Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-10 / 45. szám

Szép eredmények — bíztató távlatok ______________________________________SZABAD рПт.пмПукс 1973. november 10. A VOLGA-MENTI BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A Volga balpartján, Engelszktől alig három kilométernyi távolságban, egy aránylag kis település, Puskino vonja magára az érdeklődő figyelmét. A fa­lucska szétszórt faházai között hatal­mas toronyépületek jelzik a nagy át­alakulás kezdetét. Felhalmozott építő anyagok és az építő munkások han­gya szorgalmú csoportjainak láttán még a beavatatlan is megérzi, hogy ez a kis település két-három éven be­lül várossá cseperedik. Az egyik korszerű épülettömbben székel az engelszki szovhoz igazgató­sága. Az igazgató irodájában nagymé­retű, falra függesztett tervrajz a tele­pülés fejlődésének távlatairól árul­kodik. ALEXANDROV VASZILJEVICS SZOBOLJEV, a tudományok kandidá­tusa, aki már tizenöt éve irányítja a szovhoz életét, barátságos, közlékeny ember. Nem csinál titkot sem a ta­pasztalataikból, sem pedig a település és a gazdaság fejlesztésének nagyvo­nalú terveiből. Készségesen nyújt ma­gyarázatot a tervrajz szemlélőinek a négy vagy több szögű rajzok, valamint a tervrajzon látható különböző jelek megértéséhez. Közben azt is megmondja, hogy a szovhoz állandó dolgozóinak a száma 1975-ig háromezerháromszázra emel­kedik, tehát, hogy a soron következő két év folyamán kétezer személlyel szaporodik a szovhoz dolgozóinak szá­ma. Persze azt sem titkolja, hogy a szovhoz nem szívesen alkalmaz ván­dor munkásokat, mert fejlődése olyan irányt vesz, ami a dolgozók letelepü­lését, a munkáscsaládok meghonoso­dását igényli. A település fejlesztésé­nek tervrajzán parkok övezik azokat a lakóháztömböket, melyeknek építése már folyamatban van, s melyek két év múlva háromszázötven családnak adnak „bevándorlási“ lehetőséget. A korszerűnek ígérkező lakótelep köz­pontjában épül fel a középiskola új épülete, ahol egy vagy két év múlva több. mint hétszáz diák gyarapítja tudományos ismereteinek tárházát. Az igazgatósági épület szomszédságá­ban egy szerényebb, kétemeletes épü­let látható. Ez a meliorációs irányzatú középiskola épülete. Itt képzik a talaj­javítási munkák szakembereit, főleg a tanköteles ifjúság soraiból jelent­kezőket, de itt készítik elő, itt fegy­verzik fel szellemi tudással a szara­­tovi és a volgográdi terület meliorá­ciós vonalon munkálkodó idősebb dol­gozóit is, rövidebb és hosszabb lejá­ratú tanfolyamokon. A tervrajz szerint, a település, he­lyesebben mondva az új város pere­mén egy nagyobb objektum rajza lát­ható. Akik 1975-ben ellátogatnak Pus­­kinoba — a szovhoz igazgatója sze­rint — a város peremén már egy korszerű konzervgyárat találnak. Ez a gyár zöldség- és gyümölcskonzerve­­ket. valamint üdítő italokat készít majd. Egész évi termelési kapacitása meghaladja majd a hatmillió doboz, vagyis a kétezerszáz tonna konzervet. A tervrajz további részén a szovhoz állattenyésztési farmjának fejlesztési terve látható. Ez a farm, amit módom­ban állt megtekinteni, körülbelül más­fél kilométernyi távolságra van a je­lenlegi településtől. Puskinotól. Ha­sonlóan. mint a településen, itt is bontanak és építenek. A kibontakozás irányát azonban már ma is határozot­tan jelzi a három 500-as tehénistálló és a nagyteljesítményű száritómű im­pozáns épülete. Nyilvánvaló tehát, hogy a szovhoz hozzálátott az állat­­tenyésztési termelés határozott racio­nalizálásához, következetes korszerű­sítéséhez. A puskinoi székhellyel működő en­gelszki szovhoz nem tartozik a Volga­­menti gigantikus méretű gazdaságok közé. Mezőgazdasági területe alig ha­ladja meg a négyezer hektárt. A sa­játos helyzete azonban arra utal, hogy itt egy olyan gazdaság bontogatja a szárnyait, amely az öntözéses gazdál­kodásban már ma is, de a jövőben még hatványozottabban, követésre méltó példát mutat. A szovhoz növénytermesztésének struktúráját egyrészt a sajátos hely­zet — két nagyváros, Engelszk és Sza­­ratov, vagyis a korlátlan felvevő piac közelsége, másrészt pedig az öntözés­re felhasználható vízbőség határozza meg. Lényegében az engelszki szovhoz szántóföldjei mind öntözhetők. Az idén ugyanis 3543 hektáron folytattak öntözéses termelést. Az öntözőcsator­nák hálózata persze nem épült ki egyik évről a másikra. Tizenhárom évre volt szükség ahhoz, hogy ez a gazdaság, fokozatosan korszerű öntö­zési technikát alkalmazó, élgazdaság­gá formálódjon a Volgamenti szűzföl­dek peremén. A gazdaság növénytermesztésében — a már említett sajátosságok követ­keztében — első helyet a zöldségter­mesztés foglalja el több, mint ezer hektárnyi területen. Természetes, hogy mind a jelenben, mind pedig a jövőben a szántóföldi zöldségtermesztés domi­nál. Hat hektáron persze bevezették a fóliasátras zöldségtermesztést is. S mivel nagyszerűen vizsgázott ez a módszer, a jövő évben már húsz hek­táron alkalmazzák. A primőráruter­mesztés fejlesztése, s így a zöldség­kertészet jövedelmezőségének foko­zása céljából — már a jövő évben — korszerű holland Uvegházakat is épí­tenek. Érdekes, hogy a zöldségkertészetet nem a nálunk ismert és általánosság­ban meghonosított módon öntözik. A Szaratovi csatorna leágazásaiból — kö­rülbelül 50 méternyi távolságban egy­mástól — a táblákat párhuzamosan keresztül szelő csatornák vezetnek. E csatornákat megközöli a szívó­nyomó szerkezettel ellátott lánctalpas traktor, melynek „ormányán“ körül­belül ötven méter szélességben kiter­jedő öntöző csőrendszer látható. Az így felszerelt traktorok állandóan mozgásban vannak — a tábla egyik végétől a másikig, majd vissza — és fokozatosan juttatják a talajra, illetve a növényzetre a szükséges vízmennyi­séget. Az öntözés hasonló módszerét alkalmazzák a további kapásnövények, vagyis a burgonya és a kukorica ese­tében is, annyi különbséggel, hogy a kukoricát a fejlődésének egy bizo­nyos szakaszától árasztásos módszer­rel öntözik. Az említett növények mellett ez a a gazdaság ezerkétszáz hektáron ta­karmányt — ebből ötszáz hektáron lucernát —, nyolcszáz hektáron gabo­nát és ötszáz hektáron gyümölcsöt termel. A gabona és a lucerna öntözését nem az említet módszerrel, hanem egy aránylag kisebb költséggel járó és ezen növények öntözésénél hatéko­nyabbnak bizonyuló módszerrel vég­zik. Itt is párhuzamos csatornákat láthatunk. De nem ötven, hanem száz­méter távolságban egymástól. A csa­tornák fölött szívó-nyomó berendezés­sel ellátott kistraktor halad, melynek egyik oldalára embermagasságú — de könnyű fémből készült kerekeken ha­ladó — száz méter hosszúságú alumí­nium cső van felszerleve. Az egész szerkezetet egyetlen ember, a trakto­ros kezeli, aki szunyókálva, tehát kü­lönösebb erőfeszítés nélkül irányítja a csatorna egyik végétől a másikig, majd visszafelé lassú, de egyenletes sebességgel haladó, s a kerekekre szerelt öntözőrendszert vontató kis­­traktort. Egyszeri alkalommal hatvan köbméter vizet adnak egy hektárnyi területre úgy, hogy az öntöző beren­dezés tízszer megy végig a földön. Egy traktor, illetve berendezés na­ponta hat hektárnyi területet lát el vízzel és működése 70—80 hektárnyi területre terjed ki. Az öntözéses növénytermesztés — ezen a csapadékszegény területen — rendkívül jó eredményekhez vezetett. Jópár évvel ezelőtt, tehát öntözés nél­kül csupán 10—12 mázsa búzát ter­meltek hektáronként. Az öntözött te­rület növekedésével a búza átlag hektárhozama 30—32 mázsára növeke­dett, az idén pedig elismerést kiváltó rekord termést értek el. Például őszi búzából 48, tavaszi búzából 43, rozs­ból pedig 42 mázsás hektárhozamot. Persze, mint azt a szovhoz igazgatója mondotta, a hektárhozamok növeke­dését bizonyos években és értelemben fékezte a fajta megválasztásánál elő­forduló bizonytalankodás is. Ugyanis hosszú évek óta több fajta búzával kísérleteznek, s e kísérletek eseten­ként melléfogásokhoz is vezettek. A múlt évben például — mivel az előző években történt kísérletezések idején aránylag enyhe időjárás volt — nagy jövőt jósoltak a bőtermő Kaukáz és az Auróra búzának. Reményeik azon­ban az 1971—1972. évi kemény tél kö­vetkeztében nem váltak valóra, mert az említett búza növényzete kifagyott, nem bírt megbirkózni az időjárás vi­szontagságaival. Rájöttek arra, hogy meg kell elégedniük a kissé szőkéb­ben termő Mironovi és Jersovi búza­fajtákkal, tehát ezeknek a fajtáknak kell olyan előfeltételeket teremteniük, hogy maximális termést adjanak. Az öntözéses növénytermesztés ked­vező hatással van az állattenyésztés fejlődésére is, hiszen több és jobb mi­nőségű takarmány áll rendelkezésük­re, aminek tápértékét megőrzik és nö­velik a szárító és takarmánykeverő üzemükben. A hektárhozamok növekedése és az állattenyésztés színvonalának emelke­dése — az utóbbi tejtermelésre és nyúlhús termelésére van szakosítva — kedvezően hatott a szovhoz bruttó termelésének alakulására. Míg öntö­zés nélkül a szovhoz mezőgazdasági termelésének évi bruttó értéke mind­össze egymillió rubel körül mozgott, addig az utolsó öt év átlaga megha­ladta a négy és fél millió rubelt. Az engelszki szovhoz fejlődésének távlatai biztatóak. Cél, hogy 1975-ig — az öntözési lehetőségek céltudatos és maximális kihasználása által — az évi mezőgazdasági bruttó termelés értékét kllenc-tízmillió rubelre növel­jék. E cél elérésében komoly szerepet szánnak a szarvasmarha-tenyésztés­nek, vagyis a tejtermelésnek is. Első­sorban is előtérbe helyezték a tehe­nek számának növelését. A múlt esz­tendőben és az idén összesen több mint ezerötszáz üszőt vásároltak, s így azzal számolnak, hogy a tehén­­állományuk hatszázas létszáma 1975-ig ezernyolcszáz darabra emelkedik. A tejhozam emelkedését a korszerű ta­karmányozással és a céltudatos sze­lektálás útján akarják a jelenlegi át­lagos és évi 3800 literről négyezer liter fölé emelni. A látottak és a hallottak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ennek a példás gazdaságnak nem­csak szép eredményei, hanem biztató távlatai is vannak. PATHÚ KÄROLY 15 Ll ^KfRDISUKRE ]ár-e fizetésmegtérítéses szabad idő? L. J. olvasónk írja, hogy a fürdő­szobájában a lefolyó eldugult és a lakást elárasztotta a víz. Olvasónk délelőtt 11 órától intézkedett a házi özönvíz megszüntetésén. Igazolt távollétét csak munkatársainak tudta bejelenteni, mivel főnöke hi­vatalosan távol volt. Olvasónk csak sok utánjárással tudott víz­vezeték-szerelőt találni ás így csaknem az egész munkanapja rá­ment a fürdőszoba-haváriára. A munkaadó vállalat egy napot le­vont olvasónk rendes szabadságá­ból. Olvasónk kérdi, hogy az emlí­tett igazolt távollétéért nem járt volna-e fizetéses szabad idő? A munkatörvénykönyv 124. pa­ragrafusa részletesen rendelkezik érdekből keletkezett akadályozta­tására vonatkozó rendelkezéseket, ilyenek: a közfunkció ellátása, pol­gári kötelezettség teljesítése és más általános érdekű tevékenység ellátása, ha ezt nem lehet munka­időn kívül elvégezni. Az ilyen aka­­dály idejére a dolgozónak fizetés­­megtérltéses szabad idő jár. A munkatörvénykönyv 125. pa­ragrafus részletesen rendelkezik a katonai szolgálatot illetően, a 126. paragrafus az iskolázásokat és foglalkozás melletti tanulásra vonatkozóan rendelkezik: a 127. paragrafus a betegállományra, születési szabadságra vonatkozóan rendelkezik. Ezeken az eseteken kívül a munka törvénykönyv 128. paragra­fusa mondja ki, hogy ha a dolgozó más fontos okból nem tudja mun­káját elvégezni, a munkaadó válla­lat szabad időt engedélyez. A munkatörvénykönyv 1965/86 illetve 1970/60 sz. végrehajtási ren­deletének függeléke tartalmazza a fizetésesmegtérítéses fontos szemé­lyi akadályok Jegyzékét. Ezek a következők: a dolgozó orvosi kivizsgálása vagy kezelése a szükségnek meg­felelő terjedelemben, ha munka­idő után nem lehetne elintézni, a gyermek születésekor a férj­nek, illetve élettársának az anya kórházba és onnan hazaszállításá­ra és a gyermek bejelentésével kapcsolatos intézkedések megtéte­lére, családi hozzátartozó orvosi ki­vizsgálásra, kezelésre való elkísé­résére hirtelen megbetegedés al­kalmából, illetve rendszeresen is­métlődő ellenőrzésekre éspedig a szükséges mértékben, de legfel­jebb egy napra, halálozáskor: feleség, élettárs, gyermek elhalálozásakor három napra, szülők, testvérek (a házastárs szülei és testvérei esetében is) két napra, ha a dolgozó intézi a te­metkezéssel kapcsolatos teendőket, a dolgozó és felesége nagyszülei és az együtt lakó tokon elhalálo­zásakor legfeljebb egy napra, ha a dolgozó intézi a temetéssel kap­csolatos teendőket két napra, saját esküvőre két nap, szülők' részvételére egy nap, költözködé­sére a szükséges időre, de legfel­jebb két napra a tömeges közle­kedési eszközök kiesésekor a szük­séges időre, de legfeljebb 24 órára, ha a dolgozó másként nem tud el­jutni a munkahelyére, a közlekedési eszközök késése esetében a szükséges időre, ha a késés a munkaidő idejébe nyúlik, ha a dolgozót munkatársa teme­tésére kiküldik, új munkahely keresésére a fel­mondási idő alatt szükséges időre, de legfeljebb egy félnapra hetente. Olvasónk a fentiek értelmében igényelhetett volna a munkatör­vénykönyv 128. paragrafusa értel­mében az általa említett időre sza­bad időt, de bérmegtérités nélkül. Tehát ezt az időt vagy rá kellett volna dolgoznia máskor, vagy a még ki nem merített szabadsága terhére lehetett elszámolni. Ebben az esetben a szabadság terhére való beszámításnak nincs semmi­féle szankció jellege és feltehető, hogy mindkét fél számára kielégítő megoldás. Dr. F. J. Az ember magasságát meghaladó kukorica arról tanúskodik, hogy szak­szerű öntözéssel le lehet küzdeni az aszályveszélyt. A Volga-menti ön­tözőrendszer vízel­látását a naponta egy és félmillió köbméter vizet adó Szaratovi csatorna biztosítja. A fény­képen a csatorna egyik szivattyúál­lomása látható. A nagytáblás gabo­na- és lucernater­mesztésben nagyon bevált a kistraktor által vontatott — százméter szélessé­get átfogó — gör­dülő öntözőberen­dezés.

Next

/
Thumbnails
Contents