Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-01 / 48. szám
1978. deoentber 1. •SZABAD FÖLDMŰVES, Kérdések a dohány körül • KIFIZETŐDŐ IPARI NÖVÉNY • ELŐTÉRBEN A MUNKÁK KOMPLEX GÉPESÍTÉSE # A dohány a mezőgazdaság legintenzívebb növényei közé sorolható és maga a dohányipar a népgazdaság egyik igen produktív, fontos ágazata. Mint tudjuk, a dohány melegkedvelő növény s ezért termesztése Szlovákia déli járásaiban, valamint Dél-Morvaországban már hagyományos. Hazánk egész dohánytermesztő területének 85 százaléka található Szlovákiában * ezért nem érdektelen, ha közelebbről vesszük szemügyre ezt a fontos ipari növényt. A dohányipari termékek össztársadalmi fogyasztásában a hazai termesztésű dohány a Szlovák- Szocialista Köztársaságban 37 százalékban, a Cseh Szocialista Köztársaságban pedig 25 százalékban szerepel. Ez azt Jelenti, hogy a hazai dohány köztársaságunkban a szükségletet körülbelül 30 százalékra fedezi. Ez mennyiségben hétezer tonnát tesz ki, melynek értéke 200 millió korona. Megemlíthetjük még, hogy hazánkban a dohányipari termékek előállítására 21 ezer tonna dohány-nyersanyagot használunk fel. Mondhatnánk évről-évre növekszik a dohánytermesztés fokozását szorgalmazó irányzat. Ez pedig törvényszerűen további fiatal szakembereket követel. Felelős közigazgatási szerveink a dohányiparral karöltve ezért a szükséges szakkáderek kiképzését is növelik, fokozzák a hazai és a külföldi szakiskolákon. A fejlesztéssel és a szakember-képzéssel karöltve halad a szüksége? beruházási egységek létesítése is. Az 1950—1953-as években a dohányszárítók építésére csaknem 200 millió koronát fordítottunk. Ezek felújítása, korszerűsítése. rekonstrukciója az 1990-es évig csaknem 350 millió koronát emészt majd fel. „Aprópénzre váltva“ ez azt jelenti, hogy az említett összeg a dohányipar évi nyerstermelésének 29 százalékát és az egy esztendei dohánybehozatal értékének 93 százalékát teszi ki. munkaalkalmat biztosít a nők, valamint a csökkent munkaképességűek számára. Jelentős szempont az is, hogy a dohánytermesztés a meglevő gépi- és épületkapacitások kellő kihasználását segíti elő, mivel más növények termesztésében is jó szolgálatot tesznek. A dohány tehát a mezőgazdasági üzemek számára — bátran kijelenthetjük — jól fizető növény. Gazdasági hatékonyságát tekintve az olyan növénykultúrák közé sorolható, mint amilyenek a szőlő, a komló vagy a fűszerpaprika. Ezen felül a dohány kevésbé igényes a talajjal szemben, mint az előzőkben említett növények. Erről e Nítrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságában elért eredmények is tanúskodnak. A kimutatott nyerstermelés egy hektáron -64 ezer koronát tett ki, míg a búza esetében 8757 korona, a cukorrépánál pedig 8725 korona volt. Tehát a dohány csaknem hét és félszerte többet adott. Viszont a dohány esetében az egy hektárra jutó munkaköltség a búzatermesztés költségénél 55-szörte, a cukorrépánál pedig majdnem kilencszert volt nagyobb. Ezért a munkalehetőségek megteremtése szempontjából — ami egyes vidékeken még ma is igen fontos — a dohánytermesztés biztosítja erre a legjobb feltételeket. De milyen a helyzet a jövedelem terén? A jövedelemmel mért rentabilitás, kifizetődőség mértéke az önköltségekkel összehasonlítva a búza esetében magasabb volt, mint a dohánynál. Búzánál 59,4 százalékot, a dohánynál azonban csak 43,23 százalékot tett ki. Ezzel szemben a tiszta bevétel egy hektárnyi búzatermő területről 3251 koronát, a dohány egy hektárjáról azonban 19 316 koronát tett ki, ami az előzőnek csaknem hatszorosa. Tehát a dohánytermesztés minden körülmények között többet hoz a konyhára. Az 1972-es év egyáltalán nem kedvezett a dohánytermesztésnek. A do-Nagyon kifizetődő növény Annak ellenére, hogy a dohánytermesztés beruházás- és munkaigényes, a mezőgazdasági üzemek számára ökonómiai és munkaszervezési szempontbél mégis igen előnyös. Lehetővé teszi az üzem munkaszükséglete idényszerűségének enyhítését és kellő hány hektártermése szlovákiai átlagban csupán 11 mázsa volt. Ez a legutolsó tíz esztendő leggyengébb eredményének tekinthető, a termés a tízéves átlagnál 24 százalékkal volt alacsonyabb. Mindennek ellenére a dohánytermesztők egy hektár területről 37 750-től 45 988 koronáig terjedő bevételt értek el, míg a szlovákiai átlagbevétel a dohány minden hektárjáról 39 522 korona volt. Gj technológiát a termesztésben Általánosan ismert tény, hogy a dohány jelentős igényeket támaszt a kézzel végzett munka iránt. A jelenlegi dohánytermesztési szokások mellett egy kg száraz nyersanyag 2,2 óra élőmunka ráfordítást követet. Ezzel szemben az USA-ban az élő munka szükséglete csupán 0,82 óra egy kiló száraz dohány kitermelésére. Ezért a dohánytermesztéssel kapcsolatos munkák gépesítése napjainkban egyre nagyobb fontosságra tesz szert. A gépesítés előmozdítására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öt kanadi dohánykombájnt vásárolt. Közülük négy Szlovákiában végez eredményes munkát. Egy-egy gép 30—35 hektárról gyűjti be a dohánytermést, 10—12 dolgozó szükséglete mellett. Ugyanakkor ezzel a géppel ültetik a palántákat, végzik a növényápolást és a kártevők elleni permetezést is. Az élőmunka részarányát ezek a gépek 74 százalékkal csökkentik. Az egyik kombájnnal már szép eredményeket értek el a Bajcsi Állami Gazdaságban. A korszerű technika alkalmazásakor igen kedvező tapasztalatokat szereztek. így az aszály idején a géppel kiültetett palánták kipusztulása lényegesen kisebb, mint az eddigi kézi, illetve gépi palántázás mellett. A dohánytörést követő munkálatok során hektáronként 230 órát takarítanak meg. Egy további hasznos gép a fűzőgép, amely két műszák aldtt hűsz hektár dohánytermését képes'a további műveletekre előkészíteni. A gépesítés továbbfejlesztését segíti elő a korszerűbb dohányszárítók létesítése. A Magyarországról behozott újtípusú szárítók nálunk szintén nagyon jól beváltak és jelentős megtakarítást eredményeznek. Üj technológiai eljárást honosítanak meg dohánytermesztőink a palántanevelés terén is. A fűtött polietilén sátrak erre kiválóan alkalmasak. Sőt igen célszerű lenne — s erre már bizonyos előkészületeket tettek is — a palántanevelést egyes kiválasztott üzemekben összpontosítani, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének keretében. Az elkövetkező évek bizonyára e téren is a további fejlődés sikereit mutathatják majd fel. S mivel a népgazdaság szempontjából a dohány igen fontos nyersanyag, a termesztés fokozásának lehetőségeivel, valamint a gépesítés komplex megoldásának módozataival a Dohányipari Kutatóintézet dolgozói is behatóan foglalkoznak. Elegendő és jó minőségű hazai dohányt A dohánytermesztés a legutóbbi esztendők, illetve az elmúlt évtized alatt nagy ingadozást mutatott fel. Ehhez a termelés további fejlesztését célzó szilárd koncepció hiányai is jelentős mértékben járul hozzá. A változás évének az 1964-es esztendőt tekinthetjük, amikor a gazdasági ösztönzők alkalmazásával keltették fel a termesztők fokozottabb érdeklődését e fontos ipari növény iránt. Ezt követően 1967-ben csúcseredményt könyvelhettünk el, amikor szlovákiai átlagban 18,61 mázsa volt az egy hektárról elért dohánytermés. Jelenleg fontos feladata mezőgazdaságunknak, hogy a jó minőségű hazai dohányt minél nagyobb területen termessze, hiszen csupán így lehet elérni azt, hogy a dohánybehozatalt a szükséges mértékre csökkenthessük s emellett minőségi dohánytermékekkel kellőképpen ellássuk az egyre növekvő hazai piacot és kielégítsük a fokozódó igényeket. Ha értékeljük a nyugat-szlovákiai kerület élelmiszeriparának eddigi fej lődését, lehetőségünk nyílik, hogy kö vetkeztethessünk az év végéig elér hető eredményekre és felmérjük, mi lyen kilátásaink nyílnak a CSKP XIV, kongresszusán hozott határozatok alapján a mezőgazdaság elé tűzött feladatok teljesítésére. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar eredetileg kidolgozott évi tervével szemben a termelés térfogata a legutolsó tíz hónap alatt megnövekedett, a nyugat-szlovákiai élelmiszeripari üzemek nyerstermelésük tervét 101,8 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy tíz hónap alatt terven felül 88 millió korona értékű termékmennyiséggel többet gyártottak, többet adtak piacra. A termelés e jelentős túlszárnyalásához oroszlánrészben Járultak hozzá a trenőíni Slovlík dolgozói, akik tervezett feladataikat az év első tíz hónapjában 41,3 millió koronával lépték túl, továbbá a cíferi nyugat-szlovákiai Baromfiüzem 15,4 millió koronával, a Dunajská Streda-i Cukorgyár 6,2 millió koronával, a piešťanyi Malom- és Tésztaüzem 22,7 millió, továbbá a trnavei Keményítőgyár 5,1 millió koronával lépte túl tervezett feladatait. A termelés térfogata tíz hónap alatt az elmúlt év hasonló időszakával öszszehasonlítva 6,8 százalékkal, azaz 271 millió koronával növekedett, s ezáltal a termelés növekedésnek egészévi üteme is lényegesen felgyorsult. A CSKP XIV. kongresszusán, valamint az SZLKP kongresszusán kitűzött programok és célok nagyjelentőségöek népgazdaságunk további fejlődése szempontjából. A CSKP KB és az SZLKP KB kongresszusa utáni ülései szintén a kongresszusi határozatok következetes teljesítését szorgalmazták, hogy hatékonyabban és teljes egészében valósítsuk meg 5. ötéves tervünk igényes feladatait az élelmiszeripar vonalán is. Az ötéves terv első három esztendejében, a várakozás szerint a nyugatNaponta, lépten-nyomon meggyőződhetünk arról, hogy népgazdaságunk a legutóbbi esztendők során egyre jelentősebb sikereket ér el. Az év végének közeledtével azonban az általános figyelem egyre nagyobb mértékben irányul arra a kérdésre, hogyan is zárjuk majd ötéves tervünk harmadik esztendejét, és miként készülünk fel a következő év feladatainak maradéktalan teljesítésére. szlovákiai kerület élelmiszeripari üzemel jó eredményeket értek el. Ez biztosítékul szolgál arra, hogy a nyerstermelés tervében kitűzött feladatokat túlszárnyalják. Az ötéves terv három esztendeje alatt a termelésnek egyhatodával való emelése lényegében a kerület mezőgazdasági őstermelése által elért jó eredmények folytatása. Ez tette lehetővé az élelmiszeripar árutermelésének fokozását és azt, hogy teljesíthessék a párt XIV. kongresszusának egyik jelentős feladatát, éspedig a fokozódó élelmiszerszükséglet biztosítását hazánkban a mezőgazdasági termelés jelentős növelése által. Az élelmiszeripar egyik jelentős gazdasági területe, amelyen a legszembetűnőbben mutatkoznak meg az eddig foganatosított intézkedések, a munkaráfordítás célszerűsége. A munkatermelékenység tíz hónapos tervét az élelmiszeripari üzemek 101,5 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy az egy dolgozóra jutó produktivitást 3384 koronával lépték túl, s ez megteremtette a jövedelmek növelésének előfeltételeit. A múlt évvel öszszehasonlítva a munka termelékenysége 5,8 százalékkal növekedett. E téren a legnagyobb fejlődést a munkatermelékenység növekedését illetően a Dunajská Streda-i és a Pohronský Ruskov-i cukorgyárak érték el. Az üzemek sikeresen teljesítik azt a feladatot is, hogy a termelés növekedését több mint 4/-5-öd részben a munkatermelékenység növelésvel érjék el. Hét üzem a termelés növelését kizárólag a munkatermelékfifli^ég fokozása útján biztosította. Ezeket az üzemeket külön meg Is nevezhetjük, hiszen példájuk követésre méltó. Ilyen sz'ép eredménnyel a cíferi nyugatszlovákiai Baromfiüzem, a trnavai, seredi és Sládkovičovo! cukorgyárak, a trnavai Figaro, a trnavai Keménytítőgyár, valamint a piešťanyi Malom- és Tésztaüzem dicsekedhet. Az élelmiszeripari dolgozók előtt álló igényes feladatok egyike, ami egyúttal a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak maradéktalan teljesítésében nélkülözhetetlen szükségszerűség, a termelés hatékonyságának növelése. A céltudatos politikai és szervezői munkával, valamint a dolgozók kezdeményezésének lényeges fejlődésével komoly sikereket könyvelhetünk el a termelési folyamatok gazdaságosabbá tétele szakaszán. Az idei évi fejlődés pozitívuma az a tény, hogy a termelés anyagigényességét az előző esztendőkhöz hasonlítva, általában csökkentik. Emellett az egy termékegységre eső anyagfogyasztás terén relatív megtakarítást értek el, melynek értéke 91,5 millió korona. A kerület élelmiszeripari üzemei az év kilenc hónapja alatt 261 millió korona tiszta nyereséget mutathatnak ki, ami ezt jelenti, hogy az elmúlt év hasonló Időszakával összehasonlítva a tiszta nyereséget Csaknem kétötödével növelték. Ugyanakkor megnövekedett a termelés rentabilitása is. Azok az eredmények, amelyek az utolsó negyedév kezdtekor váltak ismeretessé ezt bizonyítják, hogy a párt által a nagyobb gazdaságosság elérését эяеддоШиик? ОДшде10( az Aláírnitben) ? FELHÖÜZO SZIGET .XXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'» Mérlegen az élelmiszeripar A NYUGAT-SZLOVÄKIAI ÉLELMISZERIPAR MUNKÁJÁNAK A FELMÉRÉSE szeripar dolgozói magukévá tették és mint a tervteljesítés tartós módszerét alkalmazzák. Ezt bizonyítja a „milliárdos megtakarításért“ mozgalom széleskörű elterjedése is. Az elmúlt kilenc hónap során a nyugat-szlovákiai kerület élelmiszeripari üzemei a milliárdos megtakarítás számláját 18,8 millió koronával bővítették. E szép eredményhez a Piešťanyi Malom- és Tésztaüzem dolgozói is hozzájárultak, akik szeptember végéig a milliárdos alapra 12 millió 184 ezer koronát juttattak el, a Suranyi Cukorgyár több mint kétmillió koronával, a Trnavai Malátagyár pedig 1 millió 341 ezer koronával járult hozzá. A kétségtelenül számos pozitív eredmény mellett az idei állami terv teljesítésében fokozott figyelmet kell szentelni a feladatok egyenletesebb teljesítésének. Negatívumként könyvelhető el, hogy termelési feladatait tíz hónap alatt hét üzem nem teljesítette, és lemaradásuk összegezve 24,5 millió koronát tesz ki. Igaz ugyan, hogy a lemaradás oroszlánrésze a cukorgyárakban bekövetkezett kiesés számlájára írható, amelyek októberben a cukorgyári kampány késése miatt maradtak el a tervteljesítésben. Ehhez járult még, hogy nem teljesítették a kapacitásuk adta szabványokat és a répa cukortartalma szintén alacsonyabb volt a tervezettnél. Az idei kampány során (november 13-ig) a nyugat-szlovákiai kerület cukorgyárai már több mint 657 ezer tonna répát dolgoztak fel, amelyből 61,5 ezer tonna cukrot gyártottak. A kerület élelmiszeriparában elért eredmények azt bizonyítják, hogy népgazdaságunknak ez az ágazata évi tervét mind a termelésben, mind a munkatermelékenység fokozásában túlszárnyalja, emellett a pénzügyi terv egyes mutatóinál is részleges javulás várható, s ezáltal megfelelő alapot teremtenek az ötéves terv negyedik esztendejében a tervezett feladatok sikeres teljesítéséhez. BLAŽEJ SEDLIAK mérnök HÍREK iSmfcMMl LÉGKONDICIONÁLÁS NAPMELEGGEL A Tadzsik Tudományos Akadémia dusanbei műszaki-fizikai intézetében a Nap energiáját próbálják a légkondicionálok működtetésére hasznosítani különböző módszerekkel. Az egyik sokat ígérő abszorpciós berendezésükben lítiumklorid vizes oldata gőzölög el nyílt felületről. A víz elpárolgása révén növekszik az oldat koncentrációja. Ez a koncentrálódó oldat jut ellenáramú hőcserélőn át az abszorpciós berendezésbe. A középázsiai köztársaságokban 40—60 százalék lehet az új berendezés hatásfoka. Beruházási és üzemi költségei lényegesen kisebbek, mint a villamos energiával működő hagyományos légkondicionáló berendezésekéi. ÖNTÖZÉS A TENGER VIZÉVEL Az Észtország Balti-tengeri partvidékén végzett kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy számos növény — köztük a lucerna, a káposzta, a zab — eredményesen öntözhető a tenger vizével. A tengervízzel öntözött káposztafejek kétszeres súlyt értek el, s jelentősen megnőtt cukortartalmuk’ is. A talaj mikroflóráján nem tapasztalták a tengervizes öntözés károsító hatását. A kísérletek alapján Észtországban másfél-kétkilométeres partsávon rövidesen 23 ezer hektárnyi területet öntöznek majd a tenger vizével. MOCSÁRI KOTRÖ A csővezetékek fektetéséhez szült* séges árkok kiásása sok gondot okoz a mocsaras, homokos területeken, mert nincs szilárd alap a gépek bevetésére. A Szovjetunió kalinyini gépgyárában szerkesztett EKB típusjelzésű mocsári kotrógép nemcsak a mocsaras, homokos területeken, hanem még a kis mélységű vizekben is készíthet árkot a csővezetékeknek. Percenként másfél köbméter földet emelhet ki. Különlegesen széles lánctalpa nagy felületre osztja el a jármű súlyát< Széles körű vizsgálatokba kezdtek a szovjet tudósok az Arai-tóban levő sivatagszerű Barszakelmesz-szigeten. A szakemberek már régóta Ismerik a sziget különös légköri jelenségét: a széltől hajtott felhők hirtelen szétválnak a sziget előtt és oldalra sodródnak, így a szigeten akkor is süt a nap, amikor a környező tószakaszokon esilc az eső. A kutatők megállapították, hogy a furcsa tünemény titka a szigetről felszálló meleg levegőoszlop, amely szétoszlatja a felhőtakarót és oldalra sodorja a felhőket. Csak az erős szél képes hatástalanítani ezt a függőleges légáramlatot. A sziget egyébként természetvédelmi terület, ritka sivatagi növények élnek rajta, továbbá antilopok, gazellák és más értékes prémes állatok. OLTÓANYAG A KRÍMI-LÄZ ELLEN A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának egyik intézetében különleges gammaglobulint dolgoztak ki az ún. haemorrhagiás láz kezelésére. A Csumakov professzor vezette kutatócsoport megfelelő oltóanyagot is kidolgozott a betegség megelőzésére. E lázas megbetegedés kutatása 1944-ben kezdődött meg a Krím félszigeten. A vizsgálatok kimutatták, hogy a „krímiláz“ vírusbetegség. A krími típuson kívül a haemorrhagiás lázak csoportjába tartoznak az omszki, bolíviai, argentínai és marburgl változatok is. MINÖSÉGÖVÖ ÉLELMISZERHÜTÉS A leningrádi hűtéstechnológiai intézet szakemberei kidolgozták az élelmiszerek hűtött tárolásának új módszerét. Az eljárás során az élelmiszer felszíni rétegeit könynyen megfagyaszthatják, majd tömegét egészen a részleges kristályképződésig hűtik — ez a módszer nem rontja a hűtött termék minőségét. Az ilyen módon tartósított hús- vagy főzelékféle azután mínusz 2—3 fokos hőmérsékleten kétszer vagy háromszor olyan hosszú ideig eltartható, mint a hagyományosan tárolt. Az így tartósított élelmiszerek megőrzik eredeti Izüket, zamatukat is. (APN)
