Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-01 / 48. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 197З. december 1. 9 AZ ORBÁNC Néhány évtizeddel ezelőtt igen ve­szedelmes, néha halálos betegség volt az orbánc, vagy ahogyan az én falum­ban nevezték a szentantal-tüze. Találó volt ez a furcsa név. A beve­zető hidegrázás, gyengeség, elesettség után a beteg valamelyik testrésze — leggyakrabban az arca, a feje, vagy a lába — begyulladt, meg vörösödön, megduzzadt, fájdalmassá vált. A beteg bőrfelület éles széle olyan zegzúgos határral fúródott az ép bőrbe, mintha élénk piros lángnyelvek kúsznának, iparkodnának, hogy tűzbe borítsák az egész testet. A bőrelváltozást ugráló jellegű emelkedő, majd süllyedő láz, nyugtalanság, fejfájás, érzékcselódá­­sok és súlyos betegségérzés kisérte, ami hajdan 10—14 napig is eltartha­tott. Egyes súlyos esetekben a gyul­ladt bőrön gennyes hólyagokat, eset­leg felületes elhalást is észlelhetett a kezelőorvos. Ezek persze — abban az időben — súlyos szövődményeknek számítottak. Ha aztán a súlyos idő­szakon szerencsésen átesett a beteg, a gyulladt bőr megnyugodott, kissé megbámult, korpásán hámlani kezdett és lassan talpra állt a gyógyult beteg, vagy — ahogyan már említettem — meg is halhatott. Ma más a helyzet. No de szedjük szépen sorjába az érdekes tudnivalókat! Mi az oka ennek az egész szerve­zetet károsító különleges bőrbetegség­nek? Sokáig még a kutató orvosok sem tudták. Fehleisen nevű tudós tisztázta, hogy a sztreptokokkusz piogenesz hemolitikusz nevű genny­keltő baktérium okozza ezt a tovater­jedő bőrbetegséget. Ez a kártevő köz­vetlen fertőzés — a beteggel való érintkezés során — a betegtől szár­mazó gennyel, a piszkos kézzel, a kötszerrel, tisztátalan eszközzel kerül az egészséges ember bőrére és a fel­hámfosztott területeken, feldörzsölé­seken, apró, alig látszó sebeken ke­resztül, leggyakrabban kaparás, kar­­molás, pattanások eldörzsölése útján jut a szervezetbe, ahol 1—2 napi lap­pangás után kezdi meg veszedelmes munkáját. Károsító hatására a nyirok­­erek megszűkülnek, a beteg bőrterü­let alatti kötőszövetbe fehérvérsejt vándorlás indul — mert így védekezik a szervezet — és megjelenik a fájda­lom, a forróság, a vörösödés, amik a gyulladás legjellemzőbb tünetei. Leggyakrabban a fejen, az arcon, a lábon jelentkezik. Az arcon a piszkos kézzel elkapart pattanások, a fejen a gennyes viszkető fülfolyás, a nya­kon a gallérdörzsölés hámhiánv, a lábszáron a szoros harisnyakötő, a szorító gatyamadzag, a feszes cipő le­­vetésekor jelentkező vakarás vagy lábujjak közti gombásodás feldörzsö­lése segíti bőr alá a kórokozókat — olvasom a ma is helytálló igazságot még a két nagy háború között megje­lent népszerű tudományos egészség­­ügyi könyvekben is. Kéthly László professzor által szerkesztett „A csa­lád egészsége“ című 800 oldalas ak­koriban kitűnő, de ma már kissé el­avult könyvéből idézek: „ ... a 8—10 nap alatt gyógyíthetó betegség csak iszákosoknál szokott gyakran súlyo­sabb, esetleg halálos kimenetelű len­ni... míg a beteg orvoshoz kerül, le kell fektetni, a beteg helyre jeges bo­rogatást tenni...“ A különféle kemotherápiás gyógy­szerek, a szetilek, majd a később megjelent antibiotikumok a Ciliinek ma gyorsabban és eredményesebben gyógyítják az Orbánéban szenvedő be­tegeket, mint a régi módszerek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy mindenféle gyógyításnál sokkal ered­ményesebb a betegség megelőzése, a sztreptokokkusz fertőzés elkerülése. Sztreptokokkuszok ma is vannak, a velük való találkozás, a bőrön való áthatolásuk feltételezhető és nagy könnyelműség lenne ha nem számol­na ezzel a lehetőséggel a mai ember. Annál inkább, mert ha már azt is tud­juk, hogy egyes egyének igen hajla­mosak arra, hogy megkapják, mert ellenállóképességük igen silány. Az ilyeneknél a betegség ismétlődése is elég gyakori. Az orbánc megelőzésének leghatha­­tósabb fegyvere a tisztaság. A min­dennapi élet a legkülönbözőbb módon szennyezheti és fertőzheti a testet, el­sősorban a kezet, az arcot és a lábat. Az ápolatlan kézen a körmök alja va­lóságos búvóhelye a különféle látha­tatlan élőlényeknek. Ezektől a reg­geli és esti elmaradhatatlan gondos és napközben a szükségszerű kézmo­sás tudja csak megszabadítani az em­bert. A reggeli és esti kézmosást min­dig meleg vízzel, bőséges szappannal és körömkefével kell elvégezni. Az arc, a fej, a nyak pattanásait mosat­­lan kézzel érinteni, piszkálni, nyomo­gatni, vakargatni tilos. Sebek, sérü­lések házi kezeléséhez csak tiszta kézzel kezdhet valaki. A bőrviszketés­sel, bőrkiütéssel, lábszárfekéllyel szakorvoshoz kell menni. A fület, az orrot piszkálni, turkálni nem szabad. A szájba nyúlni, a fogak közét szalma­szállal, gyufával, piszkos fogvájóval tisztítani nem tanácsos. Még a törül­köző vagy egyéb tisztálkodási eszköz — pl. fésű, alsóruha stb. — kölcsön­adása sem javasolható. A rendszeres testápolás elhanyagolása pedig egye­nesen veszedelmes könnyelműség, mert a piszok a gennykeltőknek — sajnos gyakran a sztreptokokkuszok­­nak is — a melegágya. Van az orbáncnak egy különleges formája — a sertésorbánc. Ez első­sorban a sertések betegsége, de fer­tőzött állat húsával foglalkozók főleg hentesek, böllérek, nyershússal fogla­latoskodó szakácsok és háziasszonyok is megkaphatják. A sertésorbánc nem súlyos betegség, de tanácsos orvoshoz fordulni vele. Az orbánc — a szentantal-tüze — ma már nem az a súlyos betegség, mint évtizedekkel ezelőtt volt, de a veszedelem lehetősége megmaradt és fenyeget. Még az a szerencse, hogy gyógyítása eredményes és megelőzése ugyanaz, ami a kulturált egészséges élet legfontosabb követelménye: a rendszeres és folyamatos tisztálkodás. Di': BUCjA 1ÁSZLÓ.4 Budapest GYEREKEKNEK A.% okos kisfiú Egy kisfiú játszadozott labdá­jával a pálmák alatt. Hirtelen kedve szottyant kókuszdióra. S máris indult fel a fára. Igen ám, de a sima törzsről rögtön vissza is csúszott. Próbálgatta, de hiába. Kicsi volt még ilyen magas fa megmászására. > Peti búsan leült egy árnyékba, dinikor az egyik pálmán maj­mot vett észre. . Rögtön meg is szólította: — Makikám, dobj le egy diót, úgy szeretnék belőle enni! Ä majom így válaszolt: . — Dehogy dobok! Gyere fel, ha enni akarsz! — Próbáltam —, mondta a kisfiú — de nem sikerült. — Akkor ne egyél diót! — vágta rá visítva a maki. S nagy élvezettel szedegette a finom gyümölcsöt. A kisfiú sóvárogva nézte, majd hirtelen eszébe jutott va­lami, felállt, s így kiállton fel a fára: — Ha már nem adsz diót, leg­alább játssz velem egy kicsit! Gyere labdázni! A játékos kedvű maki ráállt. A kisfiú feldobta a labdát, a majom vissza, s így ment ez egy darabig, míg egyszer a fiúcska felkiáltott a majomnak: — Nem találom -a labdát, el­tűnt a fűben! — Sebaj szólt le a maki — majd dióval dobálkozunk. És tovább folytatták volna a játékot, de a kisfiú nem bírta felhajítani a diót a majomhoz. — Várj, majd kisebbet dobok le — sivította a fiúnak. S máris pottyant egy újabb dió. De ez is nehéz volt. Jött a harmadik, majd a ne­gyedik, végül a majom méregbe gurult, hogy a fiú nem dobja neki vissza, s nagy visongva el­tűnt a sűrűben. A kisfiú pedig vidáman vitte haza a diókat. így járt túl a majom eszén a kis Peti. BUDAI JÓZSEF SZÉL DUDÁJA Micsoda duda! Micsoda zene! Szél dudája. Micsoda dal! Vígan fújja Ugrik a nyúl és a gazdája tova inai fagyos dalát. deres mezőkön. Fia is fújja Kacag a szél, furulyáját, kacag a fia, táncoltatja ez aztán a a fa ágát, komédia! hoppá, hopp! Unokái Unokái verik a dobot. verik a dobot, Tramtaram. erdőn, mezőn tramtaram. a fagy ropog, Hajlik az ág, trallala. a fagy ropog. DÉNES GYÖRGY BETŰCSERE Több beküldött rejtvényetek azt bizonyította, hogy boszorkányos ügyességgel tudtok bánni a betűkkel. Akár összerakásról, kiegészítésről vagy betűcseréről volt szó a feladatban. Ebben a rejtvényünkben különböző hosszúságú szavakat gyűjtöttünk össze. A felsorolt szavak között sok hasonlóság nincs, csupán annyit és ez a rejtvény, ha az egyik betűjüket egy másik betűvel helyettesí­titek, akkor egy egészen új és más, az eddigihez egyáltalán nem hasonló szót kaptok. Nézzétek meg jól a szavakat és próbáljátok meg­találni mindegyik szóhoz azt a megfelelő betűt, amely mégváltoztatja az értelmét és újjá varázsolja. Subacsomózással készült falikép A csomók száma 32X52. A kép nagysága kb. 25x40 cm. Kelim kongrára Torontál fonallal dolgozunk. A fonalat 6 cm hosszú szálakra vágjuk fel. Egy szálat kettéhajtunk és horgolótű segítségével 2 lyukon áthúzzuk. Egyik lyukban van a hurok, a másikban a szál két vége. Az utolsó mozdulattal — szintén horgolótűvel —, a fonal két végét a hurkon áthúzzuk és csomóvá erősítjük. A munkát a kongré bal alsó sarkában kezdjük, soronként mindig jobb felé haladva, minden lyukat és minden sort becsomózunk. A rajzos minta szerint dolgozunk. 1 Jelmagyarázat: az 1-es számmal jelölt terület és a vízszintes vonal = fehér; a 2-es terület és a karika = narancssárga; a 3-as terület és a + — piros; a 4-es terület a 2 kis pont ferdén egymás fölött — világoskék; az 5-ös terület — középkék; a 6-os terület és az X = sötétkék; a 7-es te­rület =■= zöld; a telepont = barna. A kész képet bebéleljük, felül karikákat varrunk rá, és a falra erősített léc szögeire akasztjuk. K. E. Ékszer és ízlés A nők ősidők óta szeretik nyaklánc­cal, karpereccel, gyűrűvel ékesíteni magukat — erről az ásatások tanús­kodnak. Az ékszerviselés divatja ko­ronként és földrajzi határonként vál­tozó. A ml ízlésünk szerint a csillogó ékesség, az arany vagy a markazit alkalmi, estélyi viselet, különösen, ha több darabot veszünk magunkra. Nap­palra a kevésbé ünnepélyes, inkább vidám, színes műanyag vagy fémék­szer való. A kivágott nyári ruhához különösen jól illik a ruhával színben harmonizáló nagy szemű gyöngysor, a kosztüm hajtókáján a cizellált bross. Az ékszerviselésben a szerénység az elegáns, a túl sok — hivalkodó és ízléstelen. A karikagyűrűi — ha van — mindig hordjuk, a karóra is nélkü­lözhetetlen, ezeken kívül elegendő egy színes lánc, egy karperec. Es ne fe­ledjük: ékszer nélkül is lehetünk vonzóak, csinosak. N. F. E RESZTREJTVÉNY MUNKA ÉS BOLDOGSÁG VÍZSZINTES: 1. Asszony lesz belő­le. 3. Rajongva sze­ret. 6. Angol meg­szólítás. 10. Csapa­dék. 11. Kutyafaj­ta. 12. Tapogatózva keresgél. 13. Saj­toló. 14. Európai’ főváros. 15. Űrmér­ték. 17. Derű el­lentéte. 18. E na­pon. 19. Arab pá­linka. 20. Lábrész. 21. Betegség jele. 22. Ópiumot készí­tenek belőle. 23. Volt Szlovákiában. 24. Áramközvetítő. 25. Elege van belő­le. 25. Fegyver. 27. Szálloda (é. h.). 28 Üdítő Ital. 29. Fo­lyó Etiópiában. 30. Szakács inas. 32. Főnök alvilági nyel­ven. 34. Káté! 35. Pőkféleség. 35. Af­rikai állam. 37. A karvinái autók jel­zése. 38. Ö. Ä. K. 39. Török férfinév. 40. Borfajta. 42. Vallás rövidítés. 43. Éppen hogy. 44. Folyó Romániában. 45. Német hős. 46. Üsd. 47. Kicsiny görögül. 49. Belső szerv. 50. Paripa. 51. Vajdasági község. 52. A francia uralkodók megszólítása. 53. Rés. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Fedd. 3. Kilátásba helyez. 4. Nem ugyanaz. 5. Területmérték. 6. Égési termék. 7. Becézett ndi név. 8. Francia névelő. 9. Az idézet második része. 11. A háború istene az ókori görög mitológiában. 12..........Ferenc, magyar író. 13. Hiányosan kaptak. 14. Ravasz állat. 16. Állam Ázsiában. 17. Az idézet harmadik része. 18. Kukori­cából készítik. 20. Viharos északi szél a dalmát partokon. 21. Szlovák nyár. 23. Gyalogos katona. 24. More betűi. 26. Becézett női név. 27. Visel. 28. Azonos mássalhangzók. 31. Közlekedé­si vonalak. 33. Óra betűi (é. h.). 34. A szőlőtő támasztéka. 36. Kilencszáz és négyszázkilencvenkilenc római számmal. 37. Bársonyféleség (fon.]. 39. Vágóeszköz. 40. Olasz tenger. 41. Bolond ...........Petőfi ismert műve. 43. Levegő latinul. 44. Költött történet. 45. H. K. D. 46. Üt. 48. Csacsihang. 49. Vitalitásban van! 50. Folyadék. Beküldendő a függőleges 1., 9. és 17. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 45. számában megjelent keresztrejtvény helyes meg­fejtése: Tudás nélkül nincs előrehaladás. Könyvjutalomban részesültek: Sipos Anna, Bajtava, Ágh Sándor, Čakany.

Next

/
Thumbnails
Contents