Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-14 / 28. szám
I 1973. július 14. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\^^^ AlAJZUNK "kérdésükre Mikor lesz igénye öregségi nyugdíjra ? T. R. olvasónk a következő kérdésre kér választ: Munkaviszonyban dolgozik és kb. 3 év múlva éri el az öregségi nyugdíj törvényben előirt korhatárát. Feltételezi, hogy az utolsó öt évben a nyugdíjigény keletkezésekor kb. 1800 korona átlagfizetése, és addig 28 ledolgozott, elismerhető éve lesz. Fizetésén kivül jelenleg özvegyi nyugdíjat is kap. Gyermeket nem nevelt fel. Kérdezi, mikor mehet öregségi nyugdíjba, mennyit ismernek el majd özvegyi nyugdíjából. Olvasónk munkaviszonyban dolgozik, tehát nyugdíjigényét az 1964/101 sz. nyugdíjtörvény és az azt kiegészítő előírások értelmében kell elbírálni. Ezen előírások értelmében a munkaviszonyban dolgozó nő 25 ledolgozott, Illetve beszámítható év alapján és a törvényben előírt nyugdíj korhatár elérésével szerez igényt öregségi nyugdíjra. Abból kiindulva, hogy olvasónk is a dolgozók III. munkakategóriájába tartozik, reá is vonatkozik az idézett törvény rendelkezése, amely szerint a nyugdíjkorhatár a nők esetében a felnevelt gyermekek száma szerint különböző, 53 év, ha öt vagy több, 54 év, ha 3 vagy 4 gyermeket, 55 év, ha két gyermeket és 56 év, ha egy gyermeket neveltek fel, végül 57 év, ha nem neveltek fel egyetlen gyermeket sem. További feltétel, hogy a munkaviszonyuk az említett korhatárok elérésekor még tartott, ill. ha nem szűnt meg több mint 2 éve. Mivel olvasónk gyermeket nem nevelt fel, 57. életéve betöltésével szerez legkorábban igényt öregségi nyugdíjra. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a nők esetében az említett 25 évbe be kell számítani a gyermekeikről, azok 3 éves koráig való gondoskodás idejét, ha ugyanazon idő alatt nem voltak biztosítva (pl. amíg fizetett szülési szabadságon voltak), s amennyiben az ilyen pótidők a gyermekek rövidebb születési időköze folytán kölcsönösen nem fedik egymást. Az ilyen esetben az egymást fedő részt csak egyszer lehet beszámítani. Az említett (a gyermek három éves koráig arról való törődés) gondozás idején kívül pótidőként be kell számítani az olyan rokkant gyermekről való gondoskodás, ápolás idejét, aki állandó gondozásra szorul, feltéve, hogy nem volt intézeti elhelyezésben. Huszonnyolc ledolgozott év és 1600 korona összegű átlagos havi kereset esetében olvasónk öregségi nyugdíja előreláthatólag 818 korona lesz (a havi átlagkeresetet az öregségi nyugdíj megnyílása előtti utolsó 5 vagy 10 év átlagából kell kiszámítani, aszerint, melyik átlag kedvezőbb a dolgozó számára). Olvasónk abban az esetben, hogyha tényleg igényelni fogja az 57. életéve elérésekor az öregségi nyugdíját, a két nyugdíj közül, az öregségi és az özvegységi járadék közül a nyugdíjhalmazat szabályozásáról szóló rendelkezés értelmében a magasabb járadékot fogja megtartani teljes összegében, míg a másik járadékot fogják fele összegében tovább folyósítani. Mikor örökölhet az élettárs ? T. F. olvasónk a címben szereplő kérdésre kér választ. Az élettárs a polgári törvénykönyv 473. paragrafusa 1. és 2. bekezdése értelmében, azaz abban az esetben, ha az örökhagyó után gyermekek vagy utódok maradtak, nem örököl. (Ez egyébként olvasónk esete is, tehát volt élettársa gyermekei jogosan hivatkozhatnak a ptk. idézett rendelkezésére.) * S. A polgári törvénykönyv 474. paragrafusa értelmében, ha az örökhagyó után nem maradtak utódok, a örökösök második csoportjában örököl a túlélő házastárs, továbbá az örökhagyó szülei és azon személyek, akik az örökhagyóval halála előtt legalább egy éven át közös háztartásban éltek és ezen az alapon az örökhagyóról gondoskodtak, vagy közös háztartásban éltek és az örökhagyó gondoskodott róluk. Ezen személyek közé tartozik az élettárs is. Az örökösök második csoportjában a túlélő házastárs az örökségnek legalább felét kapja, míg a többi örökös egymás között egyenlő arányban örököl. A polgári törvénykönyv 475. paragrafusa szabályozza az örökösök harmadik osztályában való öröklést. Arról az esetről van sző, amikor az örökhagyót nem élte túl sem házastársa, sem szülei. Ebben az esetben az örökösök harmadik csoportjában egymás között egyenlő arányban örökölnek az örökhagyó testvérei (azonban az elhúnyt testvér helyén gyermekei már nem örökölnek) és azon személyek, akik az örökhagyóval halála előtt legalább egy éven át közös háztartásban éltek és ezen okból gondoskod-, tak a közös háztartásról, vagy ha közös háztartásban éltek és az örökhagyó tartotta el őket. A teljesség kedvééért meg kell jegyezni, hogy az élettárs, csakúgy mint más személy, örökölhet érvényes végrendelet alapján, azonban abban az esetben, ha az örökhagyó végrendeletében a fiatalkorú utódjainak nem hagyott olyan örökrészt, amely megfelel az egyébként őt megillető törvényes örökrésznek (az űn. köteles részt), illetve ha felnőtt gyermekeinek nem hagyott legalább olyan örökrészt, amely megfelel az őket megillető örökrész legalább háromnegyed részének, akkor ezek a gyermekek, ill. utódok az ilyen végrendelet érvényességét jogosan kifogásolhatják azon rendelkezéseket illetően, amelyekkel köteles részüket a végrendelet megsértette. Dr. F. J. X\XXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\ >NVX4VV'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXX OTOROX TANÁCSOK Egy a sok közül Nem éppen irigylésre méltó helyzetbe került az Olšavai (ósvai) Egységes Földművesszövetkezet (Košicevidéki járás) Volga-kombi személygépkocsija. Június elején az említett kocsi vezetője az eső által sikamlóssá vált úton gyorsan hajtott, s a kanyar előtt nem tudott már uralkodni a kocsin. Az út jobb oldaláról szándéka és akarata ellenére a gépkocsi átkerült az út baloldalára, majd innen az árokba, ahol nekiütközött egy almafának. De ez még nem volt elég, a kocsi csak haladt tovább, útjába akadt az út szegélyét jelző kilométerkő, majd ezt követően még egy almafa. Szerencsére ez utóbbi gyenge törzsű fiatal fa volt, a hatalmas gépkocsi kitörte. Viszont ennél a fánál kissé lecsökkent sebessége és az autó a képen látható helyzetbe került, kerekeivel felfelé. S. L.-nek a gépkocsi fiatal, 21 éves vezetőjének, szerencsére komolyabb baja nem történt. Kisebb karcolásokkal megúszta, viszont a kocsiból csak az épen maradt hátsó ajtón tudott kimászni. Szerencséjére nem volt ittas. Az autón keletkezett kár azonban közel 25 ezer korona. Különösen a fiatalok, a hevesvérűbb gépkocsivezetők számára intő figyelmeztetés az ilyen baleset. Mert a gépkocsi ugyan a 100—120 kilométeres órasebességet is könnyen bírja, viszont alkalmas-e az ilyen sebességhez az úttest, illetve a gépkocsivezető tudja-e minden esetben az autót uralni. Azt mondják minden gépkocsivezető csak egyszer karambolozik. Másodszor már vagy nincs erre lehetősége, mivel az elsőnél életét vesztette, vagy pedig az első esetből kellőképpen okult. Azonban a második lehetőség mindig a jobbik eset. IS RENOtUTIK ■ A tanulöviszonyból eredő karok megtérítése A Munka Törvénykönyv 227a §ának rendelkezései szerint az a szervezet, amely a dolgozóval, ennek előző munkaadó szervezete iránti szerződéses kötelezettségének lejárta előtt újabb, további munkaszerződést köt, köteles az előző munkaadó szervezetnek a tanoncidő alatt e dolgozó kiképzésére fordított költségeket megtéríteni. Ha a dolgozó a tanulóidő letelte előtt mond fel, illetve bontja meg a szerződéses munkaviszonyt és további tannncszerződést köt egy másik üzemmel (ahova például lakhelyet változtató szüleit követte) akkor nem helyes az a nézet, hogy ilyen esetben is alkalmazni lehet a Munka Törvénykönyv 227a paragrafusa 2. bekezdésének rendelkezéseit. Ugyanis különbséget kell tenni a tanoncszerzödés, valamint a munkaszerződés között. A Munka Törvénykönyv idézett rendelkezése egyértelműen meghatározza, hogy a tanuló, ill. dolgozó kiképzésére fordított költségeket a másik szervezet csak abban az esetben köteles megtéríteni, ha a tanoncidő letelte után köt más szervezettel munkaviszonyt. Ha tehát a dolgozó tanoncideje alatt lép át más üzembe (a járási nemzeti bizottság munkaerőügyosztályának beleegyezésével), úgy nem lehet az első üzemnek a tanuló kiképzésére fordított költség megtérítése iránti keresetének helyt adni. APttó HIRDETÉS TÉSZTAVAGÖ ELADÓ. „Konyha részére“ jeligére írt ajánlatokat a szerkesztőségbe kérjük. Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA A CSKP XIV. kongresszusa egyik fontos feladatként tűzte ki a népgazdaság egyes ágazatainak hatékony fejlesztését célzó hosszúlejáratú koncepciós irányzatok kidolgozását. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztési koncepcióját 1990-ig a vezércikkben boncolgatja Záhoran mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának vezető dolgozója. Az ötödik ötéves terv negyedik éve a mezőgazdaságban az irányító és szervező munkával szemben komolyabb igényeket támaszt. Különösen a beruházásokra vonatkozik ez, mivel az 1974-ben beinduló építkezések 80 százalékát a hatodik ötéves terv első két esztendejében kell használatba adni. A beruházási építkezések gondos előkészítéséről ír ennek kapcsán Mráz mérnök. A tudományos-műszaki előrehaladás a csehszlovák szocialista mezőgazdaság fejlődésének eddig is hajtóereje volt. Mezőgazdaságunk tudományos-műszaki fejlődésének közgazdasági jelentőségéről ír Hutník professzor a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. A közös szövetkezeti vállalatok adókérdéseivel foglalkoznak a lap e számában közölt cikkükben Koščo és Uhlár mérnökök. Értékes cikk továbbá a racionális táplálkozásról szóló, amely sok zöldség fogyasztását feltételezi. A zöldségtermelés és fogyasztás néhány kérdéséről ír Digyák mérnök. A lap júliusi számából ez alkalommal sem hiányoznak a külföldi tapasztalatokat népszerűsítő cikkek és megszokott rovatok. CHOV POĽNOHOSPODÄRSKÝCH ZVIERAT A legutóbbi időszakban az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztése terén szövetkezeteink és állami gazdaságaink az élenjáró járásokban egyre jobb eredményeket érnek el a közép-szlovákiai kerület dombos vidékein is. Arról, hogy a prievidzai járás miként küzdötte fel magát Szlovákia legjobb járásai közé, ír e szaklap 7. számának vezércikkében Anton Hudec mérnök. A színvonal emelkedésével párhuzamosan mezőgazdasági üzemeink egyre kedvezőbb gazdasági eredményeket is felmutatnak. A tehéntenyésztésben mutatkozó tartalékokról és a tejtermelés gazdaságosabbá tételéről ír értékes cikket a lapban Jurío mérnök és K. Kaldera, a Nltral Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozói. Ebben az időszakban nagyon időszerű mindannak', ami földeken megtermett, kellő tárolása és tartalékolása a téli időszakra, hogy gazdasági állatainkat kellőképpen takarmányozhassuk. Ennek egyik leghaladóbb módszere a szárított takarmányok előállítása. Erről is találunk a lapban értékes és gyakorlati tapasztalatokkal kellőképpen alátámasztott írást. A legkeresettebb és legértékesebb szárított takarmány a lucernaliszt. Ennek felhasználása a sertéshizlalásban aktuális kérdés, amiről Poltársky és Žilla mérnökök cikke ad bővebb tájékoztatást. A nagyüzemi baromfitenyésztők számára értékes cikknek számít a lap egyik anyaga. Egy további írás Szlovákia juhtenyésztésének távlataival foglalkozik. MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA A lap júliusi számának vezércikkében Ladislav Cupík mérnök értékeli az elmúlt évi aratás lefolyását, amikor is igen kedvezőtlen időjárás mellett voltunk kénytelenek a termést betakarítani, s ugyanakkor áttekintést nyújt az idei aratásra történt felkészülésről. A gépek csoportos bevetése különösen a kombájnos aratás esetében jelentős előnyöket biztosít, különösen a szállítóeszközök takarékosabb felhasználásával. Az e téren a Nové Košarisko-i szövetkezetben nyert tapasztalatokról ír Eva Markušová mérnök. A hazánkban létesített gabonaszárítók már elöregedtek és teljesítményük nem kielégítő. Ezért igen fontos feladat, hogy a régebbi típusú szárítókat korszerűsítsük. Erről a kérdésről terjedelmes cikkben ír a lap 7. számában Rudolf Pawlica mérnök. Ezen kívül a lapban az öntözés problémáiról, a gépi fejés kérdéseiről is találunk értékes anyagokat. PŰDAa CRODA A lap 7. számának vezércikke figyelmet szentel az öntözés kihasználásával elérhető gazdasági eredményeknek. Rámutat arra a tényre, hogy az öntözés jelentősen hozzájárul a terméshozam növeléséhez, habár komoly beruházást és minden évben nagy üzemköltségeket igényel. A lap e számában olyan időszerű kérdésekre, is kiterjeszti figyelmét, mint amilyenek az őszi búzák egyes fajtáinak agrotechnikájában mutatkozó eltérések, továbbá a gabonaféléknek gabona után történő termesztésével és az ilyenkor szükséges intézkedésekkel foglalkozik. Értékes cikket közöl a tarlóvetemények termesztéséről és ezek öntözésével elérhető eredményekről. További anyaga a lucerna nyári vetésével foglalkozik. Az egyik, a kukorica termesztésével foglalkozó cikkből tudomást szerezhetünk arról, milyen lesz majd a jövő kukoricafajtája. Egy további cikke a kukorica silózásának technológiáját és legkedvezőbb időpontját taglalja. A gyakorlati mezőgazdasági dolgozók a lapnak ebben a számában érdekes anyagokra lelhetnek a növénygyógyászat teréről, a burgonya vírusbetegségeinek terjesztőiről és hasonló tárgykörökből. A növényvédő vegyszerek jelenlegi tömeges használata idején figyelemreméltó az a cikk, amely rámutat a peszticideknek a növényekre gyakorolt másodlagos hatásairól. ZÁHRADNÍK Vezércikkében a gyümölcsfélék fajtaösszetételében bekövetkezett változásról és az újonnan engedélyezett fajtákról ad áttekintést. Igen érdekes az a cikk, amely feltárja a vestenicei völgy gyümölcstermesztő hagyományait. A gyümölcs biztosítása cím alatt közölt írás tájékoztatja a gyümölcstermesztőket arról, hogy intenzív gyümölcsöseikben milyen körülmények között téríti meg esetleges kárukat a biztosítóintézet. A külföldi tapasztalatok közül a lap júliusi száma az őszibarackfák gyorsított koronaalakításának és az apró gyümölcs gépesített betakarításának olaszországi módszereit ismerteti. A szakemberek érdeklődésére tarthat számot a kajszibarack termesztésének legfőbb problémáiról szóló cikk, mely franciaországi tapasztalatokat hasonlít össze hazai ismereteinkkel. A zöldségkertészeknek szánt anyagok közül említést érdemel az a cikk, amely elemzi a szántóföldi zöldségtermelés kérdéseit a szakosított zöldségtermesztés adottságai között. A virágkertészek rovatában hasznos tanácsokat találnak virágkertészeink az egyes területek parkosításáról. E számból sem hiányzanak a lap megszokott rovatai. (ja) NNV444444>X\44\4N>XVVw\>X4444\X444>X4\4\N4Vv4\444\XVCvN>X>^\NX444444V444\NX4444444Vv44444444VCV444\VN4S \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^
