Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-04 / 31. szám
1973. augusztus 4. SZABAD FÖLDMOVES. 7 Jóval az aratás kezdete előtt — a száraz, csapadékmentes időjárás miatt — a mezőgazdasági üzemek vezetői meglehetősen nyugtalankodtak. Már-már indokolt lett borúlátásuk, amikor végre a nyugat-szlovákiai kerületbe is megérkezett az eső, de egyesek még azután is mondogatták: „Jól jött, de a gabonaféléken már nem javít.“ A napokban a dubnlkyl (csúzi) szövetkezeiben, aztán mindenre magyarázatot kaptam. A földművesember ugyanis alaptermészeténél fogva kissé kételkedő. Általában az idősebbje az, s ez a tulajdonság valahogyan a fiatalabbakra is átragadt. Miért? Egyszerűen azért, mert a hajdani egyéni gazdálkodás alkalmával olyan károsodások érték a földművest, hogy élete a vetéstől a betakarításig rettegésben telt el. A szövetkezetek megalakítása után — bár a csoportos termelés nagyot változtatott a helyzeten — a termés féltése az emberekben továbbra is megamaradt, míg az biztonságos helyre nem került. A gabona Idei begyűjtése tehát lényegesen Jobb körülmények mellett történt a dubníkyi szövetkezetben is, bár beismerték, hogy eleinte ők is nyugtalankodtak. Amint Lévárdy József, elnök és Hugyivár Kálmán, agronómus örömmel újságolták, hogy gabonafélékből milyen eredményeket értek el, csak akkor láthattam igazán kisimult arcú, nyugodt embereket. Ebben a gazdaságban a szántóterület 55,1 százalékán szemes terményeket termelnek. Ebből a gabona 41 százalék, a többi pedig kukorica, mely ugyancsak szépen fejlett és jó betakarítási eredménnyel kecsegtet. Kezdjük talán az árpánál, mely 240 hektáron 39,8 mázsát termett hektáronként és 12,5 százalékos nedvességtartalommal került a raktárba. Másutt persze Jobb eredménnyel dicsekedhetnek, azonban dubnlkyl viszonylatban árpából az ilyen hozam jó eredménynek számít, minthogy az is. Persze más a helyzet a búzánál, mely várakozáson felüli kiváló eredménnyel hálálta meg a gondos munkát. Az „A III“ dűlőben a Mironovszkája búzafajta tizenhat hektáros parcellán 58.28 mázsát termett hektáronként. Eldveteménye dohány volt. Az „A IV“ dűlőben ugyancsak a Mironovszkája hatvan hektáron 37,83 mázsát adott hektáronként, elövetaménye árpa és silókukorica volt. Az „A V“ dűlőben a Jubilejná bűzafajta ötvenhat hektáron 55.53 mázsát termett hektáronként, előveteménye árpa volt. Az „A VII“ dűlőben a Kaukaz búzafajta huszonöt hektáron 54,8 mázsát adott hektáronként, pedig előveteménye a talajerőt nagyon igénybe vevő napra-Hűen az előlegezett bizalomhoz, a kifejezőbb eredményekért forgó volt. A „C II“ dűlőben a Mironovszkája búzafajta búza elővetemény (!) után 39,53 mázsát termett hektáronként. A „O VII“ dűlében a Jubilejná búzalajta harminc hektáros terű-, létén — kender, borsó és egynyári takarmány elővetemény után — 81 mázsát termett hektáronként. A vezető dolgozók megjegyezték: nagyon reménykedtek, de még csak képzeletben sem gondolták, hogy ilyen kiváló eredményeik lehetnek. Mégpedig azért nem, mert például 1971-ben 41, tavaly pedig 35,5 mázsát értek el búzából hektáronként. Idén az átlagos hektárhozam az 1971-es év valóságához képest 11, a múlt évihez képest pedig 15—16 mázsával jobb! Érdemes megemlíteni azt Is, hogy a repce negyven hektáros területen 34 mázsás átlagos hektárhozamot adott, s tíz százalékos nedvességtartalommal került leadásra. Ilyen kiváló eredményt repcéből csak nagyon ritkán lehet elérni. Az elnök elvtárs megemlítette, hogy a szövetkezetben még nem is oly régen a búza 20—23 mázsás hektárhozama rekordtermésnek számított. S idén az erősén lejtős területeken Is negyven mázsa körüli az átlagos hektárhozam. ■ Akaratlanul Is főiméiül a kérdés, mi a titka a jelenlegi kiváló eredmény elérésének? A választ az elnök és az agronómus adta meg. Véleményük szerint igazán jó terméseredményt csak körültekintő munkával lehet elérni. Nagyon fontos tényező például az ideális elővetemény megválasztása, amit több dűlő terméseredménye nagyon jól bizonyít, továbbá a termény gyors betakarítása, a kombájnok csoportos üzemeltetésével, majd a szalma folyamatos elhordása s a tarló azonnali leszántása kellő mennyiségű , nitrogéntartalmú műtrágyával az elbomlási gyorsítása céljából.. Tehát minden munkaműveletnek a lehető legtökéletesebbbnek kell lennie. Ebben a gazdaságban a szántásnál öt DT—54-es, egy Sztálinyec 100-as, valamint U—652-es és £etor Crystal traktorokat használnak, s idén egy DT—90-es lánctalpast is vásárolnak. A lánctalpasokat főleg az erősen lejtős talajokon üzemeltetik. A talajművelési és a termelési problémák megoldásában az alábbi alapkövetelményekből indulnak ki: egy gazdaságnak, amelyet a felsőbb szervák abban a megtisztetltetésben részesítettek, hogy vetőmagot termelhet mások számára, feltétlenül példás miinkát kell végeznie, másként aligha lehetne jogosult az előlegezett bizalomra. Ugyanis a példás, tudatos termelés szavatolja —• mintegy fémjelzi — a kitermelt vetőmagvak kiváló minőségét. Ez azonban ugyanannak az éremnek csak az egyik oldala. A dubníkyi szövetkezet tagsága és vezetősége évek során át derekas munkája révén elért egy nagýon jó színvonalat. Különben társadalompolitikai feladatai teljesítéséről az utókor számára maradandó jelei is vannak, ezek a különféle oklevelek „Az építésben elért ereményekért“ című állami kitüntetés és a „Munkaérdemrend“. Ezek kötelezik az embereket, hogy hűek maradjanak a bizalomhoz, melyet szocialista társadalmunk előlegezett számukra. Ennek megfelelően a szövetkezet szerződéses kötelezettségét gabonafélékből július 14-én a délelőtti órákban 100,8 százalékra teljesítette. A felvásárló üzemnek átadott 2240 mázsa vetőmagot és 6840 mázsa kereskedelmi gabonát, s a takarmányalapra 170 vagon gabonát tartalékolt. Az összes gabonatermés 276 vagon volt, a vetőmagalappal a tagoknak kiosztásra kerülő fejadag-mennyiséggel együtt. így a gabona értékesítéséből származó pénzösszeg mintegy 4,5 millió koronára tehető. A szövetkezet kukorica vetésterülete 252 hektár. Ű'gy számolnak, hogy kukoricából elérik az 52 mázsa szemtermést hektáronként. A dús növényzet tehát bíztató végeredményt ígér. A termésből tíz vagon vetőmag és tizennégy vagon kereskedelmi kukorica értékesítésére szerződtek. A megmaradó mennyiség a takarmányalapba kerül. Ралу Pál, zootechnikus nagyon elégedett a szemestakarmányok menynyiségével és minőségével. Számításai szerint az állatállomány teljes abrakszükséglete jövő ilyenkorig mintegy háromszáz vagonra tehető, s előre láthatólag a készlet háromszáztíz vagon lesz. Ebből Is látható, hogy a szövetkezet nem szőrűihez állami alapokra, hanem teljesen önellátó. Az állattenyésztés egyik nagyon fontos ágazata a tehenészet, az utóbbi időben szintén fellendülőben van. Még nem is oly rég volt, amikor a tejtermelés járást ranglistáján a dubníkyi szövetkezetei az utolsók közt tüntették fel. Ma azonban a növénytermesztők jóvoltából, akik lényegesen jobb takarmányt adnak az állattenyésztőknek, mint korábban, no meg az állat* tenyésztésben meghonosított szakszerűbb szervezés révén, a ranglistán az elsők közt foglalnak helyet. Az első félévben a múlt évi hasonló időszak termeléséhez képest idén 296 literrel fejtek többet tehenenként, ami nagyon bíztató jelenség, Lavicska János például egész évi fejési tervének 73 százalékát már az első félévben teljesítette, s rajta kívül további tizenhatan ugyancsak kimagasló eredményeket értek el a tejtermelésben. Ez árra enged következtetni, hogy az ez évi összüzemi tervfeladatot túlszárnyalhatják. Ami pedig a tehénállomány fejlesztését illeti, ezen a téren is történnek' beható intézkedések a törzsállomány szaporítására. Például 1971-ben 400 tehenet tartottak, s 1975-ben már 480 lesz az alapállomány s közben az átlagos évi tejhasznosság javítása is folyamatban van. Jelenleg a napi tehenenként! tejátlag 9,5 liter. Ezt a színvonalat továbbra is tartani, Illetve javítani akarják. A bizalom tehát kötelezi a tagságot, hogy egyre kifejezőbb eredményt érjen el a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésében. A vázoltak Is bizonyítják, hogy ebben a tekintetben öntudatotsan cselekednek, s mások számára is jó példát mutatnak. HOKSZA 15TVÄN A buiincei (bussai) Szovjetbarátság nevet viselő szövetkezet több táblán rekordtermést ért el. Nem volt ritkaság az 50 mázsás hektárhozam sem. A szalma elhordása után a tarléhántást is szorgalmazzák. A képen látható traktorosok a múl’ai (múlyadi) részlegen olyan területen végzik a tarlóhántást, ahol 48 mázsa búzatermést értek el hektáronként. (Fényképezte: Nagy László) Tapasztalatok A modern TU 104-es sugárhajtású repülőgépek manapság jó másfél óra alatt teszik meg az utat Bratislavából Kljevbe s így az ember szinte minden átmenet nélkül kerül bele e gyönyörű nagyváros forgatagába. Gondosan fásltott környezetben él ott másfél millió ember. A repülőtérről a pályaudvarra mentünk. Onnan Indult vonatunk Dél-Ukrajnába, Herszonba. Ugyanis ott van a Bratislava! Öntözőgazdasági Kutatóintézethez hasonló intézet, — a kísérletek déli részlegének a központja. A város mintegy 300 ezer lakosával szintén Bratislavára emlékeztet. A HERSZONI ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET MUNKÁJÁRÓL A hatalmas kutatóintézetnek körülbelül 1500 alkalmazottja van és a tizenhét osztályán folytatott kutatás felöleli a legfontosabb öntözési problémákat. Nagy kísérleti bázissal rendelkezik. Hozzá tartozik mintagazdaságként a tőle száz kilométerre lévő kahonkal szovhoz is. Ott nagyüzemileg próbálják ki a kis parcellás kutatási eredményeket. Az intézet mellett külön meteorológiai állomás is van. Ugyanakkor szomszédságában található az egész délvidéket szolgáló agrokémiai laboratórium Is. Az intézet a közeljövőben kibővül. Befejezés előtt áll az ehhez szükséges három emeletes épület, ahol főleg a laboratóriumok kapnak helyet. A berendezés és a műszergarnltúra már ott is van. Az intézet fő feladatai közé a gabonafélék öntözéses nemesítése, az öntözéses viszonyok közti tápanyagutánpótlás, az öntözéses fiziológia és az öntözés műszaki kérdései tartoznak. Bennünket főleg a nemesítéssel kapcsolatos minőségi ellenőrzés módszerei érdekeltek. A jó minőségvizsgáló módszerektől ugyanis nagyban függnek a nemesítés eredményei. E téren is nagyon értékes tapasztalatokat szereztünk. Az agrotechnikai tényezők módosítása — már egy fajtán belül is — nagyban megváltoztathatja a kenyérgabona malom- és pékipari tulajdonságát. Ezért rendkívül fontos behatóan foglalkozni azokkal a minőségi változásokkal, amelyek az öntözéses viszonyok között bekövetkeznek. A gabonafélék minőségét főleg a sikér- és keményítőtartalom jellemzi. A sikér — sok fajtája — különböző fehérjékből áll és ezeket különféle arányban tartalmazhatja. A tésztától könnyen elválasztható a keményítő, mert folyóvízzel ez kimosódik s csupán a gumira emlékeztető sikér marad vissza. Azt, hogy a síkért képező fehérjék mikor milyen arányban találhatók, milyen végső fizikai és kémiai tulajdonságúvá teszik a síkért és a lisztet, azt a fajtán kívül döntő módon befolyásolja a trágyázás, az agrotechnika, az időjárás és az öntözés. Ha közülük bármelyik is rontana a termés malom- és sütőipari tulajdonságán, akkor ezt a nemesítéssel Igyekeznek helyrehozni. A laboratóriumot, ahol a minőségi ellenőrzés történik, felszerelték a Buhler malomtól kezdve a tészta és a liszt minden tulajdonságát megállapító műszerek legkorszerűbb fajtáival. Nemcsak a berendezés magas műszaki színvonalú, hanem az ott munkálkodó gárda legfiatalabb tagjai is a tudományok kandidátusai. Olyan emberek ezek, akik nem ismertek fáradságot tanulmányaik során, sem pedig most, amikor megfeszített munkát végeznek hazájuk mezőgazdaságának kiváló sikereiért. A termények s így a gabonafélék is, nagyon érzékenyen reagálnak a nitrogéntrágyára — s ahogyan a hozamok mutatják — nagyon meghálálnak minden csöpp vizet. A nitrogéntrágyázást a ga- Öonaféléken 90; 120 és 150 kg/ha variánsokban próbálják ki öntözéses viszonyok között. Ezekből a középső szint mutatkozott legalkalmasabbnak. Bebizonyosodott az is, hogy az öntözéses viszonyok között a hozamok szinte szemmel láthatóan javulnak, azonban bizonyos minőségi csökkenést is észleltek. Növekedett a sikér hidratáciőja (kioldódásaJ és így a globális malom- és pékipari tulajdonság is változott. Ezért fontos a nemesítők azonnali közbelépése. Ez pedig csak ilyen tökéletes felszerelés és jó munkaszervezés mellett lehetséges, mint ít van, mert a nemesítésnél éppen a gyors mintafeldolgozás a fontos. A MINŐSÉGI ellenőrzés MÓDSZEREI A gabonafélék malom- és sütőipari tulajdonságának vizsgálata a nemesítés folyamán nagyon figyelemre méltó módszer. Nálunk is akad az élelmiszeripari kontrollaborokban és az egyetemek ilyen szakú katedráin néhány Bramberder típusú farinograf és extenzograf, de csak ipari minőség-ellenőrzést végeznek vele. Nálunk a nemesítésben sokkal bonyolultabb módszereket használnak. Ilyen például a teljes nitrogén, a teljes fehérje, valamint az emészthető fehérje tartalom megállapítása. Ezek a módszerek a sikér- és a fehérjék minőségi változását nem is mutatják. Ha a nemesítők ezen az úton akarnak valamit megtudni a sikér minőségéről s a fehérjék megváltozott összetételéről, akkor bizony nagyon fáradtságos és bonyolult módszerek előzik meg tevékenységüket. A fehérje elválasztása és hidrolízise után a fehérjéket alkotó körülbelül huszonnyolc fajta aminosav megállapítását kell elvégezniük. Ez pedig nagyon igényes munka, s olyan bonyolult felszerelés kell hozzá, mint a nálunk is gyártott — félmillió koronába kerülő — aminósav analizátor. így ezek a módszerek nem terjedhettek el a kívánt módon a nemesitőknél, ezért leginkább néhány labratóriumban, esetleg iskolai kísérletben használják. Azért tanulságos annyira a Szovjetunióban szokásos módszer, mert az amlnósav-tartalom meghatározásához képest ott nagyon egyszerű módon, közvetlenül a sikér fehérje összetételének a változásait tanulmányozhatják, s az így szerzett tapasztalatokat azonnal felhasználhatják a nemesítésben. Attól függően, hogy a sikérnek milyen a fehérje-összetétele és amlnósav-szerkezete, a tészták tulajdonságai Is nagyon változók. A farlnografos vizsgálat során meg lehet állapítani, hogy az egyforma körülmények között készített tészta milyen ellenállást gördít a kis dagasztólapátkára forgás közben, különféle Időben. AZ extenzografos mérések mutatják, hogy a tészta nyújtásánál milyen az erőkifejtés. Ezekből a mérésekből állapítják meg a liszt erejét, vagyis a sikérfehérje minőségét. Az így elért eredmények nagyon megbízhatóan mutatják azokat a hatásokat, amelyek a búzaszemben a fehérjeszintézist befolyásolják. A múltban a rugalmas nemesitől munka, a céltudatos minőség ellenőrzés és gyakran a szakszerű raktározás és szállítás hiányában a leromlott slkérmlnőséget mesterséges úton is javították. Számos oxidáló hatású vegyszert kevertek a tésztába, mely Javította a gyengébb sikér sütőipari tulajdonságát. Leggyakrabban ehhez kállumbromátot használtak, de később kiderült, hogy az a szervezetre káros. Nálunk erre a célra ma már csak az aszkorbinsav (C-vitamln) használatát engedélyezik. A tésztából n mérések után laboratóriumi kemencékben egyforma kis próbakenyereket sütnek. A kemencék éppen Úgy működnek, mint a nagyüzemi sütödék-. Az összes megállapított tulajdonságokkal a kis kenyérkék Is megmutatják a sikérminőségben történő változásokat. Mindez jól bizonyítja, hogy ennek a kérdésnek nálunk is nagy figyelmet kell szntelni, s a jó minőséget természetes úton nemesítéssel, és következetes minőségellenőrzéssel kell biztosítani úgy, mint a Szovjetunióban, habár a solaryi (sósszigeti) kutatóállomáson és részben a Ruzinéi Növénytermesztést Kutatóintézetben hasonló módszerrel már kísérleteznek. Tarr Gyula, vegyészmérnök, a Brattslavai Öntözögazdasági Kutatóintézet dolgozója. egy dél-ukrajnai tanulmányúiról
