítésében, — a mandátum bizottság és a választóbizottság tér jesztette elő jelentését. A küldöttel megválasztották a Szlovákiai Nőszö vétség Központi Bizottsága új 87 tagi plénumát, 23 póttagját, a szövetséj központi ellenőrző bizottságának 1: tagját, valamint több mint 230 kül döttet, akik ez év áprilisában részt vesznek a Csehszlovákiai Nőszövetsé; prágai kongresszusán. Az újonnai megválasztott plénum megtartott, első ülését, és egyhangúlag megvá lasztotta a 15 tagú elnökséget. A KI elnökévé Ismét Elena Litvajová elv társnőt választották. A kongresszus üdvözlőlevelet inté zett a CSKP, valamint az SZLKP Köz ponti Bizottságához. Az üdvözlő leve let a következő mondattal zárták Tudásunkkal és dolgos kezünkkel . jövőben is a CSKP XIV. kongresszusi döntéseinek teljesítését, a szocializ mus felvirágoztatását és a békés éle tét szolgáljuk. rozatok születnek, mind a politikai nevelőmunka, mind a termelés fej­lesztésére. A pártszervezet munkájá­nak, egyik igen dicséretes és helyes jellemvonása, például, hogy a párt­­csoportok nem zárkóznak magukba, hanem tanácskozásaikba nagyon sok esetben bevonják a legfejlettebb pár­­tonkívüli szövetkezeti tagokat is. A múlt évben például minden csoport három nyilvános gyűlést tartott, ame­lyen megvitatták a bel- és külpoliti­kai helyzetet és a termelési problé­tott be, amelyek tökéletesítik a mun­kaszervezést. Ennek eredményeként az X millió 600 ezer korona értékű épületeket határidő előtt adják át rendeltetésüknek, és tervüket egy szá­zalékkal túlteljesítik. A kezdeménye­zés viszont feltételezi, hogy mind a szövetkezet vezetőségétől, mind a fel­sőbb szervektől nagyobb támogatást kapjanak anyagbeszerzésre. Az állat­­tenyésztési dolgozók már az elmúlt időszakban is szép eredményeket ér­tek el, de ezekkel távolról sincsenek mákat Is. A párton kívüliek nagyon szívesen járnak ezekre az ülésekre és a legtöbbjük elkötelezetten, segíte­ni akaróan szól hozzá az egyes téma­körökhöz. A nevelő hatású gyűlések azt Is megmutatják, hogy kik azok, akikre a pártszervezet számíthat, esetleg aktivitásuk alapján megszerez­heti őket soraiba. Az értékelő taggyűlés többek kö­zött feladatul adta a párttagoknak, hogy kezdeményezésükkel törekedje­nek a termelés racionalizálására és a kötelezettségvállaást mozgalom ke­retében a lehető legnagyobb mérték­ben járuljanak hozzá a többtermelés­hez. A pártcsoportok erre a határo­zatra ts rugalmasan és konkrétan vá­laszoltak. A hereszárítóban működő pártcsóport Skuliba Milan kezdemé­nyezésére például elhatározta, hogy megalakítja a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívát, amely­nek tagjai törekednek a munkaterme­lékenység fokozására. Maszlák István elvtárs, a növénytermesztésben mű­ködő pártcsoport vezetője nemrég je­lentette be, hogy a pártonkívüliekkel együtt 300 ezer korona értékű, több­termelésre irányuló kötelezettséget vállaltak. Részletesen kifejtette, hogy a tartalékok felhasználásával terme­lési terveiket lényegesen túlteljesít­hetik. Az építkezési csoportban Gilik János pártcsoportvezető a többi párt­taggal együtt olyan javaslatokat nyúj­megelégedve. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága plé­numának határozata értelmében a ter­melés racionalizáláséra törekednek. Az állattenyésztésben egyrészt olyan állatokat nevelnek a termeléshez, amelyek hasznossága jóval nagyobb az eddiginél — 50 „Hampshire“ anya­kocájuk lesz és általában tenyészálla­tokkal foglalkoznak majd, eladnak 30 anyakocát és 8 apaállatot, amely busás hasznot hoz a közös gazdaság­nak, másrészt a munkaszervezésbe eszközölnek olyan változásokat, ame­lyek nagyobb felelősségérzetre ser­kentik a tagokat. Varga Pál mérnök például elmondotta, hogy a rostos istállóban a jövőben mindössze ket­ten etetik majd a teheneket és négy asszony fej. Eddig ezt a munkát ki­lencen végezték. Mivel megoszlik a munka, növekedik az egyes dolgozók teljesítménye és feltételezhetően a termelési eredmények is jobbak lesz­nek. Az új munkaszervezés szerint ezen a szakaszon mindenki egyformán felel majd a munkák elvégzéséért, és a béreket Is a kollektíva teljesít­ménye után kapják. Ilyen szervezés azt eredményezi, hogy a dolgozók a lehető legmlnőségű munkára serken­tik egymást. Amint a példák is bizo­nyítják, a pártcsoportok kezdeménye­zésében tehát nincs hiány, és a gya­korlat azt bizonyítja, hogy mind az üzemi pártszervezet vezetősége, mind az egyesült efsz vezetősége felkarol-

Next

/
Thumbnails
Contents