Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-24 / 47. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. november 24. Ara 1.— Kčs XXIV. évfolyam. 47. szám. Érik az egyesülés gyümölcse Szakmelléklet Az illetékes érdekköri szövetségbe tömörült, aktív pihenést kedvelő dolgozók tájékoztatója és tanácsadója Több helyütt az országban, de talán legtervszerűbben a Nová Zámky-i (újvári) járásban láttak hozzá a többezer hektáros szövetkezetek kialakításához, vagyis az egyesítéshez. Az azóta eltelt öt-hat esztendő igazolta, hogy helyes úton járnak, mert megteremtették a lehetőséget a termelőerők további fejlődésének. A termelés valóban nagyüzemi szinten folyik, vagyis sor kerül a termelés koncentrációjára és szakosítására, a meglévő termelőeszközök hatékony felhasználására, a termelés növelésére, sala mint a gazdasági hatékonyság fokozására. A többezer hektáron gazdálkodó efsz-ek képesek olyan beruházásokat is eszközölni, amelyek már holnap igazi nagyüzemi gazdálkodásnak az alapjai. A közelmúlt napokban két egyesült mezőgazdasági üzemet látogattunk meg az említett járásban. Az egyik a Zemnéből (Szímöből). Komočából (Kamocsából), Andovcéből (Andódból) Haladás néven egyesült szövetkezet volt. A koncentrált mezőgazdasági üzem földterülete 4753 hektár és ebből 3800 a szántó. A Mátyusföldön lévő községek három esztendővel ezelőtt „házasodtak“ össze. Az eltelt röpke évekről váltottunk szót Balogh László elnökkel, Omcsin Mátyás mérnökkel, a szövetkezet üzemgazdászával és másokkal. Említették, hogy az egyesülés után a legelső feladatok közé az irányítás megszervezése tartozott. Lényegében minden részlegen meghagyták a régi funkcionáriusokat, de választottak egy tizenöt tagú központi vezetőséget és 63 személyből álló küldöttek tanácsát, vagyis minden 15 tagra egy személyt. Az utóbbi jelentős fórum rendszeresen negyedévenként ülésezik, értékeli a tervek teljesítését, jóváhagyja kitűzött feladatokat és megtanácskozza a tagság különböző problémáit. Az irányításban és az adminisztráció ban a munkaerők létszáma lényegében nem emelkedett. Viszont jelentős minőségi változás történt, hiszen jelenleg már hét mérnök és 43 középiskolát végzett dolgozik a szövetkezetben. Az egyesülés előnyei már kezdenek megmutatkozni. Van például egy 80 hektáros kertészetük, amelyből harminc hektáron termelnek vöröshagymát. Bizony- a hagyma betakarítása, szortírozása, sok kézi munkaerőt Igényel. Most ezt a kérdést megoldották, mert egy negyedmillióért vásároltak komplex betakarító gépsort. Egy ilyen gépsor vásárlását különkülön egyik efsz sem engedhette volna meg, s nem is lettek volna azok kihasználva. Az egyesülés adta meg a széleskörű alapot a monokulturális kukoricatermesztésre. Jövőre már 500 hektár tengeri termesztését tervezik, vagyis 120-szal növelik a vetésterületet monokulturális alapon való termesztésre. Persze, mielőtt rátértek a korszerűbb módszerre, nem restelltek ellátogatni a szomszédba jó tapasztalatokért. A baráti banal (Magyarország) Tsz-be, ahol már évek óta több mint ezer hektáron termelnek korszerű módszerrel kukoricát. Az ott szerzett tapasztalatok alapján a Haladás Efsz-ben is az első évben maximális mennyiségű műtrágyát adagolnak (kb. 550 kg tiszta tápanyag hektáronként) a gyomirtószerből pedig 10 kilót juttatnak a talajba hektáronként. Különben a kukoricát már mind géppel takarítják be és így a termelési költség 128 koronáról 83-ra csökkent. A lehetőség a vetésforgó megváltoztatására szintén elősegítette a hektárhomazok emelését. Ezerkilencszázhetvenben például a járásban még a legutolsók között kullogtak a gabonatermesztésben, mindössze 33,80 mázsa volt az átlaghozam hektáronként a külön-külön gazdálkodó efsz-ekben. Az idén viszont már az ötödik helyen végeztek a járásban és közel 1400 hektáron 46,30 mázsás átlaghozamot értek el. Volt olyan parcellájuk is, ahol Kaukázból 65 mázsa volt a hektárhozam. A jövőben jelentősen bővítik a búza vetésterületét, s a kiváló szovjet fajták mellett a bevált jugoszláv fajtákkal is próbálkoznak. Az össxetogás eredményeként hozták létre 4,5 milliós beruházássáI a szárítóberendezést. Ez a minőségi takarmányalap megteremtésénél óriási jelentőségű. Régebben 50 mázsa körül volt a lucerna hektárhozama száraz állapotban, most pedig a szárítóban a dupláját is eléri. A másik nagy előnye, hogy a kukoricát, őszi repcét, napraforgót és a répaszeletet is otthon száríthatják. Emellett bizonyos bevételi forrást Is jelent, amelyet a környező mezőgazdasági üzemek fizetnek a szárításért. A minőségi takarmány előállítása meglátszik a tejhczamnál is, amely 1020 tehénnél 3250 liter évi átlagot jelent, s ez közel 500 literrel több, mint három évvel ezelőtt. Mindent összegezve — az előzetes számítások szerint — a mezőgazdasági termelésből a bevétel az idén 10 millió koronával lesz több, mint 1970-ben. A jövő még biztatóbb, mert a közös határában 4,5 milliós költséggel 970 hektáron öntözőberendezést létesítenek. Az egyesült szövetkezetben a legnagyobb beruházás 33 milliós költséggel (önsegéllyel) épülő ötezres sertéshizlalda. Ez a hatalmas komplexum hosszú időre megoldja a gazdaságos sertéshústermelést és az efsz anyagi bevételének legjelentősebb forrásává válik. A jövőben a tejtermelést is kél helyre koncentrálják, s így jobban megoldódik a munkaerőkérdés is. Az andovcei részlegen a jövőben csak növendékállatokkal foglalkoznak. (Ez a részleg, sajnos, megfelelő út hiánya miatt távol esik a zemnéi központtól. A járási illetékesek az egyesülés előtt megígérték az összekötő út építését, ez azonban csak pusztába kiáltott szó maradt.) Különben a zemnéi részlegen olyan szocialista munkabrigáddal dicsekedhetnek, ahol már régebben 4000 literen felüli az évi fejési átlag tehenenként. A Ligacs istállóban (Ы- gacs László a szocialista brigád vezetője) 105 tehén van elhelyezve, s azokat hatan gondozzák. A jóneyű brigádban célul tűzték ki az évi 4500 literes fejési átlag elérését. Nagy jelentősége van az egyesülésnek a nagy teljesítményű erőgépek vásárlásánál és azok maximális kihasználásánál. Ma már nem okoz külö nősebb gondot a gépek átcsoportosítása. A nyáron például Andovcén, ahol néhány nappal hamarabb érik a gabona, a gépek összevonásával bárom nap alatt elvégezték az aratást. De így megy ez más szakaszon is, mert jö az összhang a gépeket irányító fiatalok között. Valaki azt gondolhatná, hogy talán kulturális téren veszítettek az egyes községek. Nincs ez így, mert mindhárom faluban szépen berendezett szövetkezeti klubot találunk, amelynek élén fizetett vezető áll. A klubokban élénk a Kťť uUTátis élet és gyakoriak a szakmai és más jellegű előadások. Minden községben van labdarúgó csapat is, és a zemnéiek a kerületi bajnokságban szerepelnek. Az egyesülés előtt a három községben körülbelül százezer koronát fordítottak kulturális és sportcélokra, s most pedig közel 350 ezret. Régebben a községek fiataljai nem jó szemmel néztek egymásra, s bizony sokszor még tettlegességre is sor került. Most pedig együtt szórakozik a három falu ifjúsága és közös akciókat szerveznek. Ezt nagyban elősegítette a szövetkezet azzal, hogy többízben szervezett közös tanulmányutakat és kirándulásokat a fiatalok számára. Az egyesült szövetkezet minden részlegén van szépen berendezett szociális helyiség és jövőre egy 150 személyes üzemi konyha létrehozását Is tervezik, ahonnan a különböző munkahelyekre Is szállítják majd az ételt és ezzel megoldják a fölösleges futkosást ebédidőben. A leírtak után talán elég, ha az elnöknek a búcsúzáskor mondott szavait idézem: „Bár egyesültünk volna 1967-ben, akkor sokkal előbbre lennénk.“ Országszerte a dolgozók ezrei meg a pártszervezetek nyilvános gyűlésein az ötéves terv irányelveiből, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozataiból eredu feladatok teljesítésének lehetőségeit. A bratislavai Kabin nemzeti vállalat dulgozőj figyelmesen hallgatják Gejza Š 1 a p к a elvtársnak, a városi pártbizottság vezető titkárának beszédét. Az elfogadott határozatot tapssal hagyják jóvá. Illlillllii iillllllllllllllllllllilllllltlli A „Barátság EFSz '-hen is kihasználják a lehetőségeket A „frigyrelépés“ ezerkílencszázhatvathétben történt, amikor a két szomszédos község — Bárt és Szőgyén — szövetkezeti dolgozói úgy határoztak, közös útra lépnek s merész, de reális célkitűzéseik elérése érdekében egye sítik erőiket. így jött létre az egvesüll Szőgyéni Barátság Efsz. Ha belelapozunk a nyilvántartásokba, megállapíthatjuk, hogy ez a több mint ötezer hektáros nagygazdaság az egyesülés első évében 48 millió 665 ezer korona értékű mezőgazdasági nyerstermelést, illetve 33 millió 835 ezer koronás piaci termelést mutatott fel. A bevételek értéke meghaladta a 39 milliót, a tiszta haszon pedig majd 6,7 millió korona volt. Az egyesülés megnyitotta az utat az új távlatok felé. A termelés összpontosítása, a belüzemi szakosítás cél szerű és következetes érvényesítése valamint a termelő eszközök és a munkaerők összevonása kialakította azokat a kedvező és nélkülözhetetlen feltételeket, amelyek nélkül nagyobb vállalkozásba nemigen foghatott volna a gazdaság. Az említett tényezőknek köszönhető, hogy az egyesült szövetkezetben szinte a kezdet kezdetétől fogva addig nem tapasztalt fejlődést mutatott a grafikon görbéje. Ha valaki ma végigjárná az egyesült gazdaságot, csodálkozva nyugtázná, mi mindennel gazdagodott a szövetkezet alig fél évtized alatt. Két gabonatárolót építettek, összesen 400 vagonos befogadókéfiességgel, korszerű központi javítóműhelyt létesítettek. 30 hektár őszibarack-ültetvényt telepítettek. Továbbá kialakítottak egy öt teherautóból álló szállító csoportot, amire egy ekkora gazdaságban valóban nagy szükség van. Mindemellett 50 százalékos részesei annak az épülő ötezres, zárt állatforgójú sertéstelepnek. melynek létrehozását további két társult nagygazdaság — a Hubái Egyetértés és a Kameníni Garamvölgye Efsz — is támogat. A jövő év tavaszán 50 hektár szőlőt terveznek telepíteni. A szükséges oltványok egv részét már beszerezték. A közelmúltban Szőgyénben jártam, s többek között az egyesült szövetkezet főkormányosával, Kovács Ferenc mérnökkel is elbeszélgettem. Elsősorban aziránt tudakolóztam, mit adott az egyesülés a két szövetkezetnek és mennyire befolyásolta a fejlődés ütemét. — Az idő és az elért eredmények vitathatatlanul az említett lépés helyességét igazolják. Ez alatt a néhány év alatt olyan beruházásokat eszközöltünk, amire a két gazdaság erejéből külön-külön tíz év alatt is aligha futotta volna. Sok új épülettel gyarapodtunk, számos korszerű, nagyteljesítményű gépet vásároltunk. Megoldottuk a gabona és a kukorica gépi betakarítását, szárítását, raktározását. Ez már magában nagy eredmény, — hisz gabonát 1850, szemes kukoricát pedig 800 hektáron termesztünk évente. Az egyesült szövetkezetnek 840 állandó dolgozója, tagja van. s ha a gépek nincsenek, hetekig törhettük volna kézzel a kukoricát. így meg egyesek nem is tudták, hogy itt a törés ideje. Volt 225 hektár cukorrépánk is. Hektáronként 380 mázsát adott. A betakarítást negyven száza lókban gépek végeztek, jövőre már e tekintetben is gépek végzik a munka javát, sőt talán sikerül teljes egészében gépesítenünk ezt a munkát Ha igen, akkor márcsak néhány kézi munkát igénylő növényünk marad, ezeket pedig a belüzemi szakosítás keretén belül úgy osztjuk el. hogy ne kelljen sok munkaerőt átcsoportosítanunk az idénymunkák Idején. A kertészet a barti részlegen lesz, a gyümölcs és a szőlő a szőgyéni I.. az Ipari növények p^dig a szőgyéni II. részlegen kapnak helyet. Vessünk egy pillantást a fejlődés szószólóira, az eredménymutatókra. A mezőgazdasági nyerstermelés értéke 64 millió 977 ezer, a piaci termelésé pedig 50 millió 705 ezer korona volt 1972-ben. A bevételek összege ugyanakkor 55,5 millió korona volt. A múlt évben a szövetkezet közel 11,5 millió korona tiszta hasznot ért el. — Hogyan viszonyulnak a dolgozók ennyi év után a közös gazdasághoz, elégedettek az eredményekkel, saját helyzetükkel? — Az egyesülés óta sokat változott a helyzet, de még ma is megnyilvánul kisebb-nagyobb mértékben a lokálpatriotizmus. Az emberek némelyike napjainkban Is a saját községében, a saját részlegén dolgozik szívesebben, s néha bizony erélyesen kell fellépni a munkaerő-átcsoportosítások alkal-. mával. Az ellentétek egyre inkább elhalványulnak, de azért még sok meggyőző munkára van szükség, hogy végleg felszámoljuk ezt a kényes légkört. Ami a kérdés másik részét lile ti, az emberek általában elégedettek, tudnak és szeretnek Is dolgozni, hisz tudják miért dolgoznak. Hogy csak egy példát említsek: évente kb. 800 ezer koronát áldozunk a dolgozók kulturális és szociális'igényeinek kielégítésére. Az állattenyésztésben is mindinkább kibontakozik a belüzemi szakosítás. Iga-z, most némileg felborul a kidolgozott elképzelés, mert a szarvasmarha-állomány tervezettnél nagyobb méretű növelése bizonyos problémák elé állítja a gazdaságot. Az össz-marhaállomány most 2100 darab, ebből 900 tehén. 1980-ban már 2800 szarvasmarhát számítanak tartani, s a tehenek számát 1200-ra növelik. A meglévő istállókat korszerűsítik, s felépítenek egy modern ezer férőhelyes tehénszállást Is. Egv ilyen akcióra bizony az egyesült gazdaságok egyikének sem lett volna elég pénze. S ha már itt tartunk, említsük meg azt is, hogy az egyesült szövetkezetben a hatodik ötéves tervidőszak végére a duplájára, vagyis 100 hektárra növelik a kertészetet és legalább 3 hektáron létesítenek fóliásházakat, jelentősen növelik a szőlő és a gyümölcsös területét is. Az első esetben 22 hektárról 250-re, a másodikban 42-ről 150 hektárra bővítik a termőterületet. — Elnök elvtárs, 500 hektáron termesztenek lucernát, azt viszont nem említette, hogy szárító építésével is számolnak. — Nem említettem, mert nem Is számolunk vele. A termés 50 százalékát szenázsoljuk. Ez szerintünk jobb megoldás. A termés negyed részét a felvásárló üzemmel együttműködve szárítjuk meg, a többit pedig széna-, illetve zöldtakarmány tormájában etetjük fel. Ezzel persze nem mondom azt, hogy végleg elvetettük a takarmányszárító építésének gondolatát, csakhát egyelőre másra kell a pénz. Minden erőnkkel a termelés fejlesztésén munkálkodunk. Fő célunk, hogy' a hatodik ötéves tervidőszak végére 104 millió korónára növeljük a mezőgazdasági nyerstermelés értékét. Nagy feladat, de ha tökéletesen kihasználjuk a korszerű nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta összes lehetőségeket, akkor sikerül maradéktalanul valóra váltani a termelés fejlesztésével kapcsolatos távlati elképzeléseinket. Tóth Dezső — Kádek Gábor
