Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-10 / 45. szám

1973. november 10. SZABAD FÖLDMŰVES, r Ahol ma békés építő munka folyik Šumava. Iskolás koromban sokat ol­vastam és hallottam e rejtélyes, titok­zatosan csengő tájról. Kortársaimmal nem egy „puskaporszagú“ filmet iz­gultunk végig. Szurkoltunk a bátor határőröknek, négylábú barátaiknak egyenlőtlen küzdelmükben. Mindenkor hűen magunk elé tudtuk képzelni azt a romantikus, kalandokkal teli, míto­szokkal és legendákkal övezett határ­sávok a zúgó erdőrengeteget, a mo­csaras vidéket/ Képzeletünkben úgy élt ez a délnyugati határrész, mint a diverzánsok és csempészek átkelőhe­lye, ahol minden éjjel fegyerropogás veri fel a fenyvesek nyugalmát. Krebs elvtárs bebizonyította, hogy nemcsak az irányításhoz ért, de a kaszát is tudja kezelni. Az elmúlt napokban lehetőségem nyílt bebarangolni gyermekkori ál­maim színhelyét. Nagy izgalommal készültem e „randevúra“. Türelmetle­nül vártam, vajon fedl-e a valóság az elképzeléseimet, nem csalódom-e a táj vadregényes romantikájában. Nos nyugodtan kijelenthetem, hogy sem én, sem néhány kollégám, akik ugyancsak először jártak e vidéken, nem csalódtak. Ellenkezőleg. Az erdő­­rengeteg az őszi napsütésben teljes pompájában tárult elénk. Mikrobu­­szunkkal az egész Šumavát bebaran­goltuk. Többször megállókat iktattunk közbe és gyalog is megtettünk jóné­­hány kilométert. Megtekintettük a festői szépségű 40 kilométer hosszú lipnoi tavat, élvezettel szívtuk tüdőre az őzondús levegőt, melyről a város­ban legfeljebb csak álmodhatunk. Sétánk azonban nem volt öncélú. Nem azért jöttünk, hogy kipihenjük a szerkesztőségi fáradalmakat és gyö­nyörködjünk a táj, az évszázados er­dőrengeteg szépségében Elsősorban azért tettük meg ezt a nem minden­napos utat, hogy megismerkedjünk a Sumavai Állami Gazdasággal, betekin­tést nyerjünk mezőgazdasági eredmé­nyeibe, saját szemünkkel győződhes­sünk meg az itt Is lezajló nagyarányú fejlődésről s megtudjunk egyet-mást a jövő terveiről is. Ez mind sikerült, annál Is inkább, mert kísérőnk nem volt más, mint Vojtech Krebs elvtárs, a Šumava! Állami Gazdaság szakága­zati vállalatának igazgatója, a CSKP KB tagja. Tőle tudtuk meg, hogy a nem egész három éve fennálló állami gazdaság, mely 76 ezer hektáron gazdálkodik 15 kisebb állami birtok egyesüléséből született. A 450—1000 méter tenger­­szint feletti magasságban fekvő terü­leten igen szélsőséges körülmények között folyik a mezőgazdasági terme­lés. Nem csoda hát, hogy itt az aratás is csak október első harmadában fe­jeződött be. Az átlagos hektárhozam 34 mázsa volt, sőt egy 1700 hektáros „parcellán“ 36 mázsát értek el hektá­ronként, ami ezen a vidéken már egé­szen kimagasló eredménynek számít. — Az állami gazdaság megalakulása óta a termelési eredmények ugrás­szerűen emelkedtek, — magyarázta Krebs elvtárs. De ez természetes is, hisz azelőtt az erők szét voltak for­gácsolva, most pedig központi irányí­tással új koncepció szerint dolgozunk. Figyelembe véve az időjárást, a ter­mészeti adottságokat, a talajminősé­get stb. arra az elhatározásra jutot­tunk, hogy 1300 hektárra csökkentjük és egy helyre összpontosítjuk a bur­gonyatermelést. Mivel egyik legfőbb ágazatunk a szarvasmarha-tenyésztés — 16 500-as tehénállományunkat 1985-ig 23 ezerre akarjuk növelni — 20—22 ezer hektárra bővítjük a gabo­na termőterületét. Tervünk az, hogy a hozamok 32 mázsánál stabilizálód­janak és így önellátóak legyünk ga­bonafélékből. Eddig eredményeink feljogosítanak erre, hiszen az utóbbi három év alatt 270 ezer tonnával emelkedett gabonatermelésünk. Kiszálltunk a gépkocsiból, hogy jobban szemügyre vehessük a szünet nélkül folyó rekultivációt is. — Itt még néhány hete sűrű erdő húzódott, mutatott széles ívben kísé­rőnk az előttünk húzódó sziklás ta­lajra. De nemcsak erdöírtással jutunk új termőföldekhez — magyarázta tovább — hanem a mocsaras területek vidéken is a mai kor követelményei­nek megfelelően fejleszthessék. Šumava megfiatalodott. Az állami gazdaság dolgozóinak átlagos életko­ra 37,5, sőt 2350 dolgozójuk még a harmincadik életévét sem töltötte be. A Szocialista Ifjúsági Szövetség 450 tagot számlál. A fiatalok már itt is megtalálják a kulturális és szórako­zási lehetőségeket, hisz a kormányha­tározat értelmében mielőbb ki kell építeni a határmentét. Nem csoda hát, hogy gomba módra szaporodnak az új iskolák, óvodák, üzletek stb. — A múltban nagyon gyér volt az érdeklődés e vidék iránt. Az emberek nem szívesen jöttek az ismeretlenbe, féltek a nehéz feltételektől. Csak fo­kozatosan kezdett ez a vidék benépe­sülni. Persze a „bevándorlók“ között sok kalandor is akadt, akik azt hit­ték. aranyélet vár itt rájuk. Kapnak lakást, nagy fizetést és semmit sem kell majd csinálniuk. Ezen már sze­rencsére rég túl vagyunk. Ma már ott tartunk, hogy megválogathatjuk az emberekét, akiket fel akarunk venni. Az úi dolgozókat a felvétel előtt le­ellenőrizzük, hogy csökkentsük a fluktuációt. Vándormadarakra nincs szükségünk, stabilizálni akarjuk a munkaerőket, s hogy ez sikerült, en­nek elsőrendű bizonyítéka a nagyará­nyú építkezés. Aki új házat épít, és családot alapít, már biztos, hogy itt is marad. Krebs elvtárstól azt is megtudtuk, hogy gazdaságukban 56 szocialista Ezt a területet néhány hete még sűrű erdő borította. — melyekből csaknem negyedmillió hektár húzódik a környéken — lecsa­­poiásávai is mintegy 12 ezer hektárt nyerünk évente. — Ezerkilencszáznyolcvanig több millió koronát kell invesztálnunk, hogy valamennyi elképzelésünket teljesít­hessük. Az összeg egyharmadát a ter­mőföld javítására, illetve a rekultivá­cióra fordítjuk, a többit főleg építke­zésre. Az 1300 traktorral rendelkező gépparkunkat is korszerűsítjük. Mun­kánk gyümölcse már érik, hisz az évi munkaprodukció hét százalékkal, a bérek 3^5 százalékkal emelkedtek. Ezen a területen már nyoma sincs az elhagyatottságnak, a pusztaságnak. A csinos falvak és városkák egyre több új korszerű épülettel, családi házzal gazdagodnak. Český Krumlov­­ban meglátogattuk a modern, minden Igényt kielégítő ötemeletes agro-labo­­ratőriumot, a szakágazati vállalat Igazgatóságának székhelyét, ahol a fiatal szakkáderek a takarmány- és talajelemzéssel, a legmegfelelőbb mű­trágyák kiválasztásával stb. foglalkoz­nak, hogy a mezőgazdasági termelési ezen a valamikor annyira elhanyagoll A szakágazati vállalat igazagtósága és a agro- Barangolásunk egyik állomása a történelmi múltú laboratórium korszerű épülete. Frymburk. (Fotó: Ordódy V.) A közeljövőben november 17-től december 12-ig a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának „F“ pavilonjában rendezik meg az üveg ás porcelán első nemzetközi kiállítását. A fejlett csehszlovák üvegipar e seregszemlé­jén azonban legújabb termékeikkel, üvegipari remekműveikkel a szocia­lista országok közül a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Magyarország, továbbá néhány kapitalista állam üvegipari vállalata is részt vesz. Képünkön a kiállítás egyik első díjat nyert üvegpohár készletét mutatjuk be, a Tatra­­sklo Trnava vállalat Lednické Rovné-i üzemegységének gyártmányát. (ben) Milliók parlagon A SZOLGÄLTATÄSOK EGYIK — HABÁR NEM ŰJ — DE MÉG KEVÉSSÉ ISMERT FORMÁJA — Tűgörgős csapágyat, fogaskereket, no meg még több más alkatrészt sehol sem tudtunk beszerezni, habár a fél országot bejártuk. — Gyakran hallani ilyen vagy ehhez hasonló mondatokat (csak az egyes alkatrészek, nyersanyagok, beszerzendők neve vál­tozik] szövetkezeteink mezőgazdasági és egyéb üzemeink anyagbeszerzőinek szájából. Esetleg egy-egy keményebb, vagy szelídebb szitkot morzsol szét fogai között az ilyen kőrútról dolga végezetlenül hazatérő. • * • Az anyag- és pótalkatrész beszerzés még a legjobban szer­vezett, céltudatos tervgazdálkodás feltételei közepette sem könnyű feladat. Ezért sok, valóban igen sok üzem — amennyire anyagi helyzete megengedi — igyekszik az előreláthatólag szükséges nyersanyagokból és alkatrészekből, berendezési kel­lékekből, szerszámokból megfelelő tartalékot, készletet kiala­kítani. Az így táróit készletek országos méretben több1 tíz-, sőt százmillió koronára tehetők. E parlagon heverő milliós értékek célszerű kihasználását igyekszik megszervezni — és eredmé­nyesen — az Anyagi Szolgáltatások Igazgatósága. Ez a szerve­zet egyik fontos feladataként az elfekvő készletek kicserélésé­nek, vétele és eladása lehetőségének kialakítását tűzte ki. Ezért folyamatosan a kínálat alapján összeállítja a hozzáfér­hető, kihasználatlan készletek jegyzékét. Ezen felül minden évben anyagbörzéket rendez, ahol a gyártó üzemek, a készle­tekkel rendelkező szervezetek felkínálják a számukra feles­leges mennyiségeket. További akciójuk a kihasználatlan kész­letek kiállítási vásárának évenkénti megrendezése. Ez a kiállítási vásár most tizedszer nyitja még kapuit az ér­deklődők előtt, ugyanis 1964 óta rendezik meg. Brnoban a ki­állítási terület „G“ pavilonjában november 11-től 15-ig, hétköz­nap 9—17 óráig, vasárnap 9—15 óráig több mint száz gyártó cég, ipari üzem, vállalat, kereskedelmi szervezet, kisipari szö­vetkezet kínálja fel elfekvő készleteit, raktári feleslegét. A széles skálát felölelő választékból felemlíthetjük a kohóipari nyersanyagokat és félkész gyártmányokat a szerelési kelléke­ket, építőanyagokat, a gyengeáramú- és magasfeszültségű elektrotechnikai készítményeket, villanymotorokat, szivattyú­­gépeket, szállítási és anyagmozgatási berendezéseket, műhely­­felszerelést, szerszámokat, alkatrészeket. Nem hiányoznak a vegyipari készítmények, ipari textiliák, papír-, bőr- és gumi­áruk, továbbá rengeteg egyéb készítményt, valamint anyagot kínálnak fel a kiállításon részt vevő üzemek, szervezetek. Szá­mukra felesleges, de sok más vállalatnak óriási segítséget je­lenthet termelési tervük maradéktalan teljesítésében. Maga a kiállítási vásár, valamint a kerületi székhelyeken és egyes nagyobb ipari központokban megrendezett anyagbörzék évről-évre nagyobb forgalmat mutatnak ki. Az első esztendő­ben — tehát 1969-ben — a lebonyolított'forgalom értéke 30,6 millió korona volt, viszont tavaly már ennek csaknem ötszö­röse, 142.6 millió korona. Az idei évre tervezett 150 millió ko­ronás forgalom csaknem biztosítottnak vehető, hiszen már szeptember 30-ig az anyagftörzéken 101,2 millió korona értékű árú cserélt gazdát. Komoly segítség ez népgazdaságunknak, hiszen az egyes vál­lalatok a számunkra pillanatnyilag felesleges vagy túlmérete­zett készletek eladásával nyert anyagi eszközökön egvéb szük­séges cikkeket szerezhet be. Ugyanakkor a vásár lehetőséget nyújt az anyagbeszerzőknek, hogy kölcsönösen megismerked­hessenek, személyes kapcsolatba léphessenek és tájékozódjanak arról, hol — mit lehet esetleg beszerezni. Tehát ne szalasszuk el ezt a kedvező alkalmat. A brnoi ki­állítási terület „G“ pavilonjában e hő 11-től 15-ig bizonyára minden mezőgazdasági üzem is megtalál — a már régen, de hiába keresett — cikkek közül legalább néhányat. (ben) munkabrigád tevékenykedik s vala­mennyi igen aktív. — Az az elvünk, hogy inkább ne legyen brigád, mintsem hogy csak formálisan létezzen. Senkit sem kény­szerítünk brigádalakításra, de ha egy­szer már megalakult, úgy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy példa­képül szolgáljon a többieknek. — Dolgozóink közül 1104 a párttag és több mint ezer tagjelöltünk is van. Állami gazdaságunk tagjai támogat­ják a párt politikáját, így nem félünk őket igényes feladatokkal is megbízni, mert tudjuk, hogy azokat maradékta­lanul teljesítik — fejezte be tájé­koztatását az állami gazdaság igazga­tója. • • • Röpke egy napot töltöttünk Dél- Csehország romantikus, sokak szá­­- mára még mindig egy kissé titokza­­: tos vidéken, A háború utáni oly i „nyugtalan“ határsávon ma békés : építő munka folyik, az emberek szor­• galmasan dolgoznak, termelnek, élik • mindennapi kemény, de tartalmas éle­­: tűket. ORDÖDY VILMOS

Next

/
Thumbnails
Contents