Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-17 / 46. szám
1873. november 17, SZABAD FÖLDMŰVES 15 Környezetszennyeződés és a mezőgazdaság A virágok és a fák városa Négyszázhetven park, parkosított tér és sétány. A város minden lakójára 16,4 négyzetméter zöldterület jut — így összegezhetjük a szibériai város, Omszk „zöld statisztikáját“. A nagy orosz író, Fjodor Dosztojevszkij egykor ezeket írta Omszkról: „Fát elvétve Iát az ember. Nyáron rekkenő a hőség, a szél porfelhőket kavar, télen hóvihar tombol. A piszkos kis városban nyomát sem fedeztem fel a természetnek“. A jól fűtött üvegházban fehér munkaköpenyes lányok szegfűt szednek. A kis kocsin már egész halom élénkpiros virág fekszik. A közelben egy másik kocsin rózsát, hófehér tündérkontyot, pillangóra emlékeztető cikláment látni. A virágokat gondosan becsomagolják — odakint ugyanis mínusz 35 fokot mutat a hőmérő —, majd a városi virágüzletekbe szállítják. Omszkban mindenki rajong a virágokért. Aligha akad még egy város, ahol olyan lelkiismertesen pontos statisztikát vezetnek a parkosításról, a zöldövezetek létesítéséről, mint itt. Az omszkiak évente félmillió fát és bokrot, körülbelül húszmillió virágot ültetnek, a városi faiskolák 613 hektárnyi területet foglalnak el. Az időjárás azonban olyan, ahogyan Dosztojevszkij leírta: télen hóviharok, nyáron szárazság. Télen mínusz 50 fokra süllyed a hőmérő higanyszála, nyáron 42 fokos hőség uralkodik. Hogy lett Omszk az Oroszországi Föderáció legjobban parkosított városa? Omszk minden negyedik lakója tagja az Oroszországi Természetvédelmi Társaságnak. Hétszáz társadalmi ellenőr, és húszezer iskolás „zöld járőr« szolgálatban“ felügyel a fákra és a vi* rágokra. Forró ' nyári napokon az egész város apraja-nagyja öntözi a parkok virágait és a pázsitokat. A lakosság évente több mint 500 ezer munkanapot dolgozik társadalmi munkában városa parkosításán, szépítésén. A tömeges méretű fásítási, parkosítási munka 1920-ban kezdődött, miután Kolcsakot kiűzték innen. Május elsején, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napján 12 ezer fát ültettek el. Azóta egyre több zöldövezetet létesítettek. A fásítási, parkosítási munkában ma már főleg az esztétikai szempontok érvényesülnek. A fák járdaszegély menti „soros“ ültetése kiment a divatból. A szibériai táj utánozhatatlan jellegét visszatükröző kötetlen telepítési stílus vált uralkodóvá. A gyér lombú fákat száműzték. Fűzfák, nyárfák, nyírfák hibridjeit tenyésztettték ki, valamint lucfenyőt, erdei fenyőt és cirbolyafenyőt ültetnek. A város parkosításához, a zöldövezetek kialakításához megfelelő gépek, traktorok, gépkocsik állnak rendelkezésre. Omszk általános fejlesztési tervének: megfelelően a város valamennyi parkját zöld „folyosók“ fűzik majd egységes zöldövezeti rendszerbe. (APN) APitó HIRDETÉS • Húsz család méh eladó. Cím: idős Gyenes András, Pláitovce, okres Levice. T etszetős, hasznos, művészi A környezetszennyeződés kérdése az iparilag fejlett országokban és már másutt is úgyszólván napirenden van. Nem múlik el egy nap sem, hogy valahol a világon né okozna e kérdés nehézséget vagy problémát. Különösen rossz a helyzet nagyvárosaink levegője és az egészséges víz körül. Sok nagyváros levegője a különböző ipari üzemek és az automobilizmus által hamuval, szénmonoxiodal és kéndioxiddal, ólom- és más vegyületekkel annyira szenynyezett, hogy szószerint ártalmas az ember, az állatok és a növények életére. A nagyvárosok levegőszennyeződésének elrettentő példája a londoni 1952. évi nagy smogfelhő volt, mely tömeges megbetegedést és néhány ezer ember halálát is okozta. Azóta ezt a Jelenséget sajnos már több városban Is észlelték, legutóbb Tokióban ez év májusában, ahol emiatt csak egy nap folyamán 400 lakost kellett súlyos mérgezési tünetekkel kórházba szállítani. Mellesleg Tokióban már nem kivételes látvány, ha a levegő szennyeződése miatt a forgalmat Irányító közegek szolgálatukat csak oxigénpalackokkal felszerelve végezhetik. A nagyvárosok szenrtyezett levegője káros hatását persze nemcsak az ott élő emberek, az állatvilág és a növényzet sinyli meg, de sokszor a városok közvetlen vagy távolabbi környéke is. Az angol Birmingham város szennyezett levegője például még a La Manch-csatorna túloldalán, Hollandiában, a tulipántermesztésben is okoz károkat. De nem kell példákért oly messzire mennünk. A Krušné Hory kipusztult erdei és Žiar n/Hronom környéke növényvilágának mai állapota a levegőszennyeződés hazai szomorú példái. Nem jobb a helyzet a tengerek vizeinek minőségével sem. A tengerekbe ömlő szennyezett folyamok és nem különben a hajókon történő olajszállítások itt is éreztetik káros hatásukat. Ez utóbbi következtében némely tenger-felületén nagy összefüggő területeken olajszőnyeget úsznak. Ezek az olajszőnyegek amellett, hogy tűzveszélyesek, a tengeri madárvilág punsztulását is okozzák. Az olaj ugyanis összeragasztja a madarak tolláit s így azok repülésképtelenné válva elpusztulnak. Ezen felül az olajszőnyegek a legfontosabb haleledel, a plankton pusztulását is okozzák, tehát közvetve tizedelik a halállományt. Thor Heyerdahl a Ra I és Ra II papirus bárkáival végzett oceánátkelése alkalmából is találkozott több ilyen olajszőnyeggel és erről egyenesen az ENSZ-be küldött jelentést. Közismert tény, hogy a nyugateurópai Ipari központokban átfolyó folyamok legtöbbje szennyvizet szállít. De nem jobb a helyzet némely folyóval Amerikában sem. A Mississippi és Missouri folyamok vizeiben például aggasztóan magas DDT tartalmat állapítottak meg. Némely japán folyóban annyi kadmium van, hogy az ott az ún. „Itaiitai“ betegséget idézte elő. Ugyanott a folyó és tengervíz higanytartalma a sokszor halálos kimenetelű „múnamati“ betegséget okozza. A- kiknek sikerül e betegséget átélniük, bénák maradnak, szellemi tevékenységük csökkent és sokszor még beszédnehézségeik is vannak. Eltekintve az évente sajnos hol itt, hol ott előforduló folyami halmérgezésektől — amiről még később is lesz szó — folyóvizeink szennyeződésének hazai, egyik példája a régi halász és horgászkánaán, a ma már holt Kis-Duna, mely anynyira szennyezett, hogy vize még öntözésre sem alkalmas. Az emberiség a levegő és víz mindinkább nagyobb és súlyosabb következményekkel járó elszenynyeződése ellen természetesen védekezni igyekszik és kényszerül. A szennyeződést okozó iparvállalatokat a nagyvárosokból például fokozatosan kitelepítik. A megmaradó ipari üzemeket pedig kötelezik, hogy a füstöt és más káros vegyi anyagokat a levegőből és vízből eltávolító tökéletes tisztítóberendezéseket létesítsenek. Moszkvából \ például már eddig 200 vállalatot telepítettek át és ott a város levegőjének tisztasága érdekében már 7000 különféle tisztítóberendezés 1 működik. Sok nagyvárosban korlátozzák ez autóforgalmat Is. Brüszszelben és Antwerpenben pedig a fűtés céljaira az idei évtől kezdődőleg már csak 1 százaléknál kevesebb kéntartalmú fűtőanyagok használatát engedélyezik. A városokban fokozottan ügyelnek a még meglévő zöld területek megvédésére, az új városnegyedek tervezésénél ügyelnek arra, hogy párhuzamosan létesüljenek éltető oxigént termelő és a levegő szennyeződését felfogó zöld övezetek. E sorok keretén belül képtelenség volna felsorolni mindazt, amit idáig az emberiség a környezetszennyeződés keletkezése, illetve korlátozása terén idáig tett. Két eseményt ezzel kapcsolatosan azonban meg kell említeni. Az egyik a KGST-ben tömörült államok XXVII. ülésszaka, ahol komplex programot dolgoztak ki az egyes tagállamok egymásközti együttműködéséről a környezetszennyeződés ellen. A másik a két balti állam idei szeptemberi Gdanskban megtartott konferenciája volt, ahol a balti tenger halállományának szennyvizektől okozott további csökkenésével összefüggő kérdéseket vitatták meg. Az említett KGST ülés, valamint a gdanski konferencia nemcsak a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta, de jele annak is, hogy e téren a cél érdekében már nemzetközi együttműködés szükséges. Meg kell azonban említenem egy környezetvédelmi találmányt is. Zelikman szovjet mérnöknek sikerült a tengerek olajtalanítására egy igen gyors és éppen egyszerűsége miatt páratlan eljárást kidolgoznia. Találmánya szerint 800 C fokra felmelegített földet, mely e hő által szivacsszerű anyaggá változik, kell csak egyszerűen a tengervízbe szórni. Ez a szivacsszerű anyag az olajat magába szívja s vele együtt aztán a tenger mélyébe süllyed. Sajnos, az utóbbi időben, mint a szennyeződés egyik okozóját már a mezőgazdaságot is gyakran emlegetik. Sok jogos vagy jogtalan panasz hangzik el különösen a peszticidek használatával kapcsolatosan, de emellett mint környezetszennyező tényezőket, a nagy állatlétszámú farmok száraz és híg ürülékeit, a szilázsvermekből kiszivárgó nedvet és a műtrágyákat is megnevezik. A peszticidekkel kapcsolatos panaszok sajnos részben indokoltak. Részben, mert az esetek legtöbbjénél ugyanis nem magukban a pesticidekben volt a hiba, hanem abban, hogy azokat helytelenül raktározták, vagy a peszticidekkel szakmailag eléggé nem képzett egyének dolgoztak. Tény, hogy a peszticidek között sok a méregjelzésű. Ha ezeket ismerjük és szakszerűen használjuk, úgy azok a kórokozót pusztítják, ellenkező esetben bizony károkat okozhatnak. Brandýs nad Labembeli növényvédőszer-raktárból például helytelen tárolás következtében a raktár háromszáz méteres körzetében az összes kút vizét megmérgezték. Sok folyami halmérgezés van a mezőgazdaság rovásán. Ing. Sloubec 1964. évből származó adatai szerit abban az évben a 259 halmérgezés közül 78 esetben mint bűnöst a mezőgazdaságot jelölte meg. Sok kellemetlen« séget okozhatnak a különböző mezőgazdasági terményeken, különösen zöldségféléken és gyümölcsön fennmaradt vegyszermaradványok is. Ezekben az esetekben is legtöbbször a szermarádványt az okozta, hogy a kezelésnél nem tartották be a használt növényvédőszer előírt várakozási idejét. Az ilyen esetek következménye az is, hogy vannak már emberek, akik ezen maradványok előfordulása miatt, illetve ezektől való félelmükben elővigyázatból, inkább a kezeletlen, férges gyümölcsöt keresik. A peszticidek használatával összefüggő és környezetszennyeződést előidéző tényekzők tehát kiküszöbölhetők és nem szabadna előfordulniok. Teljesen téves az a nézet, hogy az előforduló peszticidek által okozott szennyeződés miatt azokat elkárhoztatnánk. A tudomány mai állása szerint ugyanis azok mással csak némely esetekben helyettesíthetők. A peszticídeknek jelenleg a világ élelmiszerellátásában igen fontos szerepük van és lesz még hosszú ideig. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés ma peszticidek nélkül egyszerűen el sem gondolható. A peszticidek mellett környezetszennyeződést okozhat a rosszul szigetelt trágyagödrökből a folyókba átszivárgó trágyalé. Svájcban és a Német Szövetségi Köztársaságban ez több esetben okozott halpusztulást. A nagyhízlaldákból a folyamokba kerülő híg ürülék az USA Kansas államában 17 esetben okozott úgyszintén nagy halpusztulást. A nagy létszámú állatfarmokat, különösen nagyhizlaldákat a talajvíz-szennyeződéssel kapcsolatosan is emlegetik. Igen gyakran okolják őket például az USA-ban a talajvíz megengedettnél magasabb nitrát-, illetve nitrit-tartalma miatt. Ez persze csak ott következhet be, ahol a trágya és trágyalé elszállításáról nem gondoskodnak, az felgyülemlik, tehát ahol a trágyára, mint nemkívánatos hulladékra tekintenek. Tény, hogy az USA-ban találkozhatunk bizony olyan esetekkel, ahol a trágyát vermekbe, úgynevezett „lagoons“-okba távolítják el. Nem csoda tehát, ha ilyen nagy állatfarmok alatti talajban 5000 kg/ha nitrát tartalmat mutattak ki. Az ilyen esetekben aztán majdnem természetes, hogy a talajvíz, Illetve az ivóvíz magas nitráttartalma miatt fel lép a methőmoglobinomia elnevezésű betegség. Prof. dr. Kocepf, a Holenheimi Talajtani Intézet (NSZK) adatai szerint ebben a betegségben eddig közel 100 gyermek, főleg csecsemő halt már meg. Más adatok szerint a víz magas nitrát-tartalmát bizonyos esetekben a nitrogénműtrágyák is okozhatják. A Német Szövetségi Köztársaságban a Mosel-folyó völgyének forrásvizeiben, szemben az ott tolerált 50 mg/1 NO3 koncentrációkat is találtak. Több mint valószínű, hogy ezt a magas nitráttartalmat a források feletti laza, áteresztő talajon kiültetett szőlőültetvények túlzott ntrogénműtrágyázása okozta. A bajorországi Földtani Intézet ez év februárjában megtartott környezetszennyeződéssel foglalkozó konferenciáján is szóba került a nitrogéntrágyák hatásának kérdése a talajvíz NO3 tartalmával kapcsolatban. E konferencia szerint a talaj- és ivóvíz magas nitrát-tartalma elsősorban magának a talajnak nitrát-tartalmától függ és azt még az esővíz vagy esetleges szennyvíz is gyarapítja. Speciális kultúrák jelentős nitrogén műtrágyázása esetében, ha ezeket az adagokat a növények nem képesek felhasználni, megtörténhet azonban, hogy azokból az NO3 a talajvízbe kerül. Az ilyen kivételes esetektől eltekintve az okszerűen alkalmazott nitrogénműtrágyázás nem okoz nitrát szennyeződést az ivó- és talajvízben. A környezetszennyeződéssel és mezőgazdaságunkkal kapcsolatosan érinteni kellene több más kérdést is, melyek már időszerűek, illetve azokra válhatnak. Megfelelő tisztítóberendezések híján nem kívánatos szennyeződés okozója lehet például falvaink csatornázása. Már ma kellene foglalkozni a mezőgazdaságban elhasznált üzemanyag és különféle göngyöleg további sorsáról. Ki kell küszöbölni az állattartással kapcsolatban a nem kívánatos szagoknak, mondjuk magyarul bűznek levegőbe jutását is. Szennyeződésnek tekinthetjük gépeink zajosságát is, azt hogy reggelenként a kakaskukorékolás helyett traktoraink kipuffogó csöveinek lármája ébreszti a falut, persze egyúttal a gyermekeket, betegeket és aggokat is. Kétségtelen, hogy a környezetszennyeződés! esetek legtöbbjét a mi mezőgazdaságunknak módjában áll kiküszöbölni. Ezt meg is kell tennünk úgy ma, mint a jövő érdekében is. Nem szabad megengedni, hogy a környezetszennyezők névsorában a jövőben a mezőgazdaságot továbbra Is emlegessék. RENCZÉS VILMOS Az emberiség történetében az üveg fogalma szorosan összeforrt az iparművészettel. Régente az üveg- és kerámiaipar remekei azonban csakis a kiváltságos rétegek, a kizsákmányolók lakás- és életkultúrájának növelését szolgálta. Később, az iparosodás gyorsabb térhódítása idején lett az üvegtárgyak készítése a közsükségleti ipar egyik ágazata. Hazánk az üveggyártás egyik nagy hagyományokkal rendelkező bázisa. A cseh üveg már a 14. század óta közismert a világpiacon. Viszont kevesen tudják, hogy Szlovákia üvegipara több évszázados múltra tekinthet vissza és gyártmányai már a 16. század óta keresettek. Fejlődésének egyik előmozdítója az is, hogy hazai nyersanyagbázisa szinte kimeríthetetlen. Teljesen indokolt tehát, hogy Szlovákia lakossága is behatóbban megismerkedhessen fejlett üveg- és porcelániparunk művészi szinten álló termékeivel és ezeket összehasonlíthassa a külföld üvegiparának készítményeivel. Ezért rendezték meg Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjának „F“ pavilonjában az üveg- és porcelán I. nemzetközi kiállítását, amely november 17-től december 2-ig várja az érdeklődőket. E kiállításon a hazai üveg- és porcelángyárakon kívül legújabb gyártmányaikat bemutatja több szocialista ország, köztük a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, Magyarország, a kapitalista országok sorából pedig Dánai, Ausztria és az NSZK. A közszükségleti üveg- és kerámiaipar e kiállítása fontos kulturális politikai és közgazdasági szerepet tölt be azáltal, hogy a kiállítás anyaga e termelési ágazat eddig elért sikereit, céltudatos fejlesztését és gyártmányainak világszínvonalát hivatott bemutatni. Ezen felül a Szlovákia minden részéből érkező látogatók széles rétegeinek teszi lehetővé, hogy megismerjék szocialista iparunk e Jelentős ágazatának eredményeit Ugyanakkor viszont módot ad arra is, hogy a külföldi gyártmányokkal összehasonlítva figyelemmel kisérhessék a fejlődés Irányát és újabb művészi értékekkel gyarapíthassák az üvegipari szakemberek hazai piacunkat. Hiszen ma már az üvegipar tetszetős, hasznos és művészi értékű gyártmányai a lakosság legszélesebb rétegeinek igényeit elégítik ki, nem pedig csupán a kiváltságosakét. A Bratíslavában rendezett kiállítás jelentőségét az is fokozza, hogy három évenként rendezik meg, ami további lehetőséget ad majd Szlovákia lakosságának, hogy figyelemmel kisérhesse ennek az iparágnak további, még gyorsabb ütemű fejlődését. (ben) l A kiállításon a Szovjetunióból származó szebbnál-szebb gyártmányok közül látható a képünkön bemutatott „Virág“ nevű kollekció, A. F. Fedarkov képzőművész alkotása, amely aranyérmet nyert.
