Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám
Varga Józsefnek, a Gbelcei (Köbölkúti) Efsz szőlészeti és gyümölcsészeti agronómusának felszólalásából Ezidáig 122 hektár szőlőterületen gazdálkodtunk, amely terület további 47 hektárral bő vült, mivel idén tavasszal szövetkezetünk egyesült a Nová Vieska-i (Kisújfalusi) Efsz-el. Ezzel 169 hektárnyi szőlőterületen kezdtünk együttesen gazdálkodni. Amikor 1960-ban e szövetkezetbe kerültem, az akkori 15 hektárnyi szőlőterület megmutatta, hogy jövedelmezőség szempontjából a szőlőre lehet alapozni. A szövetkezt akkori vezetősége további telepítés mellett döntött, amelyet 1962-ben kezdtünk meg. A jelenlegi gbelcei részleg 108 hektárén idén hektáronként 161 mázsa átlagtermést takarítottunk be. Egyes területek 60—70 m 57cát tnáo fnrfílnlnl/ f/íVőr»* az új telepítések 240—250 mázsás hektáronkénti termést adtak. A cukorfok 16—25 között mozgott. Kezdetben a magas vezetékről nem volt egyöntetűen kialakult vélemény a felettes szerveknél sem. A szövetkezet akkori vezetősége úgy határozott, hogy a telepítést 250 cm-es sortávolságban és 130 cm-es tőtávolságban végezzük el a gépesítés pillanatnyi lehetőségeivel összhangban. Akkor az úgynevezett huszas traktorra alapoztunk, sajnos, ezt a traktortípust a további évek folyamán már nem gyártották. A meglévő 250 cm-es sortávolság megfelel a Zetor 35, 40, 45-ös traktortípusoknak, amelyeket jelenleg használunk. Ezen kívül van két bolgár lánctalpas kistraktorunk, sajnos alkatrészt nem kapunk hozzá. Ez érvényes . a permetezésre és egyéb munkákra alkalmazott különféle külföldi gépekre is Ami a munkaszervezést illeti, nálunk négy szőlészeti csoport működik mindegyik élén technikussal, illetőleg szőlészszel, s minden csoport különálló területtel rendelkezik. Erre külön termelési terv készül, melynek teljesítése után a dolgozók prémiumot és haszonrészesedést kapnak, beleértve a csoport vezetőjét is. Felelősségteljesen állíthatom, hogy' a technikus még aránylag kisebb, 25 hektárnyi területen is jól ki van használva. Az a szövetkezet, amely a vincellért meg akarja takarítani, az ilyen‘„spórolásra“ nagyon ráfizet. Nálunk azt tapasztaltuk, hogy jó munkaszervezés következtében fizetésének nagyon sokszorosát keresi meg a szövetkezet részére. Nyolc traktorral és a szükséges felszereléssel ellátott önálló gépesítési csoportunk 1965- től működik, amelyet én irányítok. A növénytermesztési részlegtől nem szorulunk segítségre, ez a géppark teljesen fedi szőlészetünk szükségletét, a 110 hektárnyi gyümölcsös kezelését is beleértve. Csúcsmunkák idején olykor kisegítjük a növénytermesztési csoportot, de mi ilyen segítségre sohasem szorulunk. Az olyan üzemekben, amelyek nagyobb szőlőterülettel rendelkeznek, ezt másképp megoldani nem tanácsos. A magas terméshozamok érdekében rendkívül fontos, hogy a kordonsor zárt, hézag nélküli legyen. Minden év őszén, a szüretet követően 6 mázsa szuperfoszfátot és 500 kg kénsavas káliumot dolgozunk hektáronként talajba. A nitrogén adagot, ammónium formájában évente f\ Г. hnl/f СПП j'" mennyiségben adagoljuk. Évek óta ilyen tápanyagellátást végzünk s a termésben visszaesést nem tapasztaltunk, a hajtások fejlődése és érettsége jó. Az Állami Magtermesztő Vállalatnak (ŠSP) évente kétmillió rügyet forgalmazunk. Ha lehetőség van erre kordonos vezetékről, akkor mindenki előtt világos, hogy a szál érettségének tökéletessége nem lehet hiányos. A növényvédelmet eredetileg a hazai gyártmányú P—900-as gépekkel kezdtük. Később NDK- beli gépeket kaptunk, amelyekkel ezidáig is nagyon meg vagyunk elégedve. Sajnos azonban, ezeknek a gépeknek a gyártását leállították, s a 12 ezer koronás kezdeti ár, illetőleg a későbbi 20 ezes koronás ár helyett a magyarországi gyártmányú Kertitox jelzésű, 1000 liter permetlé mennyiség befogadási! gép ma már 60 ezer korona körüli összegbe kerül, pedig a teljesítménye és az élettartama azonos. A német gép teljesítménye 8—10 hektár, sőt szükség esetén ennél Is több naponta. Minden táblában 100 hl ürtartalmú tartályt helyeztünk el, s a hat német gépünk egymás után odaáll és négy perc alatt feltankol, így az időveszteség minimális. Kerekes traktorainkhoz speciális talajművelő eszközöket nem gyártanak, ezért a kapható kultivátorokat szűkítettük a szőlő sortávolságának megfelelően. Évente 10—12-szer kultivátorozunk, nem a gyomtól, hanem az esőtől függően. Ezt a munkát három nap alatt végezzük el az egész területen. Egy hektárnyi terület kultivátorozásáért a traktoros 9,60 koronát kap. A hatévesnél régebbi telepítésű szőlőket vegyszerezzük, így c gyommal itülüoüscuu problémák nincsenek. A gyomirtást Herbex-szel végezzük, mégpedig évenként és hektáronként 7 kg-os adaggal. Három darab RV 1,5 jelzésű magyarországi gyártmányú nyesedékaprító gépünk (venyigezúzőnk) van, amelyek nagy emberi megerőltetést kívánó munkától mentettek meg bennünket. A felaprított nyesedék a földbe kerül és a talajerő utánpótlást segíti elő. Egy gép napi teljesítménye négy hektár, s így nincs a venyige összeszedésével, kocsira rakásával, elszállításával és elégetésével semmi gond. Előzőleg egy kultivátorhoz kötött betonoszloppal elegyengetjük a talajt. A gép kukoricakóró, dohányszár, napraforgószár aprítására is alkalmas. A kórót, a növényszárat vagy a venyigét a gép késekkel szedi fel a talajról. Gyümölcsösünk 25 hektáros részében idén ugyancsak ezzel a géppel aprítottuk fel a gallyakat. Csupán a 6 cm-nél vastagabb gallyakat távolítottuk el a gép munkába-A Trsticei (Nádszegi) Efsz küldöttei figyelmesen hallgatták a beszámolókat. tfoto; T. D.J Varga józsef elvtárs. állítása előtt a sorközökből. A gép használatakor probléma csak az, hogy a vágókések egy idényben elhasználódnak, ezért a gépeket kereskedelmünknek pótalkatrészekkel együtt, főleg pótkésekkel együtt kellene megvásárolnia. Az Egerbén gyártott NAF 1.2 jelzésű nvesedékaprító gépet is láttuk már munka közben, és mondhatom, hogy tökéletes munkát végez a szőlőben, mert a barázdából is kiszedi a venyigét, azonban az ára az előző géphez viszonyítva 10 ezer forinttal drágább. Mi, a nálunk használt gépeket 10 500 koronáért kaptuk darabonként. A jövőben valószínűleg szükségünk lesz a szőlőszüretelő kombájnra, ezért Balatonbogláron megtekintettük két típus működését. A gép hiányossága, hogy a magas vezeték oszlopa előtt és után néhány fürtöt a gyűjtőasztal a tőkén hagy. Ezt a hiányosságot a jövőben úgy oldják meg, hogy az oszlopok' közelében nem hagynak majd termőrészt. Az oszlopok érintésével szüreteléskor a műanyagforgótárcsák gyorsan elkopnak, s kicserélésre szorulnak. Egyébként a gép teljesítménye napi 4 hektár szőlő leszüretelése, ami körülbelül 100 munkaerő teljesítményének felel meg. Ezeket a rázó módszerrel dolgozó gépeket különböző fajtákon próbálták ki, s a következőkben a szőlőtelepítést aszerint, végzik majd, hogy melyek á gépi betakarításra legalkalmasabb szőlőfajták, a gazdaságosság és a lehető legkisebb veszteség szemmeltartásával, miközben a beérés ideje is számottevő tényező. A jövőben 10—12 százalékos betakarítási veszteséggel számolnak, amely pillanatnyilag még magas. A szőlőbetakarító kombájn minden kétséget kizáróan nálunk Is a közeljövő elterjedt gépi eszközévé válik, mert kezdeti hibáit minden bizonnyal eltávolítják. így volt ez a gabonakombájn esetében is. Egyébként a Szabad Földműves ezen harmadik találkozóját is igen hasznosnak tartom, mivel a szakelőadások és az egymás közti tapasztalatcsere nagyban hozzájárul szőlészetünk további hathatós fejlődéséhez. 1. szám 1974 Január Szerkesztőségünk rendezésében 1973. december 7—8-án kétnapos találkozóra jött össze Dél-Szlovákia 57 mezőgazdasági nagyüzemének 95 szőlészeti szakembere a Veľký Krtiš-i járáshoz tartozó Cebovcei Efsz üzemi klubjában. A találkozón értékes előadásokat tartottak a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos dolgozói, majd az előadást a szőlészeti szakemberek tapasztalatcseréje követte. Lapunk Kertészet című szakmellékletének ebben a számában — teljes terjedelemben — közöljük Vanek Gáspár mérnöknek, a tudományok kandidátusának „A szőlő növényvédelme és a tőkepusztulás oka“, valamint Jozef Mrva mérnöknek a tudományok kandidátusának „A szőlőtőke tápanyagellátása- című előadását. Továbbá esetenként teljes terjedelemben, még más esetekben kivonatosan — az elhangzott vitafelszólalások egy részét. Az ebből a számból kimaradt felszólalásokat szakmellékletünk februári számában közöljük. A szőlő növényvédelme és a tökepusztulás oka A növényvédelem általában a növénytermesztés egyik legfontosabb ágazata. Ügy tűnik, hogy ez a szabály évről évre igazabbá válik. Ma már el sem képzelünk egy termelési ágazatot, amelyben a növényvédelen nélkül egyáltalán termést el lehetne érni. A szőlő, mint a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság egyik intenzív terméke, tipikus példa erre. A termőterület nagy része pusztult ki a filoxérától, későbben pedig a peronoszpóra károsította a szőlőt. Jelenleg ilyen epidémiái méretekben nem igen képes egy-egy kórokozó (patogén) elterjedni, de az általuk okozott károk gyakran óriási méreteket öltenek. A terméshozamból aránylag sokat elpusztítanak, s ezt gyakran a termelő nem is veszi észre, mert a tápanyag ellátás, az agrotechnika, a gépesítés stb. olyan fokon áll, hogy a betegségek ellenére is nagy termésátlagot érnek el. Tehát igyekezzünk a növényvédelemre kissé olyan szemszögből tekinteni, ami megfelel a mai követelményeknek. Nemrégiben egészen egyszerű volt a dolog, mert ha az egészséges, jó kondícióban levő növényt valamelyik kórokozó megtámadta, azt kellő időben szakszerű permetezéssel megvédhettük s a növény ismét magához tért. Figyeljük meg a mostani helyzetet. A peszticídák választéka évről évre bővül, s a peronoszpórán kívül már a lisztharmatra, sőt a szürkepenészre is vannak nagyon hatásos vegyszerek. Mégis olyan a helyzet, hogy az egyik évben a peronoszpőra, a másikban a lisztharmat, vagy a rothadás szegi a kedvünket, sőt az utóbbi években, legmarkánsabban talán az idén, a tőkék részbeni, illetve teljes elhalása jelentkezett szinte epidémikus méretekben. Jogosan kérdezzük, hol a hiba, s gyakran a növényvédelmet vezető vagy a szőlőtermesztést irányító szakembert vonják felelősségre azzal, hogy nem tett meg mindent a termés megmentése érdekében. Pedig az felhasználta a rendelkezésre álló legjobb vegyszereket és technikát. Szeretnék itt figyelmeztetni egy érdekes szempontra. Régebben a szőlőt sűrű sorokban Vanek Gáspár mérnök, CSc. (Foto: T. D.j termesztettük, a talajt istállótrágyával javítottuk, s elégedettek voltunk a 25—30 mázsás hektárhozammal. Így egy tőke 0,3—0,6 kg átlagos termést adott. Jiíajd átépítettük a szőlőinket, közép- és magasművelési módra, a sortávolságot 2— 3 méterre vagy annál is nagyobbra szélesítettük, hogy a korszerű termelési módszerekkel, a tápanyagellátással, a gépesítéssel stb. minél nagyobb hozamot érhessünk «1. Ez mind helyes, enélkül nem is lehet korszerű szőlőtermesztést elképzelni. De nézzük az érem másik oldalát is. Vizsgáljuk meg, hogy egy szőlőtőke milyen körülmények között hoz nagy termést. Elsősorban is a tápanyagellátás nem optimális. Sok termelő nem tartja be a normákat, amelyek alapján biztosíthatná a tápanyag-utánpótlást, s még nagyobb hiba, ha a szőlő telepítése előtt nem egészíti ki a tápanyagszükségletet kellő fokra. Sokan azonban a másik végletbe esnek, és tűltrágyázzák szőlőjüket — egyoldalúan nitrogénnel, vagy kálival és foszforral. Ezáltal különféle (Folytatás a 2. oldalon.) , Az értekezlet részvevőinek egyik csoportja
