Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-08 / 49. szám
A gúnárok fuzárium-gomba okozta terméketlensége Néhány éve ismeretes, hogy a fuzárium-gombával fertőzött kukorica etetése kocasertésekben a péraajkak duzzanatával Járó, úgynevezett álivarzást idéz elő. E betegséget a fuzárium-gomba által termelt ösztrogén hatású F2 anyagnak nevezett toxin váltja ki. Ezzel kapcsolatban felmerült annak szükségessége, hogy megvizsgáljuk a fuzáriumos kukorica, vagy az ilyet is tartalmazó táp etetése nem okoz-e a gúnárokban terméketlenségi zavarokat, annál is inkább, mert az ösztrogén hatású vegyületek kappanosító hatásúak. A kérdést kísérletes körülmények között vizsgáltuk meg. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a fuzárium-gomba toxinja erősen károsítja a gúnárok ondótermelését. A kísérleti gúnárokat 12 napon át folyamatosan olyan lúdtojótáppal etettük, amely 10 %-ban ezzel a gombával mesterségesen fertőzött, majd szárított és meg darált kukoricát tartalmazott. Az előzetesen autoklávban sterilizált kukorica mesterséges fertőzéséhez egy igen toxikus külföldi fuzárium-törzset használtunk. A fuzáriummal fertőzött takarmány etetésének hatására lényegesen csökkent a gúnárok ondójának mennyisége és minősége. Ez a hatás már a kísérlet 5. napján kezdett mutatkozni, ekkor ugyanis a mesterséges ondóvétel (masszás) alkalmával a három gúnár közül egy, a toxinetetés 12. napján pedig már két gúnár egyáltalán nem adott ondót. Az ondó mennyisége a kísérlet 12. napján az eredeti 0,2—0,3 ml-ről 0,05 mire csökkent, kémhatása pedig átlagosan 0,2 pH értékkel volt lúgosabb a kontroliokéhoz viszonyítva. Az ondó 1 mm3-ében levő hímcsírasejtek száma az eredeti 1,0—1,2 millióról 0,3 millióra csökkent, ugyanezen idő alatt a három kontroligúnár hímcsírasejtjének számra megközelítően azonos szinten maradt. A fuzáriummal etetett gúnárok ondójában mind kevesebb élő hímcsírasejt volt kimutatható, számuk az eredeti 50—60 %-ról 20—30 százalékra zuhant, és a mikroszkópos vizsgálatkor ezek sokkal renyhébben mozogtak, mint a kontroligúnárok hímcsírasejtjei. A fuzáriumos táppal etetett gúnárok közül egy természetes párosításra került, a 12 napig tartó toxinetetés befejezését követő naptól kezdve 18 napon át 3 tojóval. Ezek 17 tojásából egy sem volt termékeny, ugyanakkor a kontroli-gúnárok ondójával mesterségesen terméHárom olasz lúd és a fennhatóságot gyakorló gúnár. (K. Sz. felv.) kenyített tojók 105 tojásából 95 bizonyult termékenynek. A herék kórszövettani vizsgálata révén az is kiderült, hogy a fuzáriummal etetett gúnárok heréjében a hímcsírasejteket termelő csírahám sorvad, benne a kontrolihoz viszonyítva sokkal kevesebb csírasejt termelődött. A kontroli-gúnárok takarmánya 10 0/0 autoklávozott, szárított, majd darált kukoricát tartalmazott. Kísérleteinket hazai fertőzött kukoricából kitenyésztett fuzárium-törzzsel pulykakasokkal megismételve, lényegében a gúnárok esetében észleltekkel azonos eredményre jutottunk. Ma még nem rendelkezünk olyan eljárással, amellyel a fuzárium-gomba hőálló toxinját a takarmány tápértékének tönkretétele nélkül méregteleníteni lehetne. Így a megelőzés jelenleg egyedüli biztos módja a fuzárium gombákkal fertőzött kukorica és lúdtáp etetésének a kiiktatása. Az ilyen takarmánynak nem fertőzöttel történő hígításos keverése a toxin töménységétől függő kockázattal jár. A jövő útja az, hogy megfelelő kukoricafajta kiválasztásával és megfelelő agrotechnikai eljárással meg kell akadályozni a kukorica fuzárium-gombákkal történő fertőződését. _ dr. Palyosik Mátyás — dr. Koplikné Kovács Éva — dr. Gúzsai Ernő s» *** •** «3* »** »** •:« *** *** »** *** *** •** •*« *** *** •** »3* *** •** •*» *** »*» «3* «3» »3» »*• •** »3» »3» *3* »3« »3* »3* ♦♦♦ *•* *з* *з* *з* *з* *i* *1* «з* *i Сё&пс1сИг -f A BAROMFITENYÉSZTŐ а napfényórák számát meghoszszabbítja, mégpedig művilágítás alkalmazásával a reggeli és az esti órákban. Ennek nagy jelentősége van e tojástermelés fokozása szempontjából. A tyúkól ilyen megvilágítása esetén a tyúknak lehetősége van olyan eledelmennyiséget magához venni, mint a hosszabb nyári napokon. Ez azt jelenti, hogy a tojáshozam is a nyári hozamhoz hasonló szintet ér el. Az esti takarmányadagot, főként a téli hónapokban bizonyos menynyiségű szemestakarmánnyal egészítjük ki. A fagy beálltával legjobb ilyen etetésre a kukorica. О A NYÜbTENYÉSZTÖ amennyiben nem kíván téli tenyésztéssel foglalkozni, a nyulakat pihenteti, hogy január végefelé megkezdjék a porosodást. Ez a hónap legalkalmasabb arra. hogy a tenyésztésből kiselejtezésre szánt nyulakat étkezési célokra használjuk fel, s az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezidő tájt legsűrűbb a szőrzetük. Szőrmeipari szempontból kizárólag a téli gereznát ismerik el elsőrendű minőségűnek. • A LÜDTENYÉSZTŐ megfigyelheti, hogy főleg az idősebb ludak december folyamán már megkezdik a párosodást. Ezért a napi takarmányadagot 80 g zabbal keverjük. Ezen kívül reszelt sárgarépát etetünk a ludak А-vitamin szint szervezetben történő fenntartása végett, mely nélkül a tojások megtermékenyülési százaléka alacsony szinten mozogna. A hidakat önálló rekeszekben kell tartani, a többi kis állattól elkülönítve. Mivel a ludak az előkészített fészekbe rakják tojásaikat, nem kívánatos, hogy oda más állatok is bejussanak. ★ A KACSATENYÉSZTŰ annak ismeretében, hogy állatai december folyamán megkezdik a tojástermelést, figyelemmel kíséri azokat, nehogy a tojás valamely ólon kívüli helyen tönkremenjen. A kacsák decemberi takarmányozása az előző hónap szintjén marad. ■ A GALAMBTENYÉSZTÖ tudja, l\ogy ez a hónap a szaporodás terén szünetet kíván. Ezért a galambokat úgy kell etetni, hogy fészkelésüket ne serkentsük. Fő takarmányféleségük decemberben az árpa és csak a nagyon hideg, fagyos napokon egészíti ki azt kukoricával a tenyésztő, mégpedig a délutáni etetés folyamán. Fontos gondoskodnia arról, hogy állandóan elégséges ivóvíz álljon rendelkezésükre, amely nem fagy be, mivel a galambnak több vízre van szüksége, mint más madárféléknek. A A KECSKETENYÉSZTŐ gondoskodjon arról, hogy állatai istállója meleg legyen s a hőmérséklet ne csökkenjen 15 C fok alá. Ezen szükséglet ellenére az istáilét naponta szellőztetni kell. Mivel a téli időszakban a kecskéknek nincsen módjuk a járkálásra, ezért patáik szarurétege megnövekedik s ezt a tenyésztőnek alkalomadtán meg kell kurtítania, hogy az állat rendes járását ismét lehetővé tegye. A vemhes kecskékről fokozott mértékben kell a tenyésztőnek gondoskodnia, főként a tisztasággal és a higiéniával kell törődnie. Az állatokról való gondoskodáshoz tartozik az is, hogy a tenyésztő erősebb szálú kefével naponta tisztítia az állatokat, ami eevűttal masszázsként is szolgál a bőrfelület vérkeringésének fenntartására. A AZ EGZOTIKUS MADARAK TENYÉSZTŐJE hasonló módon gondoskodik díszes madarairól, mint az előző hónapban. Műfény segítségével hosszabbítja meg részükre a napfényórák számát, mivel decemberben legrövidebbek a nappalok. Hasznosnak mutatkozott a napi egy óra hosszat tartó infralámpával történő megvilágítás, amely a madarak részére olyanynyira szükséges napfényt helyettesíti, hiszen természetes fényben ez a hónap nem bővelkedik. A A NEMES KANÁRIMADARAK TENYÉSZTŐIÉ már december elején úgynevezett kollekciókba csoportosította a hímeket, amelyeket előkészített az énekversenyre, melynek megrendezésére nálunk minden évben december közepetáján kerül sor. A kollekciót a tenyésztő az egyforma énekminőségű madarakból állítja össze. A verseny alkalmával nagyon sok függ az ilyen kollekció helyes összeállításától is. A napi takarmányadagba ekkor a tenyésztő valamivel több lenmagot iktat, hogy a hímek éneklése kifejezőbb legyen. —ar— Kihasználatlanok a nyérctenyésztés lehetőségei Kuivuvský Pavel bemutat egy soieioarna szinváltozatú nyércet. A hosťovicei Csehszlovák Szocialista Köztársaság Efsz lovcei részlege különlegességként nyérctenyésztéssel is foglalkozik. Ennek úttörő jelentőségét az is fokozza, hogy a nitrai (nyitrai) járás szövetkezeteinek sorában még egy hasonló vállalkozást nem találünk. A farmon látogatásunk idején 2194 nyércet' tartottak nyilván, s a terv szerint a tél folyamán 1500 gereznát adnak át a trutnovi KARA prémipari vállalatnak. Vágóhidak, húsfeldolgozó üzemek közelében más szövetkezetek is próbálkozhatnának ezen hasznos melléküzemági termeléssel. r Kováőová Helena és Vodnáková Barbora naponta négy métermázsa darált húst etetnek meg a jó étvágyú állatokkal. (Matis Pavel felvételei.}' A tojótyúk zsíros májelfajulásának oka? -A nagyüzemi tojóállományokban — főleg ketreces tartás esetén — gyakori, és tekintélyes elhullást is okozott már az úgynevezett „zsíros májelfajulás szindróma“ („Fatty liver syndrome“). A Michigan! Állami Egyetem kutatási eredményei szerint a betegség oka egyszerűen a tűltáplálkozás, a felesleges zsírrétegek lerakódása, és ennek folytán a vérerek falának meggyöngülése, amely érszakadást és vérzést okoz. Ha egy fontosabb ér megszakad, az állat belső vérzés következtében pusztul el. Dr. John Wolford és dr. Donald Polin szerint a „zsíros májelfajulás-érszakadás“ megelőzhető, ha a veszélyeztetett állományt egy-két napig koplaltatják, és mindaddig 20 százalékos takarmánymegvonáson tartják, amíg a megfelelő testkondíciót el nem nyerik. Ez után az állatok ismét teljes takarmányon tarthatók. A kísérletet végző állatorvosok azzal Igazolták állításukat, hogy élő és termelő állatokat mesterségesen tömve 30 százalékkal a normális mennyiségen felüli táplálék felvételére kényszerítették. A betegség bizonyos Idő elteltével minden kezelt állaton észlelhető volt. A zsíros májelfajulás leggyakrabban 24 hetes kor körüli, éppen kifejlett állato-7 kon észlelhető, amikor a termelési csúcsot elérik. A leggyakoribb ezenkívül a nyári időszakban, mert a meleg erős stresszként járul a betegséghez, azonkívül, hogy ebben az időszakban kisebb az állat energiaigénye Is. A szerzők szerint jelenleg о tojótyúkoknak mintegy 10—15 százaléka pusztul el zsíros májelfajulásban csak azért, mert túltápláltak. Korábbi kísérletek vitaminadagolás hatására is eredményt mutattak. A mtchigani kísérletek szerint azonban ez nem megfelelő gyógymód. Jóllehet olykor a vitaminnal kezelt állatok gyors javulása tapasztalható — monefja dr. Polin —, de ennek az az oka, hogy a takarmányfelvétel csökken, és az állat saját zsírfeleslegének emésztésére kényszerült. „A legjobb módszer az állatok elzsírosodúsának megakadályozása. A baromfitenyésztők értékeljék úgy állataik egészségben tartását, mint sajátjukét. Se az ember, se a csirke soha ne legyen túl kövér. Ez egészségtelen, és ami a csirkét illeti, gazdaságtalan is. Ha a tojótyúk elhájasodik, pocsékoljuk a takarmányt.“ A kérdés nagyüzemi megoldása megfelelő takarmány és takarmányozási technológia kidolgozása tekintetében még várat magára. Dr. Polin szerint a lényeg, hogy megfelelő egyensúlyban tartsuk a korlátozott és a nem korlátozott etetés Időszakát annak érdekében, hogy a termelés a legmagasabb szinten maradjon, ugyanakkor az állatok ne hízhassanak el. V. B. Két országból SZOVJETUNIÓ 1971-ben a Szovjetunióban a házinyúl-állomány több mint 10 millió egyeddel növekedett. A hózinyúlhús piaci kínálata az előző évekéhez képest megháromszorozódott. A fejlődés alapjai azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek megnövelték az iparszerű termelést. A házinyulak e helyeken már. zárt istállókban vannak elhelyezve. Az épületeket fűtéssel, klímaberendezéssel, mesterséges világítással szerelték fel. A takarmányelosztás az itatás és a kitrágyázás gépesített. Ezekben a nagyüzemekben egy kg nyálbús előállításához 3,0—3,5 kg száraztakarmány szükséges. 100 kg nyúlhús előállításához 25—30 munkaóra a ráfordítás. OLASZORSZÁG Évente körülbelül 65 millió házinyulat hizlalnak az országban, ez azonban nem elegendő az Igények kielégítésére. Ezért jelentős mennyiségű (többezer tonna) nyúlhúst importálnak. A nyúlhústermelők főként falusi kisállattartók A nagyüzemi nyúltartás, az intenzív nyúlhústermelés csak lassan fejlődik. A kistenyészetekben évente átlag 2,7 eilest, ellésenként 5,7 fiókával, az intenzív üzemek 4,0 ellést, ellésenként 6,5 fiókával érnek el. Az adatok szerint a kisüzemekben egy nőstény teljesítménye évi 42, a nagyüzemekben körülbelül 70 kg vágőnyúl. fLandwirtschaft Zentralblatt/73) Hegedűs jános
