Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-11 / 32. szám

1973. augusztus 11. SZABAD FÖLDMŰVES 15 V\\\\\\\\\\\^\\\\\\\\\\\\\VVVX4V\\\\\\\\\V\\\\\\\^^^^ Pótalkatrészeket­­kooperációban Az egyre jobban fejlődő mező­­gazdasági műszaki bázis, az egyre több szakértelmet igénylő bonyo­lult géppark megköveteli, hogy a szolgáltatás is tökéletesebb, fölké­­szültebb, ütőképesebb legyen. Ez azonban szükségessé teszi, hogy az egymásra utalt vállalatok együtt­működése Is szorosabb, alaposabb legyen, s ez csak kooperációban lehetséges. Ján Slamiar, az Agrotechnika, n. v., pótalkatrész osztályának a vezetője ebben a tárgykörben rá­mutatott néhány problémára: ф Milyen alapon építi az Agro­technika a kooperációs kapcsola­tot? Mindenekelőtt a kölcsönös egyezményre alapozva, amelyet a Zbrojovka vezérigazgatósága kö­tött a gépállomások, valamint az állami mezőgépjavító üzemek ve­zérigazgatóságával Szlovákiában. Az együttműködést tehát kölcsönös szerződés szabályozza, körvona­lazva a kooperálás tárgykörét, vagyis a különféle gépek és eszkö­zök, valamint pótalkatrészek gyár­tását, beruházás jellegű szerelési munkák, garanciális és az azt kö­vető javítások végzését, kereske­delmi tevékenység kifejtését stb. Meg kell jegyeznem, hogy részünk­ről a kooperáció nem újszerű, in­kább folytatása a régebbi törekvé­seknek a társvállalatokkal való szorosabb együttműködésre. Ф Szűkítsük le a tárgykört a pótalkatrészekre. A’ A kölcsönös egyezményre ala­pozott szerződés kimondja, hogy a kereskedelmi hálózatból a gépállo­mások és a mezőgépjavító állami üzemek a pótalkatrészeket az ér­vényben levő nagykereskedelmi el­vek szerint kapják. A szállítást egész évre szóló gazdasági szerző­dés szabja meg. Ezzel szemben azok a pótalkatrészek, amelyeket a gépállomások gyártanak, kizáró­lagosan a mi kereskedelmi hálóza­tunkon keresztül kerülhetnek for­galombal О Hogyan realizálódik a koope­rációs viszony? Ak A már említettek alapján az Agrotechnika nemzeti vállalat évi szerződést köt a gépállomásokkal és az állami mezőgépjavító üze­mekkel. Jelenleg a szerződés mint­egy 50 millió korona értéket kép­visel. A gazdasági szerződések fel­tételezik a lehető leggyorsabb pót­alkatrész-ellátást. Ezért a javító­üzemek benyújtják a pótalkatré­szekre vonatkozó specifikus igé­nyeiket is, ami mintegy tízmillió koronával több a vázolt összegnél. A többlet olyan pótalkatrészekből tevődik össze, amelyeknek beszer­zése Szlovákiában szinte megold­hatatlan. A legnagyobb pótalkat­rész-hiány az első unifikált cso­portba tartozó traktorok motorjai­nál és a Zetor Super 50-es trak­torokhoz való egyes alkatrészeknél mutatkozik. Ezekből a pótalkatré­­székből a múlt évek valóságos fo­gyasztásához képest jelenleg sok­szorosan több az igénylés. Ez az állapot aránylag elég huzamos ide­je tart, mert nem kielégítő a gyár­tó-kapacitás. ф Az Agrotechnika más megol­dást is keres? A Természetesen. A pótalkatré­szek beszerzésére a vázoltakon kívül külföldről történő behozatal­ra, valamint a hazai üzemekben való gyártásra is törekszünk. Azon­ban az alapelv az, hogy az ellátást a Zbrojovka szakosított raktára biztosítsa. Annak ellenére gyakran előfordul, hogy a raktár nem ké­pes a kért pótalkatrészek kivánt mennyiségben történő szállítására s ilyenkor megoldást kell találni. Ha kisebb tételről van szó, ak­kor egyezményt kötünk valamelyik kisegítő pótalkatrész-gyártó üzem­mel. Ezt a műveletet az Agrotech­nika bonyolítja le, ha azonban na­gyobb tétel kell, és hosszabb időre szóló társviszonyről van szó, akkor a szakosított raktár a kisegítő pót­alkatrész-gyártóval hosszabb lejá­ratú szerződést köt. # Említhetne erre vonatkozóan konkrét eseteket? A Például a múlt és az előtte való évben a Zetor Super 50-es kerekes traktorokhoz nem volt ele­gendő féltengely. A problémát úgy oldottuk meg, hogy beszereztük a nyersanyagot, s a- megmunkálását a Nové Mesto nad Váhom-i gépál­lomásra bíztuk. Mivel jelepleg ha­sonló nyersanyag beszerzése lehe­tetlen, kész féltengelyeket impor­tálunk a Magyar Népköztársaság­ból. Vagy egy másik eset. Az E— 280-as tipusú önjáró szecskavágót gyártó vállalat nem szállít kellő mennyiségű hozzávaló pótkést. E- zért kisegítő üzemre bíztuk a szó­­banforgó kések gyártását. A mun­kát a Považská Teplá-i szövetkezet szívesen vállalta. Olyan mennyi­ségben gyártja, hogy fedezhessük a szlovákiai szükségletet. Ha a kö­vetkező években is hiány lesz be­lőle, úgy a szakosított raktárnak javasoljuk, hogy kössön hosszúle­járatú szerződést ezzel a szövetke­zettel a gyártásra. Jelenleg Szlová­kiában ilyen tipusú szecskavágó meglehetősen kevés van, de a jö­vőben feltételezhetően több ilyen hasznos gép érkezik Szlovákiába, ezért jól fel kell készülnünk, hogy a hozzávaló kés ne legyen hiány­cikk. Persze merem remélni, az ön­járó szecskavágó gyártója is tuda­tosítja, hogy a több géphez több pótalkatrész kell, és a jövőben nem okoz nehézséget, hanem ellát bennünket kellő mennyiségű pót­­alkatrésszel. A múltban az ékszíja­kat elég nagy probléma volt besze­rezni. Ezért gyártásában kisegített bennünket a ružomberoki Fatran szövetkezeti vállalat, továbbá a bratislavai Matador nemzeti vál­lalat. Természetesen hasonló ese­tek voltak és feltételezhetően a jö­vőben is előfordulnak a kölcsönös kooperációs szerződések megköté­se után is. Ezzel azt akarom mon­dani, hogy bennünket nemcsak az alapelvekben lefektetettek érde­kelnek, hanem többek közt az is, hogyan segíthetnénk a legjobban partnereinket, s ehhez minden le­hetőséget megragadunk, ami nem mindig megy gördülékenyen. Ф Tehát a kooperáció problé­mákkal is járhat? A Ami igaz, az igaz. Problémába ütközik például a félkészáruk, az öntvények és egyes eszközök be­szerzése. További probléma az ár­­reláció. A kisegítő vállalatok ár­­kalkulációjának a kidolgozásánál sokszor kiderül, hogy az általuk gyártott pótalkatrész költsége na­gyobb, mint a nagykereskedelem­ben érvényben levő árak. Ilyenkor keletkeznek aztán a problémák. Kisebb tétel esetén a különbözet minket terhel; nagyobb tétel ese­tén azonban a problémát külön kell megoldani. Ha külföldi im­portról van szó, az nem jár problé­mával, mert Ilyen esetben szabad áron szerezhetjük be a szükséges pótalkatrészeket. ф Mi várható a jövőben? A A pótalkatrész-ellátás terén arra törekszünk, hogy a külföldi import-gépekhez is idehaza gyárt­suk a pótalkatrészek jelentékeny hányadát. A pótalkatrészek gyártá­sa évente mintegy ötven millió ko­rona értékre becsülhető. Feltéte­lezhető, hogy a műszaki fejlődés a jövőben még erőteljesebb lesz, ezért számolni kell a Zbrojovka, a gépállomások és az állami me­zőgépjavító üzemek közti szoro­sabb együttműködésre Szlovákiá­ban, de támaszkodni kell a kisegí­tő pótalkatrészt gyártó üzemek munkájára is. Egyszóval, ha telje­síteni akarjuk azokat a feladato­kat, amelyeket vállalatunk számá­ra a CSKP XIV. kongresszusa kitű­zött, minden lehetőséget meg kell ragadnunk. A kooperációs viszony számunkra ebben jelentős segítsé­get nyújthat. (hai) 4X4XV4X44X4XXXX44XXX4XXXXX>->^V4XVX'XXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXVvXXXXXXXXXXXXXXX\X4XXXXXXXXXVX\XXXXXXXXXX\XXXXX\XXXXXVXXXXXX>XXXXVX' Példás sertés* gondozó Ambrus János bácsi, a pri­­betat J perbet el) szövetkezet­ben a közös gazdaság meg­alakulása óta dolgozik. Kez­detben több munkaszakaszon foglalkoztatták, azonban leg­szívesebben a lovak körül szorgoskodott. Amikor visz­­szapergeti a múltat, felele­veníti, hogy nemegyszer a munkáért járó bért sem kap­hatta meg, azonban az öntu­datos kommunista bízott a jobb eredménnyel biztató jö­vőben. Erezte, tudta, hogy eljön a fölemelkedés ideje is. Jelenleg a kocáknál dolgo­zik. Ezen a munkaszakaszon már tizenegy év van mögöt­te. A gondjaira bízott har­minc kocát, s a 80—120 kis­malacot sajátjaként gondoz­ta. Ezt bizonyítják jó ered­ményei is. Az évi terv 16 kismalac elválasztását írja elő kocánként, s János bácsi a kitűzött feladatot igyek­szik teljesíteni. Az első fél­évben sikerült elérnie a ter­vezett mennyiséget s mint mondta, minden remény megvan arra, hogy a tervet túlteljesítse. A választott malacokat a Calovot INagy­­megyeri) Nagy hizlaldának húsz kilogrammos átlagsúly­­ban adják el, s ez nem kö­zömbös a dolgozók számára, mert az értékesített malacok után kapják a fizetést. János bácsi havi jövedelme 1700— 1800 korona közt váltakozik. Elégedett a keresettel, mert abból emberhez méltó mó­don élhet. Már csak néhány hónap választja el öt a jól megér­demelt nyugdíjtól, vagyis a pihenéstől, melyet nagyon megérdemelne, de úgy mér­legeli, hogy talán tnégis a közösben marad. Jól bírja a munkát, s őszintén szólva, nehéz megválnia a sertések­től. Pedig ennyi állat gondo­zása, etetése nem éppen könnyű, mert minden mun­kát kézierővel kell végeznie. János bácsi népszerűségét becsületes munkával vívta ki. Munkatársain kívül a szövetkezet vezetőt is meg­becsüléssel, tisztelettel be­szélnek róla. Eredményes félév volt Magunk mögött hagytuk az év első hat hónapját. A me­zőgazdasági üzemekben lázas kiértékelések folynak. Kí­váncsiak, hogyan termeltek az első félévben. Vessünk egy pillantást a Dunajská Streda-i (dunaszer­­dahelyi) szövetkezetre, melynek természeti adottságai jó feltételt nyújtanak az okszerű gazdálkodásra. Az első félévi eredményeiből Csonga Ernő, a szövetkezet köz­gazdásza adott fölvilágosltást. Elmondta, hogy a növény­­termesztésből származó bevételek terve 705 ezer koronát irányzott elő. Ebből a zöldségfélék értékesítése 480 ezer korona, ám ezt az összeget 170 ezer koronával sikerült túlszárnyalniuk. A tizenegy hektáros zöldségkertészetben nagyon jó termés és értékesítési kilátás mutatkozik. Idén egymillió korona bevételt terveznek erről a területről, azonban előreláthatólag kétszáz-háromszázezer koronával túltel­jesíthetik a pénzügyi tervet, mert hektáronként száz­százhúszezer korona jövedelemre van kilátás. Az állattenyésztés szakaszán is szép sikereket köny­velhetnek el. Elismerést érdemelnek a tejtermelés dol­gozói, akik a tervezett 9,5 liter helyett 11,8 litert értek el tehenenként. így a 206 tehéntől a félévi tervet jóval túlszárnyalták s a tejeladást május végéig a tervezettnél 23 ezer literrel túlszárnyalták. Az első félévre tejből a bevételi terv 768 ezer koronát irányzott elő, s május vé­géig 823 ezer koronát sikerült elérni. Ezt a pontos, szak­szerű takarmányozásnak, s az állatgondozók szorgalmas munkájának köszönhetik. A hizlaldában is jó eredményeket értek el. A sertések tervezett napi 60 dekagrammos súlygyarapodása helyett 62 dekagrammot értek el hízónként, s a marhahizlaldá­ban 1,04 kg naponta darabonként az átlagos súlygyara­podás. Az első öt hónapban 130 kocától 1134 malacot vá­lasztottak el, tehát egy anya 8,7 malacot ellett. A húseladás terén is szépek az eredmények. Az elmúlt hat hónapban 2404 mázsa húst adtak el, tehát 428 má­zsával többet, mint eredetileg tervezték. KRASCSENVICS GÉZA Egy szövetkezeti vállalat eredményei Országszerte, többek közt a levicei (lévai) járásban is jó példa van arra, milyen nagy segítség az összefogás az olyan igényes feladatok teljesíté­sénél, mint amilyeneket a CSKP XIV. kongresszusa kitűzött a mezőgazda­sági üzemek számára. Levicén a város peremén tizenhét szövetkezet és négy állami gazdaság együttműködésével felépült az impo­záns Szövetkezeti Baromfitenyésztő Vállalat telepe. Itt 112 ezer tojót és 86 ezer csirkét tarthatnak s közel 20 millió 400 ezer tojást és 52 vagon ba­romfihúst termelhetnek évente. Ezzel a kapacitással a vállalat telepének a dolgozói a járás baromfihús termelé­sének tíz, tojás árutermelési tervének pedig 63 százalékát adják. A múlt esztendőben a tojástermelés tervét 3 millió 700 ezerrel teljesítették túl. A baromfiállomány 148 500, azaz nyolcezerrel több a tervezettnél. Egy tojótól 250 tojást érnek el. Ezt az ered­ményt akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk, hogy néhol a szövetkezetek­ben a tojástermelést akkor is sikeres­nek tartják, ha 120 tojást érnek el agy tojótól évente. Közös erőfeszítéssel olyan termelési módszerek bevezeté­sét és olyan technika kihasználását tették lehetővé, ami egy szövetkezet­ben vagy állami gazdaságban szinte lehetetlen lenne. Ilyen például a szá­rítóberendezés, mely 348 vagon szé­naliszt készítését teszi lehetővé. Ez a szárító az aratási időszakban nagy­ban hozzájárul a járás gabonaszárí­tási gondjainak az enyhítéséhez. Mind­ez amit itt felsoroltunk, arra enged következtetni, hogy az összefogásból származó munka megérdemelt haszon­nal jár. A vállalat tagjai között éven­te közel egymillió korona hasznot osztanak el. Feltételezhető, hogy a vállalat termékei a jövőben még kere­settebbek lesznek. A tenyésztőtelep közelében most építik az új nagyka­pacitású feldolgozó kombinátot, ahol baromfihúst dolgozhatnak fel. N. POVAŽSKÍ Teljesítik a feladatot! Mezőgazdaságunkban a tejtermelés a legigényesebb feladatok közé tar­tozik. Ez a fontos termék a csecsemőkortól az aggastyán korig mindenki­nek fontos tápláléka. A Král. Chlmec-1 (Királyhelmeci) Tejfeldolgozó Üzem­hez tartozó szövetkezetek közül a tej értékesítése tekintetében a legjobb eredményt a Vojkai (Vékei) Efsz érte el. Eladási tervét az első félévben 125 százalékra teljesítette. A tervezett 119 700 helyett 137 603 liter tejet ér­tékesített. Ezzel a negyedik kooperációs körzetben kivívta az első helyet, s ezért 1000 korona jutalmat kapott. Jól teljesítették a tejeladással kapcsolatos feladataikat a leleszi és a Malý Horeš-i (kisgórési), a bolyt, a Malé Trakany-1 (kistárkányi), Velký Kamenec-i (nagykövesdi) és más szövetkezetek. Azonban a solniőkal és a szentesi gazdaságok csak 87 százalékra teljesítették a tejeladás féléves ter­vét. P. Ľ. TUDNIVALÓK Az egyik legelterjedtebb gomba, s egész sor növény és gyümölcs káro­sító ja a szürkepenész. A szőlőnél a megbetegedés feltétele a nagy ned­vesség. Ez a gomba a hajtásrendsze­ren ritka vendég, de előfordulhat pél­dául erős peronoszpóra után, esős időjárásban. Ennek ellenére a szőlő­bogyók gyakori „látogatója“. A bo­gyókra azonban hasznos hatással is lehet, ha a zsendülés idején jelentke­zik, s az időjárás nem túlságosan nedves. Ilyenkor a gomba egyes savak és cseranyagok bomlásán vesz részt, s fgy meggyorsítja a beérést, és fo­kozza a cukortartalmat. Ha azonban az érés idején nagy a nedvesség, gya­kori az eső, két hét alatt a termés fe­lét is megsemmisftheti. A bogyók a megbetegedés során összezsugorod­nak, megbámulnák, s könnyen elhul­lanak. Az erősen megtámadott bogyót szürke vagy kékesszürke behuzat bo­rítja. Belsejében nem kívánt kémiai változások mennek végbe, s ezáltal romlik a must arómája és íze. Később az erősen megtámadott bogyók telje­sen kiszáradnak. A szürkepenész terjedését nagyon elősegítik a rovarok vagy a jégzápor által okozott sérülések, mert ezeken keresztül a gomba könnyen behatol a bogyók belsejébe. A szürkepenész okozta megbetege­dés ellen ma már egész sor e célra kifejlesztett és gyártott gombaölőszer áll rendelkezésünkre. Ilyen például a Bayer cég által gyártott Euparén vagy a BASF cég által gyártott Polyram ultra. Az Euparént 0,25 százalékos, a Polyram ultrát 0,2 százalékos permet­­lében alkalmazzák. Az Euparén hatása a lisztharmat és a peronoszpóra ellen is jelentős. A bratislavai CHZJD nemzeti válla­lat terméke a Heryl 80 hazánkban csak a földieper szürkepenésze ellen engedélyezett szer. Más rendszerbeli (a növények rendszereibe kerülő és ezáltal haté) szerek a Du Pont cég Benlate nevű gyártmánya vagy a BASF cég 3400 F jelzésű készítménye. Alkalmazásuk 0,075 százalékos per­­mellében ajánlatos. A szőlőbogyó zsugorodását és pené­szedését fiziológiai zavarok is okoz­hatják. Ilyen eset például a szárbé­nulás, amit az esős és forró nyári idő­járás gyakori váltakozása idéz elő. A szőlőszór a szélsőséges körülmé­nyek során megbénul, elhal s ezáltal megszakad a bogyókba való növény­­nedv-áramiás. Az elhalt szárakban a bogyók éretlenek maradnak, s rende­sen a szürkepenész áldozataként el­pusztulnak. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a szárbénulás oka a szélsőséges időjárások váltakozása során beállott kálium, kalcium és magnézium meg­változott és nem kielégítő arányú fel­szívódása. Külföldön eredményesen próbálkoztak 0,5 százalékos magné­zium- és kalciumklorid permetezéssel, s ennek eredményeként cukortarta­lom-emelkedésről is beszámolnak. En­nek ellenére a probléma még mindig nem egészen megoldott. Megfigyelések szerint a humuszos és a természetes trágyával kezelt ta­lajon a szárbénulás ritkán fordul elő, s ez érthető is, mert a humuszban gazdag talaj a túl meleg és a túl ned­ves időjárások változásának követ­kezményeire lassabban reagál. MEGYESI SÁNDOR, vegyészmérnök Versenyeznek A zbrojníkyi (fegyvernek!) szövet­kezet állattenyésztésének dolgozói versenyeznek a jobb eredmények el­éréséért. Ennek köszönhető, hogy az első félévben figyelemre méltó ered­ményeket értek el. A fejők közül az első helyet Nagy Vilmos szerezte meg, aki a tervezett harmincezer helyett 36 813 liter tejet fejt a rábízott tehenektől. Az egy te­hénre jutó napi tejátlag nála 9,38 liter volt. A második helyet Kulik András vívta ki, aki félévi tervét 5607 literrel szárnyalta túl. A rábízott tehenek na­pi tejátlaga 8,92 liter volt. A harma­dik helyen Stefan Sulan végzett, aki a tervezett 29 500 helyett 34 208 liter tejet termelt a rábízott tehenektől. Egy tehén átlagában naponta 8,69 li­tert ért el. A fejők közül még szép eredményt ért el Jozef Kvasník, Šte­fan Garaj, Mikuláš Mištík, Ján Mo­ravský, Szeiler Sándor, Ondrej Kubíni, Ondrej Bálint és Štefan Giebrovský. Tervüket valamennyien szépen túl­szárnyalták. összüzemt átlagban ä tervezett 320 ezer helyett összesen 380103 liter tejet termeltek, s félévi “tervüket 118,8 százalékra teljesítették. A kocák gondozói is szép eredmé­nyeket értek el. Pavol Sluka, a ter­vezett 302 malac helyett 379-et válasz­tott el. Egy-egy kocától átlagosan 10,24 malacot ért el az első félévben, s ezzel megszerezte az első helyet. A második Zsova János, aki a terve­zett 260 malac helyett 297-et válasz­tott el, s egy anyától átlagosan 8,48 malacot ért el. Berecz Gyula a har­madik helyen 23 malaccal választott el többet a tervezettnél, s egy anyá­tól 8,08 malacot ért el. Hárman a ter­vezett 822 malac helyett 959 darabot biztosítottak a szövetkezetnek, össz­­üzemi átlagban 8,96 malacot értek el. Tervüket 16,6 százalékkal túlszárnyal­ták. Aránylag jó eredményt értek el a marhahizlalásban is. .V ERESS VILMOS a szürkepenészről és a szárbénulásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents