Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-29 / 52. szám
1Я73. december 29. .SZÖVETSÉGI SZEMLE .13 Az öntözés fejlesztése, s az öntözött területek agronómia! problematikája Ukrajnában A növények öntözéses termesztésének Ukrajnában nagy hagyománya van. Annak idején Lenin az öntözésnek ugyancsak nagyjelentöséget tulajdonított. A forradalom előtt az ezzel kapcsolatos nézeteit így fejtette ki: „Az öntözés nagyon fontos a mezőgazdasági termelésben, ugyanis fellendítheti a termelést és előfutára lehet a szocializmust szilárdító tényezőknek“. A háború utáni években az öntözés fejlesztése kissé visszamaradt. Mindamellett napjainkig mégis 960 ezer hektárt öntöznek Ukrajnában. A XXIV. pártkongresszus határozata értelmében a népgazdaság fejlesztése érdekében Ukrajnában 1975-ig 1,55 millió hektár területet kell öntözhetóvé varázsolni. A sikeres öntözéses gazdálkodáshoz nagyon ideálisak a körülmények. A Fekete-tengertől az Azovi tengerig óriás zöld sztyepe terül el. Itt az átlagos csapadékmenynyiség csupán 345 mm, s ennek nagyobbik hányada az erősen tűző nap hatására elpárolog. Ennél fogva a legnagyobb öntözőrendszerek építése éppen erre a vidékre összpontosul. Az 1959—1965-ös években itt építették fel a krasznoznameszki 63 ezer hektáros és az inguleci ugyancsak 60 ezer hektáros öntözőrendszert. Ugyanakkor elkezdték építeni a továbbiakat is, amelyek az eddigi rendszereket mintegy összekötik. Az észak krupszki óriás kanális vize 65 ezer hektár öntözésére elegendő. A kachovszki öntözőrendszer pedig 370 ezer hektárt lát el életet adó vízzel. nyoktól függően. A városok körüli vidékeken répatermesztássel (ilyen az inguleci öntözőrendszer) foglalkoznak. Nagy konzervgyárak környékén pedig zöldséget és gyümölcsöt, míg a tárolási területeken gabonát és takarmányt termesztenek. A Fekete-tengerhez közel eső területeken nagyban termelik a rizst. Az öntözés nagyban megváltoztatta a vetésterületek összetételét is. A legutóbbi évek során az öntözhető földemódosították az arányt. Csökkentették például a kukorica és a hüvelyesek területét és bővítették a búzáét, a rizsét és a tavaszi árpáét. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS FELADATA Az öntözéses gazdálkodás adta lehetőségek céltudatos kihasználása fenéikül! kukorica hozama 20 mázsa volt hektáronként, öntözéssel pedig 75 mázsát értek el. Az öntözött lucerna például 146 mázsa szénát adott hektáronként, öntözés nélkül csak 29,9 mázsát termett. A köztes termelés öntözés nélkül szinte lehetetlen, öntözéssel azonban 450 mázsa zöldtömeget értek el hektáronként. elenleg Ukrajna öntözéses növénytermesztésében olyan intézkedések kidolgozásán munkálkodnak a kutatók, hogy a gazdaságokban a közeljövőben búzából 70, kukoricából 100, silókukoricából 700, lucerna szénából 140, kapástakarmányokból 1000, cukorrépából 600, szójából pedig legalább 30 mázsás hektárhozamot érhessenek el. Ehhez nagyban hozzájárulnak Ukrajnában az öntözés lehetőségeihez kiválasztott és kinemesített fajták és hibridek. Az őszi búza ismert fajtáiból ott az Auróra, a Kaukaz, a Bezosztája és az Odeszkája 51-es fajta ad jó hozamot. Az intézet dolgozói jó sikerrel nemesítették ki a Tavria és a Csenoínorec elnevezésű kukorica hibrideket, a Cherszonszká 1—7 lucernafajtákat és a Cherszonszká 2—4-es szójafajtákat, amelyeket Dél-Ukrajnában jó eredménnyel termeszthetnek. A komplex agrotechnikai feladatok közül nagy figyelmet fordítanak az öntözött talajok szakszerű megmunkálására. Az agrofizikai ismeretek te-Figyelemmel kisérik az optimális öntözővíz mennyiséget meghatározó tényezőket és az öntözés időpontját stb. Az intézetben kifejlesztettek egy módszert a teljes vízszükséglet, az öntözési rezsim szabályozására, ami a hőmérsékleten és a páratartalmon alapszik. Ennek célja a növény teljes vízszükségletének a meghatározása a kipárolgás mérése, a növény fejlődésének a kezdetétől a <eljes beárnyékoltságig. Az intézet dolgozói kidolgozták a vízszükséglet megállapításának a fiziológiai mutatóit is. A módszer a növény vízfelszívó képességén és a növénysejtnedv koncentrálódásának a mérésén alapszik. Az Ukrajnai Öntözéses Mezőgazdasági Kutatóintézetben végzett munka problémaköre nagyon változatos. A megoldáson több mint 200 kutató dolgozik. Eredményeik az egész Szovjetunióban és világszerte is ismertek. Évente a hazai és a külföldi szakemberek nagy csoportja látogat az intézetbe, hogy megismerkedjen az ottani eredményekkel, s átvehesse az értékes tapasztalatokat. Ezek közé tartozik a Bratislavai Ontözőgazdasági Kutatóintézet is, melynek munkaközössége a műit évben együttműködési MEGVÁLTOZOTT A GAZDÁLKODÁS RENDSZERE Idén a Kolosz kombájn remekelt az intézet gabonatábláin. ken nagyobb mértékben gabonafélé- A nagy öntözőrendszerek létesítő- két és évelő takarmányokat termeszsével megváltozott a termőterületek tenek. Ilyenformán a gabonafélék te-A cherzonl intézet központi épülete. kihasználásának a lehetősége. Az öntözött területeket meghatározott termelési zónákba sorolták az ipari központok közelségétől és a talajviszorülete ötszörösére (40,9 ezerről 208,8 ezer hektárra bővült. A takarmánytermő területek pedig 100 százalékkal bővültek). A szemeseken belül is kintetében nagy feladat hárul a komplex agronómiái intézkedésekre, amelyek elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján jutnak kifejezésre. A víz jól hat egy-egy növény termékenységére. Ennél fogva a talajt úgy kell igénybe venni, hogy öntözéssel termékenysége mindjobban javuljon. A tudományos kisérletezés szerepét Ukrajnában a „Vörös Zászló“ érdemrenddel kitüntetett Cherszoni Öntözési Kutatóintézet látja el. Megalapításától 1956-tól — főleg agronómiái irányzatú feladatokat kutat. Az intézet eredményei bizonyítják, hogy Ukrajnában nagyon célszerű a hoszszabb vegetációs idejű növények termesztése. Ezek közé tartozik a kukorica, a lucerna, a takarmányrépa, a cukorrépa, a rizs és a szója. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a korán érő növényeknek is. A zöldtakarmányoknak, az őszi búzának, az őszi rozsnak, a korai zöldségnek, a burgonyának stb., melyek után kukoricát, borsó-zabos keveréket, vagy nyári burgonyát termeszthetnek. Ez lehetővé teszi ugyanarról a területről két-három termés betakarítását is egy esztendőben. A kísérletek épp úgy, mint a kolhozok és a szovhozok termelési eredményei jól bizonyítják, hogy az öntözéssel 3—4-szer jobbak a hozamok. Így például az őszi búza maximális hozama öntözés nélkül 27 mázsa volt hektáronként, ezzel szemben ma az öntözéses viszonyok között elérték az 54 mázsás hektárhozamot. Az öntözés Az Auróra búza jól vizsgázott az öntözés feltételei közt. rén elért eredmények alapján az öntözött talajok megművelésének a problémáját a vetésforgón belül egyes növényeken biológiai különlegességüktől függően figyelik. A nyert eredmények alapján Dél-Ukrajnában 28— 30 cm-es talajmunkálást végeznek. Mélyebben nem dolgozzák meg a talajt, noha a további mélyítéssel a hozamok javulhatnának. szerződést kötött a cherzoni intézettel. A jövőben tehát együtt dolgozzák fel az öntözési problématika több fontos feladatát. Ez az együttműködés mindkét intézetnek nagy segítséget nyújt az öntözéses termesztés eredményességének a bebizonyításában, [özet Rakován mérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója. Nagyon sikeres esztendő volt Az Idei gazdasági mérleg még nem készült el a Veiké Kapušany-i (nagykaposi) Vetőmagtermesztő Állami Gazdaságban, de az Ismeretek birtokában az eredményekről már véleményt mondhatunk. Capp István mérnök igazgató elmondta, hogy az őszi munkákkal idejében végeztek GABONÁBÓL REKORDTERMÉS A gazdaság növénytermesztési eredményei kiválóak. Búzából hektáronként például 51,45 mázsát értek el. A kerületi hektárhozam átlagát több mint 18 mázsával túlszárnyalták Nemrégen volt, hogy 18 mázsás átlagtermést értek el a kerületben, most ebben az állami gazdaságban a többlettermés ennyi. Az 50 mázsán felüli termésátlag már olyan eredmény, melyre újabb mázsákat rakni már nem könnyű. Nem kis fejtörést okoz a vezetőknek hogyan növeljék a további eredményeket. Az őszön vetett búzából jövőre a termés növekedését leginkább a fajtaválasztékból várják. Bővítették a Mlronovszkája és a Kaukaz fajták területét. A kukorica termesztésben ha nem Is érték el a rekordot, nem kell szégyenkezniük. Májusi morzsoltban hektáronként 50 mázsán felüli termésátlagot takarítottak be. A gabonához hasonlóan tehát a kukoricát is gépesítve termesztik. A gazdaságban a gabonafélék mellett a szántóföldi növénytermesztésben a fő helyet a pillangós takarmányok foglalják el. Lucernából hektáronként 70 mázsát takarítottak be, (szénából). A takarmánytermesztésben elsőnek a hozamok javítása számít. Ezt kell követnie a veszteségmentes betakarításnak és a takarmányok gazdaságos felhasználásának. E célok érdekében a pillangósok nagyobbik hányadát szenázsolták. A kaposi efsz takarmányszárítójában többezer mázsa takarmánylisztet készítettek. így kiküszöbölik a veszteségeket, s ezzel párhuzamosan jobb a takarmányok tartalma Is. A CSKP XIV. kongresszusának határozatát az állattenyésztésben maradéktalanul teljesítik. A tervezett évi 3210 mázsa hústermelést pár száz mázsával túlteljesítik, s a leszerződött 1 millió 330 ezer liter tejmennyiséget már túlteljesítették. Év végére más feladatokat is túlteljesítenek. Az állattenyésztés mindenképpen jövedelmező. Ezt a korszerű takarmányozással, a költségek csökkentésével, s a jó minőségű tej piaci értékesítésével érték el. A szarvasmarha hizlaláson kívül baromfihús termeléssel is foglalkoznak, mert nagyon jövedelmező. Az állami gazdaság útmutató lett az egy főre jutó termelési érték produkálásában. Az év tíz hónapja alatt az egy dolgozóra átszámított termelékenység értéke nem kevesebb mint 94 ezer korona, s évvégére elérik a 110 ezer koronát. Ebben nem kis része van a' munkaversenynek, a korszerű technológia kibontakozásának. Tíz év alatt a termelés volumene háromszorosára nőtt, — annak ellenére, hogy a munkaerő mennyisége 1,5-szeresével csökkent. A dolgozók átlagos havi keresete több mint 2500 korona. KORSZERŰSÍTIK a GÉPPARKOT V Idén előbbre jutottak a géppark felújításában is. Ezzel azt a célt követik, hogy mielőbb megszüntessék a felesleges kézimunkát és csökkentsék a költségeket, arányosan növeljék a terméshozamot. Ennek gyakorlati szervezője és megvalósítója Juraj Špontäk főgépesítő, aki nemcsak a lehetőségek kihasználásával, hanem önálló kezdeményezéssel is sokat tesz a gépesítés fejlesztésében. Sponták elvtárs elárulta, hogy a felújításra azért került sor, mert a gépi berendezések kisteljesítményűek, s a gyakori üzemzavar következtében távolról sem felelnek meg a kor követelményeinek. Céljuk tehát, hogy a soron levő ötéves terv végére egytípusú erőgépeket szerezzenek be. Ha a célkitűzés megvalósul, a megfiatalodott és egytípusból összeállítót géppark a jövőben nagyon jó alapot nyújt a termelékenység fokozására. FEJLESZTÉSI FELADATOK Az eredményes termelés és az önköltség csökkentés végett a múlt évhez képest mintegy 20 százalékkal javultak az eredmények. Az igazgató szavai szerint a társadalom fokozódó igényeihez mérten tovább javítják a termelékenységet. Ennek valóraváltása érdekében gyorsabb ütemben korszerűsítenek. Fokozottabb figyelmet fordítanak a szervezésre, az idő gazdaságos kihasználására, s a racionalizálásra. Elmondhatjuk, hogy ebben a gazdaságban valóban a párt célkitűzésének megfelelően termelnek. ILLÉS BERTALAN
