Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-28 / 30. szám
1973. jfilius 29. »S'Zäbaö föüdmOves Időszerű feladatok és tervek 9 A közelmúlt napokban Prievidzán a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca dolgozóinak össz-szlovákiai értekezletén megtárgyalták a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legidőszerűbb feladatait, valamint az 1974-es évi terv sikeres teljesítésének lehetőségeit. Az értekezleten Ján J a n o v i c mérnök CSc., az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere tartott kimerítő beszámolót. Beszédének néhány fontosabb részét az alábbiakban ismertetjük. „Napjainkban mér elmondhatjuk, hogy az aratás teljes ütemben folyik. A termésbetakarítás sikere döntő mértékben függ az elfogadott poditikaiszervezési intézkedések következetes megvalósításától és esetleg, ha az időjárás úgy kívánná, rugalmas módosításától. Az előzetes becslés szerint június 20-ig a legfőbb gabonafélék hektárhozamai átlagban három mázsával, azaz 10,6 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt évben elért tényleges hozam. A gabonafélék tervezett termésmennyiségét a zab kivételével minden gabonafajtából el kellene érnünk. Az idei terv 20,8 százalékkal több gabona felvásárlását írja elő, mint amennyit 1973-ra az ötéves terv előirányzott. E növekedés legfőbb oka a csökkentett gabonabehozatal és ennek kapcsán annak szükségszerűsége, hogy nagyobb készleteket gyűjtsünk az állami alapba.“ A bevezető szavak után a miniszter elvtárs az első félév eredményeit méltatta és rátért az Állattenyésztés kilátásaira. „A vágóállatok felvásárlását egyes nehézségek ellenére 102,5 százalékra teljesítettük. Viszont kevesebb vágóállatot vásároltunk fel, mint tavaly. A vágóbaromfi felvásárlásának tervét csak 98 százalékra teljesítettük, de emellett a múlt év színvonalát túlszárnyaltuk. A tej felvásárlása a nyugat-szlovákiai kerületben okozta a legnagyobb nehézségeket. Szlovákiai viszonylatban a tejfelvásárlás időtervét 101,4 százalékra teljesítettük és e téren az egész évi terv fél évre meghatározott feladatát 48,5 százalékban 1 értük el. Az elmúlt év eredményével szemben 29,4 millió literrel, azaz 5,8 százalékkal több tejet vásároltunk fel, s ebben az eredményben oroszlánrésze van a kelet-szlovákiai kerületnek. A tojásfelvásárlás évi feladatát 57,6 százalékra teljesítettük. A helyzet nehezebb lesz a felvásárlás feladatait illetőén a második félévben. Az állattenyésztési termékek felvásárlása terén legnagyobb gondot a sertések felvásárlása képezi majd. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy 1973 első félévében 1300 tonnával kevesebb sertést vásároltunk fel, úgy a vágóállat felvásárlás feladatának sikeres teljesítése az első számú feladat lesz. Az első félévben aránylag kedvező eredményeket ért el AZ ÉLELMISZERIPAR. Az ipari nyerstermelés időtervét az előzetes eredmények szerint 102,5 százalékra teljesítette az élelmiszeripar minden üzeme és termelési-gazdasági egysége, kivéve az élelmiszeripari gépgyártás ágazatát, amely féléves tervét csupán 95,2 százalékra teljesítette. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva, az élelmiszeripar nyerstermelése az idei év első félévében hat százalékkal, azaz csaknem 550 millió koronával növekedett. Az élelmiszeripar összetételében az utóbbi Időben bizonyos haladást értünk el különösen abban, hogy több új termék gyártását vezettük be, javuló színvonalat mutat a csomagolástechnika és a termékek minősége is. Azonban fokozottabb gondot kell fordítani elsősorban a húskészítmények választékának összetételére, mivel e téren nem használjuk ki a nyersanyag-adta lehetőségeket. Különös figyelmet érdemel a tejfeldolgozó Ipar is. A hazai piac élelmiszerellátásának feladatait öt hónap alatt 102 százalékra sikerült teljesíteni. Az élelmiszeripar eddigi fejlődéséből és nyersanyag-lehetőségeiből kiindulva várható, hogy a második félévben a piac ellátásának irányzata továbbra is folyamatos marad, még az állattenyésztési termékekből is, és évi tervüket minden termelési-gazdasági egységünk teljesíti. A januártól májusig terjedő időszakban a termelés növekedését csupán fele részben fedi a munkatermelékenység növekedése, és az az irányzat hatalmasodik el, hogy extenzív úton, különösen a dolgozók számának növelésével érjék el a termelés növekedését. A termelésnek 5,8 százalékos növekedése mellett az élelmiszeripar dolgozóinak száma az elmúlt évvel összehasonlítva 2,6 százalékkal'növekedett, ami szöges ellentétben áll a gazdaság-politikai elvekkel. FIGYELMET SZENTELNI A BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉSEKRE A tervteljesítés sikerének egyik kulcskérdéseként a beruházási feladatok teljesítését jelölhetnénk meg. Az év első öt hónapja alatt a beruházási építkezések tervét sikeresebben teljesítettük, mint a múlt évben. Az idei terv által megszabott összegből 35.7 százalékot használtunk fel a beruházási építkezések realizálására. Ha ■azonban a tárgyi teljesítés szemszögéből nézzük a helyzetet, már nem lehetünk annyira elégedettek. A létesítmények üzembehelyezését a meghatározott időpontokban kell megvalósítani, s erre minden vezető dolgozónak az irányítás minden fokán nagyobb gondot kell fordítania. Ez ma az egyik legfontosabb és legkomolyabb gazdasági és politikai feladat. A felépített kapacitások üzembehelyezése terén komoly feladataink vannak a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, a hidromeliorációs építkezések, valamint az élelmiszeripar terén. így például a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnak ez évben összesen tizenkét gabonasilót és magtárt kell üzembe helyeznie 213 ezer tonna kapacitással. Ebből kilenc gabonasilót és magtárt 151,8 ezer tonna kapacitással augusztus végéig kellene befejezni és átadni. Viszont július 30-ig csupán egyetlen magtárt sikerült befejezni és üzembe helyezni Cadcán. A mezőgazdaság állami szektorában 105.7 millió korona költségvetési értékben kell új létesítményeket üzembe helyezni a fejőstehenek, a növendék szarvasmarha, a szarvasmarha hizlalás, a sertéshizlalás és más állattenyésztési termelési célokra. Különös gondot kell fordítani a nagy befogadóképességű épületek létesítésére, különösen a kísérleti épületekre. A,szövetkezeti szektorban szintén új kapacitások létesítése szükséges a tehenek, a borjak, a sertések, a baromfi tenyésztésének kibővítésére, összesen 452,7 millió korona költségvetési összegben. Külön fejezetet képez a meliorációs építmények létrehozása. Az 1972-es évig nem sikerült átadni és így az idei évre maradt 10 325 hektár terület öntözőberendezésének üzembe helyezése. A helyzet annál komolyabb, mivel nagy területű öntözőberendezésről van sző. Rendkívüli intézkedéseket hoztunk, hogy ezeknek az építkezéseknek túlnyomó részét még az idei öntözési időszakban átadhassák. Az élelmiszeriparban néhány jelentős építkezés átadása szintén várat magára, többek között a Liptovský Mikulás-i tejfeldolgozó és brindza gyár, a lučeneci tejfeldolgozó, a Nové Zámky-i húskombinát, a Nové Zámky-i konzervgyár és több más hasonló létesítmény 1 befejezése késlekedik. Ez évben Szlovákia élelmiszeriparéban 32 nagyobbszabású építkezést kellene befejezni. Az első félév időszakában csupán ötöt fejeztek be és kezdték meg próbaüzemeltetését. Ez az állapot rendkívüli intézkedéseket követel, amelyek elősegítenék, hogy minden építkezést — amelynek befejezését erre az évre terveztük — valóban be is fejezzenek, és a tervezett határidőben üzembe is helyezzenek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a további hiányosságot sem, hogy a próbaüzemeltetésről igen későn térnek át a teljes üzemelésre. A beruházási építkezések terén további hiányosság a költségvetési öszszegek állandó és folyamatos növelése. Közismert, hogy ez az állapot az újabb építkezések beindítását nagyban késlelteti és korlátozza, s ezáltal fékezi az egyes ágazatok általános fejlődését. Ez elsősorban a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatot, de az élelmiszeripar több más ágazatát is komolyan érinti. Az elmúlt évben lényegesen túlléptük a beruházási terv megszabott határértékeit, a munkák terjedelmét és az építkezések anyagellátását tekintve. Ez a növekedés hozzávetőlegesen másfél millió koronát tett ki, s ezen felül a gépek költsége nem is volt beszámítva az építkezés költségvetésébe. Ez elsősorban az élelmiszeriparra vonatkozik. GAZDASÁGOSABBAN A GABONAFÉLÉKKEL Már hosszabb ideje tart a gabonabehozatalt súlyosbító állapot és különösen nehéz a fehérjetartalmú takarmány-adalékok behozatala. A világpiacokon kialakult helyzet arra késztet, hogy még következetesebb intézkedéseket foganatosítsunk a saját termésű gabona és fehérjefélék termelésének és hatékonyabb felhasználásának fokozására. A CSKP KB elnöksége feladatul tűzte, hogy ez év július végéig kidolgozzuk a gabonaalapokkal való jobb gazdálkodás elveit. Az előkészítés alatt álló tervezet célja következetesebben szabályozni és ellenőrizni a gabonaalap felhasználását az üzemekben és az irányítás egyes fokozatain, továbbá olyan technológiai jellegű intézkedéseket állapítani meg, amelyek elősegítik az abraktakarmányok szükségletének csökkentését a szarvasmarha-tenyésztés terén. Szigorúbb rendszert vezettünk be a természetbeni juttatások terén is. Szüksége mutatkozott annak, hogy az abraktakarmányok fogyasztásának csökkentett normáit állapítsuk meg a gazdasági állatállomány egyes fajtái és kategóriái számára, be kellett vezetni az abraktakarmányok fogyasztásának havonkénti értékelését és kimutatását az egyes üzemek szerint. A gabonaalappal való helyesebb gazdálkodás javaslatának előkészítésével kapcsolatban már kidolgoztuk a szövetkezetek, állami gazdaságok takarmányforrásainak mérlegét és felhasználási tervezetét az egyes járásokra és területekre. Az abrakok felhasználásának meghatározása egyrészt elősegíti a gabonaalap felhasználásának és forrásai kialakításának megtervezését, valamint ellenőrzését. A gabonafelhasználás mérlegét a naptári évre állítják össze, melyben külön feltüntetik az első félév szükségletét. Az állami tervezés tárgyát eddig csupán a gabonának az állami alapokba történő felvásárlása képezte. Természetesen érvényben vannak a természetbeni juttatásokról és a vetőmagcseréről szóló irányelvek is. Jelenleg a legfontosabb az, hogy a gabona felhasználásának tervezését tovább javítsuk és pontosabbá tegyük. A tervbe a gabonamérleg új tételei kerülnek éspedig a takarmányalapba történő felvásárlás, a gabonakészletek mennyisége az év végén, és a természetbeni juttatások mennyisége. A takarmányalap feltőltésére minden olyan gabonát fel kell vásárolni, amely az üzemekben az állami felvásárlási terv, valamint a vetőmagszükséglet, a természetbeni juttatások és a nélkülözhetetlen üzemi készletek mennyiségén felül megmarad, természetesen csakis a standard minőségből. A takarmányalap céljaira gabonakészletet több esetben igyekeztünk kialakítani. Számításba jön az ilyen tartalékok kialakítása a termékeny esztendőkben azzal a céllal, hogy a kevésbé termékeny esztendőkben fedezni lehessen az abraktakarmányok Szükségletét. Meg kell szervezni a lucernaliszt felvásárlását, ahol ebből felesleg mutatkozik, különösen az öntözött körzetekben cseretakarmány ellenszolgáltatás nélkül“. BIZTOSÍTANI A FEHÉRJESZÜKSÉGLETET Amint a miniszter elvtárs beszédében kihangsúlyozta, igen fontos kérdés a fehérjetartalmú takarmányok szükségletének biztosítása. „Hatékony, intézkedéseket kell tennünk a fehérjetartalmú takarmányok lehető legnagyobb mennyiségének előteremtésére, s emellett nem szabad a termelésben egyetlen napot sem veszítenünk. Az elmúlt félévet úgy értékelhetjük, hogy megnövekedett az évelő takarmányok és a réti növények mennyisége. A lehető legtöbb emészthető fehérjét kell biztosítanunk és ezért a herefélék és a rétek növényzetét legalább 18—20 százalékban szenázzsá kell feldolgozni. A takarmányok előállítása terén jelentős segítséget nyújt a silókukorica. Nem engedhetjük meg, hogy az energiát szolgáltató anyagok szükségletét a szarvasmarha esetében mértékei felül abraktakarmánnyal helyettesítsük. A hizlalás során a takarmányadagok lényeges részét terimés takarmányoknak kell képezniük hugyannyal kezelve. Szlovákiában 99 szárító üzemel. Habár a szárítók átlagos teljesítménye a múlt évhez hasonlítva 17,6 százalékkal növekedett, a szárítók kihasználásának jelenlegi állapotával nem lehetünk megelégedve, mivel évente legalább 2000 órán át kellene üzemelniük. A lucernaliszt előállítása terén ebben az évben legalább 120 ezer tonnát kellene elérnünk, tehát a tavalyi eredménnyel összehasonlítva a múlt évi mennyiség egynegyedével többet. Jobban ki kell’ használnunk a granuláló gépsorokat, amelyek a szárítók tartozékát képezik. A tvrdošovcei (tardoskeddi), a smižanyi szövetkezetek, a Seneci (Szenei) Állami Gazdaság és más mezőgazdasági üzemek példája alapján a granulált takarmányok előállításához szénaliszten kívül felaprított szalmát, élelmiszeripari hulladékot, a pecsenyecsirkék mélyalmának anyagát is fel kell használni. A granulált keverékek gyártásához igen jó az a fehérjetartalmú koncentrátum, amelyet a Mezőgazdaság^ Felvásárló és Ellátó Vállalat állít elő és szállít a kiegészítő takarmánykeverékek előállítására.“ A JUTALMAZÁS FEJLŐDÉSE Beszédének további részében Janovic miniszter elvtárs néhány különleges kérdéssel, valamint a szövetkezeti szektor jutalmazási politikájának konkrét fejlődésével foglalkozott. „Szlovákiában az egységes földművesszövetkezetek dolgozóinak átlagos jutalmazása az 1971-es évhez viszonyítva 6,3 százalékkal növekedett, az idei év első negyedében pedig 9,6 százalékkal. A legnagyobb növekedést a nyugat-szlovákiai kerületben érték el, éspedig tavaly 7,2 százalékot, ez év első negyedévében pedig 17,2 százalékot. Az átlagos jövedelmek összehasonlítható színvonala a szövetkezetekben tavaly 6,6 százalékkal volt magasabb, mint az állami gazdaságokon. Ez azt mutatja, hogy egyéb tényezőkön kívül e fejlődésben fontos szerepet játszanak a laza tervek, amelyek lehetőséget adnak a tervfeladatok jelentős túlszárnyalására, és ezzel párhuzamosan arra is, hogy elosztásra, jutalom címén, aránytalanul nagy összegek kerüljenek.“ A miniszter elvtárs megemlítette, hogy az 1972-es évi tervben a szövetkezetek a teljesítmények térfogatát nagyjából az előző év szintjén tervezték a bevételeket pedig 15 százalékkal csökkentve. A valóságban azonban a teljesítmények tervét 5,3 százalékkal, a nyereség tervét 7 százalékkal lépték túl. Ez az irányzat továbbra is fennáll az 1973-as évre jóváhagyott tervekben is. A nyugat-szlovákiai kerület egyeséges földművesszövetkezeteiben a munkajutalmak elérték Csehszlovákia népgazdasága bérszintjének száz pontját. A MUNKA RACIONALIZÁLÁSÁRÓL „A kormány a megfigyelt üzemek értékelése után tervbe vette a munka racionalizálásának és az új bérrendszernek kibővítését további kiválasztott üzemekre. Általában számolnak azzal, hogy még ebben az évben a jutalmazás új rendszerére a mezőgazdasági tárcába tartozó üzemek körülbelül 20 százalékának kellene áttérnie. Az üzemek első csoportja, éspedig 11 állami gazdaság, a Slovosivo főigazgatóságának hat .üzeme és a Nitrai Állandó Mezőgazdasági Kiállítás néhány üzemegysége, valamint két gépállomás már megkapta az említett elvek érvényesítéséhez a hozzájárulást 1973 július elsejétől kezdődően. További üzemek az új bérrendszert ez év augusztus elsejétől fogják alkalmazni. A jövő évben további üzemek és szervezetek térnek majd át az új rendszerre. AZ 1974-ES ÉV TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉRŐL „Az irányelvek szerint 1974-ben az idei év tervével összehasonlítva a mezőgazdasági nyerstermelésnek 2,6 százalékkal, az állami alapokba eladott piaci árutermelésnek 4,8 százalékkal, az élelmiszeripar nyerstermelésnek 5,3 százalékkal kell növekednie. Az irányelvekben kitűzött feladatok az 1974-es terv kidolgozása során döntő mértékben függnek attól, mennyiben tudjuk mozgósítani és hatékonyan kihasználni az összes termelési tényezőt, és az üzemekben, a mezőgazdasági vállalatok és az élelmiszeripari üzemek termelésében fellelhető tartalékokat. 1974- ben a növénytermesztés legfontosabb feladata a gabonatermesztés és felvásárlás további fokozása. A gabona terméseredményének 177 tonnával kell meghaladnia az ötéves terv eredeti irányszámát, amit nemcsak a vetésterületek bővítésével, hanem elsősorban a hektárhozamok növelésével kell elérni. A vágóállatok termelésében az eredeti tervet ebben az évben 15 500 tonnával, az ötéves terv eredeti feladatát pedig 35 ezer tonnával kell túlszárnyalnia. A tejtermelésben az irányelvek az idei terv feladatainak 50 millió literrel való túlszárnyalását írják elő) ami az ötéves terv feladataival szemben 20 millió literes növekedést jelent. Az élelmiszeriparban a nyerstermelés már ezévben nagyobb lesz, mint amit az ötéves terv 1975- re írt elő, éspedig 700 millió koronával.“ TOVÁBBI SZOCIALIZÁLÁS Ezt követően a miniszter elvtárs a talaj társadalmasításnak, szocializálásának néhány problémáját érintette. A megnagyobbodott mezőgazdasági üzemeknek a jövő évben 350 millió korona költségvetési összeggel kell új építkezést kezdeniük, hogy a megváltozott termelési feladatokkal megbirkózzanak. Az 1972—1974-es években az újonnan nyert 129—144 ezer hektár földterületen 1169 millió korona költségvetési összeggel kezdenek építkezéseket, ami egy hektár földterületre számítva 8120—9060 koronát tesz ki. Az anyagi eszközök szabta korlátok közepette minden új építkezés javaslásakor lelkiismeretesen mérlegelni kell ennek célszerűségét, s egyúttal azt is, mennyi a beruházáshoz szükséges támogatás minimális összege. Végül foglalkozott a szocializálás további kérdéseivel is. Megemlítette, hogy 1971 őszétől ez év májusáig a mezőgazdaság szocialista szektorába 29 904 egyénileg gazdálkodó földműves lépett 125,3 ezer hektár földterülettel. Huszonkilenc új szövetkezet alakult, amelyek közül időközben kilenc szövetkezet már régebben gazdálkodó efsz-ekhez csatlakozott. A szövetkezetek földalapja 66 ezer hektárral, az állami gazdaságoké 21 ezer hektárral, az erdő-mezőgazdasági üzemek földalapja pedig 11 000 hektárral növekedett. Az újonnan társadalmi tulajdonba vett földön általában hektáronként 21600 koronát kitevő új beruházással számolnak. A szükséges építkezéseket fokozatosan hét-nyolc év leforgása alatt kellene megvalósítani. A mezőgazdasági üzemek állami hozzájárulás iránti igényeit a jövőben esetenként kell elbírálni, tekintetbe véve az újonnan használatba vett földterület részarányát a mezőgazdasági üzem egész földterületéhez viszonyítva. (ben) A beruházási építkezések gyorsabb üteme szükséges • Helyesen használjuk fel a rendelkezésre álló gabonaalapot • A jutalmazások szabályozását egységesen végezzük • A racionalizálás további alkalmazása • Jövőre a mezőgazdasági termelés 2,6 százalékkal növekszik
