Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-15 / 50. szám
1973. december 15. .SZABAD FÖLDMŰVES, A termelés hatékonyságának növeléséért AZ ÉLELMISZERIPARI DOLGOZÖK IS AKTÍVAN BEKAPCSOLÓDNAK A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYBE Az 5. ötéves terv harmadik esztendejének végénél tartunk. Az óévtől való búcsú rendszerint egyúttal a számadás, a kiértékelés Ideje Is. Az idei viszszapillantás igen örömteljes. A konszolidáció éveit gyorsütemü fejlődés követte s ez az életszínvonal emelkedésén is megmutatkozott. Népgazdaságunk utóbbi években elért sikerei főleg a termelés hatékonysága növelésének köszönhetők. Csak úgy tudtunk a jelenlegi magas szintre emelkedni, hogy az eddigiek folyamán népgazdaságunk csaknem valamennyi ágazata maradéktalanul teljesítette a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból adódó Igényes feladatokat és dolgozóink kezdeményezése, szocialista munkaversenye egyre nagyobb méreteket ölt. Az élelmiszeripari dolgozók magukévá tették pártunk által a nagyobb gazdaságok elérését szorgalmazó irányzatot, a szocialista munkaversenyt és a „Mindenki szocialista módon“ jelszót, melyeknek segítségével sikeresen teljesítik a fokozódó élelmiszerszükséglet bebiztosítását. A közelmúltban Zilinán a Szakszervezetek Házában gyűltek össze a Szlovák Szocialista Köztársaság élelmiszeriparában tevékenykedő szocialista munkabrigádok vezetői, példás dolgozói, hogy kiértékeljék a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból eredő feladatok eddigi realizálását, illetve azoknak bebiztosítását. A csaknem 300 egybegyűltet František Podoba, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, valamint titkára, Blhová Eta fogadta. Beszédükben kihangsúlyozták, hogy az eddigi sikerek nem jelentik azt, hogy elégedettek- lehetünk az elért eredményekkel, és ne tűzzünk magunk elé újabb merész terveket. Élelmiszeriparunk előtt ugyanis további igényes feladatok állnak, ezért a figyelmet elsősorban a rejtett tartalékok maximális kiaknázására kell irányítani. Szükséges, hogy minden percet, minden kiló nyersanyagot kihasználjunk, hogy a dolgozók szakképzettségét megfelelően kamatoztassuk, s éljünk a tudományos és műszaki forradalom nyújtotta lehetőségekkel. Blhová elvtársnő beszédében többek között azt is kihangsúlyozta, hogy a szocialista munkabrigádok az utóbbi években nemcsak mennyiségi, de minőségi fejlődésen is keresztülmentek. A „Mindenki szocialista módon“ jelszó, illetve a milliárdos megtakarításért indított mozgalom is ennek a bizonyítéka, hisz az idei év első kilenc hónapjában csak az anyagi befektetéseken 25 millió koronát takarítottak meg az élelmiszeripari dolgozók. A jelen időszakban az 57 943 élelmiszeripari dolgozóból 49 ezer 522-en kapcsolódtak be a szocialista versenymozgalomba, és 7863 egyéni, valamint 1877 kollektív kötelezettségvállalás bizonyítja az élelmiszeripari dolgozók aktivitását. Az 1239 szocialista munkakollektíváből már 451-en nyerték el a Szocialista Munkabrigád büszke címet, a további 788 brigád pedig várományosa e kitüntetésnek. Az elért kimagasló eredmények jutalmául, illetve a brigádmozgalomban kifejtett két vagy többéves aktív munkáért ez eddigiek folyamán 2184 bronz-, 7 ezüst- és 28 aranyéremmel tűntették ki a versenyző kollektívákat. A zvoleni húskombinátból az aranyérem harmadik fokozatát többek közt HornáCek elvtárs tíztagú brigádja is megkapta. Ugyancsak ebben a kitüntetésben részesült Kellner elvtárs kollektívája a trnavai malátagyárból és a kelet-szlovákiai tejüzem nyolctagú brigádja, mely miután elvesztette vezetőjét, Hockicko elvtársat, helyébe annak felesége lépett, s az ő vezetésével folytatják tovább a munkát. Blhová elvtársnő nagyon pozitívan értékelte a topoľčanyi Baromfifeldolgozó Vállalat, valamint a Dunajská Streda-i Juhocukor gyárat, továbbá a Banská Bystrica-i pék- és a zvoleni húsüzemet a közelmúltban lezajlott sikeres aktívákért. Az összejövetel résztvevői közül sokan, különösen a brigádvezetők felszólaltak a vitában. Ismertették a jelenlevőket munkájuk, tapasztalataik, de a felmerülő nehézségeikről is, — melyek gyakran kerékkötői a sikeres munkának. (0. V.) Külkereskedelem ашт-ошрмш A KGST-országok mintegy 10 százalékkal részesednek a világ nemzetközi árúcsereforgalmában. Kivitelük értéke — dollárban számolva — az 1958. évi 10.1 milliárdról 1971-ig 33,8 milliárdra emelkedett. A KGST- országok árúcsere-forgalma ebben az időszakban tehát több mint háromszorosára bővült. Nemzetközi árúcsere-forgalmuk mintegy 60 százalékát a tagországok egymással bonyolítják le, ennek értéke 1971-ben meghaladta a 20 milliárd dollárt. Az 1958—1971-es időszakban — noha a külkereskedelem országcsoportok szerinti megoszlása lényegesen nem változott — az átlagot meghaladóan bővült a szocialista országok kereskedelme a fejlődő és a fejlett tőkésországokkal. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem csaknem ötszörösére, a fejlett tőkésországokkal lebonyolított árúcsereforgalom több mint négyszersére nőtt. KGST — KÖZÖS PIAC A kelet—nyugati gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok azonban az elmúlt több mint egy évtizedben túlnyomórészt a KGST és a Közös Piac országai között fejlődtek. 1958- ban az európai szocialista országok tőkés külkereskedelmében a Közös Piachoz tartozó hat ország mintegy 30—31 százalékkal részesedett, s ez az arány 1971-ig jóval 40 százalék fölé emelkedett, a kibővített Közös Piac vonatkozásában pedig elérte az 50 százalékot. A KGST-országok részvétele a nemzetközi munkamegosztásban az egy lakosra jutó bohózatai és kivitel tükrében, a számottevő fejlődés ellenére is közepes. Az egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalom rubelértéke az NDK-ban és Csehszlovákiában baladja meg az 500-at, a magyar és a bolgár mutató pedig megközelíti azt. A fejlett tőkésországokaľ való összehasonlítás azt mutatja, hogy e négy KGST-országnak a nemzetközi árúcsere-forgalomban való részévételi foka az olasz szinten helyezkedik el, az NDK-é és Csehszlovákiáé annál valamivel magasabb. míg Magyarország és Bulgária csak megközelíti Olaszország 575 dollár értékű egy lakosra jutó külkereskedelmi forgalmának értékét. A KGST-országok külkereskedelmének áruszerkezetében — mind az importnál, mind az exportnál sok azonosság található. Valamennyi KGST-ország behozatalának fő tételét a gépi beruházási javak alkotják, amelyek részesedése 33—43 százalék. Legmagasabb a rendkívül erőteljes beruházási tevékenységet folytató Bulgáriában és Romániában: 33 százalék körüli az NDK-ban és a nemélelmiszeripari nyersanyagok maiparuk fejlettségével függ össze. Általános jellemző — ez alól a Szovjetunió az egyetlen kivétel — az anyagok, az energiahordozók, az ásványi nyersanyagok, a fémek és a nem élelmiszeripari nyersanyagok magas hányada a behozatalban. Ezek együttes részesedése 34—38 százalék. A KGST egységes nomenklatúrája szerinti árúszerkezetben az energiahordozók, ásványi nyersanyagok és fémek részesedése 1971-ben, a magyar behozatalban volt a legalacsonyabb — 22.4 százalék —, s Romániában a legmagasabb: 30,2 százalék. Kiemelkedően magas viszont a magyar behozatalban a könnyűipari nyersanyagok részesedése: ez a többi KGST-ország átlagát jócskán meghaladja. A Szovjetunió behozatali árúszerkezete — a beruházási javak arányától eltekintve — lényegesen eltér a többi KGST-országétól. Az anyagok aránya alig haladja meg a 29 százalékot, viszont a fogyasztási javaké a fogyasztási iparcikkeken kívül, ide számítva az agrártermékeket is — rendkívül magas, mintegy 34—36 százalék. A KIVITEL SZERKEZETE A kivitel árúszerkezetében az azonos és eltérő vonások erőteljesebben differenciálódnak. A kivitel legjelentősebb árúcsoportját négy KGST-országban — Magyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában és az NDK-ban — a gépi beruházási javak alkotják, s ezek részesedése 32 százaléktól 52 százalékig terjed, a legmagasabb az NDK- ban és Csehszlovákiában. A szovjet kivitelben — 55—56 százalékkal — az anyagok dominálnak, ezek alkotják — 30 százalékos aránnyal — a román kivitelben is a legnagyobb árúcsoportot. Azonos vonás, hogy valamennyi KGST- ország kivitelében jelentős — minimálisan 23—24 százalékos — aránnyal szerepelnek a gépi beruházási javak, továbbá (a Szovjetunió kivételével) az iparfogyasztási cikkek. Ezek részesedése a magyarországi kivitelben meghaladja a 20 százalékot, míg a többi KGST-országban 14—20 százalék közötti. Rendkívül alacsony, alig 3—5 százalék, a vegyipari termékek részesedése a kivitelben, ennél magasabb aránnyal — 8—9 százalékkal — csak Románia és az NDK exportjában szerepelnek. A KGST-országok közül Bulgárián kívül Magyarországnak és Romániának van számottevő agrárkivitele, amelynek részesedése 20 százalék körüli. (APN) A szocialista mezőgazdaság nagy üzemeinek kialakításával kedvező feltételeket teremtettünk a termelési folyamatok ipari módszereinek jobb alkalmazására a népgazdaság e fontos ágazatában. Évről-évre javul — mennyiségi és minőségi szempontból is — a gépesítés, ami nem csak az eddigi kézzel végzett fárasztó és megerőltető munkák részarányának csökkentését teszi lehetővé, hanem jelentős munkaerő megtakarítást is eredményez, ugyanakkor meggyorsítja a munkafolyamatok elvégzésének ütemét s az elvégzett munkák minősége is jobb. Ennek bizonysága a mezőgazdasági munkák ez évi lefolyása, amelyet a kedvezőtlen időjárás ellenére időben és a legjobb minőség mellett végeztünk el. Ezt az állítást azonban egy további tény is bizonyítja. Még az elmúlt esztendőkben elég sok gondunk akad az őszi szántás elvégzésével, a cukorrépa és a szemeskukorica betakarításával, addig ez évben az említett munkákat mezőgazdasági üzemeink gyakorlatilag már november közepéig befejezték. Az őszi szántás elvégzésében, amely a talaj termőképességének fenntartása szempontjából lényeges munka, a legjobb eredményt a levicei (lévai) járás földművesei érték el, kissé lemaradtak mögöttük a galántai, komárnoi és Nové Zámky-i (érsekújvári) járások. Az istállótrágya leszállítását a nyugat-szlovákiai kerületben november közepéig a területek 90 százalékán elvégezték és feladataikat így sikeresen teljesítették a galántai, levicei, topoľčanyi, trenčíni és trnavai járások szövetkezetei és állami gazdaságai. Az említett munkák legnagyobb hányadát a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban végezték és a legjobban lemaradtak a nitrai és a bratislavai járások mezőgazdasági üzemei. A rétek és legelők termőképességének jobb kihasználása megköveteli, hogy állandó gondot fordítsanak e területek trágyázására. November végéig a rétek és legelők gondozását a tervezett 20 ezer hektár terület felén végezték el, tervezett feladataikat e téren csupán a trnavai és galántai járások teljesítették. Csehszlovákiában a nyugat-szlovákiai kerület a legjelentősebb kukoricatermesztő vidék. A kukorica pedig a takarmánytápok, keverékek legfontosabb adaléka. Társadalmunk válságos esztendeiben e növény termőterülete jelentősen csökkent. A csökkenést nagyban elősegítette az is, hogy a kukorica betakarítása jelentős kézi munkát igényelt. Ezért a mezőgazdasági munkák gépesítésének távlati tervéből kiindulva határozottabban láttak hozzá a szemeskukorica és a cukorrépa betakarítási munkáinak gépesítéséhez. Olyan gépeket gyártunk és hozunk be, amelyek megfelelnek az adottságoknak, s ez megmutatkozott az idei betakarítás gyors ütemű elvégzésében. Kerületi méretben a kukorica betakarítását 83,3 százalékban gépesítve végeztük, de a legproduktívabb járásokban, a Dun. Streda-i, komárnoi, Gyors ütemben halad a mezőgazdaság iparosítása galantai és bratislavai járásokban e munkái gépesítése elérte a 96,2—99,2 százalékot. A Nové Zámky-i járásban gyűjtötték be a kukoricát a legnagyobb területről — csaknem 19 ezer hektárról, azonban gépek segítségével csupán ennek kétharmadát. Hasonló gondot okozott földműveseinknek még a közelmúltban is a cukorrépa betakarítása, amelyben a legnehezebb munkát a nők végezték. A pelhrimovi Agrostroj géptervezőinek és dolgozóinak köszönhető az olyan jő minőségű és nagy teljesítményű répakiszántók és répafejelő gépek gyártása, amelyekkel a cukorrépatermés 65 százalékát ez évben már gépekkel tudtuk betakarítani. A cukorrépa termesztési területének egyhatoda esik a Dun, Streda-i járásra, ahol azonban ma már a cukorrépát kézzel egyáltalán nem szedik. A megosztott betakarítás jelentős mértékben elterjedt a komárnoi járásban, ahol elérte a 82 százalékot. Hasonló mértékben gépesítették ezt 4 munkát a galántai, bratislavai, levicei és máá járásokban. Az említett növények termesztésének további fokozása érdekében a jövőben tovább kell növelni a munkák gépesítésének részarányát. Ugyanakkor fokozottabb gondot kell fordítani az említett gépek és gépi berendezések kezelőinek szakmai oktatására, szakképzettségük növelésére, hogy a betakarítási veszteségeket a lehető legkisebbre csökkenthessék. ŠTEFAN KOOIAN mérnök A vetőmag előkészítéséhez, a fogyasztási gabona tisztítására és malomipari előkészítésére, valamint az olajos magvak és egyéb szemtermés tisztítására szállítunk: K—545 jelzésű tisztító- és osztályozó berendezést K—231 jelű triőrrel (kéthengeres), K—545 jelzésű tisztító- és osztályozó berendezést K—230 jelű triőrrel (egyhengeres), melyeknek teljesítménye gabonából hét tonna óránként. Gyártja: a VEB Petkus Wutha gépgyártó üzem a Fortschritt Neudstadt/Sa. kombinát keretében. Exportálja VE AHB Transportmaschinen Berlin/NDK. Szállítja: Poľnohospodárske potreby, n. p., Bratislava, Steinerova 74/a, tel. 681-88.
