Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-10 / 45. szám
1973. november 10. SZABAD FÖLDMŰVES, r Ahol ma békés építő munka folyik Šumava. Iskolás koromban sokat olvastam és hallottam e rejtélyes, titokzatosan csengő tájról. Kortársaimmal nem egy „puskaporszagú“ filmet izgultunk végig. Szurkoltunk a bátor határőröknek, négylábú barátaiknak egyenlőtlen küzdelmükben. Mindenkor hűen magunk elé tudtuk képzelni azt a romantikus, kalandokkal teli, mítoszokkal és legendákkal övezett határsávok a zúgó erdőrengeteget, a mocsaras vidéket/ Képzeletünkben úgy élt ez a délnyugati határrész, mint a diverzánsok és csempészek átkelőhelye, ahol minden éjjel fegyerropogás veri fel a fenyvesek nyugalmát. Krebs elvtárs bebizonyította, hogy nemcsak az irányításhoz ért, de a kaszát is tudja kezelni. Az elmúlt napokban lehetőségem nyílt bebarangolni gyermekkori álmaim színhelyét. Nagy izgalommal készültem e „randevúra“. Türelmetlenül vártam, vajon fedl-e a valóság az elképzeléseimet, nem csalódom-e a táj vadregényes romantikájában. Nos nyugodtan kijelenthetem, hogy sem én, sem néhány kollégám, akik ugyancsak először jártak e vidéken, nem csalódtak. Ellenkezőleg. Az erdőrengeteg az őszi napsütésben teljes pompájában tárult elénk. Mikrobuszunkkal az egész Šumavát bebarangoltuk. Többször megállókat iktattunk közbe és gyalog is megtettünk jónéhány kilométert. Megtekintettük a festői szépségű 40 kilométer hosszú lipnoi tavat, élvezettel szívtuk tüdőre az őzondús levegőt, melyről a városban legfeljebb csak álmodhatunk. Sétánk azonban nem volt öncélú. Nem azért jöttünk, hogy kipihenjük a szerkesztőségi fáradalmakat és gyönyörködjünk a táj, az évszázados erdőrengeteg szépségében Elsősorban azért tettük meg ezt a nem mindennapos utat, hogy megismerkedjünk a Sumavai Állami Gazdasággal, betekintést nyerjünk mezőgazdasági eredményeibe, saját szemünkkel győződhessünk meg az itt Is lezajló nagyarányú fejlődésről s megtudjunk egyet-mást a jövő terveiről is. Ez mind sikerült, annál Is inkább, mert kísérőnk nem volt más, mint Vojtech Krebs elvtárs, a Šumava! Állami Gazdaság szakágazati vállalatának igazgatója, a CSKP KB tagja. Tőle tudtuk meg, hogy a nem egész három éve fennálló állami gazdaság, mely 76 ezer hektáron gazdálkodik 15 kisebb állami birtok egyesüléséből született. A 450—1000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő területen igen szélsőséges körülmények között folyik a mezőgazdasági termelés. Nem csoda hát, hogy itt az aratás is csak október első harmadában fejeződött be. Az átlagos hektárhozam 34 mázsa volt, sőt egy 1700 hektáros „parcellán“ 36 mázsát értek el hektáronként, ami ezen a vidéken már egészen kimagasló eredménynek számít. — Az állami gazdaság megalakulása óta a termelési eredmények ugrásszerűen emelkedtek, — magyarázta Krebs elvtárs. De ez természetes is, hisz azelőtt az erők szét voltak forgácsolva, most pedig központi irányítással új koncepció szerint dolgozunk. Figyelembe véve az időjárást, a természeti adottságokat, a talajminőséget stb. arra az elhatározásra jutottunk, hogy 1300 hektárra csökkentjük és egy helyre összpontosítjuk a burgonyatermelést. Mivel egyik legfőbb ágazatunk a szarvasmarha-tenyésztés — 16 500-as tehénállományunkat 1985-ig 23 ezerre akarjuk növelni — 20—22 ezer hektárra bővítjük a gabona termőterületét. Tervünk az, hogy a hozamok 32 mázsánál stabilizálódjanak és így önellátóak legyünk gabonafélékből. Eddig eredményeink feljogosítanak erre, hiszen az utóbbi három év alatt 270 ezer tonnával emelkedett gabonatermelésünk. Kiszálltunk a gépkocsiból, hogy jobban szemügyre vehessük a szünet nélkül folyó rekultivációt is. — Itt még néhány hete sűrű erdő húzódott, mutatott széles ívben kísérőnk az előttünk húzódó sziklás talajra. De nemcsak erdöírtással jutunk új termőföldekhez — magyarázta tovább — hanem a mocsaras területek vidéken is a mai kor követelményeinek megfelelően fejleszthessék. Šumava megfiatalodott. Az állami gazdaság dolgozóinak átlagos életkora 37,5, sőt 2350 dolgozójuk még a harmincadik életévét sem töltötte be. A Szocialista Ifjúsági Szövetség 450 tagot számlál. A fiatalok már itt is megtalálják a kulturális és szórakozási lehetőségeket, hisz a kormányhatározat értelmében mielőbb ki kell építeni a határmentét. Nem csoda hát, hogy gomba módra szaporodnak az új iskolák, óvodák, üzletek stb. — A múltban nagyon gyér volt az érdeklődés e vidék iránt. Az emberek nem szívesen jöttek az ismeretlenbe, féltek a nehéz feltételektől. Csak fokozatosan kezdett ez a vidék benépesülni. Persze a „bevándorlók“ között sok kalandor is akadt, akik azt hitték. aranyélet vár itt rájuk. Kapnak lakást, nagy fizetést és semmit sem kell majd csinálniuk. Ezen már szerencsére rég túl vagyunk. Ma már ott tartunk, hogy megválogathatjuk az emberekét, akiket fel akarunk venni. Az úi dolgozókat a felvétel előtt leellenőrizzük, hogy csökkentsük a fluktuációt. Vándormadarakra nincs szükségünk, stabilizálni akarjuk a munkaerőket, s hogy ez sikerült, ennek elsőrendű bizonyítéka a nagyarányú építkezés. Aki új házat épít, és családot alapít, már biztos, hogy itt is marad. Krebs elvtárstól azt is megtudtuk, hogy gazdaságukban 56 szocialista Ezt a területet néhány hete még sűrű erdő borította. — melyekből csaknem negyedmillió hektár húzódik a környéken — lecsapoiásávai is mintegy 12 ezer hektárt nyerünk évente. — Ezerkilencszáznyolcvanig több millió koronát kell invesztálnunk, hogy valamennyi elképzelésünket teljesíthessük. Az összeg egyharmadát a termőföld javítására, illetve a rekultivációra fordítjuk, a többit főleg építkezésre. Az 1300 traktorral rendelkező gépparkunkat is korszerűsítjük. Munkánk gyümölcse már érik, hisz az évi munkaprodukció hét százalékkal, a bérek 3^5 százalékkal emelkedtek. Ezen a területen már nyoma sincs az elhagyatottságnak, a pusztaságnak. A csinos falvak és városkák egyre több új korszerű épülettel, családi házzal gazdagodnak. Český Krumlovban meglátogattuk a modern, minden Igényt kielégítő ötemeletes agro-laboratőriumot, a szakágazati vállalat Igazgatóságának székhelyét, ahol a fiatal szakkáderek a takarmány- és talajelemzéssel, a legmegfelelőbb műtrágyák kiválasztásával stb. foglalkoznak, hogy a mezőgazdasági termelési ezen a valamikor annyira elhanyagoll A szakágazati vállalat igazagtósága és a agro- Barangolásunk egyik állomása a történelmi múltú laboratórium korszerű épülete. Frymburk. (Fotó: Ordódy V.) A közeljövőben november 17-től december 12-ig a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának „F“ pavilonjában rendezik meg az üveg ás porcelán első nemzetközi kiállítását. A fejlett csehszlovák üvegipar e seregszemléjén azonban legújabb termékeikkel, üvegipari remekműveikkel a szocialista országok közül a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Magyarország, továbbá néhány kapitalista állam üvegipari vállalata is részt vesz. Képünkön a kiállítás egyik első díjat nyert üvegpohár készletét mutatjuk be, a Tatrasklo Trnava vállalat Lednické Rovné-i üzemegységének gyártmányát. (ben) Milliók parlagon A SZOLGÄLTATÄSOK EGYIK — HABÁR NEM ŰJ — DE MÉG KEVÉSSÉ ISMERT FORMÁJA — Tűgörgős csapágyat, fogaskereket, no meg még több más alkatrészt sehol sem tudtunk beszerezni, habár a fél országot bejártuk. — Gyakran hallani ilyen vagy ehhez hasonló mondatokat (csak az egyes alkatrészek, nyersanyagok, beszerzendők neve változik] szövetkezeteink mezőgazdasági és egyéb üzemeink anyagbeszerzőinek szájából. Esetleg egy-egy keményebb, vagy szelídebb szitkot morzsol szét fogai között az ilyen kőrútról dolga végezetlenül hazatérő. • * • Az anyag- és pótalkatrész beszerzés még a legjobban szervezett, céltudatos tervgazdálkodás feltételei közepette sem könnyű feladat. Ezért sok, valóban igen sok üzem — amennyire anyagi helyzete megengedi — igyekszik az előreláthatólag szükséges nyersanyagokból és alkatrészekből, berendezési kellékekből, szerszámokból megfelelő tartalékot, készletet kialakítani. Az így táróit készletek országos méretben több1 tíz-, sőt százmillió koronára tehetők. E parlagon heverő milliós értékek célszerű kihasználását igyekszik megszervezni — és eredményesen — az Anyagi Szolgáltatások Igazgatósága. Ez a szervezet egyik fontos feladataként az elfekvő készletek kicserélésének, vétele és eladása lehetőségének kialakítását tűzte ki. Ezért folyamatosan a kínálat alapján összeállítja a hozzáférhető, kihasználatlan készletek jegyzékét. Ezen felül minden évben anyagbörzéket rendez, ahol a gyártó üzemek, a készletekkel rendelkező szervezetek felkínálják a számukra felesleges mennyiségeket. További akciójuk a kihasználatlan készletek kiállítási vásárának évenkénti megrendezése. Ez a kiállítási vásár most tizedszer nyitja még kapuit az érdeklődők előtt, ugyanis 1964 óta rendezik meg. Brnoban a kiállítási terület „G“ pavilonjában november 11-től 15-ig, hétköznap 9—17 óráig, vasárnap 9—15 óráig több mint száz gyártó cég, ipari üzem, vállalat, kereskedelmi szervezet, kisipari szövetkezet kínálja fel elfekvő készleteit, raktári feleslegét. A széles skálát felölelő választékból felemlíthetjük a kohóipari nyersanyagokat és félkész gyártmányokat a szerelési kellékeket, építőanyagokat, a gyengeáramú- és magasfeszültségű elektrotechnikai készítményeket, villanymotorokat, szivattyúgépeket, szállítási és anyagmozgatási berendezéseket, műhelyfelszerelést, szerszámokat, alkatrészeket. Nem hiányoznak a vegyipari készítmények, ipari textiliák, papír-, bőr- és gumiáruk, továbbá rengeteg egyéb készítményt, valamint anyagot kínálnak fel a kiállításon részt vevő üzemek, szervezetek. Számukra felesleges, de sok más vállalatnak óriási segítséget jelenthet termelési tervük maradéktalan teljesítésében. Maga a kiállítási vásár, valamint a kerületi székhelyeken és egyes nagyobb ipari központokban megrendezett anyagbörzék évről-évre nagyobb forgalmat mutatnak ki. Az első esztendőben — tehát 1969-ben — a lebonyolított'forgalom értéke 30,6 millió korona volt, viszont tavaly már ennek csaknem ötszöröse, 142.6 millió korona. Az idei évre tervezett 150 millió koronás forgalom csaknem biztosítottnak vehető, hiszen már szeptember 30-ig az anyagftörzéken 101,2 millió korona értékű árú cserélt gazdát. Komoly segítség ez népgazdaságunknak, hiszen az egyes vállalatok a számunkra pillanatnyilag felesleges vagy túlméretezett készletek eladásával nyert anyagi eszközökön egvéb szükséges cikkeket szerezhet be. Ugyanakkor a vásár lehetőséget nyújt az anyagbeszerzőknek, hogy kölcsönösen megismerkedhessenek, személyes kapcsolatba léphessenek és tájékozódjanak arról, hol — mit lehet esetleg beszerezni. Tehát ne szalasszuk el ezt a kedvező alkalmat. A brnoi kiállítási terület „G“ pavilonjában e hő 11-től 15-ig bizonyára minden mezőgazdasági üzem is megtalál — a már régen, de hiába keresett — cikkek közül legalább néhányat. (ben) munkabrigád tevékenykedik s valamennyi igen aktív. — Az az elvünk, hogy inkább ne legyen brigád, mintsem hogy csak formálisan létezzen. Senkit sem kényszerítünk brigádalakításra, de ha egyszer már megalakult, úgy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy példaképül szolgáljon a többieknek. — Dolgozóink közül 1104 a párttag és több mint ezer tagjelöltünk is van. Állami gazdaságunk tagjai támogatják a párt politikáját, így nem félünk őket igényes feladatokkal is megbízni, mert tudjuk, hogy azokat maradéktalanul teljesítik — fejezte be tájékoztatását az állami gazdaság igazgatója. • • • Röpke egy napot töltöttünk Dél- Csehország romantikus, sokak szá- mára még mindig egy kissé titokza: tos vidéken, A háború utáni oly i „nyugtalan“ határsávon ma békés : építő munka folyik, az emberek szor• galmasan dolgoznak, termelnek, élik • mindennapi kemény, de tartalmas éle: tűket. ORDÖDY VILMOS
