Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-11 / 32. szám

ft mindennapi munka mellett.. landi fehéret a legkifizetődőbb tartani, mivel a fiókák a fent említett fajtánál rövidebb idő alatt érik el a leadáshoz szük­séges 2,60 kilogrammot. A jövő­ben ezért az újzélandi fajtát akarja tovább tenyészteni. Ter­mészetesen egy anyától nyolc nynlfiókánál többet nem választ el. A Kasztorex fajtát prém­jéért tenyészti. Eddig a Du­najská Streda-i járásban ez a fajta fehér hollónak számít. Annyiban hátrányos viszont a tenyésztése, hogy egész éven át kell tartani, mivel csupán a ja­nuárban, illetve februárban le­vágott nyúlnak lehet a bőrét feldolgozni. A beszélgetés során ifj. Bu­­csuházy Lajos még elmondotta, hogy a mindennapi munka mel­lett a nyúltenyésztés nagyon jó kikapcsolódást jelent számára, jövőre édesapját is nyugdíjaz­zák — akinek foglalkozása pék és a kemence mellett dolgozik — így közösen majd még lelki­­ismeretesebben gondozhatják a házinyulakat., Hiszen a hobby csak akkor jelenthet örömet, ha azt nem a haszon érdekében, hanem valóban kedvtelésből csináljuk. ÖVÄRY PÉTER A baromfiudvarhoz vezető keskeny utacska két oldalán szirmukat hullatták a rózsabok­rok. Az udvarban „L“ alakban nyúlólak sorakoztak. A ketre­cekben példás rend uralkodott, látszott, hogy hozzáértő kezek gondozzák a tapsifüleseket. Ifjú Bucsuházy Lajos, a Du­najská Streda-i (dunaszerdahe­­lyi) Járási Iparvállalat Šamo­­rínban (Somorján) levő motor­tekercselő műhelyének vezető­je. Amikor felkerestem, a ma­gas, jó megjelenésű fiatalember kérdéseimre szívesen válaszolt. Többek között elmondta, hogy már gyermekkora óta foglalko­zik nyúltenyésztéssel. A Szlová­kiai Kisállattenyésztők Szövet­sége šamoríni alapszervezeté­nek 1968-tól tagja, jelenleg az újzélandi fehér, a nagy csin­csilla, a bécsi fehér és a kasz­torex fajta, törzskönyvezett nyulakat tenyészti. Az alapszervezet elnöke, Plakinger elvtárs mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagok sikeres munkát végez­hessenek. Így időben biztosítva van számukra a nyúltáp és a nyulak felvásárlása körül sin­csen különösebb nehézség. A nitrai (nyitrai) BRANKO felvá-5Z LOVAkCI AI KISAUAITENYESZIÖK jZőv£T5E6tNEK Életéből } Nagy csincsilla. sárló üzem havonta elviszi a leadásra szánt süldőket, s élő­súlyban kilogrammonként tizen­öt koronát fizet. —k— Ä fiatal kisállattenyésztő éve­ken át a nagycsincsilla tenyész­tésével foglalkozott. Tapaszta­latai szerint jelenleg az újzé-I» ♦♦♦ ♦$» ♦♦♦ «J« ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦$* ♦$» «$♦ «$♦ *** *** ♦♦♦ ♦♦♦ »$♦ **» *** *** *** «$« «J* *** ♦$* «$♦ «J* *** *** »** «$» «$♦ *1* *1* ♦$* *** *** *** *** *** »ф* *** ♦! шшштш lejej-iclöh-+- A baromfitenyésztő ebben á hónapban megkezdi a téli előkészületeket. Elvégzi a tyúk­ól és az egész nevelőtér alapos tisztítását és fertőtlenítését. Nem elég csak kimeszelni a tyúkólat, hanem egyúttal az etetővályuk és ítatók tisztításá­ról és fertőtlenítéséről Is gon­doskodnunk kell. Az öregebb tyúkok vedlése megkezdődött, ezért tojáshozamuk csökkent, esetleg teljéin beszüntették a tojást. Eszerint kell a napi takarmányadagot szabályozni, hogy így a vedlés lefolyása a kívánatos legyen. Fontos, hogy a tenyésztő ebben a hónapban elvégeztesse az összes állat­egészségügyi vizsgálatokat és a betegség-megelőző oltást. О A kacsatenyésztő elvégzi á jövőévi tenyészanyag kivá­lasztását. A kiselejtezett kacsá­kat elkülöníti és fokozatosan a háztartásban étkezési célra hasznosítja. Továbbtenyésztésre csupán a legmegfelelőbb külső jelekkel és tulajdonságokkal rendelkező egyedeket hagyja meg. Ebben a hónapban a ka­csák az fijjelt még kint a fö­dött kifutóban töltik. Vegyük figyelembe, hogy a kacsákat a vedlés idején kiadósabb takar­mányozásban szükséges részesí­teni, mint az előző nyári idő­szakban. ф A lúdtenyésztő még egész napon át legelőn hagyja a fal­kát. A kinti mozgás jó hatással van a ludak egészségi állapotá­ra. Ne feledjük el a ludakat idejében átkopasztani, mert ha­marosan elhullatnák tollúkat. Minél több a toll, annál bővebb lesz az ország exportlehetősége. ■ A házinyúltenyésztő törő­dik a téli takarmány bekészíté­sével a megfelelőnek ítélt mennyiségben. Jóminőségű szé­na vagy szárított lucerna, vö­röshere nélkül nem érhetünk el házinyúltenyészeteinkben hosz­­szantartó sikereket. Ezidőtájt válik időszerűvé a harmadik alomból származó fiókák elvá­lasztása. Gondoskodni kell ki­adós takarmányozásukról, ne­hogy lemaradjanak a növeke­désben. Minél változatosabb a „menü“, ez annál előnyösebb a fiókák számára. A zöldtakar­­mány-beszerzésének egyre csök­kenő lehetőségeivel egyidőben, fokozottan több kerti zöldség­hulladékot használunk fel ete­tésre. Mindenekelőtt a karfiol és a kelkáposzta levelek jöhet­nek számításba. X A kecsketenyésztő már tü­relmetlenül várja a kiállítással egybekötött vásár időpontjának elérkezését. A vásárokat nálunk augusztus utolsó napjain vagy szeptember első hetében tart­ják. Az állatvásár az ellenőrzött nemes fehérkecske tenyészetek tulajdonosai számára ünnep­számba sorolható, mert ezen értékelik a tenyésztő egészéví munkáját. Az állatvásárra csak a fiatal, folyó évben született kecskéket vagy gödölyéket ve­zetik fel. Az értékelés eredmé­nye, illetőleg az illetékes ha­szontenyészeti osztályba törté­nő besorolás persze mindenek­előtt az állat szüleinek terme­lékenységétől függ. Augusztus­ban a tenyésztőnek már gon­doskodnia kell a télt terimés­­takarmány beszerzéséről. A galambtenyésztó ebben a hónapban tulajdonképpen be­fejezi a tenyésztési idényt. Ezért elvégzi a galambház nagytaka­rítását és fertőtlenítését, amely a felszerelésre is vonatkozik. A galambházat frissen oltott mésszel kimeszeli és a reke­szekből eltávolítja a fészkeket, hogy ezzel is megakadályozza a további fészkelést. A kései kelésü galambfiókák sok örö­met okoznak a tenyésztőnek, mivel fejlődésük vontatott, mi­nek következtében tollasodásuk is késik. Az öreg galambok, s velük együtt az idősebb ga­lambnövendékek olykor már augusztusban vedleni kezdenek. Ezidőtájt kiadósabban etetjük őket, hogy megőrizzék kondí­ciójukat az előző hónapok szint­jén. ф Az egzotikus madarak te­nyésztője még nem gondol tar­katollú kedvenceinek a röpte­tőből történő áthelyezésére. A vollerben az élet a tenyész­­ídény kezdetéhez mérten még nem változik. A takarmányozás ugyancsak az eddigi szinten marad, mert még sok fióka van a fészkekben, amelyek csak jó­­néhány nap múlva repülnek ki. jje A nemes kanárimadarak tenyésztője a tenyészidényt be­fejezte. A növendékmadarakat nemek szerint különválasztja, hogy jobban megfigyelhesse őket. Főként h hímek csivitelé­­sét kell figyelemmel kisérni és meghallgatni hangtúrázásukat. A hibás előadásmődú egyedeket a tenyészetből el kell távolítani. Amennyiben még vannak öreg hímeink, ezeket előénekesként alkalmazzuk. Ezt a szerepet persze csakis olyan hímre bíz­hatjuk, amely az összes ének­szólamokat jól adja elő. A ta­karmányadag a repcén kívül egy kevés kendermagot, kanári­­kölest, nigerát, hántolt zabot, Időnként pedig kismennyiségű mákot tartalmaz. Amennyiben mód nyílik rá, zöldeleséget [spenótot, salátát, reszelt sár­garépát tojással) is etetünk. —ar— ERDEKES TUDNIVALÓK A SIKER ÉRDEKÉBEN Szaleev F. szovjet szak­író a naposliba keltetése és felnevelése című cik­kében érdekes megfigye­lésekről szóló adatokat közöl. A keltetéshez a kistestű lűdfajtáktól 120 —140 gr, és a nagytestű fajtáktól 150—180 gr sú­lyú tojásokat javasol. A keltető tojások sárgája legalább 10—13 mg A- vitamint, 20 mg karotio­­noidot tartalmazzon. A tenyésztojást legfeljebb 10 napig lehet tárolni ká­rosodás nélkül. A napos­liba intenzív hizlalása 60—65 napig ajánlatos. A további neveléskor csökken a súlygyarapo­dás és romlik a takar­mányértékesítés. A házinyulak szaporodás - biológiájáról Néhány évvel ezelőtt még magas beosztású professzorok is viszolyogva gondoltak a há­zinyulak mesterséges terméke­nyítésére. Ma egyre több szak­cikket olvashatunk márkás szakemberek tollából, amelyek a mesterséges termékenyítés előnyeiről és fontosságáról szólnak. Mi indokolja az új módszer alkalmazását? Elsősor­ban az, hogy a nyúlállományok rendkívül összevissza vannak keverve a fajtatisztaságot ille­tően, az ellenőrzésnélküli te­nyésztés, a törzskönyvezés hiá­nya miatt. Ha tehát egy telepen akad egy igen kiváló törzsbak, természetes, hogy ettől a te­nyésztő sok utódot akar szapo­rítani. Köztudomású, hogy mi­nél több bak van az állomány­ban, annál heterogénabb az állomány szaporulata. Ezt ma­gyarázni felesleges. Ilyen eset­ben nagy jelentősége lehet a mesterséges termékenyítésnek. A szaporodásbiológia ezen ága­zata a genetikában és a te­nyésztés technikában új tudo­mányként jelentkezik. Sok is az ellenzője. Persze más eset a pancsolás és más a korszerű felszereléssel, megfelelő szak­embergárdával rendelkező sza­­porítőtelep tevékenysége. (Sz. A.) Barna vagy fehérhéjú tojást termeljünk? Számos országban — így ná­lunk is gyakran felvetődik a kérdés, vajon milyen hibridet érdemesebb tartani? Olyat, a­­mely barnahéjú vagy amely fehérhéjú tojást ad? Franciaországban és Jugo­szláviában e téren nincs vita: a tyúktartók barna tojást adó hibridet tartanak, mert a fehér­héjú tojásnak nincsen keletje. Másutt — főként az arab orszá­gokban — a barnára nem akad­na vevő. Egyes országokban közömbös, barna-e vagy fehér a tojás: az NSZK-ban, Angliában a tojás frissessége, nagysága, héjszilárdsága számít, nem a szín. Csehszlovákiában és Ma­gyarországon a lakosság zöme jobban kedveli a barnahéjút, mint a fehérhéjút, de csak ha az ár és a nagyság között sincs lényeges különbség. A barna­héjú tojást adó tyúkok kedve­lőinek az alacsony ár — amely nem különbözik a barna és a fehér héj szerint — dilemma elé állította. Latolgatják, me­lyik hibridet érdemesebb tarta­ni, s az ilyen számítások során a következő érvek fedezhetők fel. A barna tojást jobban kedveli a lakosság, de többet nem fizet érte, mint a fehérért. A barom­fifeldolgozók éppenséggel nem fizetnek többet a barnáért, bár számukra kedvezőbb a barna tojás, amely általában erősebb héjú, mint a fehér. A barna tyúk nehezebb, mint a fehér, selejtezéskor jobban mutat s „nyomja a kilót“, tehát job­ban értékesíthető. Ezzel szem­ben a barna hátránya, hogy több takarmányból — s milyen drága takarmányból — állít elő egy tojást, mint a fehér, na­gyobb testsúlyánál fogva keve­sebb fér el belőle egy ketrec­ben vagy ólban, mint a fehér­ből. A fehér tyúk mellett a követ­kező érvek hallatszanak: töb­bet és nagyobbat tojik, mint a barnahéjú tojást adó hibrid. S mert a héj barnaságát senki nem fizeti meg, előnyben kell részesíteni a kevesebb életfenn­tartó takarmányt igénylő köny­­nyusúlyú fehér hibridet. Húsz­huszonöt dekável könnyebb a súlya selejtezéskor, mint a bar­na tyúké, s talán nem is olyan mutatós, de e különbség mini­mális hasznot hoz. A tojótyúk a hasznot sok nagysúlyú tojás termelésével hozza, ne azzal, hogy selejtezéskor valamivel több pénz jár érte. A tyúktartó számoljon: hány állatot tud az egyik fajtából, hányat a másik­ból egy-egy ketrecben tartani, mennyi takarmányt hord be oda és mennyi tojást — s főleg hány kilót — hoz ki onnan s akkor a fehér, könnyűsúlyú mellett dönt. Való igaz: egyetlen tényező nem dönti el. milyen hibridet érdemes tartani. A kalkuláció­hoz nagyon is hozzátartozik a tojás, valamint a seleittyúk ér­tékesítési ára és lehetősége valamely tojásszín kedveltsége a hibridek betegségekkel szem­beni ellenállóképessége. Mikor iszik a tyúk többet ? A vélemények megoszlanak. Az amerikai Beacon Mill Comp. Inc. baromfikézikönyve szerint a ketreceit tojótyúkok reggel isznak legtöbbet, és ezért a reggeli itatásukat ajánlják. Más a helyzet az almon tartottak esetében, mert reggel — mint a kézikönyv írja — a legtöbb állat a tojófészekben ül. Hasz­nosabb tehát, ha délután ita­tunk, előzetes vízmegvonás után. Merőben ellenkező az angliai MAFF Kísérleti Állomás (Cleadt­­horpe) szakembereinek vélemé­nye, akik kimutatták, hegy a ketreces tojótyúk napi szükség­letének 25 % -át közvetlenül az esti lámpaoltás előtt veszi fel. Megállapították azt is, hogy az említett Időszakban csaknem minden állat megközelítőleg el­fogyasztja napi vízfelvételének ezt az arányát. John Walters ezt írja: „Jóllehet igaz, hogy a tyúkok a világítás kezdetekor azonnal Isznak, de az egy órára esó vízfogyasztás a nap első há­rom negyedében sokkal keve­sebb, a napszak utolsó negyedé­nek vízfogyasztásához hasonlít­va.“ A vízfogyasztás mennyisége nagyban függ a környezeti hő­mérséklettől. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer (vakcina) hí­gításához a teremhómérsékle­­tet, mint a számítható vízfo­gyasztást befolyásoló körül­ményt számításba kell venni. John Walters szerint, ha S vakcina itatása előtt szomjaz­talak az állományt, veszélyez­tetik a termelést, és helyesebb, ha a vakcinás vizet két érával a villany leoltása előtt, kiszá­mított hígításban és mennyiség­ben adják, írja a Poultry Di­gest. (Baromfiteny. 73)’ A PRAVDA BAROMFITELEP lGdjai Jelenleg a baromfitelep tenyészállománya 15 ezer lúd (11,7 ezer to jé, és 3,3 ezer gunár). Ebből 9700 Romenszfei és 2000 nagy szürke fajtájú. A nagy szürke ludak tojáshoza­ma négy hónap alatt (február, március, ápri­lis, május) átlag 33,1 db. a Romenszki ludaké pe­dig 11,7 db A 70 napos korig állatonként az ab­rak mellett 80—85 kg zöldtakarmányt etetnek és Így az állatok átlago­san 4—4,2 kg élősúlyt ér­nek el. Porcelán miflér kakas Mészár Alexander levied (lévai) tenyészetéből. _k—

Next

/
Thumbnails
Contents