Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-01 / 48. szám

ä Szlovák Gyümölcs- és

** Zöldségtermesztők Szövetségénék Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) járási és városi bizottsága ez év szeptember 15. és 20. között a szövetkezeti földművesek járási bizottsága, a mezőgazdasági igazgatóság és a Népművelési Központ közreműködésével elsöízben rendezte meg a járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást a járási Népművelési Otthonban. A kiállítás jelszava „kertészkedők egységes frontba az eredményes mezőgazdasági termelés felvirágoztatásáért“ volt.

A megnyitón ünnepi beszédet Belucz János mérnök, a járási szervezet elnöke mondott. Az ünnepségen résztvett a járási pártbizottság vezető titkára, Ferenczei elvtárs, valamint a Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezelek képviselői. A megnyitás után a tanulóifjúság is megtekintette a nagyon tanulságos kiállítást. A kiállítás előkészítése két hónapos fáradságos munkát igéeyelt. Ebből kivették részüket Ivan Imre, Szakái József, Grnyo Géza, Zakói Géza, Rehák László, Kürti Béla, Héger Károly, Pente László, Bajner Imre, Mészáros József, valamint Orbán elvtárs és Öechová mérnöknő. Hasonló kiállítás a múlt évben nagy sikert aratott Calovón. Az idei kiállítás megszervezésében se gítettek az alapszervezetek is. Az évzáró közgyűléseken tárgyaltak az előkészületekről. Több alapszervezet tagja részt vett termékeivel a kiállításon. A legszebb termékeket arany-,

tották az egyes állami gazdaságok és szövetkezetek is. Ez hasznosnak bizonyul azért, mert a látogatók párhuzamot vonhattak a nagyüzemi termelés és a kiskertészkedők termékei kötalommal (kristállyal), amelyet Csápai Nándor (Okoč) kapott, mivel a kiállításon övé volt a legszebb négy termék. Az aranyérem tulajdonosai Varga Ferenc, Kovács Géza, Szakái Józött. A nagyüzemek termékeit nem értékelték, mert a kiállítás a kiskertészkedők termékeit volt hivatott bemutatni és értékelni. A termékeket nyolctagú szak-zsüri bírálta. Tagjai voltak Zmojkoviő, Trubač, Kárnik, Kárníkné, Braniša, Bajner, Gdoniné és Belucz elvtársak. Ezen a rendezvényen mintegy 350 terméket állítottak ki, tehát jóval többet, mint a čalovoin, de a látogatottság kisebb völt (3000), míg a čalovoin 3500. A legtöbb kiállított terméket, a čalovoi, okoči, kvetoslavovoi, gabčíkovoi és a Dun. Streda-i alapszervezetekből hozták. A kiállított termények nagy része gyümölcs volt — abból is a legtöbb az alma. Különlegességként látható volt azonban a tujafa, a fügefa és a málnabokor.

zsef, Almási Frigyes, Kovács Béla és mások lettek. Bronzéremben Németh Tibor, Berecki Árpád és mások részesültek. A szervezőbizottság * meghívására a kiállításon résztvettek egyes feldolgozó üzemek is. így a láttattak bizonyos leírásokhoz, melyek a növényvédelmet méltatták, de nem hiányoztak a kiskertek megműveléséhez szükséges szerszámok, valamint permetezőgépek sem. A látogatók megtanulhatták, hogyan gondozzák gyümölcsfáikat és zöldséges kertjüket és hogyan védekezzenek a kártevők és betegségek ellen.

A záróünnepségen ' szintén résztvettek a járási szervek képviselői. A közös vacsora után tombolát árusítottak. Öt koronáért majdnem minden jegy értékes tárgyat nyert. A záróünnepséget még ünnepélyesebbé tette Ferenczei elvtárs beszámolója, amely rámutatott Csallóköz lakosságának fejlődésére, ami a mi társadalmi rendszerünknek köszönhető. Illusztrálta a régi Csallóközt, amikor gyümölcsfával csak itt-ott találkozhattunk, s ezért a dolgozó ember családja részére ritkán tudott gyümölcsöt vásárolni. Méltatta a felszabadulás utáni időszak sikereit és eredményeit.

Az ifjúság körében nagy érdeklődést váltott ki a kiállított termények megtekintése.

Az aranyérmesek exponátjai ií

ezüst- és bronzéremmel, valamint oklevéllel jutalmazták. Húszán aranyérmet, húszán ezüstérmet, és ugyancsak húszán bronzérmet kaptak. A kiállítást termékeikkel gazdagílekötötték az ifjúság figyelmét.

Ezeknek a tulajdonosai az értékelőbizottságtól dicsérő oklevelet kaptak. A kiállított tárgyak jutalmazásához a Nemzeti Front városi bizottsága is hozzájárult, 500 koronás tárgyi jutogatók arról is tanúbizonyságot szereztek, hogy a kiállított termékekből mi mindent lehet készíteni. A Dun. Streda-i Slovlík, a Juhocukor, Agrofrigor és a Milex vállalatok bemutatták termékeiket, s ezeket a kiállítás végeztével kisorsolták. A szövetkezetek közül például a vydrani tizenegy szőlő- és három görögdinnye fajtát állított ki. A Trhové Mýto-i Efsz tizenegy almafajtát, továbbá görögdinnyét és étkezési tököt is kiállított. A Lehnicei Efsz több szőlőfajtával vett részt. Az állami gazdaságok közül láttuk a čalovoit — madéréti részleg — több szőlő- és almafajtával. Bemutatták termékeiket a Dun. Klatov-i és a gabčíkovoi állami gazdaságok is. A kiállító terem előcsarnokának vonzóbbá tétele céljából vágott virágokat, továbbá éneklő madarakat helyeztek el.

Mivel különlegességnek számított Rehák Ladislav fügefája, azt is az előcsarnokban helyezték el. A rendezőség nem feledkezett meg az agitációs és propagációs tárgyak kiállításáról sem. így a látogatók hozzájárul-Elmondta, hogy a gyümölcstermesztés egyre jobban fejlődik. Megköszönte a járás lakossága nevében azt a fáradságos munkát, amelyet a dolgozó nép tanúsított abban, hogy a mezőgazdasági termelést a felszabadulás után évről-évre magasabb színvonalra emelte. Ennek az eredménye, hogy idén a köztársasági elnök „Köztársasági érdemrendet“ adományozott a járásnak. Kívánta a kiskertészkedőknek is, hogy a jövőben hasonló eredményeket érjenek el a házikertjeikben, a gyümölcs- és zöldségtermesztés szakaszán. Hangsúlyozta, hogy a járás 22 ezer háza kisebbnagyobb udvarral rendelkezik. Ha ezeket eredményesen kihasználnánk, úgy minden kiskertből legalább egy-egy mázsa gyümölcsöt adhatnának a kiskertészkedők a közellátásra. Tehát még akadnak kihasználatlan területek a járásban. Ezeket feltétlenül hasznosítani kell. Kívánjuk, hogy a dolgozók sikereit további jó eredmények kövessék, s ezzel is hozzájáruljanak az életszínvonal további emeléséhez. GÁL JEROMOS

?

Ahol a kiállítás már hagyomány

Veíká Mača (Nagymácséd) a galantai járás közepes községeihez tartozik. Itt a gyümölcs- és zöldségtermesztés a múltban szinte ismeretlen volt. Akadt a faluban egy két kertész, aki kis kertjéből családjának jó megélhetést biztosított, tehát a gyümölcs- és zöldségtermesztés számukra nem volt elhanyagolandó. A kapitalista társadalmi rendszerben nagyon jó pénzforrásnak bizonyult. A felszabadulás után a gazdaságilag elmaradott község évről-évre fejlődött. Meglátszott a kulturális színvonal fejlesztése s egyre jobb színvonalra került a mezőgazdasági termelés. A kiskertészkedők elhanyagolt kertjeiket hasznosabbá tették, de ehhez szükséges volt tudásuk fejlesztése s erre jó segítségnek bizonyult a szervezetbe való tömörülés. Sajnos, a Zöldség- és Gyümölcstermesztők helyi Szervezetének megalakítása nem volt egyszerű. A szomszéd közöségbe Sládkoviőovora (Diószegre) kellett járniuk tapasztalatokért s ott nagyobb szaktudással rendelkező kiskertészkedők segítséget nyújtottak.

Az indulás 1960-ban nyolc-tíz taggal kezdődött. Több éves munkát vett igénybe, hogy tagságuk létszámát 64-re bővíthették. Az alapítók Duba Lajos, Gál Miklós és mások voltak. Fontos feladatnak tartották a tagság nevelését, a jó szakelőadásokat, gyümölcs- és zöldségkiállításokat, valamint borkóstolókat. A szakelőadásokat filmvetítéssel kötötték egybe. Sokszor gyakorlati bemutatókat tartottak a kiskertészkedők kertjeiben. Az idei gyümölcs- és zöldségkiállítás is bizonyította, hogy az alapszervezet ma már sok szakemberrel rendelkezik — a gyümölcstermesztés terén. Sajnos, csak 28-an vettek részt termékeikkel a kiállításon, de ezek is bizonyították, hogy termékeik minőségben felvehetik a versenyt országos méretben is. Egyesek a járási kiállításon is résztvettek s nagyon jó helyezést értek el. A legnagyobb kiállító Bugyi Ignác, a helyi szervezet elnöke volt. Kertjében nem kevesebb, mint 32 almafajta díszük. Található ott körte, őszi-nyári barack és más gyümölcs, valamint zöldségféle is. A kertje kisérleti bázishoz hasonlít. Maga neveli a gyümölcstermesztéshez szükséges alanyokat s maga végzi a szemzést és az oltást is. Ezért a tagság bizalommal fordul hozzá jótanácsért. Minden évben több mázsa gyümölcsöt értékesít. Gyümölcsfa-csemetéket is elad.

A kiállításon nagyon gazdag terménnyel vett részt Duba Lajos, Bugyi István, Gál Miklós, Lancz Gáspár, Kiaszta Zoltán és mások. Dicséretre méltók voltak Gál Antal

termékei, aki a virágtermesztésben szép sikereket könyvelhet el. Az általa nemesített krizantémok olyan szép nagy virágúak, hogy a járásban keresni kellene párját.

A szervezet elérte, hogy tagjai egymástól, valamint szakkönyvekből tanulva nagyon szép eredményeket képesek kimutatni. Kiveszik részüket a faluszépítési akcióból is. Kötelezettségvállalásuk 300 munkaóra volt s ezt jóval túlteljesítették. A faluszépítési akcióban gyümölcsfát telepítettek az utcákban, s ezek gondozását a szervezet tagjai vállalták. A kiültetett fákat példásan gondozzák, hogy a falu lakossága előtt mintaképül szolgáljanak. Munkájukat nehezíti, hogy a hnb a tíz áras kertjüket —■ amelyet körülkerítettek s ott a gyakorlatban j

nevelték a tagságot — hat évvel ezelőtt elvette tőlük. j Jó lenne, ha a hnb újra adna a szervezetnek egy ilyen területet'Amelyet most már még jobban és szakszerűbben hasznosíthatnának. A szervezet nagyon jól együtt- j

működik a Nemzeti Front tömegszervezeteivel. j

Megtudtam azt is, hogy a községben az egyes tömeg- I szervezetek nem veszik ki részüket a tömegpolitikai munkából, a népnevelésből. Nagyon visszaesett a CSEMADOK helyi szervezetének a tevékenysége is, mely a faluszépítési akcióban nem végezte el a vállaltakat és kulturális téren is nagyon alulmaradt. Pár évvel ezelőtt viszont az volt a falu kultúrájának a fejlesztője. A viszszamaradás talán annak a következménye, hogy a szervezet elnöke idősebb és már elfáradt. Mindez annál in-., kább is sajnálatos, mert a szervezet vezetőségének egyik tagja, egyben a helyi pártszervezet elnöke is, akinek kötelessége lenne a kultúrmunka fejlesztése a községben. Nincs a községben szovjetbaráti szervezet sem.

Jó lenne, ha a járás illetékesei keresnék az okot — miért nincsl ;

Mivel a kiskertészkedők helyi szervezete is kevés támogatásban részesül a község vezetőségétől, Bugyi elvtárs úgy nyilatkozott, hogy a jövőben nem vállalja annak vezetését. Azt is elmondta, hogy szervezetük sokkal eredményesebb munkát végezhetne, ha a községi vezetőség egy permetezőgépet vásárolna. így azzal lehetőségük nyílna minden kertben a növényvédelmi munkálatok időben történő elvégzésére. Az is biztos, hogy a permetezőgép értéke két-három éven belül megtérülne. Mivel mi aktívan kivesszük részünket a faluszépítési akcióban és a falu lakosságának az esztétikai nevelése terén, elvárjuk, hogy a járási és a helyi szervek munkánkban segítsenek — jegyezte meg Bugyi elvtárs. G. J.

1ЯИ

A szőlőben a téli időszerű munka a trágyakihordás. Az őszi esőtől felázott utak a fagytól újra járhatóvá válnak, így megközelíthetjük még a meredekebb helyen lévő szőlőket is. A trágyát hordjuk a szőlőtáblák mellé, hogy amikor a talaj felenged, mindjárt kéznél legyen.

Télen időnként felenged a fagy, ezt használjuk ki arra, hogy a sorok közé hordott trágyát takarjuk be földdel. Különösen sokat jelenthet ez akkor, ha későn és hirtelen tavaszodik. Ez nagy munkatorlódást okozhat.

Fagymentes napokon, vagy ha csak vékony a föld fagyrétege, új telepítések alá az őszről elmaradt forgatásokat folytassuk. Vastagabb fagyott földréteg vagy nagy sár esetén, azonban ne siettessük a forgatást, mert egyrészt a mélyre lekerült fagyos föld tavasszal későn enged ki, másrészt akadályozza a talaj üllepedését. A sáros föld pedig rontja a talaj szerkezetét. Mindkét tényező hátrányosan befolyásolja az erjedést és fejlődést.

A szőlő támaszberendezéséhez szükséges anyagokat ilyenkor célszerű előkészíteni. A betonoszlopokat télidőben a helyszínre hordatjuk, sőt, ha a fagy felenged, az oszlopok helyének kiásása és beállításának munkája is haladhat.

Ha az időjárás engedi, megkezdhetjük az alanytelepítések vesszőinek szedését. Az alanyvessző szabványszerinti megválogatása igen fontos, mert hibás, sérült vesszők után jó eredést nem várhatunk. A leszedett és méretre vágott vesszőt vermeljük fel felhasználásukig, mert télen is könnyen kiszikkadt vesszőből még beáztatás után sem várható jó eredés.

Vizsgáljuk meg az elvermelt sima és gyökeres szaporító anyagot. Ha penészedést tapasztalnánk, vermeljük át, ha pedig száradna a vermelő homok, enyhe öntözéssel pótoljuk vízveszteségét.

Termő gyümölcsösben fagymentes idő esetén tovább folytatjuk a gyümölcsfák ritkító metszését, valamint az összes esedékes talajmunkákat, szerves- és műtrágyázást. Fiatal gyümölcsösben a fagyos, havas idő beálltával vizsgáljuk át a bekerített gyümölcsösök kerítését, hogy azokon a nyíllak a

gyümölcsösbe be ne jussanak.

Fagymentes időben folytatható a gyümölcsösök pótlása és az újtelepítések.

A fagyos időben érkező ültetési anyagot először fagymentes (de nem meleg) helyre (pl. pincébe) szállítjuk és ha kiengedett, s az időjárás megengedi, a szabadban vermeljük. Fagykárok így is előfordulhatnak.

Gyümölcstárolókban a tárolót rendszeresen kell szellőztetni, és gondoskodni kell a kellő párateltség fenntartásáról is. Ha nagyobb fagyokra van kilátás, amely a gyümölcsöt is veszélyezteti, meg kell oldani a tárolónak — ha ez lehetséges — az előtérből való fűtését. Ellenkező esetben gondoskodjunk a gyümölcs fagymentes helyiségbe szállításáról.

Az év végéig készítsük el a jövő évi termelési tervünket!